Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-23 / 18. szám

4 WCPÜJ8AG I9S4. jajroár 23., csütörtök A bánat napjai Zárszámadások 4így-két iröccs, néhány po- Sár bor, vagy féldeci, aztán fizetnek és mennek haza. Egy­két fröccs, néhány pohár bor, vagy féldeci, aztán — a többi. És nem mennek haza. Zsebük­ben a havi, félhavi fizetés, ki­simított százasok, a borítékon, vagy a borítékban a cédulán számíráshoz szokott kezek raj­zolta számok i .. Aztán a szá­zasok a zsebbe kerülnek gyű­rötten és a fizetés havi két napja a bánat napjai lesznek és egy furcsa varázslaté: a pi­ros testű százasok átlátszó pá­linkává, lötyögős borrá és da­dogó, imbolygó, bárgyú, vagy éppen kötekedő emberré vál­nak. ök, akik nem mentek haza, így teremtik meg a derűs per­cekből a bánat napjait, így te­remtik meg a maguk groteszk Világát, ahol minden és min­denki torzóvá válik, ahol semmi sem lehetetlen és a le­hetetlen is semmi, ahol volta­képpen a világ tántorog, mert Végtére is viszonyítás az egész. A csendes borkóstoló, ahová betérni — a bort szerető és Stem a bort habzsoló ember­nek — egy kicsit áhitat, lassan elveszti Bacchusnak szánt jellegét és valami furcsa bábszínpaddá változik, ame­lyet ha kívülről nézünk, olyan érzésünk támad, mintha nia- rionette-figurák játsszanák el az ember visszafejlődésének döbbenetes történetét. — He... hehe._ he — kuncog fel egy törpére roskadt férfi. Agyának valami titkos zugá­ban még mocorog a nevetés ingere, de hogy miért kellene nevetnie és min?, azt kimosta emlékezetéből a ki tudja há­nyadik háromdeci.. < Találkoztam a bánat égjük napján habzón vérző szájú em­berrel: poharat evett. Részeg virtusból, vagy delíriumos rög­eszméből? Rettenetes volt. Ha­rapta és rágta a poharat és volt, aki röhögve nézte, s volt, aki nézte, de nem látta máj;. Találkoztam részegen gajdoló anyával, aki a «•----* \­sá tól hajtva gajdoló dallal okította a nemiség titkaira ölébe támaszkodó tízesztendős fiát. Az apa nem szólt közbe, mert nem tudott: már aludt a mocsokfoltos, soha nem volt tiszta 3D oszon, beletenyerel- ve a kiborait hamutartóba... Találkoztam velük a bánat napjain. ä. ... amikor minden eltűnik a szesz mámorában..! . j! amikor mindent lehet... í.. amikor mindenki jó barát, vagy mindenki ellenség... í .. amikor a dugott talponál­lók, italozók mélyén, ha vélet­lenül nekik nem, de a még job­ban lábon álló cimboráknak ki­szolgálnak italt.. i Kevesen vannak már? Ö, sokká1 'bben és egvre keveseboen. De vannak még? Még nagyon sokan, akik a fi­zetés nagy napján kicsivé, szellemileg emberile/ tömévé zsugorodnak, visszazsugorod­nak, valósággal reinkamálva a történelem előtti korokat a még állat-ember világába. Az­tán az imbolygó falak mentén, már csak az állat ösztönétől vezetve, amely mindig meg­találja vackát, megindulnak félig, vagy teljesen üres zseb­bel —haza. És tulajdonképpen itt, ekkor kezdődnek a bánat napjai... & még jó, még a rosszban is legalább jó, ha ezek a szégyenkezés napjai is. (gyurkó) a Megyeszerte javában foly­nak a zárszámadások. A he­vesi járásban ezen a héten is több termelőszövetkezet tart zárszámadást Tegnap az er­dőtelki Űj -Élet Tsz-ben került sor a zárszámadási közgyűlés­re, ahol az idén 59,30 forintot fizettek egy munkaegységre. Ma délelőtt ugyancsak Erdő­telken a Kossuth Tsz, 25-én pedig az Aranykalász Tsz-ben lesz zárszámadás. A Kossuth Tsz 46, az Aranykalász Tsz 51,70 forintot fizet munkaegy­ségenként A hét végén újabb termelő- szövetkezetek tartanak köz­gyűlést. 25-én a pélyi Dózsa és Petőfi, valamint a hevesi Elő­re és Kossuth Tsz-ek közgyű­léseire kerül sor. Széplélefc KEMPELEN FARKAS (1734-1804) A nagy magyar mechanikus és feltaláló 1734. január 23-án született Pozsonyban. Haladó szellemével, törhetetlen akara­tával, állandó tanulással és munkával, gyorsan felfelé ívelő pályát futo.tt be. Az udvari kamara fogalmazója, titkára, majd tanácsosa lett. Képességei a hivatali mimikában is hamar megmutatkoztak. Huszonöt éves korában már a sóbányák igazgatója. 1768-ban országos jellegű, rendkívüli feladatot kap, olyan munkakört, amely már nem bürokratát, hanem alkotó embert kíván. Mint a Bánát telepítési kormánybizto­sa, betelepítette a néptelenné vált területeket, selyemgyára­kat létesített, falúközösségeket szervezett, ahol a parasztok együttesen szántottak, vetet­tele és osztották él a közösen termelt gabonát. Kempelen Farkas fontos hi­vatali megbízatásai mellett ál­landóan tanul Foglalkozik a technika tökéletesítésével, de a tudományos, műszaki és mű­vészeti kérdésekkel is. Mechanikus szerkezeteket ké­szít, ilyen pl. a fuvolázó báb, a zenélő gép, stb. Egész Európát lázba hozza a „sakkozó török” gépével, ami a mechanikai szerkezetek nagy remeke volt. A pozsonyi várban kútszenke­zetével megoldja a vízproblé­mát, majd a pozsonyi hajóhíd építésénél tűnik ki. 1772-ben megtervezte a schönbmnni kastély szökőkútjait: mozgatha­tó betegágyat épített a himlő­ben megbetegedett Mária Te­réziának. Mint a kor minden kima­gasló mechanikusa, Kempelen Farkas is foglalkozott a gőz energiájának hasznosításával. 1777-ben az ipari célra is hasz­nálható gőzgép-modelljét elfo­gadták, de megvalósításához már nem volt pénze. Megszer­kesztette a gőzturbina ősét, csatornát tervezett a Diánához. Részt vett a budai vár és vár­színház építkezési terveinek készítésében. Foglalkozott a bá­nyák víztelenítésével. Ezen munkái mellett verseket, szín­darabokat írt, fordított, festeti rajzolt, rézmetszeteket készí­tett. Nem feledkezhetünk meg Kempelenről azért sem, mert olyan eszközt szerkesztett, ami­nek segítségével a világon el­sőnek tanította meg írni egy vak embertársát, s ezzel meg­adta az ötletet a világtalanok rendszeres oktatására. Lehető­vé tette, hogy idővel ők is él­vezhessék a kultúra áldásait. Ebben is, mint annyi másban, évtizedekkel előzte meg korát. A méltán ezermesternek mondott Kempelen Farkas leg­jelentősebb tudományos mun­kája az emberi beszéd szerke­zetéről írt tanulmánya, amely az újabb fonetika alapja. E művének megírásához sok fi­zikai, élettani, nyelvtudományi, sőt, alapos anatómiai ismerete­ket is szerzett. Beszélőgépét — amely egy 3—4 éves gyermek hangját utánozva, viszonylag érthetően ejtette ki a szavakat — elméletének igazolására ké­szítette el, 1788-ban. A magyar és nemzetközi nyelvtudomány is majdnem két évszázad óta, nem lankadó kitartással foly­tatja kutatásait a Kempelen mutatta úton. Kempelen élete határozott, bátor vallomás, élesen szóló tettek egész sora a haladás mellett , 1804. március 26-án halt meg. Személyében, egyéni sorsá­ban jelképe annals:, ami a ha­ladás híveire várt, még sok-sok évtizeden át Magyarországon: először megcsodálták, aztán félretolták és végül — elfelej­tették ... Váljanak valóra a sírkövére írt Horatius-szavak: Non om- nis moriar... Nem halok meg egészen! Szabó Lajos A honvédelmi nagy aktíva-ülés után Beszélgetés Dudás Józseffel, az MHS megyei szervezőjével Fontos eseménnyel kezdő­dött ez az év a Magyar Hon­védelmi Sportszövetség szá­mára, hiszen a megyei párt­bizottság irányításával honvé­delmi nagyalrtíva-ülést rendez­tek Egerben, ahol az eddigi munka értékelése mellett a legfontosabb feladatokról tár­gyaltak. E fontos tanácskozás után kerestük fel Dudás Józse­fet, az MHS megyei szervező­jét, hogy megkérdezzük, mi­lyen fontos feladatok várnak a megye szervezeteire ebben az évben, s miként alakul a szö­vetség programja. Elsösoi'ban arra kértünk vá­laszt, mi tette szükségessé a honvédelmi nagyaktíva-ülés összehívását? — Az MSZMP Politikai Bi- »oétsága 1960. augusztus 30-án átfogó határozatot hozott a honvédelmi tevékenységek ki- szélesítésére, minél több lakos bevonására. A párt- és társa­dalmi szervek, valamint az üzemek, alapszervezetek veze­tőivel e határozatnak meg­valósulását értékeltük, amely a honvédelmi munkát társadalmi üggyé teszi. Ez a határozat hangsúlyozza, hogy a honvéde­lemre történő mozgósításból — ez ország lakosságának politi­kai, technikai, fizikai, katonai felkészítéséből — minden álla­mi, társadalmi és tömegszér- vezeinek sajátos feladatait, le­hetőségeit figyelembe véve, tevékenyen ki kell vennie ré­szét. Egyben az ellen a helyte­len nézet ellen is fel kellett lépnünk, amely a honvédelem­re való nevelést csak a fegy­veres szervekre és az MHS-re igyekszik korlátozni. Ezzel kapcsolatban pártunk VIII. kongresszusa is állást foglalt, amikor kimondotta, hogy mindaddig, amíg a kapi­talizmus részéről fennáll a há­ború veszélye, amíg meg nem valósul az általános és teljes leszerelés, míg nincs biztosítva a tartós béke, addig éberen kell őrködnünk és állandóan fokoznunk kell néphadseregünk és egész népünk védelmi ké­pességét. Mi is ezt szeretnénk hangsú­lyozni: egész népünk védelmi képességét kell fokozni, s erre minden lehetőség megvan me­gyénkben is. De ehhez a párt, társadalmi és gazdasági szer­vek összehangolt, együttműkö­désére, támogatására van szük­ség. — Miben lehetne meghatá­rozni a legfontosabb tennivaló­kat, hogy a megye lakosait eredményesebben nevelhessük a honvédelem szeretetére? — Elsősorban minél több la­kos bevonására a honvédelmi munkába, aztán a tartalékos tisztek segítségére, s arra, hogy a honvédelmi nevelést, az MHS és a KISZ-szervezetek közös erővel végezzék, fel­használva a többi társadalmi szerv segítségét. Igen lényeges része mun­kánknak a lakosság honvédel­mi, légoltalmi kiképzése, ame­lyet 15 órás tájékoztató okta­tásokon végzünk, számítva ar­ra, hogy ez évben megközelí­tőleg 30 ezren vesznek majd részt ezeken az oktatásokon. Ezenkívül fontos szerepet tölt be szövetségünk a fiatalok honvédelmi felkészítésében, amelynek során a sorkötelesek gyakorlatra tehetnek szert a lövészetben, a gépkocsiveze­tésben, a rádiózásban, a vegy- védelemben, stb. A tavasz be­álltával megkezdődne!?: az ed­zések és a sportversenyek is, amelyek szintén honvédelmi feladatok ellátására készítik fel a részvevőket. — Milyen fontosabb, esemé­nye/? várhatók ebben az évben, amelyeket az MHS rendez, vagy rendezésében közreműkö­dik? — A szokásos lövészetek az idén is sorra kerülnek járási, megyei és országos szinten. Ezenkívül szeretnénk megren­dezni a honvédelmi ifjúsági sportnapot a pétervásári járás­ban, s Egerben is, ahol nagy­szabású versenyek és bemuta­tók lennének repülősök, ejtő­ernyősök, motoros akrobatái? részvételével, amelyekről nem hiányoznánal? a harcászati be­mutatók sem. Sóira kerülnek a járási, megyei összetett honvé­delmi versenyek is, amelyek­ben a haditorna különböző számaiban vetélkednek a fiata­lok. S természetesen zajlik az élet a községi, üzemi alapszer- vezetekben, ahol a Kilián testnevelési mozgalommal egybekötve rendezik szövetsé­günk versenyeit, bemutatóit. — A Magyar Honvédelmi Sportszövetségben mindig nép­szerűek voltak a klubok, ame­lyek a fiatalok technikai ér­deklődését elégítették ki. Az idén milyen újdonságok várha­tók a klubok munkájában? — A motoros-, rádiós-, lö­vész-, repülőgép- és autómo­dellező, repülőklubokon kívül újdonságnak számít a hajómo­dellezőklub megszervezése, amely megyén!? tavai, víztáro­lói mellett létesülnek. Ezenkí­vül számítunk az általános és középiskolás diákok technika* érdeklődésének fokozottabb ki­elégítésére is. Modellező szak­osztályokat szervezünk szá­mukra, ahol különböző színvo­nalon ismerkedhetnek meg a rádiózással, modellezéssel. Ki­állítást is tervezünk a rádiós­klubok tagjai által készített készülékekből, ezenkívül al­kalmi bemutatókat tartunk, rádiós „rókavadászatokat”, és szeretnénk megszervezni a mo­toros akrobatacsoportot, fellen­díteni a motorsportot a megyé­ben. Reméljük, hogy a régi és az új szakosztályok, s rendezvé­nyeink mind több fiatalt győz­nek meg arról, hogy a Magyar Honvédelmi Sportszövetségben érdeklődésüknek megfelelő, hasznos elfoglaltságot találnak, miközben a haza védelmével kapcsolatos állampolgári köte­lezettségüknek is eleget tesz­nek — fejezte be nyilatkoza­tát Dudás József. ÍC, K. Egy bányász fejfájára Horvatta Lajos, az Egeresem Bit nyaüzem nyugdíjas vájára, 10 éve.« korában elhunyt. Bla délután < érakor helyezik nyugalomra az egri Kisasszony-temetőben. Nemrég még beszélgettünk. Házának kertjébe« ült, az erdő alján, ellátott a szürke haldányig, az új akna acél. tornyáig, ahonnét útra kelnék a szénnel telt vaskos arak Akkor forró nyár volt; gyerekek hancúrozta}? az utcám napbamítottan, mint a rézbőrű indiánok. Lajos bácsit már nem fogta le a nap, fehér maradt, ötven esztendőt dolgozott a föld alatt, megszívta a bánya. Találkoztunk még később is. Hihetetlen, hogy most már nincs többé. A fehér kórházi ágyon szíve, szervezete felmondta a szolgálatot. 1894. január 20-án született Pilinyben, a nógrádi szén- medencében. Megvárta még hetvenedik születésnapját, s január 21-én, kedden, meghalt. 1907-ben, tizenhárom éves korában szállt le először 8 mélybe, a föld alá. — Etesen. Innen Tatabányára ment. 1911-ben, 17 éves korában már csapatvezető, vájár. Tata­bánya után Petrozsény és Lupény az újabb állomás, itt dolgozik 1916-ig. Akkor kapja meg a monarchia sasos be­hívóparancsát, egyenesen az olasz frontra Több évi hadi­fogság után, 1919-ben tér haza s mert a háború felnyitotta a szemét, tudja hol a helye, bekapcsolódik a szociáldemok­rata munkásmozgalomba s 1925-ig megszakítás nélkül tag­ja a szocialistái? pártjának. Az ajka—csingervölgyi bányák­ból került ugyanebben az évben Egercsehibe, s mint akna­mélyítőt ott találni őt is, a 100-as akna építői között. A nagy bányász-verbuválások idején kétszer szerez útleve­let Törökországba majd Franciaországba is, de a nagy szaktudású bányászt nem engedik kivándorolni a bánya vezetői, tulajdonosai. A második világháború éveiben, ami­kor a csehi bányát is hadiüzemmé nyilvánítják, 1941-ben, sztrájkba lépnek a bányászok. A sztrájkot letörik, a szer­vezkedésben részt vett bányászokat hadbíróság élé állít­ják és ő sem kerülheti el a meghurcoltatást. 1944-ben hosszú küzdelem, erőfeszítés után a bánya­telepen is megalakul a kommunisták kis sejtje. Horváth Lajos hetediknek lép be a pártba és követi a családja, fe­lesége is. A felszabadulás után megbecsülés és tisztelet övezi munkáját A felnövő nemzedéket, a fiatalokat oktatja a bá­nyász szakma ismereteire, titkaira, a bánya szeretetére. 1957-ben. fél évszázados munka után vonult nyugdíjba 8 pihenéssel töltötte napjait egészen a haláláig. Becsületes munkája, szaktudása, hűsége elismeréseként számos kitüntetéssel jutalmazták életében. Horváth Lajos mellére feltűzték a Magyar Népköztársaság Érdemérem arany, a Szolgálati Érdemérem bronz fokozatát, s Eger­esemben elsőként nyújtották át neki a kiváló bányász ki­tüntetést; s amivel kevesek büszkélkedhetnek, a magyar bányászat 250 éves fennállásának ünneplésekor bronz em­lékplakettet nyújtottak át Horváth Lajosnak. Hetvenéves korában kidőlt áz élők sorából. Kegyelettel és tisztelettel hajiunk meg emléke, eirja előtt. Pataky Dezső LEGYEN EGER A MAGYAR SALZBURG!,.. 1962, NOVEMBERÉBEN egy egri ankéton indították el Ma­gyarország • legkiválóbb fürdő­ügyi szakemberei, az egriek­kel karöltve az akciót, — ta­lán szabad azt mondanunk: mozgalmát, — hogy Eger, túl­lépve az „üdülőhely” jellegén, megszerezze a „fürdőváros” mindenképpen jelentős rang­ját — amint arra méltó is. Azóta bizony már történt egy és más: az Andomaktályán felbugyogó 48 fokos vizet be­vezették a városba, megin­dult a gyógyfürdő kórházi részlegének építése is a közel­múltban, s mint hírlik, talán hamarosan elkészül a fürdő­komplexum parkosítási terve is. Joggal kíváncsiak lehetünk tehát dr. Páter Jánosnak, a Magyar Hidrológiai Társaság balneológiái szakosztálya el­nökének, a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem professzorá­nak, Eger lelkes barátjának a véleményére. — A természetes gyógyté- nyezők, így a gyógyvizek, kli­matikus gyógyhelyek igénybe­vétele mindig hosszú évek tapasztalata alapján történt, és a tudományos, rendszeres vizsgálatok többnyire a ta­pasztalati tényeken alapultak, így van ez Eger esetében is. 1448-ban történtek az első fel­jegyzések az egri meleg vizű fürdőkről, s miután azóta jó néhány évszázadon át hasz­nálták a gyógyfürdőt, most tudományos vizsgálatok segít­ségével magyarázzuk és indo­koljuk gyógytényezőinek ere­jét és hasznát. — Gyakorta felvetődik a kérdés, hogy a mai modern gyógyszeres kezelés mellett van-e létjogosultsága a gyógy­vizek és gyógyfürdők alkal­mazásának? — NEM KÉTSÉGES — nyi­latkozik a professzor —, hogy a betegeken elsősorban a gyógyszerekkel segíthetünk. Az sem kétséges azonban, hogy amikor hosszas betegség után, vagy az egész évi mun­kában kifáradt szervezet lassú áthangolása szükséges, akkor a gyógyfürdőt kell igénybe venni. Ez biztosítja a munka­erő visszaszerzését. Az elmon­dottakból félreérthetetlenül kiviláglik, hogy természetes gyógytényezőink célszerű és ésszerű igénybevétele a nagy tömegek üdültetésével, gyógyí­tásával és a munkaerő megtar­tásával kapcsolatban nemcsak népegészségügyi, hanem nép- gazdasági szempontból is kö­telességünkké teszi azoknak a helyeknek fejlesztését, ame­lyek ilyen természeti kinccsel rendelkeznek. — Ön szerint Egerben mik a legközelebbi teendők? — Okvetlenül meg kell ta­lálni a módját, hogy a sport­uszodán és strandfüi-dőn kí­vül gyógyintézetekkel egybe­kötött gyógyfürdő létesüljön. Tisztázni kell a gyógyvíz ha­tásmechanizmusát, meg kell állapítani azt, hogy melyek azok a megbetegedések, ame­lyeknek gyógyítására az egri víz megfelelő ,s melyek azok. amelyekben nem használható. — Ennek a jelentő^ munká­nak a során természetesen elen­gedhetetlen. — folytatta nyi­latkozatát dr. Páter profesz- szor —, hogy a fürdőkombi­nát létesítésével párhuzamo­san az igényeknek megfelelő, kulturált környezetét biztosít­son a város. Gondoskodni kell majd a beutaltak szóra­koztatásáról, megfelelő élel­mezéséről, kulturális rendezvé­nyek és hangversenyek meg­tartásáról. S ha mindezt meg­valósítják Egerben, akkor tel­jesedik majd az egritel?, régi. vágya, hogy Eger fürdőváros­sá váljék. — LEGYEN AZONBAN nemcsak fürdőváros, hanem a magyar Salzburg, ahol a fá­radt, törődött dolgozók, mind testi, mind lelki felfrissülést, találjanak, S ha Eger lesz a magyar Salzburg, akkor majd az ország többi részéből s a környező államokból vonzza majd azokat, akik a hasznosat a kellemessel szeretnék össze­kötni. Így a város műemlékei, páratlan történelmi múltja, a tüzes egri borok mellett az eg­ri gyógyvíz is emelni fogja a patinás város jó hírét: Sugár István

Next

/
Thumbnails
Contents