Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-06 / 3. szám
1964. január 5., vasárnap NÉPCJSAO Állatorvosok a termelőszövetkezetekben Most, amikor a termelőszövetkezetek mérleget készítenek előző évi munkájukról és készülnek az új gazdasági évre, úgy érezzük, hogy régi mulasztás pótlásául, érdemes lesz a szövetkezetek házatáján körülnézve, közelebbről szemügyre venni az állatorvosok munkáját. Mit is tesznek vajon a megye állatorvosai a maguk szakvonalán szövetkezeteink érdekében? Felkerestük dr. Mánya Kristóf megyei vezető főállatorvost és dr. Záhorszky Dezső megyei vezető szakállatorvost. — A Heves megye területén működő 64 állami állatorvos közül, 47-en közvetlen gyakorlatuk révén, állategészségügyi tevékenységük kétharmadát a termelőszövetkezetekben fejtik ki — tájékoztat dr. Mánya. — Két tsz-nek saját üzemi állatorvosa is van. Természetesen a szövetkezeti munkától nem lehet mereven elszigetelni a háztájiban, vagy akár az állami gazdaságokban végzett állatorvosi működést sem, hiszen az állatállománynak részben a különböző szektorok közötti cserélődése, részben pedig a fertőző betegségek elhárítása, leküzdése, a megye egész állatállományának, illetve egy- egy kisebb terület egészének felügyeletét kívánja meg. A végzett állatorvosi munka nagyságának egyik fokmérője: a szövetkezetek közös állatállományának növekedése. Szemléltetően vet erre fényt az 1960. és 1963. évi adatok ösz- szehasonlítása. A szarvasmarha-létszám a közösben 12 ezerről 30 ezerre, a tehénállomány 4.5 ezerről 9,5 ezerre, a sertések száma 11,5 ezerről 53 ezerre, az anyakoca-állomány 1,7 ezerről 6 ezerre, a juhállomány pedig 34,5 ezerről 74 ezerre futott fel. — Melyik a szövetkezetben végzett egyik legfontosabb állatorvosi munka? — Kétségtelenül: a járványos betegségek leküzdése, illetve megelőzésük — mondja Záhorszky doktor. •— Az alkalmazott védőoltások és az ^ azt kiegészítő egyéb megelőző intézkedések általában megteszik hatásukat. Ezeknek köszönhető, hogy ma a klasszikus fertőző betegségek, mint a sertés- orbánc, a sertés- és baromfipestis, lépfene okozta gazdasági kár már nem jelentős, ezrelékekben is alig fejezhető ki! Leginkább a gümőkór területén kell még nagyobb erőfeszítést tenni, de itt is megindult a veszedelmes kór felszámolása. A megye állatorvosai legutóbb 145 tsz-ben 24 ezer 184 szarvasmarhát szűrtek át A tuberkulin-vizsgálatok alapján 11 gümőkórmentes állományt alakítottunk ki. 1964- ben pedig további 5 szövetkezetét mentesítünk a gümőkór- tól, jelentős állami támogatással! Tudnunk kell, hogy a tbc- mentesítésnek, a közegészség- ügyi vonatkozásai mellett, igen jelentős anyagi kihatásai is vannak és ezért olyan _ körültekintéssel kell a fertőzött állatok lecserélését végrehajtani, hogy az ne idézze elő a szövetkezet gazdálkodásának m egrázkódtatását. — Mi a helyzet az élősködők okozta megbetegedések gyógyításában? — A fertőzött vidékeken, r szarvasmarha- és juhállományban valamikor súlyos veszteségeket ’okozó mételykórt, az évenkénti rendszeres gyógykezelések jelentékenyen visszaszorították. Előfordul ugyan még a betegség megyénkben, de már nem okoz jelentős veszteséget. Különösen fontos az is, hogy az utóbbi években számba jövően megnövekedett j uhállomány, az okszerű megelőzés révén, immár több esztendeje mentes a rühösségtől! Ennek a jelentőségét mi sem mutatja jobban, minthogy a rühösség fellépte a juhászat termelésének (gyapjú- és tejhozam) 50 százalékát semmisítheti meg. — Milyen a szövetkezetek és az állatorvosok viszonya? A szövetkezetek megértik, hogy a jó állatorvosi munka az árutermelésben, végső soron pedig a szövetkezetek gazdasági eredményeiben is tükröződik! Az állatorvos eredményes termelőszövetkezeti tevékenysége komplex feladatok, egységes, összehangolt megoldását kívánja meg! Mi sem fejezi ki ezt tökéletesebben, minthogy a megye állatorvosai, a szorosan vett gyógyító és megelőző állategészségügyi munkán túlmenően, igyekeznek érvényesíteni tudásukat a szakszerűtlen takarmányozás, az elhelyezés durva hibái, vagy éppen a gondozás fogyatékosságainak felszámolásában. Ez utóbbi igen jelentékeny munkát az teszi elengedhetetlenül szükségessé, illetve lelkiismereti feladatunkká, hogy ezzel is pótoljuk szövetkezeteinkben a kellő szakképesítéssel rendelkező állattenyésztők hiányát. Jelenleg ugyanis csupán 22 függetlenített állattenyésztő tevékenykedik a megye tsz-eiben. Ezt a feladatot, bármily nehéz és szerteágazó problémát vet is a felszínre, a megye állatorvosai igyekeznek tudásuk legjavát adva, lelkiismeretesen megoldani. Kétségtelen azonban, hogy a jobb eredmények érdekében néhány helyen még hatékonyabbá k»l) tenni az u-n-«■- orvosi munkát és így az eddig itt-ott felmerült hibák is elkerülhetők lesznek. — Ehhez kapcsolódik az a munka is, — veszi át a szót dr. Záhorszky Dezső, — hogy a szövetkezetek kezelő állatorvosai igyekeznek jó és képzett állatgondozó garnitúrát kialakítani. Ezt az teszi szükségestsé. hogy a nagyüzemi állattenyésztés az egykori magángazdálkodásnál lényegesen magasabb, fokozottabb követelményeket támaszt az állatok gondozóival szemben is. Ezért az állatorvosok a cél érdekében, a gondozók állategészségügyi és állat- tenyésztési ismereteinek bővítésével rendszeresen foglalkoznak. Az állatorvosi munka túl szerteágazó ahhoz, hogy annak minden részletéről írjunk jelen riportunk során. Azt azonban kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy a megye állatorvosai télen és nyáron, hóban, szélben, sárban, éjjel és nappal rendelkezésére állnak egyre izmosodó termelőszövetkezeteinknek. Munkájuk arra is biztosíték, hogy csökkennek az állatról emberre átragadó megbetegedések. Bátran számíthatnak rájuk a gyengébb tsz-ek megerősítésében is. Az állatorvosok munkája benne van a több vaj-, tej-, hús- és gyapjúterme- lésünkben, termelőszövetkezeteink gazdagodásában. Sugár István NEHÉZ ZENE A TÖRVÉNYEK BECSÜLETE ;** .....................'HW.'fí! . és a légies muzsika Január 1-től 20, 30 illetve 50 százalékos árleszállítás hajtottak végre a műanyag cikkek között. Sok olyan háztartási műanyag — amelyben fém rész nincsen — 50 százalékkal is olcsóbb lett. Képünkön Molnár Lászlóné, az egri 67-es számú műanyagbolt vezetője, a leértékelés közben. Az Országos Tűzrendészet! Parancsnokság felhívása A téli fűtési idényben fokozódik a tűzveszély. A lakóházakban a szabálytalanul használt tüzelőberendezések, kémények, számos esetben a felügyelet nélkül hagyott kisgyermekek Idéznek elő tűzeseteket. A falvakban, tanyákon a könnyen gyúló anyagok — szalma, széna, — és a tetőfedésre használt nád, zsúp, stb. segíti elő rendszerint a tűz keletkezését és terjedését. A tűzesetek arra Intenek, hogy a tűzrendészen szakosztályokat a ítitési idényben fokozottan szem előtt kell tartani. A tüzelőberendezéseket kellő felügyelet mellett szabad csak használni, tűzveszélyes folyadékkal, benzinnel, petróleummal, stb. — parazsat éleszteni nem szabad Gondoskodni kell a füstgázok elvezetéséről, s a kémény- oe épített gyúlékony anyagokat ki kell cserélni. A kályha, kandalló közvetlen közelében fát, papírt, vaey más könnyen égő anyagot nem szabad tartani. A kisgyermekek soha ce "taradjan: otthon főügyelet nélkül, a gyufát és egyéb | űzőket gondosan zárjuk el előlük. I Az utóbbi években nőtt a törvények tekintélye: kialakulóban van az a közvélemény, amely akkor is felháborítónak tartja a törvények mellőzését, ha azok megsértése, vagy akárcsak meg Kerülése is nem érinti személyesen, nem csorbítja személyes érdekeit. Az emberek érzékenyek az apró törvényszegésekkel szemben, s egy látszólag jelentéktele-n eset is felháborítja őket. Egerben például az egyik termelőszövetkezet traktorosa a szövetkezet traktorával járt haza a lakására. És ha hideg volt, túráztatta a gépet, zavarva ezzel a szomszédok nyugalmát. A környék lakói szóvá tették az ügyet a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottságon, de a termelőszövetkezet elnöke írásban közölte, hogy nem lát semmi szabálytalanságot abban, ha a traktoros a tsz gépén közlekedik. A népi ellenőrök a jogászhoz fordultak, s hosz- szú levelezésbe kezdtek; hogy a szövetkezetét a rendelkezések betartására bírják. Tucatnyi levél van a népi ellenőrzés irattárában, — mert egy darabig csak a levelek gyarapodtak és az üzemanyag, amit a gépész jogtalanul használt fel. — És a szomszédok türelmetlensége, mert ők már nemcsak amiatt bősz- szankodtak, mert a ff ép zakatolt, órákig túrázott, hogy a traktor tönkretette a föld- utat, hanem amiatt is, hogy egy közismert, helyesnek és természetesnek tartott rendeletnek tucatnyi figyelmeztetés ellenére sem sikerült érvényt szerezni. Sőt: a traktoros azt emlegette, hogy alkalomadtán „meghálálja” a feljelentést. Mennyit ér a törvény? Mennyit ér a rendelkezés? Mennyit ér a törvényesség? — Amennyire komolyan veszik, amennyire betartják. És miért nem tartottak be egy egyszerű, könnven érthető rendelkezést? Miért leheteti dacolni a figyelmeztetésekkel, miért lehetett packázni a köt véleménnyel? Miért csak en|f- nyit ér az a bizonyos tiltó rendelkezés? Azért, mert nem szereznek érvényt neki, — kellő határozottsággal. Ha a rendeletekkel dacoló tsz-elnök személyesen, anyagilag is felelős lenne azért a kárért, amit a traktort magáncélra használó vezető okoz, — nem lenne annyira nagyvonalú. Ha szabálysértési eljárás terhe mellett felelős lenne a közvélemény megbotránkoztatásáért: bizonyára kétszer is meggondolná, mielőtt elengedi a füle mellett a figyelmeztető szót. Nem hiszem, hogy a tnafc- loros tetemes károkat okozott a tsz-nek. Ilyen esetek után szoktak az emberek megjegyzéseket tenni arról, hogy „ezt bezzeg szóvá teszik, de sokkal nagyobb dolgokról sokkal kevesebbet beszélnek”. •— Nem ezt tesszük szóvá, nem a néhány kiló, vagy mázsa üzemanyag jogtalan felhasználása a „téma” — bár ezen is teljes joggal ütközhetnénk, meg. Nem a tsz gázolaját féltjük, (ezután nem is kell féltenünk, most már a traktoros csak munlza közben ül e „nyeregben”), hanem a törvények becsületét. Azt hiányoljuk, hogy az ilyen jellegű rendelkezéseknek nincs meg a „kényszerítő erejük”, — vagy ha igen, akkor nem alkalmazzák. S aki ,.illetékes” és „felelős” azért, hogy ezeket az intézkedéseket betartsák, nem egyszerűen ezt a törvénysértést nézte el, hanem „a törvénysértést.” A törvényesség pedig a „kis dolgoknál” kezdődik. Nem arra van szükség, hogy kíméletlen szigorral lecsapjanak arra, aki megtévedt és egyszer szembekerült a „Renddel”. De azt igenis súlyosbító körülményként kellene tekintetbe venni, ha valaki a figyelmeztetések ellenére sem szünteti meg a szabálytalanságot. Ha valaki szándékosan kezdi ki a törvények becsületét. (Krajczár) fiíró*«*»í krónika Oroszlónszelídítőknek adták ki magukat' — és raboltak A múlt év őszén kerültek Egerbe a motoros glóbusszal Bállá Sándor és Jenei Pál. Az egyik novemberi este vacsorázni mentek a Vadászkürt Étterembe, ahol hely híján N. I asztalánál foglaltak helyet. N. I. jó hangulatban volt már, mert aznap kapta meg a csaknem hétszáz forintnyi túlóraösszeget: N. I. gavallérnak mutatkozott. Megkínálta a cirkuszos Ballát és Jeneit, akik azzal dicsekedtek, hogy ők oroszlánidomítók, a Cirkusz Vállalat alkalmazottjai és most a motoros glóbusszal dolgoznak. A nagyképű mese Jlleit én mindent el hiszek Azt mondta nekem bizalmasan, s csak nekem a Bur- bulya, hogy december 1-től felemelik a rizspuding árát. Én ugyan ki nem állhatom a rizspudingot, de elrohantam és vettem fél mázsát, mert jó az, ha van otthon belőle, amíg olcsó. December 2-án a rizspuding ára ugyanannyi maradt, mint volt, s én átko- zódva dobtam ki az ablakon a fél mázsa rizspudingot. Arra jött egy rendőr, felírt és megbüntettek háromszáz forintra... Tényleg drágább lett a rizspuding! Azt mondta nekem bizalmasan és csak nekem a Kaje- vác, hogy december 5-évei felemelik a női feszülésre alkalmas fehérneműk árát. Meg akartam lepni a feleségem és gyorsan elrohantam, vettem negyven- nyolc darabot. Amikor a feleségem meglátta, először Kékszakállnak nevezett, aztán elájult és magához térve átment a szomszédba kérni öt forintot kölcsön, mert kellett kenyérre ... December 6-án a női feszülésre alkalmas fehérneműk ára ugyanannyi maradt, mint volt, s én dühömben kivágtam az ablakon mind o. negyvennyolcat. Arra jött egy rendőr és közszemérem elleni vétség címén felírt és megbüntettek négyszáznyolcvan forintra... Tényleg drágább lett ez a női fehérnemű! Azt mondta nekem bizalmasan és csak nekem Galagonya, hogy január 1-től drágább lesz a liszt. — Nézd, Galagonya, én már kétszer megégettem a zsebemet, nem altatsz te beugratni engem? Galagonya megesküdött a szovjet Bezosztája búizára, hogy nem akar becsapni, így gyorsan elrohantam, s vettem öt mázsa lisztet, mert ugyan öt év alatt szoktunk ennyit elhasználni, de ha már egyszer drágább lesz. akkor jó azért, ha van belőle otthon egy kevés. Természetesen, nehogy feltűnő legyen az ügy, öt kilójával vásároltam. elutazva az orszáa száz másik községébe. Utaztam éjjel és nappal, Letenyétől Tániószörcsögig, de a liszt, az öt mázsa liszt, az meglett, mert tudom mivel tartozom a családomnak .., Január 2-án a liszt ára nem ment fel, csaJz a vérnyomásom. Most azon töprengek, hogy kiveszek egy hónap fizetés nélküli szabadságot, ipar- engedélyt kérek és lányost sütök az öt mázsa lisztből. Csak azt nem tudom, hogy ennyiből mennyi lángos lesz és azt sem, hogy vajon nem megy-e fel a lángos ára, mert akkor inkább lányost veszek még olcsón, hogy legyen otthon az is... Mit tegyek? Azt hiszem, megkérdem Remetétől, ő tájékozott a lúngosügyekben. Múltkor is láttam, hogy lángost evett az utcán! (egri) annyira tetszett N. I.-nek, hogy a vadászkürti záróra után meghívta Ballát és Jeneit az Otthon Étterembe. Jenei még a sértett N. I. kerékpárját is segítette tolni. Az Otthon Étteremből Bállá és Jenei — akik észrevették, hogy N. I.-nél több száz forint van még, — a sértett lakása felé, a Bethlen utcába kísérték el. Útközben Jenei átölelte az italos sértettet és igyekezett kivenni annak tömött pénztárcáját. A sértett ezt a szándékot észrevette és a pénztárcát nadrágja jobboldali zsebébe tette át. A Bethlen utcában Bállá elgáncsolta a sértettet. N. I. a földről fel akart tá- pászkodni de ekkor Jenei szájba vágta, és lefogta. Bállá elszedte N. I. pénzét és az áldozatot otthagyták. Bállá és Jenei a motoros glóbusz pénztárfülkéjében osztoztak a szerzeményen úgy, hogy Bállá hetven forintot adott társának, Jeneinek, míg a háromszáz forint körüli összeget megtartotta magának. Másnap N. L felkereste a motoros glóbusznál „az orosz- lánidomítókat’j akik hetykén tagadták, hogy valaha is látták volna N. I.-t. Az alig huszonkét esztendős Bállá Sándor már kétszer állott büntetés alatt, Jenei Pál büntetlen előéletű segédmunkás. Az egri járásbíróság dr. Tö- rökné tanácsa, Bállá Sándort rablás miatt kétévi és hathónapi szabadságvesztésre, Jenei Pált egyévi és kéthónapi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet Jenei Pál II. r. vádlott vonatkozásában jogerős. Negyedszer lopott, amíg rajtavesztett Jaksi Miklós ötvenkét éves, háromgyerekes férj, aki feleségétől elvált, gyermekeivel hosszú idő óta minden kapcsolata megszűnt. 1958-ban sikkasztás miatt nyolc hónapot ült, majd ugyancsak 58- ban tízhónapi börtönt kapott betöréses lopásért, 1960-ban pedig az egri járásbíróság garázdaság miatt három hónapot mért a társadalomtól elszakadni vágyó, annak ellenségévé váló Jaksi Miklósra. A múlt év október 15-én, az egri Csíky Sándor u. 96. számú ház elől 80 darab cukros papírzsákot emelt el, s bár fizok mintegy 400 forint értéket képviseltek, a MÉH- nél 12 forint hatvanért értékesítette azokat. 19-én az egri Állami Áruház játékosztályán, a nagy forgalomban leemelt a polcról egy használt gombos harmonikát és feleámál alább, 160 forintért továbbadta. Még aznap négy darab báladeszkát lopott a papírnagykereskedelmi telepéről. November 3-án az egri „Vöröstüzér u. egyik házában, a kertben száradó ruhák közül egy inget választott ki magának, de a ruha gazdája lefülelte őt és elvette tőle a kimosott inget. Az egri járásbíróság héthónapi szabadságvesztésre ítélte Jaksi Miklóst, aki inkább lop, csak alkalmi munkából tartja el magát, de beilleszkedni nem tud. nem akar a társadalomba. Az ítélet jogerős. (f. *.)
