Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-14 / 292. szám
1963. december 14., szombat NÉPÜJ8AC 9 A TERMELÉS PÁRTIRANYÍTÁSA TERMELŐSZÖVETKEZETEINKBEN A közelgő zársáámadások, az egész évi gazdálkodás tapasztalatainak felmérése időszerű- ,vé teszi, hogy termelőszövetkezeti pártszervezeteink azt is elemezzék: hogyan járultak hozzá az eredményekhez a pártirányítás, a pártmunka eszközeivel, milyen tanulságokat kell levonni a jövőre nézve. A gyakorlat meggyőzően bizonyítja, hogy a termelés hatásos lendítőereje a pártszervezet eleven, sokoldalú közreműködése. De az is köztudott, hogy . tsz-pártszervezeteink még igen sok fogyatékossággal küzdenek, s eléggé kiforratlanok a szövetkezeti termelés pártirányításának módjai. A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme óta sokszor elhangzott, a tsz-ek pártszervezeteinek vezetői némegyszer hallották, hogy minden politikai munka' végül is a gazdasági eredményeket segíti elő, s fordítva: minden gazdasági siker erősíti a politikai célokat. Egyes tsz-pártszervezetekben azonban felvetődik a kérdés, hegy a pártimunka milyen konkrét eszközeivel serkentse a termelést? A termelőszövetkezeteit gazdasági vezetésének megerősítésére irányuló céltudatos káderpolitika például jó hatással volt a tsz-pártszervezetek fejlődésére is. A kihelyezett kommunista szakemberek többsége felismerte, hogy a gazdasági vezetés fejlesztése csak a tsz-pártszervezetek erősítésével haladhat előre. A gazdasági vezetés, különösen a szakvezetés erősödése azonban az alacsonyabb képzettségű, s főleg alacsonyabb szakképzettségű párttátkárokban, pártvezetőségi tagokban, sok helyütt bizonyos kisebbségi érzést is kelt. Ügy érzik: nem egyenlő partnereik a gazdasági vezetőknek. Az ilyen kisebbségi érzések eloszlatásának természetesen kitűnő módja az, hogy valamennyi tsz-beli kommunista növeli gazdasági ismereteit, amely nélkül egyébként is mind nehezebben képes: helytállni. Hiba volna azonban úgy gondolkodni, hogy majd csak akkor javul meg a termelés pártirányítása, ha minden párttitkár, vagy pártvezetőségi tag egyben agronómus is lesz. Ha ezek az elvtársak csak a saját ismereteikre, tapasztalataikra támaszkodva próbálnak együttműködni a gazdasági vezetéssel, akkor az a bizonyos kisebbségi érzés tartóssá válik. Ám, ha az egész párt- szervezet véleményének összegezésével, pártcsoportokban, a taggyűléseken kialakított állásponttal felvértezve ülnek össze a pártszervezet vezetői ;a gazdasági vezetőkkel — nem lesz többé kisebbségi érzésük. A helyes pártirányítás egyik leglényegesebb feltétele a pártszervezet állandó, jó hely- zetismerete, az, hogy világosan lássa a gazdálkodás gyenge pontjait, amelyek leküzdésére elsősorban kell mozgósítani a tagságot. A helyzet jó megismerésére és így megfelelő gazdasági elemzésre a tapasztalatok szerint azok a párt. szervezetek képesek, amelyeknek a párttagok és pártonkí- vüli aktivisták segítségével eleven kapcsolatuk van minden kis gazdasági egységgel. Továbbá, ahol emellett a gazdasági vezetők beszámoltatása is a gyengeségek céltudatos feltárását és kijavítását szolgálja. A tsz-pártszervezetek szakemberek bevonásával alapos vizsgálatot folytathatnak a gazdálkodás egy-egy részterületén, megvizsgálhatják például a gépcsoportok munkáját, a tejtermelést, stb. i A pártmunka gazdasági feladatainak jó megoldása elképzelhetetlen az alaposan előkészített, rendszeresen megtartott alapszervezeti taggyűlések nélkül. Ezt még gyakran szem elől tévesztik a tsz-ek kommunistái. A gazdálkodási tapasztalatok, a szövetkezeti vezetők munkájának sokoldalú kollektív elemzése, a javaslatok meg. szívlelése vezethet csak arra, hogy megfelelő határozatok szülessenek az időszerű gazdasági feladatok megoldására. Az alapszervezeíi taggyűléseknek azonban más szerepük is van a termelőszövetkezetekben. A páridemokráciának ez a fontos megnyilvánulása: kovásza, magja kell, hogy legyen a szövetkezeti demokráciának is. Ha a taggyűlés eleven viták, szókimondó bírálatok, hasznos indítványok színtere, Sikkor lehetetlenség hogy a termelőszövetkezet közgyűlésén ennek ellenkezője történjék. S az előttünk álló közgyűléseken, ahol a zárszámadás, a tervkészítés kerül napirendre, különösen szükség lesz a tagság közreműködésére, az észrevételekre, a javaslatokra. Az eddigi tapasztalatok világosan tükrözik, hogy a tsz- pártszervezet gazdaságszervező munkáját nem lehet az egyéb oolitikai és szervezeti tennivalóktól elszigetelten végezni. A termelési agitáció, valamint a helytelen nézetek, a maradi szemléletek ellen folytatott felvilágositás időnként és emberenként nem egyformán kerül előtérbe, de állandó és szervesen összetar tozó feladatok, s mindegyik kihat a termelésre is, a szocialista öntudat fejlődésére is. Ide kívánkozik az is, hogy a munkakedv erősítésének is egyaránt feltétele az anyagi érdekeltség fokozása, valamint az erkölcsi ösztönzés, a dicséret, az elismerés kifejezése. Ez utóbbiról mostanában, sajnos, kezdenek elfeledkezni, sok termelőszövetkezetünkben. A termelés sokoldalú és hatásos segítése a termelőszövetkezeti pártszervezetek elsődleges feladata. Azok a termelőszövetkezeti pártszervezetek dolgoznak jól, ahol minden kommunistának konkrét termelési pártmegbízatása van, ilyen konkrét pártmegbízatás célja lehet, hogy például az egy tehénre tervezett tejtermelési átlagot mennyivel teljesítsék túl, s mennyivel emeljék a tej zsírtartalmát. A búza-, a sze- meskukorica-termés növelése és a jövedelem növekedése nem választható el attól, hogy mennyien tamilnak a különböző tanfolyamokon, hány +sz- akadémia működik, stb. A jó eredmények attól sem függetlenek, hogy a szocialista brigádmozgalom szívügye-e a pártszervezetnek, s attól sem, mennyi tagjelöltet vesznek fel. Már sok jó tapasztalat, kezdeményezés áll rendelkezésünkre a szövetkezeti gazdálkodás pártirányításában. Érdemes ezeket az eddiginél gyorsabban elterjeszteni. Fehér János Kísérleti lakóház épült Debrecenben, Szegeden és Budapesten A legjobb lakóépület-típusokból szereltek össze egy kísérleti házat, amelyben a szokástól eltérően az emeleti födémeket is előre gyártott, üreges téglaelemekből készítették. Ez a módszer gazdaságosabbá teszi a Szeged környéki lakásépitkezést, mivel a helyi anyagokból is korszerű módon dolgozhatnak az építők és nem kell messziről szállítani az előre gyártott betonelemeket. Budapesten a kohóhabsa- lak nagyblokkos építési eljárás szerint készült az Újvidék téren egy 38 lakásos kísérleti ház. Debrecen kapta a legkorszerűbb kísérleti épületet. Ferlitréteggel szigetelt betonelemekből építették egy négyemeletes házat. Korábban a falelemeket betonhabarccsal ^ragasztották” össze, de most Dénes Lóránt statikus tervei sze- rint a panelek „vasfüleinek” összehegesztésével kapcsolták egymáshoz az elemeket. Csordás Tibor és Árkai István építészek ötletesen és gazdaságosan tervezték meg az épületek otthonait. A konyha és a fürdőszoba méretének csökkentésével a négy személyre előírt alapterületen a szokottnál eggyel több helyiséget, vagyis háromszobás lakást alakítottak kü 700 termelőszövetkezeti majort villamosítottak az idén Mind jelentősebb energia- fogyasztóvá lép elő a mező- gazdaság. Elektromos energia- fogyasztása öt év alatt kereken megkétszereződött, s az idén meghaladja a 200 millió kilowattórát. öt év alatt, 1959 eleje óta több mint 2600 termelőszövetkezeti központot és majort kapcsoltak be a villanyhálózatba, s így a villamosított szövetkezeti telepek száma meghaladja a négyezret. A fejlődés az idén volt az eddigi legnagyobb arányú: a tervben előirányzott 651 helyett több mint 700 szövetkezeti majorba jutott, illetve jut el a villany. Az ehhez szükséges, csaknem 1000 kilométernyi távvezeték kiépítésére az állam több mint 160 millió forintot költött. Nyolc év az ENSZ-ben A Szovjetunió képviselőjének javaslatára ült össze 1955. december 14-én este a Biztonsági Tanács, hogy döntsön 16 ország, közte hazánk felvételéről a világszervezetbe. A számunkra oly emlékezetes szavazás nyolc igennel ért véget, amely' azt jelentette; a Magyar Népköz- társaság belépett az ENSZ tagjai sorába. Amikor a világszervezet delegátusai jóváhagyták hazánk felvételét, az Egyesült Államok küldötte tartózko- ' dott a szavazástól. A későbbiek során pedig az úgynevezett „magyar kérdés” előrán- cigálásával, a magyar küldöttség mandátumának firtatásával nehezítette hazánk ENSZ-küldöttségének munkáját, igyekezvén elterelni a figyelmet arról a kedvező változásról, amely hazánkba«, végbement. A 13. ülésszakon a „magyar ügy” újratárgyal lása mellett még 36 ország szavazott az Egyesült Államok javaslatát támogatva, 6 alig telt el néhány év, még csak reménye se maradt annak, hogy provokációs céllal újból előráncigálhassák í magyar ügyet. Ehelyett mind több bizottságban és munka- csoportban kapnak vezeti helyet hazánk ENSZ-delegá- tusai és fejthetnek ki lénye ges munkát a leszerelésért, ; gyarmati népek felszabadíts sáért, a békéért folytatót harcban. Most, amikor 8 év utá: megvonjuk az ENSZ-ben töl lőtt évek mérlegét, elmond hatjuk, hogy Magyarorszá teljes jogú, megbecsült tagj a világszervezetnek. Nem elszállt sző • • • Gyöngyösön a világszínvonalért A próhadarabtól a sorozatgyártásig — Versenyben a külfölddel Hagyománynak, számít az már a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat 40-es egri gyárában, hogy minden termelési tanácskozás a dolgozók szóban elmondott, vagy írásban benyújtott javaslataira tett intézkedések ismertetésével kezdődik. Így történt legutóbb is, a harmadik negyedév termelési tanácskozásán... Az előző tanácskozáson Vass László indítványozta: zárják le a présműhelyhez vezető ajtót, szüntessék meg az átjárást, mert ebből baleset származik. A gyár vezetősége azonnal -n- tézkedett. Fazekas Gyula művezető javasolta: a tömegcikkgyártáshoz szükséges lemezszalag-teker- csekét csomagolva rendeljék, mert így könnyebb a raktározás, kevesebb anyag rongálódik. Az anyag-áruforgalmi csoport utasítást kapott Német Tibor igazgatótól, hogy változtassanak a rendelési módján: az anyagok most már csomagolva érkeznek a gyárba. Tóth Sándor művezető a he^ gesztődinamók elégtelenségét tette szóvá, Hegykői József a tető beázásának megszüntető sét sürgette, Vincepap Sándor pedig a készáruk udvari tárolásának hiányosságaira figyelmeztetett. E javaslatok sem maradtak megválaszolatlanul: jövőre 4 új hegesztődinamót kap a gyár, a csarnoktetőket kijavították; s intézkedést tettek arra, hogy a kész gyártmányokat időben és gyorsan szállítsák, ugyanakkor alakítottak egy 6—8 fős anyagmozgató brigádot; de a szerelde padlózatának felújítását is elvégzik, amelyet Erdős Vilmosné tett szóvá. A termelést gátló kisebb-na- gyöbb nehézségekről, problémákról, hiányosságokról elég szó esett a harmadik negyedévi tanácskozáson. S javaslanyak-levágó berendezéssel, az ampullagyártó géphez kapcsolva. Másrészt azért, mert az i Napjainkban egyre rohamosabb a technikai haladás és nagy gondot okoz a tervezőknek, technológusoknak az, hogy egy-egy kibocsátásra kerülő gép elérje a világszínvonal eredményéit, sőt kívánatos, hogy többet tudjon nyújtani, mint az előző konstrukciók. Csak ekkor lesz igazán sikere az új konstrukciónak a piacon és a termelésben egyaránt. A magyar iparra a KGST keretén belül jelentős és fontos szerep hárul: Magyarországon kell kifejleszteni például a vacuumtechnikai gépek és berendezések gyártását, nekünk kell ezekkel a gyártmányokkal ellátni a szocialista , országokat és be Jtell tömi a nyugati piacokra is. Ennek a feladatnak egyik megvalósítója az Egyesült Izzó Gyöngyösi Félvezető és Gépgyára, ahol már egy év óta sikerrel oldják meg a kitűzött feladatokat. A gyár egyik fő gyártmánya az ampullagyártó automata gép, *amely injekciós ampullákat készít üvegcsövekből, gázlángos formálással és alakítással, automatikus módon. Ilyen ampullagyártó gépekkel évek óta a nyugatnémetek és az olaszok látják el a világpiacot. A magyar gyógyszer- gyártás is külföldi gépekre támaszkodott az elmúlt időszakig. Nagy munkát vállaltak magukra a gyöngyösi mérnökök, technikusok és munkások. Üj gépet kell gyártani, de olyat, amely bírja a versenyt, modern és termelékeny. Előzőleg csak egy próbadarab készült el a gépből. Mennyi töprengés, kísérlet és munka kellett ahhoz, hogy a gyárban elkészüljön a századik automata gép. De sikerült, a gyöngyösi gépek már felveszik a versenyt a külföldi gyártmányú gépekkel. Sőt, teljesítmény tekintetében túlhaladják azokat, mert óránként több mint háromezer ampulla ömlik ki a gép csúszdáján, A minőségre pedig a gyógyszertárak megállapítása a döntő: ilyen minőségű ampullákat csak a gyöngyösi gépek beállítása óta kapnak. A gépnek máris jelentős exportpiaca van. 1963-ban hat- vanat rendelt a Szovjetunió, tízet pedig Kuba, amit már teljesített a gyáregység. A következő időszakra is kézben vannak már a megrendelések — évente 120 darab gépre. Biztosított tehát a gyártmány sikere és jövője. Ezt azonban csak úgy lehet megőrizni, ha fejlesztik a géotípust. A fejlődés és a termelés a folyamatok komplex automatizálását követeli meg. Az ampullagyártás pedig csak egy része a folyamatnak, ezért szüksé« van a gép többi csatlakozó berendezésének kiépítésére is. A komplex gépsor kiépítése igen sürgős. Részben azért, mert az olaszok már jelentkeztek a piacon egy üvegcsőadagolóval és egy osztályozóUJ exportmegrendelések már ilyen kapcsolódást kívánnak meg. Gyöngyösön jelenleg ennek a két résznek az előkészítése folyik. Már Ítészen áll az adagoló berendezés prototípusa, az osztályozó-levágó automatán pedig az utolsó simításokat végzik. Az utóbbi gépen sok új elgondolást valósítottak meg a gépek közvetlen kapcsolódásánál és az ampullák szállításánál. A gyáregység 1964—65. évre vonatkozó feladata az, hogy tovább fejlessze a gyártmányt és kiépítsen egy komplett gyógyszergyártó sort. Ez a sor szinkronizált folyamatban gyártja majd az ampullát és az adagolástól, osztályozástól kezdve a hőkezelésen, sterilizáláson, töltésen, forrasztáson és címkézésen át, egészen a csomagolásig elvégez minden műveletet. Kerek Ferenc Jelentős döntéseket hozott nyilvánosságra a színház igazgatósága. Alaposan elemezve az első félév tapasztalatait, úgy határozott, hogy 1964. január 1-től csak négy napon tart székhelyi . előadásokat, mégpedig csütörtökön, pénteken, szombaton — és vasárnap két előadást. Kedden és szerdán csak táj előadásokat tart a színház. Ezzel az intézkedéssel meghosszabbodik az egyes darabok játszási ideje és így több felkészülési idő jut a következő bemutatókra. ★ Ismertette a színház igazgatósága a második félév mű- sortervét is. A darabok megválasztásánál az eddigieknél jobban figyelembe vette a közönség igényét és az elmúlt évek tapasztalatait. Ezek szerint a következőképpen alakul a második félév műsorterve: Schiller Stuart Máriá-ja (romantikus dráma); Király Dezső—Vécsei Ernő: Az igazi (zenés vígjáték); Jókai: A kőszívű ember fiai (romantikus dráma); Szinetár György; Sus- mus (zenés vígiáték); és végül egy ősbemutató, Kálmán Imre Ladv Arizona című nagyoperettje. ★ Meghosszabbítja a színháza szezon elején fél évre kiadott bérleteit — tájékoztatott bennünket Perlaky Kornél, szervező titkár. Ennek technikai megoldása a következő: a bérletekben három pótszelvény van, mindegyik 15 százalékos kedvezményre jogosft. A műsornaptár-plakáton változatlanul feltünteti a színház a bérleti napokat és a szelvényeket aznap délig 15 százalékos árkedvezménnyel készpénz ellenében jegyre lehet utóbb is, az egyik gyáriméi! hidrogénpettyes maradt. És lehetne még sorolni V vább is, mi mindenről ese szó a munkások fórumán. B zonyítékul, hogy a munkást törődnek a gyár, a termel» problémájával, ennyi elegend A válasz az intézkedés, a j: vasiatok megvalósítása mo sem fog késni. Verba volent — a szó elr- pül... tartja a latin mondá Sok helyütt igaznak bizonyu ahol csalt sürgetik a javash tokát, tanácsokat, aztán út tesznek, mint lusta tyúk a tt jásaival. A 40-es egri gyárba nem elszállt szó a dolgozók ja vaslata; az okos szó, a helye: ésszerű tanács becsületes ranp gal büszkélkedhet. Nemcsa meghallgatják: a javaslatoka de az arra érdemeset végre i hajtják, megvalósítják. E egyik legfőbb magyarázata an nak, hogy a 40-es gyár eddi még egyszer sem maradt adós: a népgazdaságnak. (pataky) tokban sem volt hiány, hogyan lehetne alaposabb és gondosabb szervezéssel javítani a munkatempót zökkenőmentessé tenni a termelés folyamatát. Bőgős Sándor elmondotta, hogy a napokban elemzést végeztek az üzemben, s kedvezőtlen dolgokat tapasztaltak: van olyan dolgozó, aki naponta öt-hatféle munkát végez, alighogy belekezd valamibe, máris kizökkentik, . s más munkát bíznak rá. És sorban hangzottak el a felszólalások: be kell fejezni a külső szín villanyszerelési munkáit, sürgősen intézkedjenek, mert a 380 voltos vezetékek a földön hevernek, s ez igen veszélyes. A raktárban az utóbbi időben sok a hiba, háromnegyed 11-kor, délelőtt, már nem adnak ki semmilyen anyagot, mert leltároznak, A szín alatt álló darabológépekhez nem építettek hálózatot. A nikkel- és galvánkádak már jó ideje üzemelnek, gondoskodni kell felújításukról, mert a minőség nagyon leromlik; legbeváltani. Az eddigi bérlők helyét a színház folytatólagosan fenntartja. ★ A Szovjetunióban vendégszerepei L ehóczky Eva, a színház népszerű primadonnája. Leningrádból küldte üdvözlőlapjait, amelyben hideg 'időjárásról, de forró sikerről ad hírt kollégáinak. A művésznőt itthon meglepetés várja, mert a Kultúrkapcsolatok Intézete a napokban izlandi vendégszereplésre kérte ki a színház igazgatóságától. ★ A Heves megyei írók estjére készülnek a színház művészei. Az irodalmi, estet a Heves megyei Irodalmi Kör és a Városi Művelődési Ház igazgatósága közösen rendezi. A műsorban a megyei írók verseit és prózai műveit a színház vezető művészei tolmácsolják a meghívott közönségnek. Villámcsapás címmel amatőr kisfilmet forgat Bakó Ferenc, a Dobó Vármúzeum igazgatója. Az ismeretterjesztő kisfilmet Kovács András írta és Kozaróczy József rendezi. ★ A nagy érdeklődésre való tekintettel a Doktor úr előadásait meghosszabbította a színház igazgatósága. így a december 27-re tervezett Dan- kó Pista bemutatója szilveszteri szórakozása lesz az egri közönségnek. (—czy)
