Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-29 / 23. szám

ftlAg proletárjai, egyesüljetek MEPUJfi G AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANA CS NAPILAPJA ARA: 5« FILLER A kölcsönösség alapián: A Szovjetunió kész kivonni csapatait a külföldi államok területéről Szovjet memorandum GENF’ (TASZSZ): Carapkin, a Szovjetunió képviselője a genfi leszerelesi érteltes- leten leedden, a tizennyolchatalmi leszerelési bizottságban felolvasta a szovjet kormány emlékiratának szövegét. Az emlékirat azokról az intézkedésekről szól. amelyek a fegyver­kezési verseny csökkentésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányulnak. Ezután Ca- rapkin részletesebben ismertette a szovjet kormány emlékiratának egyes javaslatait. zés korlátozására irányú ló konkrét lépéseknek a mellő­zésérvel hozzák létre, az nem vezetne a bizalom növekedésé­hez, hanem éppen ellenkező­leg, a kölcsönös gyanúsítások fokozódását, a nemzetközi kap­csolatok éleződését váltaná ki. A bombázó légierő megsem­misítése „elősegítené a hábo­rús veszély csökkenését és hozzájárulna a népek bizton­ságának megerősödéséhez”! A szovjet kormány újólag kijelenti, bogy kész az atonifegyverkísérleti tilal­mat kiterjeszteni a föld alatti kísérletekre is. Ezzel összefüggésben hangsú­lyozza, hogy — mint azt az élet maradéktalanul igazolta — e kísérletek észleléséhez „nincs szük­ség speciális nemzetközi ellenőrző szervezetre". Gyakorlati Leszerelési intéz­kedéseket kilátásba helyezi egyezmények megkötése mel­lett — hangsúlyozza a szovjet kormány — „meg' kell álla­podni az ellenőrzésre vonat­kozó, kölcsönösen elfogadható formáiban”. Az emlékiratban javasolt intézkedések megvalósítása „a szovjet kormány véleménye szerint a nemzetközi feszült­ség további jelentékeny eny­hüléséhez vezetne, nagy .lépés lenne előre a főfeladat— a* általános és teljes leszerelés — megoldásának útján”. „Ha a béke érdekében va­lamennyi kormány és nép egyesíti erőfeszítéseit, akkor 1964 határozott fordulatot hoz­hat az egész nemzetközi hely­zet megjavulása irányában”. 0 magyar kormány válasza N. Sz. Hruscsov üzenetére Kőddé János, a Minisztertanács elnöke, január 3/i-án fogadta G. A. Gyenyiszovot, a Szovjetunió magyarországi nagykövetét és átnyújtotta a magyar kormány válaszát N. Sz. Hritscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a világ állam-, illetve kormányfői­hez intézett 1963. december 3t-i üzenetére, amelyben a szovjet kormányfő javaslatokat tett a területi viták és a határkérdések békés megoldására. N. SZ. HRUSCSOV ELVTÁRSNAK, A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSA ELNÖKÉNEK MOSZKVA TÉLI ALAPOZÁS A MÁTRÁBAN A magyar nép, amely ke­resztülment minőikét világhá­ború szenvedésein, kétszer' is elvesztette életerős fiatalságá­nak javát, pusztult az ország, majdnem megszűnt önálló nemzeti léte. Minden ökunk megvan arra, hogy a leghatá­rozottabban elutasítsuk a bé­kebontó kísérleteket, arnelyek közül Európa és a világ népei számára, közöttük a magyar nép számára is különösen ve­szélyes a nyugatnémet rovar.- sisták és támogatóik kísérlete, amely a területi vitáik és vi­szályok teremtésével újra a háborúk pusztító tiizét lob­ban that ja ki. ez jelenleg, az a lom-korszakban minden eddi­ginél szörnyűbb következmé­nyeket rejt magában. Biztosíthatom önt arról. Hruscsov elvtárs, hogy kormá­nyunk és népünk messzemenő­en támogatja a béke megóvá­sát célzó kezdeményezését. A népek iránti felelősségérzetből vezérelve ki jelenthetem, mi helyeseljük: köttessék nemzetközi egyez­mény, amelyben a kormá­nyok kötelezzék magukat, hogy az államok közti min­denféle területi és határ­vitákban lemondanak a katonai erőszak alkalma­zásáról. A Magyar Nép- köztársaság kormánya a maga részéről kész minden szükséges lépést megtenni, amely elősegítheti egy ilyen egyezmény meg­kötését. Kérem, fogadja igaz nagyra- ■ecsülésem kifejezését Budapest. 1964. január 24. Őszinte tisztelettel: RADAR JANOS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnök*. nemtámadási egyezmény meg­kötésének gondolatát sok or­szág állami és közéleti szemé­lyiségei támogatják — jegyzi meg a szovjet kormány, majd kijelenti, hogy az egyezmény „semmilyen mértékben sem sértené a két csoport kö­zött fennálló erőviszonyo­kat, ugyanakkor pedig a nemzetközi kapcsolatokba bevezetné a stabilitás és nyugalom oly szükséges elemét”. „Atomfegyver-mentes öve­zetek létesítését javasolva a világ különböző részein —■ hangzik az emlékirat — a szovjet kormány rendkívüli je­lentőséget tulajdonít ezen öve­zetek kialakításának azokban a térségekben, ahol leginkább fenyeget egy atamkan Ciklus kitörése, mindenekelőtt Közóp- Burópában”. A szovjet kormány hajlandó vállalni a kötelezettséget a leendő atomiegyv «-mentes övezetek státusának tisztelet­ben tartására. Az atomfegyver további fej­lődését és tökéletesedését fi­gyelembe véve a szovjet kor­mány hangsúlyozza, hogy a béke szempontjából rendkívül fontos „lezárni mindazokat a nemcsak egyenes, hanem kerülő utakat is, amelye­ken az atomfegyver azok kezébe kerülhet, akik eb­ben a szazadban már két­szer lobban toltak fel a vi­lágháború lángját és most aktíva« igyekeznek meg­szerezni az atomfegyvert”. A váratlan támadás elhárí­tása érdekében hozandó haté­kony és hatásos intézkedések mellett sütraszállva, a szovjet kormány úgy véli, hogy a megfigyelőállomások rendsze­rét össze kell hangolni a nem­zetközi feszültség enyhülését kiváltó meghatározott intéz­kedésekkel, olyan intézke­désekkel, mint az európai államok területén állomásozó külföldi csapatok csökkentése és az. hogy kötelezettséget vállalnak: az NDK és az NSZK területén nem helyez­nek el atomfegyvert. Ha a megfigyelő állomásokat ezek­nek a nemzetközi feszültség eloszlatására és a íegyverke- s---------------------------------------­ha talmak ugyanígy járnak cl.” Ha a nyugati hatalmak — mutat rá az emlékirat — még nem készültek fel e fontos kérdés ilyen radikális megol­dására. úgy a szovjet kormány a kölcsönösség alapján java­solják az idegen területeken áilomásoeó külföldi csapatok fokozatos csökkentését, hogy él lehessen jutni teljes kivo­násukig. „A Szovjetunió kész hozzákezdeni az NDK és más európai államok területén ál­lomásozó csapatainak ilyen jellegű csökkentéséhez, amennyiben a nyugati hatal­mak megkezdik az NSZK-ban és más országokban állomáso­zó csapataik csökkentését”. A szovjet kormány végre­hajtva most fegyveres erői to­vábbi számbeli csökkentését, „kész tovább haladni fegyve­res erői száménak csökkentése irányában, ha a nyugati hatal­mak kormányai részéről kész­ség irartatkoeík a hasonló lé­pésekre”. A szovjet kormány hangsú­lyozza, hogy „most megvannak a kedvező előfeltételek a kato­nai költségvetések további köl­csönös csökkentéséről szóló megállapodáshoz” és azt java­solja, hogy állapodjanak meg e költségvetések 10—15 száza­lékos csökkentésében. A NATO és a Varsói Szer­ződés országai közötti meg­A Szovjetunió kormánya em­lékiratot terjesztett a tizen­nyolchatalmi leszerelési bizott­ság elé. A Szovjetunió meg­állapodást javasol a kővetke­zőkről: Külföldi csapatok kivonása nz idegeit területekről; az államok, fegyveres ereje összlétszámúnak csökkentése; a katonai költségvetések csökkentése; megnemtámadási egyezmény megkötése a NATO és a Varsói Szerződés országai között; atomfegyvermentes övezetek létesítése; az atomfegyver további el­terjedésének megakadályozása; intézkedések a váratlan tá- bwtdás elhárítására; « bombázó légierő megsem- lmsitése; 8 föld alatti atomfegyver- kísérletek betiltása. Az emlékirat megállapítja: ,cgylk félnek m okozati kárt a külföldön állomá­sozó csapatok visszavoná­sáról szóló megállapodás, mivel ez nem sértené a két csoportosuláshoz — a NATO-hoz és a Varsói Szerződéshez — tartozó ál­lamok általános erőviszo­nyát”, „JL Szovjetunió kész ki­vonni csapatait azon kül­földi államok területéről, ahol Jelenleg állomásoz­nak, amennyiben a nyugati álló állami létért olyan ügy­nek tekintjük, amelyet min­den erővei támogatnunk kell. Üzenetében ön. teljes joggal állapítja meg, milyen veszélyt jelentenek a békére, milyen sok szenvedést okoztak már a népeknek a területi viták, a határviszályok. A tőkés ha­talmak háborús köreinek szá­mításaiban a katonai összeüt­közések kiváltásában, háborúk kirobbantásában az ilyen vi­szályok mindig nagy szerepet játszottak. Az imperialisták mohó területvágya az elmúlt 50 esztendőben két világhábo­rú szenvedéseit zúdította a világra. A világ különböző térségei­ben vannak határviták. S bár ezek jellegükben nagyon elté­rőek. veszélyes voltuk nyilván­való; elmérgiesítik az érdekelt államok viszonyát, útját állják a pépek összefogásának, s le­hetőséget nyújtanak az impe­rialista köröknek arra, hogy kijátsszák a népeket egymás ellen. Ezért is nagyjelentőségű lenne az ön által ajánlott nem­zetközi egyezmény az államok közötti határviták kizárólag békésen, tárgyalások útján tör­ténő rendezéséről. Az ön által javasolt nemzet­közi egyezmény segítene lehű­teni a szenvedélyeket, nyűgöd- tabbá válna a világ. Meggyő­ződésem, hogy a javasolt egyezmény, — amely messze túlhalad­ja a területi sérthetetlen­ségnek az Egyesült Nem­zetek Szövetsége alapok­mányában rögzített elvét — enyhítené a nemzetközi fe­szültséget, javítaná a kü­lönböző társadalmi beren­dezkedésű országok közötti viszonyt, elősegítené a fegyveres konfliktusok ki­küszöböléséi. Tisztelt Hruscsov elvtársi Kézhez vettem az állam- és 1 kormányfőkhöz intézett üzene­tét. Az üzenetet — amit kor­mányunk és közvéleményünk is nagy érdeklődéssel fogadott — nagy jelentőségű kezdemé- \ nyezésmek tartom, mert min- \ denekelőtt a béke megőrzését > célozza. \ A javasolt nemzetközi egyez- ; meny egybeesik a Magyar < Népköztársaság külpolitikai $ törekvéseivel. Mi, magyarok l most az új társadalom felépí­I lésének útján járunk, népünk nagy sikereket) ért el szocialis­ta társadalmunk építésében, népünk és kormányunk alap­vető céljaihoz tartozik a béke megőrzése és együtt, > összefogva minden béfce- $ szerető erővel, szoros egy- > ségben a szocialista tábor országaival, küzdünk % né- \ pék közötti megértés, a szocializmus győzelméért, í Az emberiség békéjének k megóvásáért, a háború nélküli > világ megteremtéséért, a né- |pek e nagy évezredes álmá- > nak valóraváltásáért folyó ííharc szerves és eűengedhetét- >len részének tekintjük a gyar- >matí rendszer teljes megsem- > misítését A gyarmati elnyo- > más által megalázott és ki- > uzsorázott népek harcra kel- >ték szabadságukért, a szocia- ^ lista országok teljes együttér- $ zéssel támogatják nemzeti ■> függetlenségükért folyó küz­delmeiket. A felszabaduló né- t pék nagy győzelmet aratnak, csapásokat mérnek az imperia­lizmusra a gyarmatvilág min­den térségében, de még van- ,nak gyarmati sorban országok ; és országrészek, ezek népei | szabadságot követelnek és l szívósan küzdenek érte. Az el­őnyomott népek harcát az ön­A bajnoki küzdelmekre készülő Egri NB Il-es labdarúgó-csapat két hetet töltött « gályái SZOT-üdülőben. Így kezdődött a napi munka: Molnár Péter edző ismertette a fiúkkal az edzéstervet. (Képes riport az 5. oldalon.) (Foto: Kiss Bálái

Next

/
Thumbnails
Contents