Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-06 / 3. szám
19(54. január 5„ vasárnap NfiPflJ8j6 7 A MI ŐRSÜNK — Nincs itthon senki, csak a nagymamám — ezekkel a szavakkal fogadott az ősszel egy szőkecopfos kislány a házak kapujában. Anyját kerestem, aki a község tanácselnöke. Látogatásomat jó előre jeleztem, hát elhatároztam, hogy megvárom. Nagymama csakugyan otthon volt. Kezet nyújtani is alig tudott, mert hatalmas, piros lábasban szilvalekvárt ka- vargatott a tűzhelyen. S közben azon igyekezett, hogy a körülötte lábatlankodó apróságokat távol tartsa a minduntalan kifröccsenő lekvár forróságától. Sietve széket hozott a szobából és leültetett — Nagyon elfoglalt asszony a menyem — magyarázta szapora szóval. Hol Pesten jár, hol a megyeszékhelyen' — a gyerekeire is alig jut idő. ... Sokfelé megfordultam már az országban. Láttam megbecsült és rosszsorsú nagy- anyókat. S most hogy itt marasztaltak vacsorára, kíváncsian vártam az atnökasszony be- hivja-e az anyósát. Behívta bizony. Ott ült az asztalion, először őt kínálták s csak utána a vendéget De a nagyma^ ma éppenhogy evett fáradt volt szegény. Sokat dolgozik a nagymama ... mondtam mintegy válaszképpen a sok kínálásra. — Megszoktam — rántott egyet Színházba... Magunk is elkészíthetjük hosszú lécet készítünk, és kétoldalt 3—3 darabot előbb a régi (felső), majd az új (alsó) polchoz csavarozunk. Majd lefestjük az egészet és visszaakasztjuk a régi helyére. A sampont, olajat, körömlakkot és lemosót, meg más nőm min- nap használt piperecikkeinket az alsó polcra helyezheti ül;. A fekete-, vagy teafőzőt tartozékait a konyhában létesítendő polcra rakhatjuk. Másfél centiméteres lécekből állítsunk össze 29—60 cm-es rácsot. Ez úgy történik, hogy két-két 25 cm-es léc közé befogjuk a hosszanti (60 cm-es) léceket úgy, hogy egy-egy léc után egy cm-t kihagyunk. így olyan sű rű rácsot kapunk, amd.vről nem esketik le semmi, sőt a két oldalon még pereme is van, tehát a szélén nem csúszhatok le az edény. Az elkészített rácsozatot szereljük a vízkagyló fölé, hogy az elöblített poharakról, vagy csészékről a víz a kagylóba csorogjon vissza. Ez álmegoldás csinosítja a konyhánkat és célszerű is, mert a napjában többször is használatos tárgyak mindig kézinél vannak. (fo—mi) in. Október elsején találkoztunk újra. Ezen a délutánon az expedícióval kapcsolatos teendőket beszéltük meg, később pedig játékkal töltöttük el az időt Két nappal később riadci- lánc segítségével összehívtam a fiúkat. Javasoltam nekik, hogy tegyünk sétát a mi utcánkban. A mi utcánkat azért ajánlottam, mert szinte valamennyien itt lakiunk, illő hát, hogy előbb itt nézzünk szét. — Helyes. menjünk! — egyeztek bele a fiúk és elindultunk, bár Balogh és Szeles pajtások azt mondták: — Semmi újat nem tudunk felfedezni itt, hiszen úgy ismerjük az utcánkat, mint a saját tenyerünket És mégis! Amikor öt óra után egy-két perccel az utolsó házhoz értünk, valamennyien éreztük, hogy sokkal gazdagabbak létünk. Megtudtuk, hogy a szájhagyomány szerint 1849-ben itt pihentele meg néhány órára Kossuth apánk fiai. Egy régebbi épületről, amelyet most tataroznak, kisült hogy több mint 200 éve építették, s műemlékké nyilvánították. Amikor már a hetedik új ház előtt topogtunk, jöttünk rá arra, hogy két-liárom, év alatt legalább tizenöten jutottak új lakáshoz utcánkban, s ezeknek többségét az állam építette, de vannak olyanok is, akik lakásszövetkezetbe csoportosulva, vagy saját erőből építettek fedelet a fejük fölé. Az utcánkban négy család emeletes házat épített. Nap- 1 ónkba be is írtuk a nevüket: Farkas József, Húsvéti András, Kovács Péter és Nagy Zsdg- mond nevét, akik most októberben költöztek lakásukba. Születnie és a többi felnőtt visszaemlékezéséből tudtuk meg azt is, hogy az első szovjet katona 1944 októberében, egy keddi napon, hajnal négy órakor lépett az utcánkba. Még sok mindent feljegyeztünk. Valamennyien vaskos, teieírt jegyzetfüzetekkel tértünk vissza kiinduló helyünkre: az Egri Üttörőházba. — Útközben a látottakat beszéltük meg, amikor Balogh Feri megjegyezte: — Gyerekek! Az utcánkban 10 fánál nincs több. Négy gesztenye, a többi pedig akácfa. Ezt nem hagyhatjuk így! Mindjárt meg is beszéltük a fiúkkal, hogy tavasszal ásót, kapát fogunk... Balogh Feri be is jegyezte az őrsi krónikába: „Vállaljuk, hogy a tavasz- szal 20 facsemetét ültetünk el a mi utcánkban. 80 facsemetét pedig a környező utcákon és tereken.” Vállalásainkat névaláírásunkkal valamennyien jóváhagytuk. Amikor az úttörőházba értünk, megkérdeztem a két ta- mágkodó pajtásunkat: Balogh- ot és Szelest. — Nos, érdemes volt eljönni? Találtatok valami újat a mi utcánkban is? — Igen! — volt a válasz, fin pedig még csak annyit tettem hozzá, hogy ha expedíciós vállalásainkat méltón akarjuk teljesíteni, saját, szűkebb körünkben is alaposan sízét keli nézni, hiszen saját jövőn!; fejlődését legjobban itt tudjuk figyelemmel kísérni. Búcsúzásnál megegyeztünk abba is, hogy a legközelebbi találkozásunkkor felderítjük azokat az öreg, idős. nyugdíjas embereket, akik magukra van* nak hagyatva és védnökséget vállalunk felettük, segítünk nekik munkájuk elvégzésében. Ügy, ahogy azt az expedíció# követelmények között vállaltuk is... iskolában hallottuk A diák a kalandozások koráról felel. Megkérdezi tőle a tanár: — Mondd, fiam, hogy hívták a magyarok nyíltartó tokját? Hosszú, kínos csend következik, végül a tanár megunja a várakozást és megmondja: \ — Tegez. Mire a fiú értetlenül felel: — Hiába tegezlek, akkor sem tudom! Tudod-e, i— hogy nem 8 évig jársz általános iskolába, hanem csak hatig. A vakációk és a szünetek ideje (ebben a vasárnapok és ünnepnapok ideje is benne foglaltatnak) kereken két évre rúg. —- hegy első osztálytól nyolcadikig bezárólag háromnegyed liternyi tintát és kétszáz füzetet használsz el. — hogy a déli féltekén március közepén kezdődik az islco- Jaév és‘■a nyári szünidő pedig decemberben. (Nyári? — Igen! Ott akkor van nyár.) — hogy a szibériai tajgában a vadászismeretek elsajátítása éppen olyan kötelező tantárgy, mmt nálunk a természetrajz. Svédországban* viszont a sakkozásból is osztályzatot kapnak a tanulók. KÉRDÉSEK L Melyik a legnagyobb Ismert mágnesünk? 2. Kik találták fel a kovácsolt vasat? 3. Ki találta fel a villamos vasutat? 4. Melyik Európa leghíresebb tűzhányóhegye? szAmrejtvény írd be az 1—5-ig terjedő számok mindegyikét hat-hat üres mezőnybe úgy, hogy minden vízszintes és függőleges sorban Vadhúsok TEJFÖLÖS NYÚL PÁCOLÁS NÉLKÜL A lenyúzott nyúlnak levágjuk a két combját, a lapockáját és a nyakát a fejjel, majd a gerincről az oldalcsontokat a hasa aljával. Éles késsel lefejtjük a hártyákat, azután a gerincet és a combokat füstölt szalonnával megtűzdeljük. Zsírral kikent tepsibe beleteszünk 1 sárgarépát, 2 petrezselyemgyökeret, 2 vöröshagymát, 1 zellert, mindezt karikára vágva, ezenkívül 1 babérlevelet és néhány szem borsot. Erre rárakjuk a megsózott és törött borssal behintett nyúl- daraboicat, valamint az aprólékot és a szalonnadarabokat. Felül kissé megkenjük zsírral és forró sütőben hirtelen átsütjük, lehetőleg úgy, hogy a hús belül nyersen maradjon. Az átsült combokat és aprólékokat lábasba rakjuk, felül téve a gerincet. A tepsiben levő zöldséget 1 kanál liszttel meghintjük, a sütőben megpirítjuk, azután feleresztjük levessel, vagy vízzel **■ pároljuk kb. 10—15 percig, majd a mártást a nyúlra öntjük és befedve, együtt lassan pároljuk. A gerinc lesz legelőször puha, tehát ezt előbb vesszük ki a lábasból. A többit tovább pároljuk, amíg minden megpuhul. Most tegyünk mártásba 1 dl bort, 1 kis kanál mustárt és 1 citrom levét. Együtt felfőzzük, aztán 3—4 dl tejfelt habarunk a mártáshoz, kissé tovább főzzük, majd szitán átszűrjük és a feldarabolt nyúlra öntjük. Üjból forraljuk a hússal együtt, végül citromszeletekkel díszítve tálaljuk. Igen megjavítja a mártás ízét, ha közvetlen a tálalás előtt beletördelünk 1 darabka friss vajat. FÁCÁN sütve A fácánt 1 hétig hideg helyen tartjuk, azután megtisztítjuk és jó! kimossuk, besózzuk, szalonnával megtűzdeljük és borsozzuk. Edénybe tesszük, kis meleg vizet öntünk alá, kis zsírt és kevés vajat is adhatunk hozzá, gyakran locsoljuk, míg jó puha és szép piros' lesz. Felvágjuk, zsirját ráöntjük és áfor.j’akompótot adunk hozzá. 3SxsM A kalmárról és a borbélyról Egy gazdag német kalmár sok pénzt örökölt egyszer Franciaországban elhunyt nagybátyjától. Elhatározta, hogy odautazik, csak az nyugtalanította, hogy egyetlen szót sem tudott franciául. Ahogy utazásának céljához érkezett, egy vendéglőbe akart menni, mert már igen éhes volt. Szerencséjére, idegen öltözékéről felismerte egy másik német kalmár, és útbaigazította, hogy merre menjen. “ Könnyen felismered a házat messziről - mondta honfitársa —, meri a fogadó ajtaja fölött hatalmas cégér lóg. A kalmár megköszönte a szives segítséget, és elindult a jelzett irányba. Hamarosan meg is pillantott egy házat, melyen színes cégér lógott. Csakhogy ez a cégér nem a vendéglő hanem a városka borbélyának a cégére volt Ahogy a kalmár belépett az üzletbe, udvariasan elébe szaladt a mester, a segéde és az inasa, és sebes szóval kérdezgették, hogy mit óhajt: hajat vágatni vagy borotválkozni? Esetleg mind a kettőt? A kalmár persze, értette, hogy mit kérdeznek tőle, min- denre csak tagadóiag rázta a fejét* és ho$y valamennyire megértesse magit, heves mozdulatokkal a szájába mutatott. Ebben az időben a borbélyok foghúzással is foglalkoztak. Érthető tehát, ha a borbélymester azt hitte, hogy a vendégnek a foga fáj, azért kereste fel üzletét. Gyorsan egy székbe ültette a kalmárt, a segéde erősen lefogta, ő maga pedig — bárhogy kapálózott is a vendég — egyetlen ügyes és erőteljes rántással kihúzta a kalmár egyik hátsó fogát. A tévedés ugyan hamarosan kiderült, de a kalmár fogát már senki sem rakhatta vissza a helyére. El is határozta, hogy ezentúl csak olyan országba utazik amelynek nyelvét jól érti. (Német népmese.) valamint a két átlós sorban iS minden egyes szám egyszer szerepeljen. Könnyítésül kitöltöttük az első vízszintes sort. A kérdésekre adott választ — és a megfejtéseket —1964. január 13-ig küldjétek be az Egri Üttörőházba. Címünk: Úttörőélet szerkesztősége, Eger. Űttörőház. A borítékra írjátok rá: Törd a fejed! A LEGUTÓBBI REJTVÉNYEK HELYES MEGFEJTÉSE: Játék a számokkal. 4 3 8 9 5 1 2 7 6 Melyik lesz a hatodik név? Enikő. A rejtvények helyes megfejtéséért könyvet nyertek: Bér* nát'n Erzsébet, Pálosvörösmart, Rákóczi u. 122. sz. Holló Lászlói Eger. Babócsai S. u. 18. sas Gorőoz Katalin. Vámosgyörki Martinovich u. 13. szám. SASS ERVIN: Kifestőkönyv Kifestőkönyv, jaj de szép, édesanyám vette, a sokszínű ceruzák itt vannak mellette. A könyvecske lapjain kakas, cica, csirke, kifestem mind, egytől-egyíg piros, sárga színre. Piros lesz a kakas szeme, a kiscsirkék sárgák cirmos cica fekete lesz egy-kettő, meglátják! Kifestőköny, jaj de szép, édesanyám vette, kislányának azért van most olyan vidám kedve... T* /í Nagymamák a háztartásban... A gyereknevelésbe... Zsémbes... Féltékeny a lányára, fiára ... — Ki ne . hallana ilyenféle panaszokat. Amelyek, sajnos, igen gyakran igazak is. De vajon aki panaszkodik, gondol-« ilyenkor arra, hogy húsz esztendő előtt is ilyen volt-e a mama? Amikor még ő, meg a testvérei ott tébláboltak körülötte... S most, hogy gyakran az unokák előtt megszólják, legyintenek a háta megett, eszükbe jut-e milyen sebes szárnyon repülnek az esztendők, velük a fiatalság a szépség, az erő, s akkor fájnak ám az ilyen megjegyzések... Ezért üzenem annak a szöszi kislánynak is, hogy helytelenül mondta: „Csak” nagymama van itthon... Sértett az a „csak” engem is, meg nagyanyát is. Aki lám, attól fél, hogv felesleges lesz egyszer... Azért igyekszik, mintha ezer keze volna... Szekeres Hona Minden háztartásban gyakori kényelmetlenséget okoz, hogy nem tudjuk már hová tonni gyarapodó szükségleti tárgyainkat. Némi leleményességgel megoldhatjuk ezeket a nehézségeket. Leggyakoribb problémák: hová tegyük a használaton kívüli ruhaneműinket? — Hogyan helyezzük el a fürdőszobában az egyre sokasodó tégelyeket, üvegeket? — Hol találunk helyet az új feketefő- zőnek és készletnek? Ezeknek a nem fölösleges, de sok helyet igénylő holmiknak elhelyezésére adunk most tanácsot: Az előszobában, vagy a kamrában az ajtó fölé polcot készíthetünk. Az egész csíik annyiból áll, hogy két hosszú, 8 cm széles, 3 cm vastag deszkát begipszelünk a falba (ugyanolyan eljárással, ahogyan a „tiplit” szoktuk a falba rögzíteni), ügyelve arra, hogy kétoldalt egyenlő magasságba kerüljön a falból 2—3 cm-re kiálló deszkacsík, s hogy az ajtó esukás-nyitááától 10 centivel magasabban legyen. Amikor a gipsz megkötött, ráhelyezhetjük a megfelelő méretre készült deszkát, vagy léceket Színes kartonból függönyt készíthetünk, a mennyezettől a polc aljáig érőt, amely ajtó gyanánt takarja a beépített lomtárt. A fürdőszobában emeletessé alakíthatjuk a tükör alatti polcot. Szabjunk ki egy darab másfél centi vastagságú deszkából egy ugyanolyan méretű pdcot, mint ami a tükör alatt van. Ezután 6 darab 15—20 cm a kendőjé csomóján és hozzá- . tette: addig jó, amíg nem felesleges az öreg a háznál... Egy statisztikai adat jutott az eszembe. A számokat akkor : nem tudtam pontosan, de most ! ideírom. Az idős parasztok kiszolgáltatott sorsa végleg a múlté már. 1958-ban 5129 tsz-dolgo- zó kapott összesen 23 millió forint évi nyugdíjat. Ezek a számok 1961-re közel duplá- i jukra ugrottak. 1962-ben már 13 646 tsz-nyugdíjasról számol be a statisztika, a nyugdíj összege pedig 54 700 000 forint. 1962-ben 248 308 járadékos volt. Összesen 782 200 000 forint kifizetett járadékkal. A „nyugdíjas paraszt” tehát új fogalommá vált. Nagyanyó nyugodt lehet. Es véle sok-sok tízezer öreg. S hogy ezt a nyugalmat milyen módon élvezhetik, az bizony csak a fiataloktól függ. — Beleszól az életünkbe...
