Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-15 / 293. szám

NÉPÚJSÁG 1963. december 15., vasárnap Folyik n neonáci dinamitos merénylők pere A terroristák parancsnokai volt SS-tisztek ROMA (MTI): Hétfő óta fo­lyik a dinamitos náci merény­lők pere a milánói bíróságon. A per megindulása óta az oszt­rák és a nyugatnémet sajtó provokációs kampányt indított Olaszország ellen. A kampány­nak az a célja, hogy a merény­lők ellen indított bírói el­járás hitelét teljesen lerontsa. Ezzel szemben, a tárgyalások eddigi menete azt bizonyítja, hogy a milánói törvényszék a legnagyobb fokú tárgyilagos­sággal jár el. Olasz baloldali lapok, mint például az Unitá és a Paese Sera, sőt, egyes polgári lapok is, mint a Torinóban megjele­nő La Stampa, részletes és megcáfolhatatlan bizonyítéko­kat tárnak fel arról, hogy a merénylők megbízói nyugatné­met neonáci szervezetek veze­tői, köztük olyanok is, akiknek szerepük van a bonni kormány, politikában. Ezek az újnáci körök az Alto Adige-ben vég­rehajtott terrorista merényle­tekben a keleti területek visz- szahódítására irányuló terveik főpróbáját látják. A terroristák fő központja a Seebohm bonni miniszter ve­zetése alatt álló szervezet. See­bohm hosszú éveken át Ade­nauer jobbkeze volt. A szer­vezetet a bonni kormány évente több százmillió márká­val támogatja. A terroristái: közvetlen irányítója a „Dél-ti­roli kultúráért” elnevezésű központ, amelynek székhelye Münchenben van. A merénylő­ket a Gehlen-szervezet embe­rei képezik ki. A terroristák parancsnokai volt SS-tisztek, akik a második világháború alatt Csehszlovákiában és má­sutt hazafiakat kínoztak ha­lálra. Az Unitá élesen bírálja az olasz kormányt, mert ezeknek az elemeknek a tevékenységé­ről régóta tudomása van, még­sem tiltakozott miattuk a bon­ni kormánynál. Vietnami nap az Egri Főiskolán A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadulási Arcvonal meg­alakulásának 3. évfordulója alkalmából az Egri Tanárkép­ző Főiskola egész napos ünnep keretében emlékezett meg a há­rom esztendő történelmi ese­ményeiről. Délelőtt 11 órakor Nguyen Viet ideiglenes ügyvi­vő a vietnami nagykövet első Szíthatnának cl ók at fedeztek fel texani repülőtereken DALLAS (AD): Űjabb szabo­tázsakciókat fedeztek fel te­xasi repülőtereken. A szabotő- rök több T—38-as típusú gépet megrongáltak. A hadügymi­nisztérium utasította az ösz- szes katonai repülőtereket, hogy erősítsék meg az ellenőr­zést. Meghosszabbítják a „Forró drót” t onalát NEW YORK (AP): Amerikai kormánykörök úgy tudjál:, hogy a Moszkvát és Washing­tont összekötő „Forró drót”-ot, azaz a közvetlen Telex-össze­köttetés vonalát meghosszab­bítják Johnson elnök texasi farmjáig. ESEMÉNYEK _ sf)mkhan AWWWWWWWWWW ,\\\\\\\\\ v\\\\\\\\\ O 'H f t DJAKARTA: Nagy áradások pusztítanak néhány nap óta az indonéziai Észak-Szumatrában. A meg­áradt folyók utakat mostak, hidakat sodortak el, többezer hold termőföldet tettek tönk­re. Hivatalos becslések szerint az anyagi kár meghaladja a hétszáz millió rúpiát. RÓMA: Már ötödik napja tombol a tél Olaszországban. A déli ten­gerparton viha-'s erejű a szék A hegyvidékeken több lavinát sodort a völgyekbe. ROCKET CENTER: Két robbanás történt abban a nyugat-virginiai üzemben, ahol a Polaris-rakéták hajtó­műveit állítják elő. A hatósá­gok a károkról csak igen szűk­szavúan nyilatkoztak. Egy köz­lemény szerint a baleset sebe- •""’ést, halálesetet nem oko­zott. TOKIO: A japán Kyusnu-szigeten, Tagawa város szénbányájában sz mbatra virradó éjjel gáz- ->bbanás történ' dolgozó 174 bányász közf'l százhatvanegynek sikerült megmenteni az életét. A töb­bieknek csak holttestét hoz­hatták napvilágra. TEL AVIV: Az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának plénu­ma ma több határozatot hozott. Felhívással fordult az ország la­kosságához, hogy küzdjön az atomfegyvermentes övezetek létrehozásáért és a német mil- litarizmus újjászületése ellen. KAIRÓ: Csen Ji kínai miniszterelnök­helyettes és külügyminiszter szombaton délelőtt Kairóba érkezett. Előzőleg Nairobiban járt, ahol részt vett a kenyai függetlenségi ünnepségen. Kai­róba érkezett Csou En-laj, a kínai Államtanács elnöke is. Mint a Renmin Ribao szomba­ti vezércikke írja, a kínai mi­niszterelnök jószolgálati láto­gatást tesz az Egyesült Arab Köztársaságban, az Algériai Demokratikus és Népi Köztár­saságban, a Marokkói Király­ságban, s azokban a nyugat­afrikai országokban, amelyek diplomáciai kapcsolatot tarta­nak fenn a népi Kínával. Csen Ji Kairóban csatlakozik a mi­niszterelnökhöz és elkíséri út­jára; LONDON: Az angol vasutasok és az ál­lamvasúti igazgatóság között egyre inkább elmérgesedik a bérvita. Lehetséges, hogy or­szágos vasutas-sztrájk követ­kezik be a béremelési követe­lések alátámasztására. H „gengszterek egyesületének” szerepe az amerikai elnök meggyilkolásában helyettese nyitotta meg azt a kiállítást, amelyet a Kultúr­kapesolatok Intézete juttatott el a főiskolának. Ez a kiállítás csupán egy tö­redékét mutatja be annak a nagy és gazdag fantáziájú nép művészetének, amely a vietna­mi néoet. alkotásaiban jellem­zi. Mégis betekintést ad s megteremti összehasonlítási alapját annak, hogy a hosszt: századok elnyomásában hogyan alkot egy nép s hogyan jelent­kezik színes gondolatvilága a formák alakításában, a népi művészetben. Talán azért is áll ilyen közel az egriekhez ez a kiállítás, mert a város kör­nyékén élő népművészek alko­tásaiban ugyanez a gazdag dí­szítő elem-világ jelentkezik. A főiskola tanáraival, veze­tőségi tagjaival elfogyasztott ebéd után a szakszervezeti székház nagytermében találkoz­tak a vietnami vendégek a fő­iskola diák- és tanárkollektí- vájával. Megjelentek Than Van Kánh kulturális attasé és Po Can Hoang Duyen a követség dolgozói, Almássy Alfrédné, a Vietnamból magyarországi ha­zát választó fiatalasszony, az M. N. K. Külügyminisztériuma vietnami referensének felesége, Szeibert Józsefné a Művelődés- ügyi Minisztérium Nemzetközi Kapcsolatok főosztályának munkatársa, Dang Thanh Kheit, Nguyen Thanh Doug és Tran Hüu Hanh délvietnami hallga­tók. Ezen az ünnepségen Nguyei Viet beszélt arról a heorikus küzdelemről, amelyet a dél-vi­etnamiak vívnak szabadságuk­ért, az elnyomók ellen. Majd dr. Szántó Imre a főiskola Igaz­gatója olvasta fel a főiskola ne­vében szerkesztett nyilatkoza­tát, amelyet eljuttattak a Dél- Vietnami Nemzeti Felszabadí- tási Arcvonal Végrehajtó Bi­zottságához és az 1954-es Genfi Egyezmény társelnökeihez. A nyilatkozatban szolidaritásukat fejezték ki a hazafiak felsza­badító harca iránt, s mélysége­sen elítélték az elnyomók em­bertelenségét. A nyilatkozatot a főiskola tanárai és hallgatói írták alá. Ezt követően dr. Pócs Tamás tanszékvezető, aki három hónapig tartózkodott a vinyl vietnami főiskolán — számolt be barátainál szerzett élményeiről. Záróakkordként a Vietnam szép hazám című film bemuta­tója következett. Az egész na­pos program széles skálája, gazdag tapasztalati anyaga is­mét közelebb hozta egy lépés­sel az egri Tanárképző Föisxo- la fiatalságát és tanári karát a társiskolához, amelynek hallga­tói és nevelői igyekeznek kiala­kítani hazájukban azt a peda­gógus nemzedéket, amelyik ké­pes lesz megvalósítani nagysze­rű elgondolásaikat, és kivívni az emberi jogok diadalát abban az országban, amelynek déli felében még az imperialists önkény az úr. A bisertai ünnepségek as arab egység jegyében BIZERTA (DPA, AFP, Reu­ter): A bizertai támaszpont teljes kiürítése alkalmából Tunéziá­ban rendezett ünnepségek egyben az arab egység ünne­péivé váltak. A Tunéziába ér­kezett arab államfők az ün­nepségek csúcspontját képező nagygyűlésen mintegy 300 000- es tömeg előtt tettek hitet az egység mellett. Burgiba elnök beszédében kijelentette, a nézeteltérések, amelyek a múltban előfordul­tak, félreértéseken alapultak. Az arab egység megvalósulása Tunézia népének egyik leg- höbb vágya. Nasszer elnök hangsúlyozta, hogy Tunézia győzelme min­den arab ország győzelme és Palesztina példája figyelmez­teti és egységre buzdítja az arabokat. Ben Bella algériai államfő rámutatott, Algéria népe együtt örül Tunézia népével, mert annak győzelme érinti a Maghreb minden országát és egész Afrikát. Az arab csúcstalálkozónak tervezett bizertai ünnepség nem volt teljes: II. Hasszán marokkói király távol maradt. Képviselője, Butaleb a három államfő előtt ünnepélyesen bejelentette, hogy a marokkói uralkodó nagy csodálattal adózik Burgiba elnöknek népe és az arab Maghreb javára folytatott szívós harcáért. Sze- rencsekívánatait majd szemé­lyesen tolmácsolja. Nem titok, hogy a marokkói király Nasz- szer jelenléte miatt nem je­lent meg Bizertában. Marok­kó és az EÄK között feszültté vált a viszony az algériai- marokkói határviszály óta. „Hallgass “ legyen a nevük? Elmélkedés a Mátravidéki Fémművek „hagyományairól” A Debreceni Agrártudomá­nyi Főiskola öntözéses gazdál­kodási szak levelező tagozatá­ra. A Földművelésügyi minisz­ter 14/1962. (Mg. É. 13.) F. M. számú utasítás alapján a Deb­receni Agrártudományi Főis­kola levelező tagozatán 1964. februárjában öntözéses gazdál­kodási szaíkmérnökképzés in­dul. Képzési idő: 2 év. Szakmérnök kép zésre jelent­kezhetnék azok az okleveles agrármérnökök, akik legalább két éves gyakorlattal rendel­keznek, munkaadójuk felvéte­lüket javasolja és szakmérnöki munkakörben történő foglal­koztatásukat továbbra is biz­tosítja. A felvételi kérelmeket 1964. január hó 15-ig kell a munka­adó útján a főiskola tanulmá­nyi osztályára (Debrecen, II. Böszörményi u. 104.) eljuttatni. A szakmémökképzésre java­solt mérnökök felvételéről a felvételi bizottság dönt gél védelmet nyújtson Kenne- dynek. „Ilyen körülmények között a banditáknak nem volt nehéz eltűnni. És mint az események további menete tanúsítja, ép­pen így sikerült eltüntetniük a nyomokat is, annál is inkább, mert úgy látszik, ebben hatal­mas erők is érdekeltek. Az el­nök meggyilkolása a texasi olaj-milliomosok által vezetett „veszettek” kezére játszik. Nincs kizárva az a lehetőség sem, hogy a „gyilkosok egyesü­letének” váltóját ezúttal még befolyásosabb személyek fizet­ték.” Vajon — teszi fel a kérdést végül Karev — van-e a mai Amerikában olyan nyomozó, aki ujjal mert mutatni ezekre a személyekre? nőm — jegyzi meg —, hogy az elnök-gyilkosság minden szaka­szában világosan megállapítha­tók a „Gyilkosok Egyesülete” működésének tipikus jegyei. Az elnököt pontosan úgy ölték meg, ahogyan eltávolítanak valamilyen útjukba került ke­reskedőt, vagy rendőrt, csak az előkészületek méretei voltak ezúttal sokkal nagyobbak a szokottnál”. „Nincs kizárva — veti fel a szerző —, hogy megvásárolták a dallasi rendőrség vezetőit, akik a maguk részéről mindent elkövettek, hogy eltüntessék a bűntett nyomait. Hiszen a rendőri hatóságok tették lehe­tővé a merénylő Oswald meg­gyilkolását, majd védőszárnyuk alá vették Rubyt, a chicagói gengsztert, alvilági nevén „Fi- csúrb”, aki feltehetően a me­rénylet részvevője, ha ugyan nem az irányítója volt.” Karev emlékeztet arra, ho. gyan szigetelték el néhány órával a merénylet előtt Ken­nedy személyes biztonsági őreit, alaposan leitatva őket. Az amerikai sajtóban híreszte­lések láttak napvilágot arról, hogy a biztonsági őrség egyes tagjai hajnalig dorbézoltak egy éjszakai. lokálban, amelynek tulajdonosai ugyanennek a gengsztercsoportnak a tagjai, végeredményben az elnök vé­dőőrizete gyakorlatilag nem volt alkalmas arra, hogy reg- _________________________ I MO SZKVA (TASZSZ): Ame­rika felocsúdott abból a der­medtségből, amelyet Kennedy elnök dallasi meggyilkolása okozott Elérkezett az elmél­kedések ideje. Az elnök elleni merénylet arra készteti az amerikaiakat, hogy újra érté­keljék a szervezett gengszteriz­mus szerepét, — ezekkel a gondolatokkal kezdi cikkét a Krasznaja Zvezda című lapban Nyikolaj Karev. A felszínre került tényekből ítélve, — folytatja a cikkíró — Kennedy „eltávolítását” nyil­vánvalóan a „Murder Incorpo- rated” nevű amerikaszerte hír­hedt gengszter-szervezetre, a „Gyilkosok Egyesületére” bíz­ták. A szervezet titokban mű­ködik ugyan, de viselt dolgai eléggé Ismeretesek az Egyesült Államokban. Tagjai az utóbbi 23 év alatt, csupán Chicagó­ban mintegy ezer embert gyil­koltak meg. Persze, az esetek túlnyomó többségében a bűn­cselekményt nem tudták rájuk bizonyítani. A „Gyilkosok Egyesületének” eddigi története során nem volt alkalma egyetlen elnököt sem megölni, ebben az évben azon­ban, szemmel láthatóan szük­ség volt szolgálataikra. Karev a továbbiakban rámu. tat, hogy az egyesült államok­beli tartózkodása folyamán so­kat tapasztalt a szervezett gengszterizmus „munkamód­szereiről”. „Meg kell monda­A jelentkezőknek felvételi vizsgát tenni nem kell. A felvételi bizottság dönté­séről a munkaadót és a jelent­kező szakembert írásban érte­sítjük. A főiskola az öntözéses gaz­dálkodási szak tantervében előírt valamennyi vizsga ered­ményes letétele után mezőgaz­dasági szakmérnöki oklevelet ad ki. A hallgatók félévenként 500 forint tandíjat, a diplomaterv megvédésével kapcsolatban pe­dig 150 forint vizsgadíjat köte­lesek fizetni. A tandíjat és a vizsgadíjat a munkáltató a hallgató részére legalább „jó” tanulmányi ered­mény esetén egészben, vagy részben megtéríti. A szakmémökképzéssel kap­csolatban bővebb felvilágosí­tást a főiskola tanulmányi osztálya ad. Debreceni Agrártudományi Főiskola Rektori Hivatala. Jelentkezési felhívás I — Es ezzel vége is volt a gyűlésnek? — Vége. Csak utána morog­tak az emberek, az asszonyok meg sírtak. Ügy volt, hogy nem is vesszük fel a munkát, de aztán mégis dolgozgattunk a műszak végéig. így zajlott le a két összejö­vetel, aztán elkészült róla a jegyzőkönyv. De milyen „vélel. len”, azok a hozzászólások tel­jesen hiányoztak, amelyekben a munkásnők elmondták, mi­ért nem értenek egyet az üzeni vezetőinek javaslatával. Kérd­jük a jegyzőkönyvvezetőt. — Hogy maradhattak ki ezek a részek, amikor a többi tizen­egy felszólalás pontosan benne van a jegyzőkönyvben? — Valószínű, nem figyeltem oda... meg zúgtak is az embe­rek. — Talán a pis2kozatból elol­vashatjuk a felszólalásokat. — Sajnos, az sincs meg. — Nem kérte arra valaki, hogy maradjon ki ez a rész? — Nem, — válaszolja csend­ben Vinczéné, az üzemi írnok, Tehát véletlen... Csakhogy, ezek a véletlenek szinte „sorba álltak” ezekben a napokban, s talán ... éppen ez ügy kapcsán. Juhászné pél­dául másnap —, hogy elmond­ta bíráló észrevételét Molnár­áéról —, új gépre került, a megszokott régi helyett. (Ne csak a szája járjon, de mutas­sa meg, mit tud más gépén produkálni, — vélekedett az üzemvezető.) Verébné pedig, — aki azt tette szóvá, hogy Mol- nárné selejtet csinált — ezen a napon búcsút mondhatott nyu­galmas, állandó délelőttös felhozott indokokat., a tanács­kozás elutasította a javaslatot és Lakatos Jánosáét szavazta meg a kiváló dolgozó cim leen­dő birtokosaként. Amikor Ta­si László üzemvezető tudomást szerzett az elutasításról, így szólt nem kevés indulattal: — Márpedig, ha Molnámé nem kapja meg, akkor senki! S félredobva minden írott és íratlan törvényét az üzemi de­mokráciának, másnapra új gyű­lést hívott egybe, de — úgy látszik, a könnyebb döntés miatt — nem abban az üzem­részben, ahol akkor Molnámé dolgozott. A termelési tanácskozáson majd 300-a.n vettek részt, a másnapi röpgyűlésen alig 20— 30-an, de beszéljenek erről a szemtanúk. — Tasi elvtárs nagyon ha­ragudott. Fenyegetőzött... azt mondta, felveri a normánkat — kezdte félénken a gépmunkás- nők egyike. — Itt is szóltunk, a röpgyű­lésen, hogy nem javasoljuk Molnámét, mert nem minden tiszta a teljesítménye körül — fűzte hozzá a beszélgetés másik részvevője. — De mégis megszavazták? — Akire Tasi élvtárs ráné­zett, az... felemelte a kezét. — De reszketett a keze ... higgye el az elvtárs, reszketett a keze annak is, aki felnyúj­totta. — Mennyien helyeseltek? — Tíznél nemigen többen. dötten panaszaikat, nagyon-na- gyon szégyelltük mindannyian magunkat: -miért is nem segí­tettek már korábban ezeken a „lelki sérüléseken”. Egy történetet idézett fél a munkás a közelmúltból, amely még most is legyintést, vagy elkeseredést vált ki a doboz- gyártókból. Egy történetet mondott el, amely képet ad ar­ról, miként érvényesül ebben az üzemrészben a munkások joga és panasza, pontosabban arról, hogy miért és miként nem érvényesülhet „Tasi elv társ nagyon haragudott..." 1963. október 24-án termelési tanácskozásra gyűltek össze a Mátravidéki Fémművek 4-es és 6-os üzemének dobozgyártói. Sztankovics Ferenc főművezető felolvasta, hogy az üzemrészből kiket javasoltak a kiváló dol­gozó cím elnyerésére. Mikor Molnár Istvánná nevéhez ért, felmorajlott a majd 300 mun­kás. Juhászné kért szót: — Nem javasoljuk Molnár- nét, mert... és felsorolta in­dokait, miért tartja méltatlan­nak a kiváló dolgozó címre munkatársnőjét. Még többen is felszólaltak, s végül, mivel nem cáfolta senki a Molnámé ellen Ha végigmegy az ember a siroki Mátravidéki Fémművek dobozgyártó üzemén, szemébe ötlik, milyen gonddal vigyáz­nak itt a százezreket érő és százezreket hozó gépekre. La­katosok hada vigyázza „sóhaj­tásukat” is, s ha alkatrésze, kereke, karja, vezetéke sérül valamelyiknek, rögtön ugranak a baj orvoslátóra. Akárcsak emberek lennének. Es az embereknek — akik „kiszolgálják” a gépeket — gondját-baját vajon annyi ,Jel­ki lakatos” orvosolja-e, mint az olajos, élettelen szerkezetekét? Tesznek-e azért, hogy a mun­kások kedve „ne rozsdásodjon”, ambíciójuk ne törjön, önérze­tük ne szenvedjen csorbát, hi­szen végtére, ők lennének itt a legfontosabbak: az emberek? „Ha nem is segít, csak hallgasson meg P Nehéz léptű, őszes emberbe botlottunk, pontosabban ő szi­matolta meg, milyen ügyben járunk és csendben, félrehű- zódva, nehogy valaki meghall­ja, így kezdte mondókáját: — Nem bánjuk mi, elvtárs, ha semmit se tud segíteni ba­jukon, de legalább hallgas­son meg. Hadd mondjam el, mi bántja itt az embereket. — S ahogy sorolta félénken, sértő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents