Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-15 / 293. szám

?963. deeemíwíF 15., vasámay REPOISAO T Védekezés a meghűlés ellen A száraz, hideg tél előtt, a ködös, párás, nyirkos hetek­ben, gyakoriak a frontátvonu­lások és ezzel együtt az idő­járás változása. Ilyenkor foko­zottabban kell ügyelnünk a meghűlés fenyegető veszélyére. Az ember fejlődése során el­vesztette az időjárás viszontag­ságaihoz való ősi alkalmazkodó képességét és helyette ruháza­tával és lakásával védekezik az időjárás szélsőségei ellen. Az ember beszabályozó be­rendezése nem a legtökélete­sebben alkalmazkodik a hő­mérséklet ingadozásaihoz és bármilyen furcsán hangzik, eb­ben nem kis része van a la­kásnak. Okozhat-e meghűlést a hu­zat? A szabad levegőben és a zárt helyiségben nem azonos a lég­áramlat hatása. Kint az ember testét egyenletesen veszi kö­rül a hideg levegő és ezzel „bekapcsolj a” a hőszábályozó berendezést Ezzel szemben a lakásban keletkezett hideg a szervezetnek csak kis részét hűti le, nem az egész testet. Elmarad a hőszabályozás, mert ennek elsődleges ingere az egész testet érő hideghatás. Ha sokan tartózkodnak a la­kásban, gyakran kell szellőztet­ni. Nem egészséges a nyitott ablaknál való alvás hideg idő­ben. Ha a szoba túlságosan le­hűl és az alvó személy kita- karózdk, vagy nem megfelelő a takarója, az „egészséges” al­vást kínzó vállfájás követheti. Különösen érzékeny a lehű­lésre a láb. Az átázott haris­nya megszárításához a szerve­zet annyi hőt használ fel, amennyivel egy negyed liter vizet fel lehet forralni. Ezek után elképzelhető, mekkora hő­veszteséget okoz a testre tapa­dó, átázott ruha. De tévedés volna azt hinni, hogy közvet­lenül a hideg hatására kelet­kezik a betegség. A láthatatlan, csak mikroszkóppal észlelhető kórokozók az egészséges em­ber szájában, torkában is meg­találhatók és mihelyt a szer­vezet ellenálló képessége csök­ken — például a lehűlés kö­vetkeztében — azonnal elkezd­hetik káros befolyásukat. Mi a tennivaló? A hideg ellen lazán szőtt, le­vegőtartó anyagból, gyapjúból, flanellből és kötött textíliák­ból készült ruhadarabok segí­tik a megfelelőbb védekezést. Az egyes ruhadarabok közti levegő fontos hőszigetelő. És ne feledkezzünk meg a száraz cipőről és harisnyáról! Télen sok gondot okozhat­nak a fagydaganatok. Ezek sok esetben orvosi kezelést kíván­nak. Házilag nemcsak a gyó­gyításukat, hanem megelőzésü­ket is jól szolgálja a váltott fürdő. Egy mosdótálba 38—40 fokos, egy másikba 8—10 fo­kos vizet öntsünk és félpercen­ként váltakozva merítsük lá­bunkat a hideg és meleg víz­be. Napi félórás edzés igen jó hatású lehet. Dr. V. P. A mi őrsünk Riadólánc Három napig ismerkedtünk. A délutánokat együtt töltöttük el. Megérte. De kezdem mindjárt az ele­jén. A levél utáni napon már jóval három óra előtt együtt volt az őrs. Nem tudom, a kí­váncsiság vitt-e bennünket a kitűzött idő előtt a vén hárs alá. Magam is úgy voltam egész nap: szerettem volna az órát előre tolni három órára. Éppen ezért értem én is fél­órával hamarabb oda. De már öten megelőztek. Szervusztok, barátaim — köszöntöttem rájuk. — Remé­lem, jó barátok leszünk... Valamennyiükkel kezet fog­tam, aztán beszélni kezdtem. Mondtam, hogy a mai napon egyetlen hivatalos dolgunk van: a riadólánc összeállítása. Aránylag elég közel lakunk egymáshoz, így nem tartott sokáig a fejtörés, gyorsan ösz- szeállítottuk, ki kit értesít ri­adó esetén, sőt, azt is kiszámí­tottuk, hogy — ha minden jól megy — húsz perc alatt ösz- szejöhet az őrs. Az összejövetel másik részé­ben játszottunk. Igaz, senki nem hozta el kedvenc játékát, mégis jól szórakoztunk, mert mindig eszébe jutott valaki­nek valamilyen társasjáték, amit lehetett játszani. Másnap délután megint ta­lálkoztunk. Azután elindul­tunk a riadólánc útján — mindannyian. Igen-igen: az egész őrs. Először én láttam vendégül őket, s aztán a töb­biek is sorba-sorba. A harma­dik napon folytattuk a „csa­ládlátogatást”. Fáradtan érkeztünk Balogh Fenékhez, és jólesett a hűsítő málnaszörp, amelyet Feri ap­jától kaptunk. A legszebb szo­bába tessékelt bennünket, pár- nás székeken foglaltunk he­lyet! Kiskirályoknak éreztük magunkat. Feri édesapja így szólt: — A fiam barátai, az én ba­rátaim is. Ha segítségre van szükségetek, forduljatok biza­lommal hozzám! Balogh bácsi ugyanis mér­nök, és megígérte, hogy egy­szer megismertet bennünket azzal a gyárral, ahol dolgozik. Megköszöntük a meghívást, s tovább mentünk. Alkonyodott, amikor Fehér Jancsi ékhoz be­kopogtattunk. Jancsi édesany­ja éppen takarított. Mit te­hettünk mást, seprűt, lapátot, kefét vettünk a kezünkbe és segítettünk. Így ment ez a következő na­pon is. Ismét az alkonyat ker­getett haza bennünket. Úgy gondolom, kifáradtunk vala­mennyien; jólesett a lefekvés. De még egyszer azt mondom: megérte! Megismertek bennünket a szülők és mi is közelebb ke­rültünk egymáshoz. És ami a Rajzunk olyan megoldásokat ábrázol, amelyek az egyes szőrmedarabok többféle felhasználására alkalmasak. Keskeny szőrmesál kabátra, ruhára egyaránt alkalmaz­ható. A rögzítése mindössze egyetlen nagy gomblyukkal történik. A vakondok-piémből készült „kendő” szövetcsíkra van rádolgozva. A szőrmestólát arabosan, fejre-nyakra csavarva viselik.-3Tjr wm. fa iumm wm Hogyan segítsük kisiskolás gyermekeinket ? Szeptember elsején mind­nyájunkat valamiféle nagy ér­zés fogott eä, amikor kislá­nyunk, kisfiúnk először lépté ét az iskola kapuját. Büsz­kék voltunk: lám, megnőtt a gyerek. Aztán sajnálkoztunk is: szegénykéknek a nyakukba szakadt a rendszeres munka. Akadtak édesapák, édesanyák, akik azóta büszkeségből, meg sajnálatból, egyfolytában „el­lenőrzik” gyermeküket. Másik szülő viszont úgy véli, hogy most az ő szerepük lejárt, s ami ezután történik, az már az iskola, és a tanító néni dolga. Egyik tábornak sincs igaza. Abból kell kiindulnunk, hogy az első osztályban vég­zett munka jellege és színvo­nala alapvetően befolyá­solja a gyermekek továb­bi iskolai életét és ered­ményeit. Elsősorban azzal segítsen a szülő, .hogy ne akarjon „pá- pább lenni a pápánál”, és el­ső osztályos gyermekét ne te­kintse dolgozó felnőttnek, ne fossza meg a játék örömétől! Az iskolás gyermek életének éppoly eleme a játék, mint a víz, a napfény, a levegő! A fáradékonyabb gyereknél, kü­lönösen bevált az a módszer, hogy az iskolai munka és az otthoni tanulás közé az étke­zések mellett beiktatjuk a já­tékot is. Lehet, sőt legyen a játéknak afféle jutalmazó szerepe isi Többet ér ez, mintha pénzt adnánk a gyereknek egy-egy jó szerepléséért. Az iskola mindent megtesz annak érde­kében, hogy a körülményekhez képest a legjobb feltételeket biztosítsa a tanuláshoz. . Kö­vesse ebben a szülői ház is az iskolát Teremtsünk a gyermek­nek az 1—2 órás tanuláshoz egy tiszta, világos, nyugodt zugot, ahol nem zavarja a rá­dió hangja, vagy egyéb zaj. Ezenkívül sok szülői ötlet­tel, leleményességgel lehet és kell megkedvelteim gyerme­keinkkel a tanulást, de soha­sem szabad lemondanunk gyermekeink tanulmányi mun­kájának ellenőrzéséről, arról, hogy következetesen megkö­veteljük tőlük figyelmük össz­pontosítását A 6—7 éves gyermek kitartása ugyanis még nem elég fejlett, ezt ösztönző jelzőkkel, jó szóval fejlesztenünk kell. Ha azt vesszük észre, hogy fára<lékony a gyerek, tápláljuk vitamindú- sabban, küldjük többet a le­vegőre. Látogassuk meg a tanév fo­lyamán legalább kétszer a ta­nító nénit és kérjünk tőle is útbaigazítást. Fogjunk össze az iskolával, hogy a szülők tábo­ra egy tábor legyen: a jövő nemzedékét nevelők, egészsé­ges tábora! Kolozsvári Gyula A szarvaskirályról Valamikor réges-régen nem, as oroszlán, hanem a szar­vas volt az állatok királya. Hatalmas ágas-bogas szarvával úgy járt a hatalmas erdőségben, mintha rajta kívül más nem is élne, e világon. Büszke volt és gőgös. Eleinte csak a kisebb állatokhoz volt kegyetlen, de ké­sőbb még önteltebb lett és most már megvetette a hozzá hasonló négylábúakat is. A medvét elutasította, amikor pa­naszra ment hozzá, a farkast kikergette a birodalmából, a vaddisznót a sűrű rengetegbe parancsolta, a nyulat meg ki­tiltotta az erdőből és elűzte a szántások közé. Így ment ez sokáig, de egyszer aztán az állatok összebeszéltek: — Tennünk kell, valamit, barátaim — dörmögte a mackó és barna bundája alatt egészen elpirult, amikor eszébe ju­tott, hogy a múltkor hogyan utasította el jogos panaszával a király. — Tenni! Tenni! — csipogtak a madarak és alig telt el három nap, már az egész erdő tudta, hogy valamire készül­nek az állatok a gőgös király ellen. Egry szép napon az erdők állatai össze sereglettek egy hatalmas erdei réten, s a medve, az oroszlán és az elefánt küldöttségbe indult a királyhoz. — Az erdők népe beszélni akar veled, király! — álltak színe elé és meghívták a gyűlésre. A király rossz kedvű volt és haragjában akkorát bömbölt, hogy megreszkettek bele a hegyek... — Száz nyáron át voltai királyunk, szarvas! — kezdte beszédét a vén mackó. — Az első időkben elégedettek voltunk veled, de később megszállt a gőg és az önteltség. Megfeled­keztél róla, hogy az állatok közös akarata szerint lehettél csak király. Mi tovább nem tűrjük basáskodásodat és mától kezdve százezren visszük hírül a világnak, hogy többé már nem a szarvas az állatok királya. A szaroaskirály felbődült szörnyű dühében, de ekkor a nyakába ugrott a tigris és egyetlen csapással letörte fejéről ágas-bogas, büszke, koronás agancsot. — Nem kell* Nem vagy király tovább — ordították az állatok és azon nyomban királyukká kiáltották ki az orosz­lánt. — Állj elém, szarvas. ítélni akarok feletted! — paran­csolta az állatok új királya. A szarvas agancs nélkül, díszé­től megfosztottan, lehorgasztott fővel állt elő. — Bűnt, nagy bűnt követtél el, szarvas, állattársaid ellen, ezért büntetést szabok rád. Büntetésed pedig az le­gyen: gyönyörű agancsod mipden esztendőben elhullajtsd fejedről, hogy örökké emlékezz vétkeidre. Nőjön ki tavaszra, pompázzon őszre és amikor a legszebbnek, a legboldogabb­nak érzed magad, akkor hulljon le fejedről minden eszten­dőben1 Az állatok helyesléssel fogadták az új király bölcs íté­letét, a szarvas pedig szégyenében azóta is a sűrű erdősége­ket keresi és kerüli ez állataik társaságát. Szalag legfontosabb: úgy érzem, én, mint őrsvezető is közelebb ke­rültem hozzájuk. Névadónap Szeptember 11-én riadóztat­tám az őrsöm. Félrehúzódtunk az udvar sarkába és őrsi nevet választottunk. — Mi legyen az őrsünk ne­ve? — tettem fel a kérdést. Egy kis gondolkodás után kó­rusban feleltek rá: — Szputnyik! — Miért? — néztem rájuk, — Azért, mert valamennyien elhatároztuk, hogy segítünk neked felépíteni a szputnyik- űrhajódat. Hiszen te is űrha­jós akarsz lenni, meg mi is ..; — Igazán szeretnétek ha Szputnyik őrs lenne őrsünk neve? Ismét kórusban zúgták: — Igen! No, ez könnyen ment. Meg­vallom őszintén, heves vitára számítottam. Nem is gondol­tam, hogy ennyire egyet tu­dunk érteni. A következő összejövetelün­ket egy hét múlva rendeztük meg. Ezen a napon választot­tunk. Igen megválasztottuk az örsi tisztségviselőket. A válaszr tás titkos volt, mindenki egy cédulára írta fel a neveket. A szavazás eredményeképpen a következőképpen alakult a tisztség megoszlás, őrsvezető- helyettes lett Pálinkás Józsi. Az őrsi krónikás: Balogh Fért, a nótafa: Fehér Jancsi, a mó­kamester :Malmos Misi, a sport és játékfelelős: Szeles Tóni, a kincstárnok: Gombos Zoli és az őrsi zászló őrzője: Révész Lali. Taps és hurrá köszöntötte őket. Én is gratuláltam nekik, majd arról szóltam, milyen ko­moly megtiszteltetés is az « beosztást, amire az őrs meg­választotta őket. Expedíció, expedíció.. Szeptember 25-én rendkívü­li napra ébredtünk valameny- nyien. Iskolánkban rendkívü­li csapatösszejövetelt rendezi­tek. Csapatvezetőnk — Géza bácsi — elmondotta, hogy megérkezett az Úttörő-expedí­ció a jövőbe mozgalom orszá­gos parancsnokságának felhí­vása. Egész őrsöm lázban égett. — Expedíció! Ez igen! Ez nagyszerű lesz! Benevezünk. Gyorsan döntöttünk. Őrsünk egy szép' benevezési papírt ka­pott, amelyet elláttunk aláírá­sunkkal és őrsi pecsétünkkel. Ezt követően rneg is kaptuk s részvételi jegyet. Eleinte so­kat töprengtünk, hogy az öt követelményből melyiket, ho­gyan valósítsuk meg. Vállal­tuk, hogy Zoltci Gyuszinak segítünk a tanulásban, hogy az év végére a négyes osz­tályzatot ő is elérje. Vállaltokj hogy expedíciót indítunk éa felkutatjuk azokat a készítmé­nyeket, amelyeket a mi váro­sunk gyárai készitenek, de fel­kutatjuk azt is, hogy a II. öt­éves terv keretében milyen új létesítményekkel gazdagodik majd városunk. Elhatároztuk, hogy felkeressük majd a tsz-e- ket' is és megtudjuk, mit ter­melnek jövőre és egyúttal megismerkedünk a gazdaság múltjával, jövőjével. Azokból az anyagokból, amelyekből le­het. gyűjteményt állítunk ösz- sze, másokról fényképet készí­tünk, s ezeket az expedíciós naplónkba beragasztok. Arra törekszünk, hogy ne­künk legyen a legszebb nap­lónk az egész városba. Annái is - inkább, mert versenyt hir­dettünk. Versenyre hívjuk nemcsak a város, hanem a me­gye valamennyi őrsét: Kié less a legszebb expedíciós őrsi nap­ló? Lássuk, ki meri felvenni velünk a versenyt!? (Aki a elfogadja a kihívást, küldje be jelentkezését az alábbi címre: Szputnyik őrs, Úttörőélet szerkesztősége. Eger» Űttörőház). Játék a számokkal A fent látható ábráiba ír­játok be 1-től 9-ig a számo­kat úgy, hogy ha függőlegesen, vízszintesen és átló irányban összeadjátok őket, az ered­mény mindig 15 legyen. Egy szám természete­sen csak egy­szer szere­pelhet a koc­kában. MELYIK LESZ A HATODIK NÉV? Frida Győző Erika Antal Egyed Az öt keresztnevet olyan sorrendben helyezzük el az áb­rában, hogy átlós irányban a vastagon szedett négyzetekbe kerülő betűk felülről lefelé ol­vasva egy hatodik keresztnevet adjanak. Melyik lesz a hato­dik név? A megfejtéseket december 21-ig juttassátok el az Egri Út­törők ázfaa. A borítékra írjátok ráúTörd a fejed! A LEGUTÓBBI REJTVÉ­NYEK HELYES MEGFEJ­TÉSE Ki irta? Vörösmarty Mihály: Eger. Melyik a hetedik név? Albert. A rejtvények helyes megfej­téséért könyvet nyertek: Ju- nák Mária Hatvan, Horváth M. u. 14. sz., Stefán Edit Eger, Hi- bay Károly u. 8. sz., Rácz Lász­ló Petőfibánya, Rákóczi u. 4. sz. I. e. 1/a.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents