Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-06 / 3. szám

2 NÉPÚJSÁG 1964. január 5., vasárnap Hruscsov üzenetének újabb visszhangja Amerikai körökben óvatosan fogadták a szovjet kormányfő javaslatait NEW YORK (TASZSZ, Reu­ter, AFP): A nyugati fővárosok sajtóját és közvéleményét to­vábbra is élénken foglalkoztat­ja az az üzenet, amelyet Hrus­csov szovjet miniszterelnök in­tézett a világ állam- és kor­mányfőihez. Az AFP washing­toni tudósításában megállapít­ja, hogy Johnson elnök beható­an tanulmányozza Hruscsov javaslatait. Washingtoni poli­tikai körökben általános az a felfogás, hogy Hruscsov új ja­vaslatával magához kívánja ragadni a kezdeményezést ab­ban a „békeoffenzívában”, amely bizonyos idő óta a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok részéről egyaránt kibon­takozóban van. A New York-i sajtó a Hrus- csov-üzenetet az utóbbi napok legfontosabb politikai doku­mentumának tekinti. A TASZSZ New York-i tu­dósítója megállapítja, hogy a szovjet kormányfő javaslatait amerikai körökben „óvatosan” fogadták. Jellemző Hightower- nek, az AP hírügynökség szem­leírójának kommentárja, amely úgy véli, hogy Hruscsov üzene­tét jelenlegi formájában visz- szautasítják majd. Ez a vissza­utasítás azonban nem közvet­lenül történik, hanem „a nyu­gat ellen javaslatainak segítsé­gével”. Hightower rámutat ar­ra, hogy amerikai vezető sze­mélyiségek kikérik az üzenet­tel kapcsolatban az Egyesült Államok NATO-beli szövetsé­geseinek véleményét is. A szemleíró szerint a kialakítan­dó nyugati álláspontban fontos szerepet fog játszani a nyugat­német kormány állásfoglalása. VARSÓ (MTI): A Try buna Ludu kommentárjában így ír: Hruscsov elvtársnak a világ állam- és kormányfőihez inté­zett felhívása az elmúlt két hétben a szocialista országok részéről immár a harmadik kezdeményezés a világ békéjé­nek megszilárdítása és megerő­sítése, a nemzetközi feszültség enyhülése érdekében. Két hét­tel ezelőtt a szovjet kormány a katonai kiadások, és a had­sereg személyi állománya lét­számának egyoldalú jelentős csökkentésével intézett felhí­vást a világhoz. Pár nappal ez­előtt Wladyslaw Gomuika öt konkrét javaslattal járult hoz­zá a fegyverkezési verseny fé­kezéséhez. valamint a leszere­lési tárgyalások további meg­könnyítéséhez. 1964 első per­ceiben pedig Hruscsov fordult fontos javaslattal a világ veze­tőihez a területi és határprob­lémák békés rendezése ügyé­ben. Hruscsov felhívása — hang­súlyozza a lap — új, jelentős kezdeményezés, amely nagy érdeklődést és szimpátiát kel­tett az egész világon. Szeret­nénk remélni, hogy a nyugati államok vezetői ezúttal pozití­van válaszolnak a Szovjetunió kormánya miniszterelnökének felhívására. PÁRIZS (MTI): Párizsban hivatalosan még nem foglaltak állást a szovjet kormányfő üzenetéhez, ame­lyet Vinogradov nagykövet pénteken a késő délutáni órák­ban nyújtott át De Gaullenak. A szombat reggeli lapok ve­zető helyen részletesen ismer­tetik a szovjet javaslatot. Ki­emelik, a nemzetközi enyhü­lésre irányuló törekvésben a kezdeményezés továbbra is a Szovjetunió oldalán van. Moszkva nagy békeoffenzivát indít — írja a Combat —, John­son újévi üzenetében kifeje­zésre juttatta jóakaratát, Hrus­csov konkrétan részletes ja­vaslattal válaszol. Megjelöli azokat a súrlódási pontokat, amelyeket meg kell szüntetni, köztük a „külföldi támaszpon­tokat”, ami megmagyarázza, hogy Washington nem fogadta jól a Szovjetunió tervét. A nemzetközi helyzet azonban ma már nem olyan — hangoz­tatja a lap —, hogy a Szovjet­unió újabb kezdeményezését egyszerűen „propagandának” minősítsék és kézlegyintéssel intézzék el. A szocialista Populaire sze­rint Hruscsov javaslata arra iránvul. hogy a NATO és a Varsói Egyezmény aláírói közöt. ti megnemtámadási egyezmény tervét kiterjesszék mindazokra az országokra, amelyek hajlan­dók ezt elfogadni. Az Humanité kommentárjá­ban ezeket írja: A világ ismét meggyőződhetik: a Szovjet­unió nem elégszik meg azzal, hogy beszéljen a békéről, a szavak tettekkel párosulnak. A katonai költségvetés 600 millió rubeles csökkentése után a Szovjetunió újabb konkrét ja­vaslatot tesz. A javaslat elfo­gadása lényegesen csökkentené az államok közötti súrlódási felületet, felszámolná a fész­keit, növelné a kormányok, az országok közötti bizalmat, a háború kizárása a területi vi­tákból a békés együttélés po­litikájának nagyszerű megnyi­latkozása. Felelős politikusok nehezen térhetnek ki a szovjet javaslat elől, amely bizonyára megnyeri a népek támoga­tását. LONDON; Péntek esti híradásaiban az angol rádió- és televízió-adó­állomások elsőrendű fontossá­gú eseményként, vezető helyen ismertették Hruscsov szovjet miniszterelnök „világméretű megnemtámadási paktumának” tervezetét. A hírmagyarázók kiemelték, hogy ezekben az órákban a világ valamennyi fővárosában — Londont is be­leértve — a szovjet béketerve­zetet tanulmányozzák. Angol hivatalos állásfoglalásra — bár a szovjet kormányfő üzenetét már csütörtökön kézhez vet­ték — csak a péntek esti órák­ban került sor. miután Wa­shingtonban az amerikai külügyminisztérium szóvivő­je „csalódást keltőnek” nevez­te a szovjet javaslatokat. Ek­kor az angol külügyminiszté­rium is a szokásos formulá­hoz folyamodva, kijelentette: „Első pillantásra úgy tűnik, hogy a szovjet emlékirat csu­pán megismétli a már ismert témákat.” Az angol külügyi szóvivő mindenesetre hozzá­fűzte, hogy a szovjet kormány­fő „hosszú levele további ta­nulmányozást igényel”. A Daily Express washing­toni tudósítója szerint közvet­lenül a szovjet emlékirat szö­vegének közzététele után, bi­zonyos zavarodottság mutatko­zott az amerikai kormánytiszt­viselők között. A külügy­minisztérium egyik tisztvise­lője ugyanis először „nagyon érdekesnek és nagyon reményt- keltőnek” nevezte, később vi­szont a külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy Hruscsov levele „csaló­dást keltő”. Az angol külügy­minisztériumhoz közelálló Daily Telegraph szerint az amerikai kormány attól tart, hogy a szovjet javaslatok elfo­gadása után felvetődne a Ku­bában levő guantanamói ame­rikai flottatámaszpont felszá­molásának. a Dél-Vietnamban levő amerikai csapatok kivo­násának és a tajvani csangkaj- sekista rezsim feladásának kérdése is. Vincent Ryder, a Daily Teleg­raph diplomáciai szemleírója washingtoni jelentésében ki­fejti, hogy Johson, az amerikai elnökválasztás évében meg­elégszik a kelet-nyugati kap­csolatok kisebb jelentőségű kérdéseinek rendezésével, s nem óhajt semmiféle olyan na­gyobb horderejű nemzetközi egyezmény megvitatásába be­lemenni, amely végsősoron a kongresszus jóváhagyását igé­nyelné. „Mindazonáltal — állapítja meg a cikkíró — Washington továbbra is a ke­let-nyugati enyhülés fontossá­gát és sürgősségét fogja han­goztatni. Az amerikai kormány a nyilvánosság előtt ezután is kifejezi majd a gyors haladás­ra irányuló vágyát, miközben azért imádkozik, hogy a kelet­nyugati közeledés ne követ­kezzék be túlságosan hamaro­san.” BONN: Dobsa János, az MTI bonni tudósítója jelenti: Bonnban hivatalosan még nem foglalnak állást a szovjet kormány jegyzékével kapcso­latban. A nyugatnémet lapok kivé­tel nélkül az első oldalon, ha­sábos címekkel számolnak be a szovjet jegyzékről. A Frank­furter Allgemeine Zeitung ve­zércikkében elismeri, hogy „az atomkorszakban a háború le­hetetlenné vált”, hangsúlyozza azonban: Nyugat-Németország nem fogadhatja el azt, hogy „az erőszakról való lemondás és a két német állam elméle­tének kombinációja megszilár­dítsa Németország kel) léosz­tottságát”. A Die Welt vezércikkében dühös kirohanást intéz a szov­jet javaslatok ellen és azt han­goztatja, hogy „az erőszakról való lemondással a Nyugat rendkívül aggasztó modern, egyoldalúan megkötné a ke­zét”. A szociáldemokrata West­falische Brundschau viszont hangsúlyozza: „elmúltak Im­már azok az idők, amikor a szovjet jegyzékekre és javas­latokra nem-et lehetett mon­dani, még mielőtt megszáradt volna rajtuk a tinta”. A nyu­gati fővárosokban elhatároz­ták, hogy Hruscsov javaslatait nagyon gondosan tanulmá­nyozzák, mielőtt véglegesen ál­lást foglalnának... Nem lesz könnyű dolog Hruscsov javaslatait kereken elutasíta­ni. A Der Mittag kiemeli, hogy „a kelet—nyugati politika most ismét mozgásba került”, majd rámutat arra: a szovjet javas­lat épp olyan fejfájást okoz majd Bonnban, mint annakide­jén az atomcsendegyezmény megkötése. „Bonn szempontjá­ból az a kérdés látszik most fontosnak, vajon milyen hatá­rokat szavatolnának az erő­szakról való lemondással — Ír­ja a lap, majd hangsúlyozza: Bonnak azért okoz főfájást ez a kérdés, mert kormánykörök­ben egyesek úgy vélik, ha a nyugatnémet kormány aláír egy ilyen szerződést, ezzel sza­vatolná az NDK határait is”. Egy indián falu pusztulása BRASILIA (AFP): A brazíliai Mato Grosso ál­lamban, az Amazonas meden­céjében novemberben lerom­boltak egy indián települést és lakóit lemészárolták — jelen­tette az új év első napjaiban a brazíliai államügyészségnek az Indiánvédelmi Szolgálat igazgatója, dr. Noel Jutels. A „Cintas Largas” (nagy övék) törzshöz tartozó indiá­nok Mato Grosso állam északi részén az Aripuana folyó part­ján táboroztak és az volt a szándékuk, hogy állandó falut építenek maguknak. A falu he­lyének kiválasztásánál az in­diánok számára döntő szem­pont volt, hogy távol esett a lakott településektől: legalább háromnaonyi járóföldre. A tömegmészárlást egy Antonio Junqueira nevű gu­migyáros szervezte meg, hogy „megtisztítsa” az őserdőt ( „vad indiánoktól”, ugyanis veszélyeztették volna a kau- csuk-fák értékes nedvének le- csapolásával foglalkozó „se- ringuerio”-k munkáját. A mé­szárlás részleteit az akciót végrehajtó öttagú csoport egyik letartóztatott részt vevő­je mondotta el. A csoport' egy Cessna típusú kis repülőgépen érkezett a helyszínre. Tagjai állig fel voltak fegyverezve pisztolyokkal, géppisztolyok­kal és kézigránátokkal. Az öt bérgyilkos a terület „megtisz­tításáért” 800 dollárt kapott. A jelentés felhívja az ál­lamügyész figyelmét arra, hogy Maranhau államban ha­sonló mészárlások fenyegető­nek, ha a hatóságok nem hoz­nak azonnal megfelelő ellenin­tézkedéseket. (MTI) A pápai zarándoklat előestéjen bérbeadták a Szentiöld legszentebb utcáját LONDON (MTI): Az angol sajtó jeruzsálemi jelentései szerint Pál pápa za­rándoklatának előestéjén a kereszténység legszentebb ut­cája a legnagyobb feketepiac központja lett. Turisták, za­rándokok és mindenekelőtt a világsajtó odasereglett fotó­riporterei hatalmas összegeket fizetnek minden talpalatnyi helyért a Via Dolorosan, ahol a katolikus egyház feje kísére­tével elvonul majd. Jeruzsálemben máris az „arany utcájának” nevezik a Via Dolorosat, a jordániai kor­mány azonban a „kockázatok utcájának” tekinti a szűk si­kátort. Jelentések szerint gya­korlatilag az egész jordániai hadsereget Jeruzsálembe és környékére összpontosították, s a foganatosított elővigyázatos­sági intézkedésekről a jordá­niai kormány szóvivője kije­lentette: „mindent megtet­tünk, hogy gondoskodjunk 8 pápa biztonságáról, de csak istenben bízhatunk, hogy tért”* leg semmi se történjék”. ESEMENYEK lawhlmn VARSÓ: Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság varsói nagy­követe bemutatkozó látogatást tett Czeslaw Gwycechnél, a lengyel szejm elnökénél. MOSZKVA: Hruscsov szovjet miniszter­elnök Nkrumah ghanai elnök­höz intézett táviratában kife­jezte felháborodását a ghanai államfő ellen elkövetett me­rénylet miatt. LIEGE: Belgiumban 1200 magánor­vos kijelentette, törölteti ne­vét az orvosi nyilvántartásból, mert egy új törvény értelmé­ben az állam vállalja a rák, a tbc, a gyermekbénulás és az elmebetegségek kezelését, ar özvegyek, árvák és rokkantak ingyenes kezelést kapnak, és a többi betegnek a költségek 7b százalékát visszatéríti az ál­lam. BUENOS AIRES: Nem vív párbajt Suarez ar­gentin hadügyminiszter a le­mondott Caeiro-val, a légierők volt miniszterével. Az Illia el­nök által az ismeretes viszály eldöntésére kinevezett bírák megállapították, hogy Caeiro ezredes becsületét semmikép­pen sem sértették meg, mivé! Suareznek hatáskörénél fogva jogában állt olyan gazdaság intézkedéseket elrendelni, amelyek ellen tiltakozva a lé­gierők minisztere lemondott. *♦ *5» «j» **• «J* *•« •** «5» *** *** ■ •♦$, , 1 *•* *** *«* *!* ♦** *•* *t* ^ •$* ‘H* •!* *1* «$• *1* •$» «$» »J» * ^ «{► «$♦ »J» ■ A KGST keretében Magyar- ország eddig több mint két­száz gépipari termék és be­rendezés gyártási jogát kapta meg. Gazdaságos széria-nagy­ságban gyárthatunk például 30 féle vegyipari gépet, 21 féle komplett élelmiszeripari be­rendezést, 16 szerszámgép- tipust, 23 fajta kábelgépet, s ezekből több baráti ország szükségletét is kielégítjük. Ugyanakkor lemondunk bizo-' nyos termékek gyártásáról, hogy azokat valamelyik KGST-ország olcsóbban, kor­szerű formában szállítsa ré­szünkre. A növekvő nemzet­közi munkamegosztásnak ha­szonélvezője minden részt ve­vő ország. A szakosítási döntéseket az flietékes KGST-szákbizottsá- gokban megelőzi az alapos nemzetközi szintű műszáki és gazdasági elemző munka. Ilyenkor összehasonlítják a KGST-országokban gyártott termékcsoport műszaki, kor­szerűségi, minőségi jellem­zőit, a gyártás termelékenysé­gét, s közvetlen célként a vi­lágszínvonal elérését jelölik meg. A szakosítás eredménye, hogy a gyártásban és a fej­lesztésben csökken az egyes országok közötti párhuzamos­ság, s ezzel arányosan növek­szik a műszaki kultúra, a ter­melés gazdaságossága. Az összefogás már egy-egy üzemi brigádban is megnöveli a tagok teljesítményét, a KGST-országok gazdasági kö­zössége viszont új, hatalmas termelőerőket szabadít fel. Minden ország azt gyártja, ami társadalmi, gazdasági, termé­szeti adottságainak leginkább megfelel, ami nemzetközi szin­ten a leggazdaságosabb. Az Kombájn és traktor egyes országok hazai szükség­letüket az általuk nem gyár­tott termékekből szintén kor­szerűbb színvonalon elégíthe­tik ki. A nemzetközi munka- megosztásban minden ország jól jár. Ezt bizonyítja két konkrét magyar szakosítási példa is. A Vörös Csillag Traktorgyá­rat jelölték ki a KGST kere­tén belül a D—4K típusú, négykerék-meghajtású trak­tor szakosított gyártására. A választás azért esett a ma­gyar traktorgyárra, mert ez a géptípus konstrukcióját te­kintve eléri a világszínvona­lat. A szocialista országokban páratlan ez a korszerű agro­technika által igényelt, gyors­szántásra alkalmas, kéttonnás vonóerejű, négykerék-meghaj­tású traktor. Ilyent a fejlet! kapitalista országok közül is csak néhány gyárt. A Vörös Csillag Trak­torgyár szerkesztőmérnökei az­zal nyerték el a KGST-orszá­gok bizalmát, hogy nemzetközi viszonylatban is számottevő értéket alkottak. A KGST döntését a fejlesztő mérnökök csak előlegezett bi­zalomnak tekintik, s a határo­zat jelezte zöld út ismeretében még inkább szaporázzák lép­teiket. A 65 lóerős, négyhen­geres traktornak két hónap alatt elkészítették a 90 lóerős hathengeres változatát. A 20 darabos nullszéria gyártását — megfelelő üzemi próbák után — 1964 márciusában kez­dik el, s a jövő év augusztusá­ban megindul a sorozatgyártás is. A gyárbeliek jól tudják, nem lehet egy percnyi pihenőt sem tartani, a technika fejlő­dése nem ismer megállást A Vörös Csillag kollektívája a gyártmány korszerűségévé 1 nyerte el a szakosított gyártás jogát, s további fejlesztő mun­kával máris a sokoldalú fel­használáson, a piac szélesítésén munkálkodnak, hogy ezzel megalapozzák a gazdaságos, nagy sorozatú gyártást A trak­torhoz különböző kiegészítő berendezéseket: rakodókanalat, földgyalut utánakasztható út­építő berendezést, fadöntő és leközelítő csőriét szerkeszte­nek, s jövőre elkészítik a D— 4-K rakodó alapgép kísérleti példányát. A gazdaságos, nagy sorozatú gyártáshoz ugyanis nem elég csupán a szériát meg­szervezni, már ma kell biztosí­tani öt-tíz évre előre a piacon a termék korszerűségével és sokoldalúságával az eladható­ságot. Az idén még csak 1400 D—4-K készül, 1970-re pedig szeretnénk elérni a nyolc-tíz­ezres szériát, később pedig a 18—20 ezer darabot Ez már vi­lágviszonylatban is nagy soro­zatnak számít, lehetővé teszi a legkorszerűbb módszerek, a célgépesítés, az automatizálás, a futószalagos szerelés, a tel­jesen mechanizált folyamatos anyagmozgatás alkalmazását. Ez a sorozatnagyság minőségi­leg is új helyzetet teremtett a gyárban. Eddig lényegesen ki­sebb traktortípusokból is leg­feljebb csak két-háromezer készült évente. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát — tartja a köz­mondás. Nos, az EMAG-gyár vezetőinek és munkásainak bi­zony lehetnek nyugtalan éjsza­kái, mikor az idén meg kellett szüntetni az évtizedes kom- bájngyártást Egyáltalán nem véletlen. hogy éppen a magyar kombájn hullott ki a nemzetközi mun­kamegosztás rostáján. Az EMAG-ban a konstrukciót nem fejlesztették megfelelően, a gyártmány műszaki teljesít­ménye elmaradt a követelmé­nyektől, bajok voltak a kom­bájn minőségével, üzembiztos, ságával is. Hazai kombájno- saink is mind a korszerűbb SzK—3-as gépre akarták ülni és nem akadt gazdája az EMAG masináinak. Amíg a magyar B—62-es kombájnok átlagteljesítménye nem éri el egy idényben a 300 holdat, a szovjet gépek átlaga ennél lé­nyegesen nagyobb, csúcstelje­sítményük pedig 1000 holdnál is több. S bármilyen furcsán hangzik, a nagy teljesítményű szovjet kombájnok kiszolgálá­sához mindezek ellenére két munkással kevesebbre van szükség. Mindezért persze igazságta­lanság lenne kizárólag csak az EMAG fejlesztőit és munká­sait elmarasztalni. Az igazság­hoz hozzátartozik, hogy a szov­jet gyárban több mint 80 000, az EMAG-ban viszont csak két- háromezer kombájn készül, il­letve készült évente. A szovjet gyárban és tervezőintézetekben a mieinknél sokszorta több fej­lesztőmérnök dolgozhatott az arató-cséplőgépek korszerűsí­tésén. Végül is alul maradtunk a szocialista országok között fo­lyó egészséges versenyben. A népgazdaságnak célszerűbb import útján beszorozni a korszerű szovjet kombájno­kat, s az import ellentételét az idehaza is gazdaságosan elő­állítható, munkaigényes és nagy szaktudást kívánó mű­szert és híradástechnikai be­rendezések gyártásával biztosí­tani. Ebből a munkából most az EMAG kollektívája is részt vállal. A gyárat július 1-vel összevonták a Híradástechni­kai Gépgyárral és a Fúrógép- gyárral. E két gyár folyamatosan 1964. január 1-ig átköltözik az EMAG telephelyére, ahol már­is elkezdődött a bonyolultabb gépek alkatrészeinek gyártása, így lehetőség nyílik az EMAG szakmunkásainak átképzésére, a nemzetközi munkamegosz­tásban a szerszámgép- és cél­gépgyártók minden bizonnyal jobban megtalálják helyüket, és a népgazdaságnak nagyobit hasznára lesznek, mint az egy­kori kombájn-gyártók. A nemzetközi gyártásszako­sítás még az uóbbi esetben ü — amikor lemondtunk egy ter­mék gyártási jogáról — elő­nyös az országnak. A kombájf és a traktorgyár példája egy­más mellett világosan mutat­ja, hogy ebbe a nemzetköz együttműködésbe nincs állan­dó belépő, csak minden szem pontból korszerű és szünteler fejlődő gyártmánynak van lét- jogosultsága. E két példa hatá rozottan arra inti a baráti or szagok szükségletére dolgozd üzemeinket, hogy a több évr* szóló, hosszú lejáratú egyezmé­nyek sem ringathatnak senki illúziókba: „Van piacunk, igj függetlenül a termék minősé­gétől és korszerűségétől öt évi í el tudjuk sózni gyártmányain­kat.” Ahol így gondolkoznak, ott bizony ma már egyre in­kább csalódnak. Csökkent pél­dául a varrógép-, a motorke­rékpár-rendelés, és más termé­keknél is adódhatnak megle­petések, ha nem számolnak e szocialista világpiac növekvő igényeivel, és nem tesznek meg mindent, hogy a gyártmányok korszerűsége, minősége kiállja a legigényesebb próbákat is. A szállítási batáridő és másfajta szükségletek rugalmas kielégí­tésében ugyancsak parancs v baréti rendelők kérése. A fejlődő, az új iránt fogé­kony szocialista rendszerben csak minden szempontból kor­szerűnek és élenjárónak var. létjogosultsága. A szocialista nemzetközi munkamegosztás­ban való részvétel fegyelmet-, tervszerűséget és nagyfokú igényességet követel. Kovács József

Next

/
Thumbnails
Contents