Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-06 / 3. szám
NÉPÚJSÁG »64. január 8.. Uj expresszvonat Moszkva és Leningrád között A vonat alatt még kattogtak az állomás váltói, de máris százkilométeres sebességgel robogott. A repülőgép ilyen sebességgel száll az ég felé. Szerelvényünk azonban nem szárnyas hajóra, hanem sokkal inkább egy vasúti vágányon száguldó rakétára emlékeztet. Sebessége óránként 160 kilométer. Mehetne gyorsabban is? — Igen. Hamarosan befejeződik az egész vasútvonal újjáépítése, s aztán óránként 200 kilométeres sebességgel száguldhatunk — mondja Borisz Bescsev közlekedésügyi miniszter. A miniszterrel a villamosmozdony fülkéjében utazunk. Harminc éve segédmozdonyvezetőként kezdte ezen az útvonalon. Most pedig maga a miniszter vezeti a szerelvényt a rendkívüli sebességű mozdonnyal. Az expressz valósággal repül, mégis alig érezni az óriási sebességet. Az utasok a fotelekben újságot olvasnak, sakkoznak. Kényelem, gyorsaság és olcsóság — ez az expresszvonh- tok rendkívüli vonzereje. Ezért van az, hogy a vonat 680 ülőhelye mindig foglalt. A szerelvény 5 óra és 55 perc alatt Leningrádban vem. Az ellenvonat ezt a távolságot már 5 óra 27 perc alatt tette meg, s ebben benne van a tízperces bologojei időzés is. Az átlagos sebesség óránként 120 kilométer volt. Ez jóval nagyobb sebesség, mint .amilyennel a világ más országaiban járnak a vonatok. A „Huszadik század” Amerika leggyorsabb expresszvonata, a New York— Chicago vonalon 102 kilométeres sebességgel robog. Angliában a London—Bristol vonalon az expresszvonat 108 kilométeres sebességet ér el. Mindkettőt túlszárnyalja a R/roszkva—Leningrád közötti új expresszvonat. A nemzetközi nyelv a tudomány területén A villanymozdony belseje laboratóriumhoz vagy kisebb erőmű kapcsolóterméhez hasonlít. Nem is mozdonyvezetői, inkább mérnöki tudás kell a nagyszerű gép irányításához. Az élő sejt energiája Évszázados titkok nyomában A világtérképen még szembeütköző fehér foltok alig jelentenek valamit, ha összehasonlítjuk azzal az ismeretlenséggel, amely az élet lényegét — a biológiai sejtben lejátszódó folyamatokat fedi. Mindebből eddig csak az igen egyszerűeket tudta felfedni a tudomány, s azokat is igen elnagyolt vonásokban. A feltáratlan titkok tömege miatt legtávolabb eddig attól vagyunk, hogy irányítani tudnánk az élő sejt működését. Márpedig akkor uralkodnánk igazán a természeten, s jutnánk el olyan kérdések vizsgálatáig, mint pl. a halhatatlanság kérdése, ha módosítani tudnánk a sejtműködést Az út azonban még hosszú és nehéz addig. Ennek az útnak egyik szakasza az élő sejt energiájának a vizsgálata, amellyel meg tudnánk határozni egy sajátos anyag, az ATP — az adenozintri foszfát — szerepét a sejtben. Az ATP az energia felhalmozódásának és átalakulásának az anyaga. Az ATP élettani szerepének egyetemes jellegéből ered az, hogy sok ttok kulcsának tekintheti a tudomány. A durva, mennyiségi mérések nem vezetnek kielégítő eredményre. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája sugárzási és fizika-kémiai biológiai intézetében kidolgozták a biolumineszcencia-analxzis rendkívül érzékeny módszerét, az élő sejtekből eltűnő igen kis foton-adagok méréséhez. A biolumineszcencia — élő szervezeteknek és szöveteknek a foszforeszkálásra emlékeztető fénykibocsátása — igen elterjedt az élők világában. A jelenség az állatvilágnak mint_ egy egyharmadával észlelhető, a baktériumoktól kezdve a halakig és rovarokig. „Sugárenergetikájuk” évszázadokig rejtély volt, rejtély volt a hasznos teljesítményük együtthatója, amit a műszaki tudomány a maga számára eledictietlennek tartott Ugyanúgy megfej theLe*;yen a nemzetközi szakirodalom nyelve az eszperantó! tetten volt a tengervíz roppant távolságain is áthatoló fény- villózás. Érdemes megjegyezni, hogy a kétéltűek, csúszómászók, madarak és emlősök nem bocsátanak ki fényt A szervezeteknek fény alakjában történő kisugárzását az oxidálódás folyamataira kell visszavezetni. A legtöbb élőlénynél a kisugárzás hő alakjában megy végbe. Az élő szervezet fénye mindig akkor keletkezik, amikor a benne keletkező sajátos anyag, a luciferin egyesül az oxigénnél. A folyamat erjedés jellegű, csalás egy — luciferazának elnevezett és a fénykibocsátó szervezetekben jelenlevő — élettani katalizátor teszi lehe- ’ tővé. Ez a fermens egy igen bonyolult — közei ezer aminó- savat tartalmazó — fehérje- vegyületj, amely csak a fénykibocsátó szervezetekben van jelen. A luciferin a luciferaza hatására sem egyesül oxigénnel, ha nincs a sejtekben ATP, ennek jelentkezésekor azonban azonnal megindul az egyesülés. A módszer a luciferm-luci- feraza rendszerének a vizsgálatán alapszik, minthogy ez a rendszer a fénybogarak szervezetének a fényhordozója. A vizsgált szöveteit és sejtek ATP-tartalmát pontosan meg lehet határozni a jelenlétében észlelt sugárzás fokából. Utóbbit — természetesen — nem elég egyszerűen szabad szemmel megítélni, bármennyire érzékeny eszköz is a szemünk. Az intézetben konstruáltak egy eredeti ATP-mérő műszert, amelynek fotoelektrikus felvevői és szellemes erősítői lehetővé teszik nemcsak azt, hogy észlelni tudjuk a gyenge, másodpercenként mindössze néhány tucat fotont kitevő fényáramlást, hanem lehetővé teszi ennek a pontos mennyiségi mérését is. Az ATP-mé- rővel a 10—9 gramm nagyság- rendű ATP-mennyiség jelenléte is megállapítható. 11 r. Wittinarm Tibornak, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető tanárának eszperantó nyelvű értekezéséről vettek örömmel tudomást a szegedi eszperantisták, amikor megkapták Vietnam előrehalad című folyóirat legutóbbi számát A vietnami folyóirat szerkesztősége Wittman professzor értekezését Az augusztus forradalom 18. évfordulója — egy magyar történész gondolatai címen közölte, amely az eszperantó mellett megjelent a folyóirat angol és francia nyelvű kiadásaiban is. Tapasztaljuk és lépten-nyo- mon érezzük is, milyen komoly akadályokat és nehézségeket okoz a tudományos és műszaki életiben a nyelvi kérdés. Különösen hátráltatóan hat a soknyelvűsóg a szakirodalomban, a szakfolyóiratokban és a nemzetközi tudományos kongresszusokon. Felesleges az alkotó és kutató tudósoknak és műszaki értelmiségnek hangsúlyozni, hogy mit jelenthet a tudományos és technikai eredmények közlésénél egyetlen nyelv használata. Napjainkban éppen ezért ők sürgetik legtürelmetlenebbül a nemzetközi nyelv bevezetését. Jól tudj ált, hogy e nélkül a tudomány gyorsabb ütemben és eredményesebben nem haladhat. Ily értelmű értekezések, ciltikek egész sora lát napvilágot, a világ legkülönbözőbb szakfolyóirataiban. Íme, néhány közülük: Internettónál Language Review 29—30. számában Trimble professzor cikke, aki mint szerveskémiai kutató, fejtegeti a szakiroda- lomban uralkodó bábeli zűrzavart és megoldást sürget Idézhetjük The UNESCO Courier legutóbbi, novembert számát és még sok más folyóiratot. E. Aisberg a rádiótechnikai sajtószervek nemzetközi elnöke követeli az eszperantó bevezetését a nemzetközi tudományos kongresszusokon, mert a soknyelvűség időtrabló és veszélyes félreértésekhez vezet A soknyelvűség problémája csaknem egy időben került napirendre a szovjet, a lengyel, a bolgár és a román tudományos akadémiákon- A nagyon időszerű kérdés ez évben a Magyar Tudományos Akadémián is felvetődött ahol egyik akadémikusunk előadása során ezt emelte ki többek között: „Véleményem szerint ezért egészen ostoba és reakciós gondolkodás az, amelyik az összes nemzetközi „mesterséges” neyelveket: az algebrai, az elektrotechnikai, a műszaki kémiai, a forgalmi stb. nyelveket elfogadja, de hideglelést kap az eszperantónak, ennek a legzseniálisabb műnyelvnek még az említésétől is.” rd ernes idézni a japán kínai tudósok határozatából is ezzel kapcsolatban: Összesen mintegy tíz, hónapot töltött a levegőben a troposzférát kutató rosztovi Martja Miros- nyik mérnök- aerológus, egyike azoknak a szovjet nőknek, akik először repültek nagy sebességű gépeken. Marija Mi- rosnyik tíz év óta vezeti a rosz- tovi magaslégköri kutatőái- ícmást, amelynek feladata a biztonságos légi útvonalak megállapítása, „A tudósok, akik nehezen beszelnek más nyelveket és akik mégis alkotni kívánnak a saját munkakörükben, életük több mint felét arra kell fordítaniuk, hogy négy-öt idegen nyelvet tanuljanak, mert egyébként nem tehetik magukévá a már létező ismereteket, még kevésbé tudnak mindezekhez valamivel méltóan hozzájárulni. Az időnek és energiának ez a „túlfogyasztása” valóban nem megtérülő vesztesége & tudománynak. El akarjuk fogadni az egyszerű, könnyem megtanulható nemzetközi nyelvet, az eszperantót, mint a tudomány nyelvét nemzetközi használatra, továbbá abból a célból is, hogy műveinket ezen a nyelven adjuk ká.” A tárgyilagosságra torekvé* szándékával rövidéi megállapíthatjuk, hogy a tudások és * műszaki szakemberek együttműködése könnyebbé és ax egész emberiség részére gyümölcsözőbbé válna, ha minden szakfolyóirat, amely szerbe a világon nemzeti nyelveken megjelenik — számuk ma eléri a százezret — fontosabb közleményeiket, legalább összefoglalóan. egy mindenki által könnyen megtanulható és könnyen érthető nyelven is ismertetné. Ugyanez vonatkor zik a nemzetközi kongresszusok tárgyalási, illetve munka- nyelvére is. f—r—n) Villámgyors szén elemzés Egy angol tudományos kutatóintézetben újfajta, teljesen önműködő módszert dolgoztak ki az acélok széntartalimának gyors meghatározására. A maximálisan 4 percig tartó vizsgálattal 0.01 százaléknyi széntartalom is kimutatható, 0,0005 százalékos pontossággal. A vizsgált acélforgácsot nagy- frekvenciás úton feiheviták, megolvasztják, s oxigént vezetnek rá. Ennek hatására az acél széntartalma másodpercek alatt széndioxiddá ég el. A gázt megszűrik, majd infravörös gázelemzőbe vezetik, amely két és fél perc alatt elvégzi a gáz elemzését A műszerekről közvetlenül leolvasható a vias» gélt acélminta széntartalma. A világ leggyorsabb vonata Moszkva és Leningrad között 160 kilométeres sebességgel száguld.
