Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-15 / 293. szám
6 N ÉP Ü JS A G 1963. december 15., vasárnap A tadzsikisztáni Dusán be város és a kelet-szibériai Mar- kovo község 3700 kilométerre van egymástól. Közöttük húzódik a Pamír-hegység, a közép-ázsiai sivatag, a kazah sztyeppe, az Altáj-hegység és a szibériai tajga. 1960 tavaszától kezdve a szovjet geofizikusok az egész vidéket egyetlen hatalmas laboratóriummá változtatták, amelyben bolygónk titkait kutatják. Tádzsikisztán országútjain autókaravánok vonultak végig, s a hatalmas teherautók csinos kis lakókocsikat húztak maguk után. A gépkocsik egyre tovább haladtak északkelet felé, s ma-, guk után hagyták a sztyeppékén, a sivatagokban, az erdőkben, a hegyekben egy-egy fehérre festett lakókocsit. Utolsó állomásuk a Léna menti Markovo község volt. így hozták létre azt az 54 mozgó földrengés-megfigyelő állomásból álló hálózatot, amelyet a Föld mélyének megfigyelésére szolgáló műszerekkel láttak el. A laboratóriumok rádióösszeköttetésben állnak egymással és a fő állomással. A nem mindennapi tudományos laboratórium: a Szovjet Tudományos Akadémia Földfizikai Intézetének komplex földrengéskutató expedíciója megkezdte működését. A legfőbb feladatokat már sikerült megoldaniuk. Bolygónkon évente körülbelül egymillió földrengés megy végbe. Mindegyiket „egy-egy lámpához hasonlíthatnánk, mely csak rövid időre gyullad !d és világítja meg számunkra a Föld belsejét, minek következtében megfigyelhetjük, mi történik odalent”. A földrengés gócában minden esetben rugalmas rezgés keletkezik, amelyet a földrenA Föld lélegzete Mi ez a KFE? A világ legnagyobb laboratóriuma A tudósok 1000 kilométer mélységben kutatnak Pontos mérések és számítások alapján megfigyelik, feltérképezik a földlökéseket, a térképen megjelölik a veszélyes helyeket. is megfigyelő állomások Föl- i.nk legkülönbözőbb pontjain /.lelnek. A tudósok a Föld nélyéből jövő hullámok alap- ári jutottak arra az ismert ;övetkeztetésre, hogy a Föld belseje több rétegből tevődik össze: a tömör belső magból a külső magból és a földkérget borító földköpenyből. Bolygón/k szerkezetének alapos tanulmányozása érdekében célszerű, ha a szeizmikus állomásokat egy vonalban helyezik el, és ezáltal mintegy keresztülmetszik a Föld belsejét. Ennek az elképzelésnek alapján hozták létre ezt a 3700 kilométeres vonalat. Ez a megoldás lehetővé tette, hogy 1000 kilométer mélységig a lehető legpontosabban kutathassuk a Föld mélyét. A huzamos időn át és nagy térségben folytatott megfigyelések alapján tisztázhatják a földköpenyről alkotott elképzeléseket. Eddig azt hitték, hogy többé-kevésbé azonos közegből áll, most már azonban öt vagy hat gömbszerű zónára osztjuk. Ez a felfedezés számottevően hozzájárul a geofizika fejlődéséhez. A tudósok sokoldalúan kihasználták e példátlan tudományos rendszer lehetőségeit. Tanulmányozták például a földkéreg mozgását is. Moszkva mindennap egy fél métert emelkedik és süllyed. Közép-Ázsiában már csak 30— 40 centiméteres ez a mozgás. A földkéreg egyes részeinek emelkedése és süllyedése • Hold vonzásának hatásár» megy végbe, mint valamiféle apály és' dagály, valamint a vulkanikus és tektonikus folyamatok következményeként. A felület hatalmas részeinek elhajlását különleges, rendkívül érzékeny műszerrel mérik, amelynek segítségével 100 kilométeres távolságról már 0,5 milliméteres hajlást is észlelhetnek. S mivel a földrengések és a földkéreg elhajlásai között összefüggés van, fcöny- nyen elképzelhető, hogy a hajlásmérő adatai nyomán lehetővé válik a küszöbön álló katasztrófa előre jelzése. Az expedíció feladata közé tartozik továbbá, hogy megállapítsa, melyek azok a körzetek, amelyekben nagyon erős és gyakori földrengések lehetnek. A szeizmikus állomások rendszerének segítségével alapos kutatásokat végeztek a Pamir-, a Tyany-Sany-, a Szaján-hegységben, valamint a Bajkál vidékén. A szeizmográfok naponta rendszeresen feljegyezték a leg jelen féktelenebb földlökéseket is, ezred- mikronnyi pontossággal jelezték a legkisebb talajmozgást is. A több kilométer hosszú szeizmogramok az expedíció központjába futottak be, ahol az egész hatalmas „fogást” feldolgozzák, a különösen bonyolult számításokat pedis* elektronikus számítógépeken végzik el. A szovjet állomások érzékeny műszerei jelzik a távoli Szumátrán, a Banda-tengerben, a Mariana-szigeteken, az Üj-Guineában lezajló legkisebb földrengéseket is. A moszkvai geofizikai központban szünet nélkül folyik a világ különböző pontjairól kapott adatok feldolgozása. i Sg,i tüzet alalúl ót ENERGIÁVÁ A TUDOMÁNY A tikkasztó kánikulai hőségben szokták mondáid az emberek: jó volna eltenni ebből a melegből a hideg téli napokra. Talán nem is gondolnak arra, hogy a tudomány alapjában véve már megoldotta ezt a problémát, ha gyakorlati félhasználásnak még kezdetén tartunk is. Miért ne merítenénk abból az energiából, amely Dapról napra, szünet nélkül patakzik felénk a Napból? Egy év leforgása alatt annyi kalóriát kap Napunktól a Föld, amennyit 100 milliárd tonna szén elégetéséből sem nyernénk. Vagyis kto. hatvanszorosát jelenlegi energiatermelésiünknek — állapítja meg Michel Rouzé. Bolygónk a Nap gyermeke, mint tápláló anyától kimeríthetetlen bőségben kapja az energiát jelentő aranysugarakat. Ha él is nyeli a sugarak egy részét légkörünk, azokon a vidékeken, ahol sok a napsütéses órák száma, hatalmas mennyiségű napsugarat lehet felfogni és energiává átalakitani. így a modern tudomány valósítja meg a prometheuszi kísérletet: tüzet lop az égből és azt az emberiség javára fordítja. A napenergia felhasználásának problémája nem más, mint az, hogy tudjuk-e kis felszínre koncentrálni és képesek vagyunk-e tartalékolni abból a célból, hogy átalakítsuk egyéb energiaféleségekre. A XV. században divatban voltak az úgynevezett hevítő tükrök & üvegek. A napenergia átalakítására irányuló első kísérlet azonban a toursi kollégium fizika tanárának, Muc- hot-nak a nevéhez fűződik. Napszivattyúja, amelyben a nap hevétől gőzzé vált víz turbinát forgatott, szép időben egy lóerőt fejtett ki. A napenergia felhasználásának korszerű megoldására a Szovjetunióban a taskenti tudományos intézetben folynak kutatások. Gigászi tükrök az Ararát napján Muchot kísérlete óta már igen sok napmotort és napkazánt szerkesztettek. De a legnagyobb feltűnést minden bizonnyal az a berendezés keltette, amelyet az Ararát sík területein, Szovjet Örményországban építettek. Külsőleg az ara- ráti napcentráló egy kicsit emlékeztet a tudományos fantasztikus regényekben leírt tájakra. Ott sem lehet látni a hőerőműveiméi megszokott óriás- kéményeket, sem vízierőművek duzzasztó gátjait: az egész egy egy kilométernél nagyobb átmérőjű tükröző felület, amely 2295 darab 15 négyzetméter nagyságú óriás tükörből van összeállítva; a tükröket 23 automatikus vonatberendezés mozgatja 21 koncentrikus vaspályán. A hatalmas körlapot fák szegélyezik, védekezésül a tükrökre a pusztákból érkező por ellen. A berendezés közepén 40 méter magas torony emelkedik. A torony csúcsán, a tükrök gyújtópontjában, a katlan helyezkedik el. Ez a katlan nem más, mint egy nagy tartály, amelyen nagy számú fekete fémből készült cső halad át. A csövekben keringő víz 400 fokra hévül és egy gőzturbinát, a turbina pedig áramfejlesztőket működtet. Az erőmű a tervek szerint évi két és fél millió kilowattórát fog termelni. Fényelemek csodája Az lenne ideális, ha a napenergiát közvetlenül tudnánk villamos energiává átalakítani, anélkül, hogy gőzgépet kellene közbeiktatni. Az átalakításnak ez a fajtája hosszú időn át az álmok birodalmába tartozott. Elméletileg több megoldás is kínálkozott A legérdekesebb a fotoeleletromas effektus, amelynek értelmében a fény, bizonyos fémekbe ütközve, elektronokat szakít ki belőlük. A fotoelemek látványos alkalmazást nyertek mostanában. Ilyen elemek foglalnak ugyanis helyet a legutóbb fel- bocsátott műholdakon s szemben a kémiai telepekkel, kiméríthetetlen aramíorrást jelentenek. A jövő űrhajói ilyen naptelepekkel lesznek felszerelve, ezek fogják szolgáltatni annak az energiának egy részéi is, amelyre a fedélzetükön elhelyezett berendezéseknek szükségük lesz, sőt az is elképzelhető, hogy ez az energia fogja — legalábbis részben — hajtani az űrhajókat. Az égi tűz, a Nap felfogása és átalakítása energiává tehát lényegében a megvalósult tudományos feladatok sorába tartozik. A fotoeiemekhez szükséges szilícium egyelőre ugyan még drága és az így nyert áram sokba kerül. De a félvezetők technikája éppen csak hogy megszületett A szilícium ára is bizonyára csökkeni fog. Az energiává átalakított égi tűz az ember céljait fogja szolgálni. Kis» István Aatomatiku- san méri a külön!éie talajminták, növények, termékek, porok radioaktivitását a moszkvai szakemberek által szerkesztett ötletes műszer. A műszer kezelője egy dobozba helyezi a vizsgálandó anyagokat és papírszalagra rögzített teljes elemzést kap róluk. A műszer lényegesen meggyorsítja a vizsgálatokat és a népgazdaság legkülönfélébb tcrüleTcin alkalmazható. Parányok az elektronikában Az elektronikus berendezések a mai hangsebességen túli repülőgépekben, űrhajókban és rakétákban egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert; fejlesztésükben a súly és térfogat csökkentésére törekednek, anélkül, hogy a megbízhatóságot és a sokoldalúságot elvesztenék. A nyomtatott áramkör az elektronikában nagyon elterjedt. Leegyszerűsíti a készülékek előállítását, azonban a nyomtatott áramkörökkel is megvalósítható ún. kétdimenziós szerelési mód a miniatürizálásnak csak egy lépése. További haladást jelentett a hordozható rádió és tv-készü- lékek megjelenése. Hasonlítsuk csak össze például, hogy milyen igénybevétel terheli a szobábán elhelyezett rádiót, és ugyanakkor a terepen üzemeltetett hordozható készüléket! Rázásállóság tartósság, kis méretek s a hőmérsékleti, va- ’ amint egyéb légköri hatásokkal szembeni érzéketlenség — ezt kívánjuk napjaink elektronikus berendezéseink alkatrészeitől, áramköri egységeitől! Hogy az egyes egységek megbízhatóságát növeljék, az első törekvés a huzalozás automatizálására iránytűt. Ezáltal a kapcsolási hibák zöme elkerülhető, és az egyes szerelési egységek elektromos elterelései kisebbek (vagyis az azonos típusok működési szempontjából jóval egyöntetűbbek). Egyidejűleg szerelési térfogat is megtakarítható és az egyes átviteltechnikai berendezések ugyanazon térfogatnál összetettebb feladatokat oldanak meg Ebből a megondolásból eredtek a nyomtatott vagy máratott áramkörök. A megoldás útja az ún. miniatűr áramköri alkalmazása. Az áramköri elemeket (kondenzátorok, ellenállások, önindukciós tekercsek) az eddigi módszertől teljesen eltérően 12,5x12,5x0,5 mm-es kerámia lapkákon szitanyomással vagy vákuum-gőzölögtetéssel állították elő. Az egyes lapkák vili amoskapcsol ását oldalsó feszítő huzalokkal végezték, az összerakott lapok között. Az így létrehozott blokk egyik végén egy normál elektroncső aljat a másik végén egy dugasz van felerősítve. (Jjabban ez az építési mód egyre jobban terjed és tranzisztoros elemekre alkalmaznák. Egyes esetekben az építőelemek (szerelési egységoszlo- nok) négyzetes keresztmetszetét szabályos hatszöggel helyettesítették. A külföldön alkalmazott RCA mikromodul rendszer lényegében a „Tinkertoy” megoldás alkalmazása tranzisztoros kapcsolásokra. Ennél a tranzisztorok és a diódák négyzetes lapocskákra (kb. 8— 9 mm élhossz) lapos szerelési módon vannak felhelyezve. Az elektronikus készülékek térszükséglete jelentősen csökkenthető (kedvező esetben egyetlen köbcentiméterben 20 áramköri elem is elhelyezhető, míg pl. a hagyományos áramköri elemek némelyike egymaga elfoglal 1 etrű-nyi helyet). Mint kiemelkedő eredményt említjük meg, hogy a szocialista országok ipara jelentősen előretört a mikromodulok gyártásában és szerelésében; Természetesen ma még korai lenne részletes képet adni a miniatűr elektronikus elemek alkalmazásának valamennyi szakterületéről. Bizonyos azonban, hogy kis méreteik, rázásállóságuk, áramköri megbízhatóságuk megnyitja előttük az utat a haditechnika elektronikus berendezés«* ben való alkalmazásukhoz. LigeM György
