Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-24 / 19. szám
2 népújság 1904. január 24., péntek Megnyílt a Nyugat'cnrúpai Unió hűífigyminiszteri értekezlete Csütörtökön délelőtt a londoni Lancaster Houss-ban Butler angol külügyminiszter elnökletével megkezdődött a Nyugat-európai Unió külügyminiszteri értekezletének kétnapos tanácskozása. Ezt a társulást — a NATO előfutárát — London hívta életre 1943-ban Nagy-Britannia nyugat-európai vezető szerepének biztosítására. Megnyitó beszédében Butler hangoztatta, hogy Nagy-Britannia változatlanul a „külvilág felé tekintő európai egység” megteremtésén fáradozik és elírná a .gazdasági és politikai bezárkózás” politikáját. Kifejtette, hogy kormánya továbbra is fejleszteni kívánja a kapcsolatait a „hatokkal” é$ célzott rá, hogy megfelelő bátorítás eáetén Nagy-Britannia hajlandó újabb kísérletet tenni a Közös Piachoz való csatlakozásra. A franciaországi Saint Nazaire-ben 30000 ember tüntetett a munkanélküliség ellen Léderer Frigyes, az MTI párizsi tudósítója írja: A nyugat-franciaországi Saint Nazaire kikötővárosban szerdán hatalmas tüntetés zajlott le. Harmincezer főnyi tömeg tiltakozott a hajógyári és vasipari munkások elbocsátása ellen. A városban délután mindenütt leállt a munka, a kereskedőit is bezárták üzleteiket és az iskolában szünetelt a tanítás. A tüntetéshez a környékbeli parasztok is csatlakoztak. Az alacsony felvásárlási árak miatt elégedetlen kistermelők előre hozták másnapra tervezett tiltakozó gyűlésüket, hogy a munkásokkal együtt tüntessenek. A 40 000 lakosú Saint Nazaire legnagyobb ipari létesítménye a hajógyár, amely egy sor vasipari üzemet foglalkoztat. A hajógyártás jövedelmezősége az utóbbi években csökkent. A vállalat tulajdonosai nagyarányú leépítésre kész_arek. A3 elmúlt hetekben közel 700 munkás kapott felmondólevelet és további ezreket fenyeget az elbocsátás veszélye. A munkanélküliség elleni mozgalomban az egész környék lakossága szolidáris a hajógyári és vasipari munkásokkal. Ú* ország — úí vezetők A közös bankról A fekete Afrika szinte naponként szolgál új meg új meglepetésekkel a világnak. Az imperialistáknak azt a szándékát, hogy ünnepélyesen távozva a díszkapun —- visszaszivárogjanak a hátsó kisajtón: mind erőteljesebben tehetetlenné teszik. Ez történt Zanzibarban is, ahonnét a nép elűzte az angol zsoldban álló szultánt és kikiáltotta, a Zanzibari Népköz- társaságot. Az új népköztársaság elnöke, Abeid Karúmé sejk (baloldali képünk), az ellenzéki Afrosirazi párt vezetője. Magas hivatalában következetes erélyt mutat és támogatja, a nép követeléseit. A zanzibari külügyek intézését Abdul Rahman Mohamed Bábu sejk (jobboldali képünk) vette át. Ö a baloldali Vmma Párt vezetője és az új köztársaság tényleges szabadságának egyik előharcosa. Rusk kirohanása a Kubával kereskedő tőkésországok ellen Dean Rusk amerikai külügyminiszter a Bamard-főiskola fennállásának 75. évfordulóján elhangzott külpolitikai előadásában szokatlanul élesen kirohant azok ellen a tőkésországok ellen, amelyek Kubával kereskedelmet folytatnak. Rusk felszólította az Egyesült Államok nyugati szövetségeseit, ne kereskedjen Kubával, ne szállítsanak a kubai gazdaság számára fontos cikkeket, mert úgymond „ az ilyen kereskedelem kudarcra ítélheti a kubai kommunista veszély csökkentése céljából tett erőfeszítéseket”. Rusk hangoztatta, az Egyesült Államok nem fogadhatja el azt az álláspontot, hogy a Kubával való kereskedelmi kapcsolat összehasonlítható bármelyik más szocialista országgal fenntartott szokásos kereskedelmi viszonnyal. Rusk azzal a képtelen váddal illette Kubát, hogy „terrorizmust exportál” s hogy a panamai zavargásokat — idézzük szavait — „Kubában kiképezett terroristák használták ki”. A külügyminiszter más külpolitikai kérdések között szólt a moszkvai atomcsendegyez- ményről, amely szerinte még nem jelenti a nemzetközi helyzet enyhülését. A megoldandó égető politikai kérdések között Rusk a nyugat-berlini és a német problémát, s a délkeletázsiai kérdést említette meg s ide sorolta Kubát is< A francia pénzügy miniszter Moszkvában Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter meghívására ma délután Moszkvába érkezett Valery Giscard D’Esta- ing francia pénzügyminiszter. A Szovjetunió és Franciaország gazdasági kapcsolatait hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény szabályozza, amelynek 1966-ig való meghosszabbításáról a múlt évben írtak alá jegyzőkönyvet. Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter meghívását 1963 augusztusában adta át Giscard D’Estaing-nek a párizsi szovjet nagykövet. Ez év Január 3-án közölték, hogy a francia miniszter még a hónap folyamán ellátogat Moszkvába. Két magyar származású álszerzetest tartóztattak le Franciaországban Bosnyák János és Varga Miklós 1956-ban illegálisan elhagyták Magyarországot és Franciaországban vélték felfedezni a .-szabad világot”. Egy ideig különböző segélyekből, később lopásokból, csalásból igyekeztek munka nélkül megélni. Emiatt Franciaországban, Belgiumban is megismerkedtek a börtönökkel és mindkét országból kiutasították őket. Bosnyák és Varga erre szerzetesi ruhát szerzett. Nizza környékén az egyházi iskolák javára gyűjtögettek. A csendőröknek azonban feltűnt a bistrókban ólálkodó két „szerzetes” világias modora. Varga és Bosnyák hamarosan ismét fogdában találták magukat, i Más ruhájuk nem lévén, szerzetesi csuklyában várják további sorsukat HMSUBor. J anuár 1-töi működik Moszkvában a KGST- országok közös bankja, hivatalos nevén a Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Bankja. Igen gyorsan létrejött a KGST-nek ezt a nagy lehetőségeket teremtő, új intézménye. Mindössze tavaly februárban alakult meg a KGST valuta és pénzügyi állandó bizottsága, amely feladatul kapta a sokoldalú elszámolási rendszer és a bank működési szabályzatának kidolgozását. És íme, 11 hónap múltán létrejött a KGST-országok közötti" sokoldalú elszámolás rendszere. A kölcsönös áruszállításokkal és egyéb fizetésekkel kapcsolatos, sokoldalú elszámolásokat a szerződő felek közt a közös bank bonyolítja — a tagországok bármelyikébe átutalható úgynevezett transzférábi s rubelben, tEgy ilyen átutalható rubel aranytartalma: 0,987 412 gramm tiszta arany.) Melyek a bank által bonyolított sokoldalú elszámolási rendszer előnyei? A KGST- országok kölcsönös államközi elszámolásaikat eddig szinte kizárólag kétoldalú an bonyolították le, vagyis két ország áruforgalma és egyéb fizetései évente szükségképpen ki kellett, hogy egyenlítsék egymást. A sokoldalú elszámolásnál már nincs erre szükség. A kétoldalú egyensúly helyett elegendő csupán egy adott KGST-or- szág és az összes többi tagállam fizetéseinek egyensúlya a naptári éven belül. V izsgáljuk meg mindezt * közelebbről, egy konkrét példán. Bulgária és Magyarország csakúgy, mint Magyarország és az NDK között korábban törekedni kellett a kétoldalú egyensúly biztosítására. Ezért Bulgária az igények ellenére sem vásárolhatott több gépet és műszert Magyarországtól, a kétoldalú egyensúly ennek határt szabott. A bolgárok nem fizethették nekünk fö kiviteli cikkükkel, zöldséggel és gyümölccsel, hiszen mi magunk is exportálunk hasonló terméket. Hazánk viszont nem szerezhetett be például több vegyicikiket az NDK-tól, mivel itt meg nekünk nehéz tartanunk a kétoldalú egyensúlyt. Most a sokoldalú elszámolásokkal ezek a külkereskedelmi lehetőségeit realizálódhatnak, hiszen tartozásunk keletkezhet az NDK- nál többlet import miatt, ha hasonló értékű követelésünk van Bulgáriával szemben gépexportból, s Bulgária sokoldalú egyensúlyát viszont az NDK-ba irányuló konzervszál- litmányokkal biztosíthatja. Aligha kétséges ezek után a sokoldalú elszámolások jelentősége a KGST-országok külkereskedelmének alakulásában. A nemzetközi munka- megosztás fejlődését ma már kifejezetten fékezné a kétoldalú egyensúlyra való törekvés, amikor a termelés szakosításában, a tervek összehangolásában a sokoldalúság a cél. A sokoldalú elszámolás önmagában azonban csak lehetőség, eszköz, feltételezi például a külkereskedelmi tervek sokoldalú összehangolását. Az idén először sokoldalú külkereskedelmi tanácskozásra kerül sor. Ugrásszerű fejlődésre azonban csak az új. 1966— 1970-es hosszú lejáratú külkereskedelmi szerződéseknél számíthatunk, amikor majd hosz- szú távon a külkereskedelmi árustruktúra alakitásánál eleve figyelembe veszik a sokoldalú elszámolás lehetőségeit. Érdemes megemlíteni, hogy a sokoldalú elszámolás rendszere segíts a nemzetközi szükségletek jobb és hatékonyabb kielégítését is. Ez a többi között azt jelenti, hogy a korszerűtlen termékék a szocialista világpiacon is egyre inkább eladhatatlanná válnak. Mivel nem cél ma már a kétoldalú egyensúly minden áron való biztosítása, növekszik annak lehetősége, hogy valamennyi ország csak olyan terméket vásároljon a másiktól, amire valóban szüksége van. A Gazdasági Együttműkötx dés Nemzetközi Bankjának a’aptőkéje egyébként 300 millió átutalható rubel. Ehhez az összeghez a KGST- országok a kölcsönös kereskedelemben lebonyolított export mértéke alapján járulnak hozzá. Így Magyarország 21 millió átutalható rubelt fizet a bank alaptőkéjébe. A nemzetközi bank alaptőkéjéből és a nála elhelyezett átmenetileg szabad pénzeszközökből fedezik a sokoldalú elszámolások hiteligényét. A bank rövid lejáratú hiteleket nyújthat annak a tagországnak, amelynek szezonális termelési okokból nincs megfelelő követelése átutalható rubelben, amivel az importárukért fizethetne. A bank hitelt folyósíthat a sokoldalú megállapodásokban nem szereplő soron kívüli vásárlásokra és más esetekben. Mindezen kívül a bank alapszabályzata lehetőséget nyújt a hitel- folyósítására, iparvállalatok és más közös intézmények építése, felújítása, üzemeltetése céljából. A hitelnyújtáson és a sokoldalú elszámolás lebonyolításán kívül a közös bank feladatai közé tartozik még a KGST-országok és más államok (köztük a tőkés országok) gazdasági együttműködésének fejlesztése. Ä bank alapszabályzat lehetővé teszt, hogy olyan országok is belépjenek a bankba, illetve bekapcsolódjanak az átutalható rubelelszámolási rendszerbe, amelyek nem tagjai a KGST-nek. A Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Bankja elvállalhatja a tagországok, illetve egyes vállalati üzletelnek bonyolítását és maga is bankügyleteket folvtathat a tőkés piacon. A közös bank kezeskedhet a tagországok külföldi tartozásaiért, stb. A közös bank tevékenysége a tagországok teljes egyenjogúságán és szuverenitásának tiszteletben tartásán alapul. A bankot a banktanács irányítja. Mindegyik tagországnak egv szavazata van a tanácsban, függetlenül attól, milyea összeggel járult hozzá az alaptőkéhez. A tanács, amely negyedévenként ülésezik, csak egyhangú döntéseket hozhat A mindennapi ügyek intézését a banktanács határozatainak alapján nyolc tagú ügyvezetőség végzi. Minden ország egy-egy képviselőt küld az ügyvezetőségbe, öt évre. A bankapparátus összes létszáma 113 fő, ebből érdemi ügyintéző 60. öt magyar tisztviselő is dolgozik különböző beosztásokban a moszkvai közős bankban. Az új esztendő első hón napját írjuk, s máris jelentős szervezeti lépést tett előre 1964-ben a KGST. Nem kétséges, hogy az új közös bank hozzájárul majd a szocialista nemzetközi munkamegosztás továbbfejlesztésében, a KGST-országok gazdasági erejének növeléséhez. Kovács József i mm Fordította: Szathmári Gábor „A halál lovagjainak karrierje” A csütörtöki lengyel lapok elégedetten számolnak be Hans Krüger tisztségének felfüggesztéséről. A lapok ezzel kapcsolatban ismételten közük Krüger lengyelországi bűnlistáját, amely szerint a nyugatnémet miniszter lelki ismeretét több ezer gyilkosságban való felelősség és részvétel terheli. A Trybuna Ludu a hírrel kapcsolatban közli Jánusz Gumkowskinak, a „Lengyel- országban elkövetett náci bűncselekményeket kutató bizottság” elnökének nyilatkozatát. — Krüger chojnici bűnlajst- roonát elküldtük a frankfurti per megindulása előtt a megfelelő szerveknek — mondotta Gumkowski. — Nagy elégtétel számunkra, hogy erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók. Igen jellemző azonban, hogy égy ilyen múlttal rendelkező ember, aki számtalan hitlerista kitüntetés tulajdonosa, ilyen magas posztra emelkedhetett Nyugat-Németországban. A lap a továbbiakban rámutat arra, hogy a magabiztos, revansista Krüger 1959-ben, amikor De Gaulle az' Odera— Neisse-határok elismerése mellett szólalt fel, mint az áttelepültek egyik vezetője, rendkívüli kongresszust hívott ösz- sze tiltakozásul, amelyen határozatot hoztak a nyugati országokban való revansdsta propaganda fokozására. Mint a miniszter kijelentette, a határon túli területek visszatérése, „a német birodalom megteremtése mellett vagyok.” Itt az ideje — hangsúlyozzák a lapok, hogy a hitlerizmus halállovagjai nyugat-nómetor- s’ági karrierjének véget vessenek. XL — Két alakulatunk tevékenykedett a bennünket érdeklő alegység ellen. A tankok a harmadik zászló 'j oldalszárnyát támadták meg, hogy magukra vonják a figyelmet A lövészek, akiket a páncélzatukon vittek, szemből indítottak támadást Közben pedig ejtőernyősök ereszkedtek le a zászlóalj mögöttes területére. — Ilyen módon izolálni tudták a zászlóaljat? — Majdnem, tábornok elv- társ. Az utolsó pillanatban ak- navető-tűzzel sikerült a németeknek néhány tankunkat ártalmatlanná tenni. Így egy rés keletkezett, amelyen égé rutát nyert két század. Pontosabban ennek a két századnak a maradványa. Ha ez nem történik, még több foglyot ejthettünk volna. — Maga hol tartózkodott? — A hadtestparancsnokság körletében. Ahogy a parancsot kaptam. — Igen, —- mondta Likov el. gondolkozva. — És kiket hoztak? — Tizenkilenc személyt, köztük két tisztet, tábornok elvtárs. — Mindannyian a harmadik zászlóaljból valók? — Igen. — Hogyan hozták őket idáig? — Nem tudtak egymással érintkezni. — Nagyon jó. — El is felejtettem, tábornok elvtárs: a foglyok között van Homann századparancsnoka is. — A zászlóalj parancsnokot nem sikerült foglyul ejteni? — Az alakulat tagjai elmondták, hogy az utolsó pillanatban sikerült meglógnia. A2 ogyik híradóstiszt motorkerékpárján menekült el. ■ — Kár. — Likov az asztalon levő papírokat forgatta a keze között. Gondolataiba merült. — A katonai felderítők parancsnokának átadtam a tábornok elvtárs parancsát: azonnal jelentést tesznek, ha a harmadik zászlóaljból újabb foglyokat ejtenek. Likov bólintott, de látszott rajta, hogy nem odafigyelt. — Telefonált az édesanyja, — mondta csendesen Ribin. Aszker összerezzent, kiegyenesedett. — Csak nem valami... — Ugyan. Minden a legnagyobb rendben. Csak egyszerűen izgiüt De megmondtam neki: ne nyugtalankodjék, csemetéje kiküldetésbe ment, hamarosan épségben-egészségben visszajön. Aszker hálásan bólintott Ribin felé. Az pedig egy papír- szeletre néhány sort irt, aztán átadta Kerimovnak. Aszker e~t olvasta róla: „Estefelé, ha végeztél, gyere fel egy órácskára hozzám, a lakásomra. Megiszunk egy csésze teát, — és sakkozunk. Várlak.” Aszker felemelte a fejét, tekintete találkozott a Ribiné- vel, s elmosolyodott. Likov felpillantott a papírjaiból és gyanúsan nézett a két tisztre. — Miben törik már megint a fejüket? — mormolta alig hallhatóan. — Ki vele, csak gyorsan! Ribin és Aszker nem szólt semmit Likov kezébe vette a papírszeletet, megnézte, s utána kissé félretolta. Enyhe árny futott végig az arcán. Ribin- nek családja van itt Moszkvában. Aszkemek is van édesanyja, ha távol is innen. Likov. nak pedig nincs senkije, öt évvel ezelőtt temette el a felesékét, két évre rá pedig a fiát is elvesztette. Ribin tudta ez. Megértette a tábornok lelki állapotát, — Nem nézne fel hozzánk esetleg ön is, Szergej Sze$ge- jevics? — kérdezte bátortalanul az ezredes. — Nem tudom... Nem tudom, hogyan leszek az idővel» Különben miért ne beszélgethetnénk hármasban egy órácskát, mi? — Likov váratlanul elmosolyodott. Ribin fellélegzett, pillantást váltott Aszkerra.1. — Most azonban még a munkáról beszéljünk, — komolyodott el hirtelen a tábornok. — Kerimov őrnagy, ön már bizonyára tudja, hogy Otto Lisa és Georg Homann vallomása igen nagy jelentőségű. Érdekes, hogy bár különböző módon és különböző helyen került ez a két ember hozzánk, vallomásaik mégis teljesen azonosak. Mi következik ebből? — Feltételezhető, — felelte Aszker —, hogy igazat mondanak. — Valóban feltételezhető, — bólintott Likov, — Nézze meg például Homann vallomásának ezeket a részeit: Hamburg, aztán lejjebb tőle az Elbán az a kisváros, Ostburg, majd Ost- burctól nyugatra, a folyó partján fenyves erdő. És most néz. ze meg Liss vallomását: itt is Hamburg, aztán Ostburg, és végül az erdő az Elba partján. — Minden egyezik. — mondta elgondolkozva Ribin. — Abszolút egyezik, — szólalt meg Aszker is. — Még a rejtekhely falát is egyformán írták le: acélból van. — 'Homannt és Lisst Moszkvába hozták. — Likov ceruzá- ia végével koccantott egyet az asztalon. — Hogy úgy mondjam, várják magát, őrnagy. — Én előbb emezekkel sze* rettem volna beszélni. A fog