Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-30 / 24. szám
1064, január 30., csütörtök W K r “ ft O A zárszámadásokról eientmk: (Folytatás az I oldalról) kárt csökkenteni s nagyobb gondot fordított a kapásnövények ápolására és a kertészeire, ahol a tervezettnél magasabb termésátlagokat sikerült elérni. Különösen a 310 holdas kertészet bevételei pótolták á kalászosokban esett kárt. A főzőtokbői 92 ezer, az uborkából 415 ezer, a görögdinnyéből pedig több mint egymillió forinttal több bevételt szereztek, mint várták az év elején. Így billent helyre a gazdálkodás egyensúlya, s az igen jelentős beruházások mellett — majdnem egymillió forintot költöttek épületekre, gépekre, állatokra — mégis 7 117 000 forintot tudtak biztosítani a bevételi számlájukra s munkaegységenként -41 forintot fizethettek. A szövetkezeti tagoknak azonban ettől még nagyobb jövedelem ütötte markát, hiszen a részes művelésből más- félmillió forintnál is több bevételük származott, s a faluban úgjt számítják, egy-egy szövetkezeti család jövedelme 30-40 ezer forintot is meghaladta. A vitában részvevő szövetkezeti tagok és vezetők elsősorban arról beszéltek, hogy az idén miként alapozzák meg az elmúlt évinél is magasabb jövedelem megszerzésének alapjait, s miként hárítsák el az esetleges jelentkező nézetelté- éseket a termelőszövetkezet egyesülésével kapcsolatban. Ugyanis az Új Élet Tsz-nek ez volt az utolsó zárszámadó közgyűlése, mert miután egyesült a helybeli Petőfi Tsz-el, ezután már Búzakalász néven folytat ja működését. A közgyűlést a hagyományok szerint a fiatalok műsoi követte. 13 milliós vagyona van a füzesabonyi Petőfi Tsz-nek Eredményes és sikeres gazdasági év végére tették pontot a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet tagjai. Zsúfolásig megtelt a szövetkezeti tagokkal és a zárszámadási közgyűlésre meghívott vendégekkel a Járási Művelődési Ház nagyterme. A közgyűlésen részt vett és köszöntötte a szövetkezet tagságát Horváth Ferenc, a járási pártbizottság első titkára is. A nagy múltú és jól gazdálkodó termelőszövetkezet múlt évi munkájáról, gazdasági eredményeiről Bartha András országgyűlési képviselő, a szövetkezet elnöke adott számot a megjelent közel 700 szövetkezeti tag előtt. — Tagságunk szorgalma, igyekezete az elmúlt évben is meghozta a kívánt eredményt — mondta. Termésátlagaink a kedvezőtlen időjárás ellenére is jók voltak, teljesíMég két nap! Még kétszer huszonnégy, összesen negyven- nyolc óra és kézbe kerül a félévi bizonyítvány helyett a félévi értesítő. Izgatott vagyok, nem tagadom. Teljességgel nem érdekel, hogy most minek hívják, $ hová írják a jegyeket, én akkor is izgatott vagyok és izgatott leszek még negyven- nyolc órát. Türelmetlen kíváncsisággal várom, hogy hányasom lest számtanból, meg helyesírásból, olvasásból, meg rajzból... A rajztól nagyon félek. világéletemben ügyetlen voltam és semmi garancia arra. hogy az elmúlt években valami titkos és csodálatos fejlődés történt volna bennem. Nem, abban bízom, hogy bukásról szó sem lehet, annyira azért voltam én rendes, szorgalmas; de hát mindezt csak akkor mondhatom el nyugodtan, ha a fiam. meg a lányom meghozza az értesítést. A félévről! Hogyan tanultak ők és hogyan voltam apa én... Hm. csak azt a rajzot. csak azt tudnám feledni! (—ó) tettük több millió forint)' áruértéi?:esítési tervünket, s a közös vagyon is szépen gya rapodott. A szövetkezet jelenleg több mint 13 millió forintos va gyónnál rendelkezik, s ebből a fel nem osztható szövetkezeli alap értéke 8 és fél millió forint. Az elmúlt évben közel 3 millió forinttal gyarapodott a közös vagyon, s az egy szövetkezeti tagra jutó közös vagyon értéke 19 ezer 605 forint. Csupa milliós számokat említ a beszámoló, hiszen ez a nagy közös gazdaság ma már milliókban számol. Jól kihasználták a szövetkezet tagjai az állam által nyújtott lehetőségeket, s többek között az áruértékesítés után 219 ezer, az üszőnevelések után pedig 216 ezer forint kedvezményben részesültek. Elégedettek a szövetkezel tagjai is, hiszen egy munkaegység után 46 forint 50 fillért fizetett a szövetkezet. Az egy tagra jutó tiszta jövedelem 15 ezer 794 forint volt. Cs. Elégedettség, siker Gyöngyössolymoson Majdnem 50 forintot fizetett egy munkaegységre a gyön- gyössolymosi Mátra Tsz és ez 11,70 forinttal több, mint tavaly volt, ugyanakkor az egy tagra jutó részesedés is 3500 forinttal haladta meg az előző évit. Egy év alatt sokat fejlődött a tagok szorgalma és ezzel összefüggésben a gazdasági eredményesség is. Most már 10 500 forintot számolhattak el a részesedési áttagíkiént. A jó munka tovább erősítette a tsz-t. Tiszta vagyonuk 1 900 000 forinttal nőtt az elmúlt évben. Nem feledkeztek meg a jövőről sem: 1 100 000 forintot tartalékoltak. A gyöngyössolymosi Mátra Tsz tagsága valódi ünnepi hangulatban zárta le tegnap a tavalyi eredményes gazdasági évet. it termelés növelésének tartalék* Üzemeinkben a termelés fokozásáról szólva, elsősorban a létszám növeléséről, a termelékenység emeléséről szólva pedig legtöbbször csak a gépesítésről. automatizálásról beszélnek. Arról, hogy a nagyobb létszám. a nagyobb teljesítőképességű gépek, a modernebb termelési eljárások miként teszik lehetővé, hogy a munkások ugyanannyi, vagy kevesebb fizikai munkával — természetesen nagyobb szaktudással, több szellemi hozzájárulással — többet termelhessenek. A termelők számának emelése, a gépesítés, az automatizálás a több termelésnek, a társadalmi haladásnak valóban az egyik legfontosabb feltétele. De arról sem szabad megfe ledkeznünk, hogy a jelenlegi munkáslétszámmal, a jelenlegi termelési szervezetünkben a mai gépparkunkkal is jóval többet és gazdaságosabban termelhetnénk, ha nagyobb lelkiismeretességgel, fegyelmezettebben dolgoznánk. S az, hogy az ipari termelés, a termelékenység növelésének elsősorban az üzemen belüli tartalékait kell feltárnunk, talán sohasem volt olyan parancsolóan szükséges, mint manapság. Nemcsak azért, mert kiderült: a népgazdaság arányos fejlődésének biztosítása érdekében a rendelkezésre álló beruházásoknak nagyobb hányadát kell a mezőgazdaságba irányítanunk, mint korábban, hanem azért is, mert égyre csökken a termelésbe beállítható új munkaerők száma. 1964-ben a termelés előirányzott növelésére lényegesen kevesebb új munkaerővel rendelkezünk, mint amire eredetileg a gazdasági minisztériumok számítottak. A beruházások és a munkaerőtartalék korlátozott volta, tehát akár tetszik, akár nem, megköveteli az üzemen belüli belső tartalékok feltárását, hacsak nem akarunk lemondani a termelés, a termelékenység és a termelés gazdaságosságának megfelelő növekedéséről, mely pedig előrehaladásunk, az életszínvonal gyors emelésének elengedhetetlen feltétele. A lemaradás egyébként már csak azért is elhamarkodott, felelőtlen dolog lenne, mert szinte „kéznél vannak” a termelés, a termelékenység emelésének üzemi feltételei: a munkafegyelem növelése, a munka- illetve üzemszervezés megjavítása. S, hogy a munkafegyelem és az üzemszervezés terén milyen lani, hogy a távoli sarokban egy kisgyermek szipog. A kislány öt év körüli volt. Az anya ölében feküdt. Az asz- szony szeméből bánat, megtörtig látszott Szája szögletén is két keserű vonás húzódott alá. — Aludj, Rozié, aludj — ringatta az asszony a gyereket — Mindjárt vége lesz, s akkor megyünk haza. A közelben ülő, nagy szarukeretes szemüveget viselő ma- mácska közelebb hajolt megigazította a kislányon a plédet aztán kutatni kezdett a táskájában, s egy olcsóbbfajta, apró kis csomagolt cukorkát húzott elő onnan. Rozié felé nyújtotta. A kislány a fejét rázta, behúnyta a szemét — Vedd el no, — mondta a mamácska, s közelebb tolta hozzá a cukorkát — Hiszen, ha a felnőttek adják, a jógyereknek el kell fogadni^ — Vedd el, Rozié — súgta neki az anyja. A mamácska egy mélyet sóhajtott s könnyet törölt ki lopva a szeméből. „Szerencsétlen asszony! — mondta magában. — Pedig micsoda szép család volt ez! De a férjét elvitték katonának, s éppen most jött róla a levél a gyászkeretes borítékban.” A mamácska gyengéden átölelte, s magához vonta azasz- szonyt. — Így ni, most jó — mondta alig hallhatóan, amikor azasz- szony az oldalához dőlt. — Próbáljon meg szunyókálni egyet, kedves. — Jó, Frau Streiber, — Aludjon csak, szegénykém — suttogta a mamácska. — Aludjon... Frau Streiber, Rozié és az édesanyja hajnalban menteik A repülőgép Ostbiirg közelébe érkezett. fel az óvóhelyről. Nem messze laktak onnan, Ostburg keleti szélén. Frau Streibemek volt egy kis háza, amely még az ura után maradt rá. Csaknem húsz esztendeig kuporgatták, rakták össze a maguktól megvont filléreket, hogy megveti essék a házat. Ugyanilyen házacskája volt Rozié édesanyjának is, csak valamivel távolabb. A mamácska elkísérte a fiatalasszonyt, meg a gyereket egészen a kapuig, aztán visszamenti Az asszony gyorsan levetkőztette a kis Roziét és ágyba fektette. Aztán ő maga is lefeküdt. De nem jött álom a szemére. Túlságosan fáradt, kimerült volt. Idegei a pattanásig feszültek. Az asszony hanyatt feküdt, szemét szorosan, erőszakoltan lehúnyva. Gyorsan és mély lélegzettel szedte a levegőt Aztán még tovább gyorsult a légzése, rövid, szaggatott lett A párnába fúrta a fejét és zokogni kezdett. Sokáig sírt. Szájához szorította a párnát, hogy fel ne ébressze a kislányt Később megnyugodott, s elszenderedetti Az ablak alól hallatszó csobogásra ébredi fel. Lizel — így hívták Rozié édesanyját — kinyitotta a szemét s felült az ágyon. A lépések zaja megismétlődött, csak ezúttal erősebben. Aztán már tisztán lehetett hallani, amint a veranda végén lévő, a kertre néző ablak rámája megcsikordult Az asszony lélegzetét visszafojtva igyekezett megkülönböztetni a lépések zaját A rémülettől szinte önkívületben ' ugrott ki az ágyból, s rohant az ajtóhoz, hogy bezárja. (Folytatjuk.) nagyok a tartalékok, azt néhány számszerű adat eléggé világosan megmutatja. Az iparban (az építőipart is beleértve) a rnunkaerőkihasz- nálás 90 százalék körül van. A ki eső 10 százalék, több mint 100 000 dolgozót jelent. Persze, ezek a számok csak elméleti adatok, hiszen a munkaerő-felhasználás — azaz a dolgozó létszám és az állományi létszám hányadosa — sohasem lehet 100 százalék. (Az állományi létszámban ugyanis a fizetett és betegszabadságon levők is benhefoglal tatnak.) Mégis, a két szám közötti 100 000 fős különbség egy része olyan, amely a munkafegyelem fokozásává] megtakarítható. S ez a szám lényegesen több, mint: amivel az egész ipar és építőipar munkaerő problémája megoldható lenne. Pedig a munkafegyelem fokozásának még sokkal nagyobb tartalékai is vannak. Hiszen a munkafegyelem nemcsak azáltal javítható, ha az állományi, létszámból egyre kevesebben mulasztanak és egyre' többen jelennek meg dolgozni, hanem azáltal is, ha a munkára megjelentek jobban használják ki a rendelkezésre álló munkaidőt. S itt is lenne bőven tennivaló! A KGM Üzemszervezési Intézetének reprezentatív felmérése szerint a forgácsológépeken a termelési idő aránya 65 a tényleges főidő 44,5 százalék volt. A munkaidőn belüli összes veszteségidő kb. 12 százalék. (Hasonló az arány a sajtolóüzemekben, szerel défcben is.) 1963. őszén több KGM-válla- latnál végeztek munkaidőfelmérést. A Vegyipari Gép-és Radiátorgyárban a kieső idő az ösz- szes munkaidő több mint 21 százalékát tette kl. S ebbe nem számították be azokat az állásidőket, amik az új munkára való átállás, vagy a folyó munkával kapcsolatos megbeszélések miatt váltak szükségessé. A Gamma Gyárban, amely pedig ilyen szempontból egyáltalán nem tartozik a rosszabb vállalatok közé. a kieső idő meghaladta az összmunkaidő 11 százalékát. A munkaidő jobb kihasználása természetesen nemcsak a fizikai munkásokra vonatkozik —, hanem a műszaki, adminisztratív dolgozókra — és nemcsak az üzemekre, hanem a felsőbb irányító szervekre, xnánisztériumokra is. Kádár János elvtárs mondotta el a munkafegyelemről szólva azt a tréfát — „szomorkás történetet” —, amely szerint mikor egy járókelő megkérdezte az egyik főhatóságunk portását, hányán dolgoznak a minisztériumban, rövid gondolkodás után azt felelte, hogy kb. a fele. S ha ebben a tréfában természetesen sok is a túlzás, mégis sok benne az igazság is. Hogy mennyire, azt egy belső vizsgálat, illetve számítás bizonyítja. Eszerint az egyik legnagyobb gazdasági minisztériumokban a büfében és ebédlőben eltöltött idő — természetesen a félórás ebédidőn felül — kb. 190 dolgozó teljes évi munkaidejének felel meg. Az említett néhány példa — úgy gondolom — eléggé megvilágítja, hogy a termelés növelésének mekkora tartalékát jelenti a munkafegyelem eme lése: a munkában való pontosabb megjelenés, a munkában töltött idő intenzívebb kihasználási). Minden munkásnak, de különösen a gazdasági vezetőknek elsőrendű feladata, hogy — kitartó munkával — állandóan javítsák üzemükben a munkafegyelmet. Sok gazdasági vezető azonban meglehetősen húzódozik a feladattól. S elsősorban nem is azért, mert a feladat népszerűtlen. Hanem azért mert na. héz megértetni a munkásokkal, hogy egy percet késni, vágj’ a munkafegyelmet lazítani vétek a közösséggel szemben, akkor, amikor a szerszámra, anyagra való várás nem perceket, hanem órákat is elvesz a munkás napi idejéből. Olyan munkaszervezés mellett, amikor a negyedév végi rohammunka „mindent belé* munkatempóját a tétlenség, aa üzemen belüli munkanélküliség időszaka követi. Igencsak nehéz a munkásoknak megmagyarázni, miért kell fegyelmezettebben, a munkanap minden percét kihasználva, dolgoznia. És megfordítva, miként a rossz munkaszervezés „melegágya” a fegyelmezetlenségnek és lógásnak, a korszerű üzemszervezés, a modem termelési eljárások — szalagszerű termelések, stb., rendkívül megnehezítik a munkafegyelem éllen vétők dolgát. Nemcsak azért mert pl. a szalagszerű termelésnél a szalag haladása szinte automatikusan szabályozza » munkatempót, hanem azért is, mert azok a munkások, akik* nek nem kell munkájuk közben anyagra, szerszámra hosz- szú időket várakoznia, hanem minden kérés nélkül, automatikusán, idejében biztosítják számukra a tempós munka ősz. szes feltételeit, másként néznek a büfében eltöltött negyedórákra. mint azokra, akik, ha „megfeszülnének” az igyekezettől sem tudnák — rajtuk kívül álló okok miatt — a napi 8 órát maradéktalanul „kidolgozni”. ■> A munkafegyelem és a munkaszervezés ilyen összefüggéseit azért is fontos elsősorban vizsgálnunk, mert nálunk — szocialista országban — nem élhetünk a munkások fegyelmezésének olyan drasztikus eszközeivel, mint a tőkés vállalatoknál. Mi nem akarhatunk. de nem is akarunk olyan fegyelmi rendelkezéseket hozni, hogy hány cigarettát szívhat él egy munkás és kivel beszélhet munka közben egy mérnök. Éppen ezért még a kapitalista üzemeknél is fontosabb a mi számunkra, hogy a munkafegyelem növelésére a termelés jobb megszervezésével ösztönözzünk, cűyan munkafeltételeket és körülményeket teremtve, amikor a lógás nagyon feltűnő dolog és amikor ez nagyon érezhetően hátráltatja a termelés megszokott ütemét. Az ilyen termelésszervezet minden agitációnál jobban segíti elő a munkásokban annak az önkéntes szocialista munkafegyelemnek a kialakulását, amely alapvető feltétele a szocializmus, a kommunizmus felépítésének. Or. Garam József (jjD FÉRFI KAlAPa/ZW] :—gags—^^ /^\ V s\WJ i ~T IPANAMAl 1 KAtAP | DALLASI MODELL DÉl*VIETNAM»J MODELL | 1 “X“ JOHNSON: Peches modellek ezek (Szegő Gizi rajza)
