Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-08 / 287. szám

1963. december 8., vasárnap NÉPÚJSÁG 7 MUNKÁRA NEVELES A szülői ház és az iskola kap­csolata, a nevelés összehangolása a gyermek érdekét szolgálja. A kettősség megszüntetéséhez, az iskola nevelőmunkájához kívánt segítséget adni a Magyar Nők Országos Tanácsa, amikor a szü­lők kezébe adta kis könyvét: Szülőknek a nevelési tervről. E könyvből közlünk néhány — a szülők érdeklődésére számot tar­tő részletet. Az iskolába lépő gyermek életében fontos szerepet kap a tanulás. Ez az új tevékenység munka az 6 számára, köteles­ségtudatot, pontosságot, rend­szeres erőfeszítést igényeL Na­gyon fontos, hogy a szülők kezdettől fogva működjenek együtt a tanítóval a tanulás helyes szokásainak ki alakítá­sában. Az I. osztályos gyermek ta­nulásával még sokat kell tö­rődnie a szülőnek. Gondos­kodása terjedjen ki arra, hogy a gyermek a megfelelő időben tanuljon, biztosítsa számára a nyugodt leckekészítés feltéte­leit Biztassa, hogy feladatait pontosan és jól végezze el (a gyermeknek emlékeznie kell arra, mi a házi feladat, és ho­gyan kell azt elvégezni!), szok­tassa arra, hogy a megkez­dett munkát mindig fejezze be, ne íogjon egyszerre több feladat megold ásáho*. Buzdít­sa a szülő gyermekét a felada­tok elkészítése idején. Dicsérje A jövő bútora: A VARIA „CSOMAG 99 Romániában jártunk Ez év nyarán megyénkből öt paj­tás nyaralt jó munkájának jutal­mául Romániában. Gömöri Mária Egerből, Nyerges József Füzes­abonyból, Szántő György Pétervá- sáráról, Trepper Géza Hatvanból és Jenei Judit Gyöngyösről indult út­nak. Romániát járt pajtásaink kö­zül hárman levélben számoltak be nyári túrájukról. Íme a levél. Két hónapig nagy izgalom­ban voltam. Megkaptam az értesítést, hogy j utalomüdülés- re mehetek Ro­mániába. Végre június 25-én értesítettek: egy hét múlva utazhatom. Három napot Csillebércen töltöttünk el. Itt ismerkedtünk meg egymással, jövendő veze­tőnkkel és azokkal a pajtások­kal, akik külföldről érkeztek a táborba. Utazásunk nagy izgalommal kezdődött A vonatunk este 7 óra helyett 10-kor indult a Nyugati pályaudvarról. Háló­kocsiban utaztunk, úgyhogy aludni is tudtunk. Másnap már Bukarestben voltunk. A pályaudvaron vi­rágcsokorral vártak bennünket a román úttörők. Három napig voltunk a román főváros ven­dégei. A bukaresti pionírpa­lotában laktunk, majd pedig elindultunk a tengerpartra. Egész nap autóbusszal utaz­tunk, míg a délutáni órákban valaki felkiáltott: Gyerekek! Ott a tenger! Valóban, távolról a tengert pillantottuk meg. Nemsokára az egyik faluba, Costin estibe érkeztünk, ahol letáboroztunk, ötéi voltunk egy-egy helyiség­ben, ablakunk a tengerre né­zett. Két hétig voltunk itt. Hét­kor keltünk, aztán a zászlófel­vonás után mindig a tengerre mentünk. Tizenegyig napóz­tunk, fürdöttünik, ebédig sport- foglalkozást tartottunk, ebéd után pedig városnézéssel, já­tékkal, daltanulással töltöttük !! Várkonyi Katalin 1 / I Akombákom Tisza-partján kicsi házban, í Hideg télen, forró nyárban j Nagyanyóka egyre várja: I ír-e már az unokája? Kicsi vagyok még, hiába, l Nem járhatok iskolába, ? Karika, meg ákombákom, j Ez az egész tudományom, j Ráírom egy képeslapra, j Postaláda, hamm, bekapja, I S Hogy örül majd Í nagyanyóka. ! Elolvassa szárul szóra. t Ákombákom, irkafirka — ! j „Jaj, de szépet írt az Hka”. j az időt. Megnéztük Mamaiáí, Constancát, Efóriát, Mangáliát. Mondhatom, gyönyörű él­ményben volt részünk. A ten­ger varázslatos volt Vihart is láttunk. Ameddig csak el lehe­tett látni, hatalmas, fehértaré- jos, sötétkék hullámokat so­dort maga előtt a szél. Continestiben ismertem meg Alexandrát A kreolbőrű. feke­te hajú román kislány jól be­szélt magyarul. Pár nap alatt elválaszthatatlan barátnők let­tünk. A napok azonban gyorsan repültek. Ismét autóbuszra ül­tünk és Sinaiába mentünk, ahol két héten át a hegyekkel ismerkedtünk mag. Az utolsó napon zárótábortüzet gyújtot­tunk. ahol nemzetközi műsor­ral búcsúztunk egymástól és a szép Romániától. Jenei Judit Gyöngyös Nagy nehezen érkezett el a várva várt nap: az utazás ide­je. Csillebércről 10 pajtással és egy vezetővel indultunk el. Há­romnapi bukaresti tartózkodá­sunk után két hétig voltunk a tengerparton és a másik két hetet pedig Erdély magas he­gyeiben töltöttük el. Láttuk Sinaiát, Brassót, Kolozsvárt, Temesvárt és a kőolajáról Ili« rés Ploestit. A legérdekesebb talán az egykori román király várának és a. Doftona börtön* nek a megtekintése volt. Itt tudtuk meg, hogy a börtönben G'neorghiu-Dej elvtárs 11 évig raboskodott. A nyaralást a ro* mán fővárosban fejeztük b<* jártunk a cirkuszban, a vidám parkban, az állatkertben, a strandon, stb. Sok szép dalt ta­nultunk meg és ezeket énekel­tük akkor is, amikor hazafelé utaztunk. Augusztus 12-én már Egerben töltöttem a szünet to­vábbi napjait. Gömöri Mária Eger 1963. VII. hó 8-án Indultunk el a Nyugati pályaudvarról Ro­mániába. Csoportunkat Fekete Jánosi. _ (Ibiké néni) vezette. A román fővárosban virágcsok­rot; pionírok vártak ránk, akik­kel gyorsan barátságot kötöt­tünk. Bukarestben a csoport két részre oszlott. Míg az egyik csoport két hetet a tenger par­ton töltött, addig a másik cso­port ugyanennyi időt a hegyek­ben. Mi először a tengerparto* voltunk s csak aztán mentünk a hegyekbe. Nekem a tenger nagyon tetszett, de emlékezete* marad a hegyekben éltöltött idő is, nem is szólva azokról as: élményekről amelyeket város­nézéssel, műemlékek nézésévéi szereztünk magunknak. Sokat fürdöttünk, napoztunk^ sportoltunk a tengerparton, s úgy lesültünk, hogy alig ismer­tek később idehaza ránk:, bam* volt a bőrünk mint az indiáno­ké. A hegyekben I. Károly ki*- rály vára, nyári lakhelye tet­szett a legjobban. Gyönyör® volt a környezet, de szép volt a várban található rengeteg vá­za, festmény, a faragások, a fegyverek is. Romániától kétnapos túrávaíl búcsúztunk, amelynek során drótkötélpályán is utaztunk. Kicsit féltünk a magasban, dé aztán megbarátkoztunk vele. Nagy kár volt, hogy olyan gyorsan elszaladt az az egy hó­nap, amely időt Romániában töltöttünk. Egész életemben szeretettel gondolok az ottani • barátaimra. Trepper Géza Hatvan A MI ÖRSÜNK Miért kedvező hatású a gyümölcslé? Igen fontosak a gyümölcslé ásványi anyagai: a kálium, kalcium, magnézium, nátrium, vas, amelyek a szervezet fel­építéséhez szükséges anyago­kat szolgáltatják. Ki kell emel­ni a legtöbb gyümölcs magas káliumtartalmát. A gyümölcs­lének a szívbántalmaknál és különösen magas vérnyomás esetén kifejtett kedvező hatá­sát magas káliumtartalmára vezetik vissza. A gyümölcslevek néhány kedvező hatása a szervezetre: A gyümölcslé a szomjat hosszabb ideig oltja, mint más folyadék. Fáradtságnál: a gyü­mölcslevek szőlő- és gyümölcs- cukor tartalmának gyors fel­szívódása azonnal csökkenti a fáradtságérzést. A gyümölcslevekben levő gyümölcssavak és csereanyagok étvágygerjesztő hatásúak Ma Tan-Piről és a kereskedőről Pajtások! Az üt- töröházban a mi­nap egy díszes kötésű naplóra Akadtunk. Kíván­csian forgattuk át lapjait és megle­petten vettük ész­re, bon a Szput- lylk óra uar'ója •kadt a tejünkbe. Ahogy beiről vas­utak, láttuk, bogy az őrs vezetőié: aástí Pista az őrs életét, foglalkozá­sait a tanév kez­dete óta megörő­_______ la határoztuk, hogy a na pló belegyzéselt közöljük az űj- ; Ságban. Beszéltünk Básti Pistával, ki örömmel egyezett bele és arra is megkért bennünket, tudassuk veletek: akinek a naplóval kapcso­latosan akad majd észrevétele, jut­tassa el hozzá az Egri Ottöröházba. Széltében-hosszában mesélik a ravasz Ma Tan—Pi törté­neteit. Hadd mondjak most el ezek közül egyet. Egy alkalommal barátaival egy vendégfogadóhoz érke­zett. Jól átfáztak az úton, szerettek volna felmelegedni a kályha mellett és egy jót aludni. A vendégfogadó azonban teljesen megtelt, nem kaptak helyet a kályha mellett sem, mert ott egy kereskedő terpeszkedett kosaraival. Ma Tan-Pi kérte a kereskedőt: adjon nekik egy kis helyet a kályha mel­lett, a kereskedő azonban így felelt: — Fizettem, tehát itt maradok < Keressetek magatoknak más helyet! Ma Tan—Pi nem akart veszekedést. — Igazad van! — mondta. — De miféle áru van a kosa­raidban? — Tojás. Piacra viszem, a városba, — felelte a kereskedő. «- Pompás! — kiáltott fel Ma Tan—Pi. — Megvenném tőled, ha eladnád! — örömmel — mondta a kereskedő és felállt a kályha mellől. e— Mennyi van? — kérdezte Ma Tan—PL *- Nem tudom. De megszámoljuk. >- Rendben vari, — szólt ismét a ravasz Ma Tan—PL Ülj ide az asztal mellé, tedd fél a két karodat, hogy le ne guruljanak a tojások, én pedig majd odarakom a kosaraid­ból. A kereskedő leült az asztal mellé, két karját felfektette az asztal lapjára, Ma Tan—Pt pedig a kosarakból kirakta a tojásokat, amelyek egyre púpozódtak a kereskedő karjai kö­zött. Kilencvenkilencet számolt meg. — Kár — mondta, amikor végzett a számolással. — Ne­kem száz kellene. Így nem veszem meg! Azzal otthagyta a kereskedőt, aki tehetetlenül ült a tojá­sok mellett, hiszen nem mozdulhatott, mert azok legurultak és összetörtek volna. Igen-igen szitkozódott és átkozta a ra­vasz Ma Tan—Pit, de mit tehetett; meg kellett várnia, amíg Ma Tan—Pi és társai felmelegedtek a kályha mellett és ki­pihenték magukat.*. Fordította; Antalfy István Ma délelőtt megkaptam Gé­za bácsitól az őrsi névsort. Ki­lenc, zöldfülű ötödikest. A névsort tízszer elolvas­tam: Balogh Feri, Fehér Jan­csi, Gombos Zoli, Malmos Mi­si. Márton Peti, Pálinkás Józsi, Révész Lali, Szeles Tóni és Zóltai Gyuszi. Kedves nevek) de milyenek lehetnek gazdáik? Mit rejtegetnek a számomra? Ebéd után kilenc irkalapol vettem elő és mindegyiknek külön-külön levelet írtam. A levelet bemutatkozással kezd­tem. Megírtam, hogy én le­szek az őrsvezetőjük és meg­kértem őket (ez még nem ria­dóparancs), hogy holnap, aza# szeptember harmadikén 3 órá­ra jöjjenek él az iskola udva­rán álló öreg hársfa alá. Min­denki hozza magával a leg­kedvesebb játékát Mert hál mivel is foglalkozhatnánk mással az első összejövetelen, Bűnt egy kis beszélgetéssel, és sok-sok játékkal. Én is törtem a fejem, hogy mivel mutatkozzam be nekik. Végül is elhatároztam, hogy felfedem előttük a nagy titko­mat. Ugyanis, már hetek ót» nagy munkában vagyok. Űr- haiómodellt tervezek és építek. Még csak félig vagyok kést vele, de gondolom: ez is érde­kes lesz számukra. Elmondom majd titkos vágyamat is: há felnövök, űrhajós leszek és s saját űrhajómon szeretnék utazgatni a világűrben. More dóm: ez még nagy titok; sajáf osztálytársaimnak se mondán» el. De az őrs, az én őrsöm — az más. Ügy gondolom, ha a* őrsvezető a legbensőbb titkait is elárulja az őrsének, a biza­lomért bizalmat kan cserébe. A leveleket Pálinkás Józsi­nak vittem el. Megkértem* hogy holnap reggel adja át osztálytársainak. /Tj uded-£, — hogy a kosárlabda, — amely egyébként az egyik leg­fiatalabb, mindössze 71 éves sportág — véletlenül született. 1891-ben az amerikai Spring- field főiskola egyik tanára labdával a kezében éppen azon törte a fejét, hogyan mozgathatná meg va1 ami jó, izgalmas játékkal a sportoló­kat. Hirtelen elhívták a te­remből és ő — jobb hfján — egy ott álló gyümölcsös ko­sárba hajította a labdát Mire visszajött egy új sportág böl­csőjénél lehetett jelen ... — hogy 174 évvel ezelőtt született a modem fényképe­zési eljárások egyik úttörője Lenis Jacques Mandé Dagu­erre, akit a fényképezés feltar látójának neveznek. Niépce- szel közösen (1829) felfedezte az ezüstiodid fényérzékenysé­gét, később az „előhívást’ és a „rögzítést” is... — hogy Magyarországon 424 újság jelenik meg. Közülük 24 napilap (5 országos, 19 me­gyeit. A hetilapok száma 71» A többi folyóirat, szám rint 152. szükséges irányítása mellett csomagolja be, egyedül, fel­adatai elvégzését követően, ne vigyen felesleges holmit magá­val az iskolába. Az öltözködés­ben is szokjon egyre nagyobb, önállóságra. Öltözködjön mind kevesebb segítséggel, kefélje ki önállóan ruháját, kabátját, ne lépjen ki a lakásból rendetlenül, gom­bolni be gombjait, kösse meg sálját, cipőfűzőjét önállóan. Mindezeket természetesen a szülőknek — különösen kez­detben — gyakran kell ellen­őrizniük. Segítsen az elsős a házi mun­kában is! Vegyen részt a fő­zéshez, takarításhoz, terítéshez szükséges eszközök összekészí- tésében, a virágok locsolásá­ban, s esetenként egyéb, neki való kisebb munkákban. A gyermek a tanítás folya­mán gyakran hall arról, hogy vigyázzon tanszereire, tartsa azokat rendben, mások holmi­ját is becsülje meg. Tanul ar­ról, hogy cipőjét, ruháját gon­doznia kell. Szükség esetén otthon is fel kell tehát hívni a figyelmén arra, hogy takaré koskodjon tanszereivel, ne tép­jen ki lapokat füzeteiből (erre a szülő se biztassa őt, ha csú­nyán sikerült egy feladat!), ne dobálja el ceruzáját, tollát, ne rágja azokat, tankönyvét gon­dosan lapozza, ne firkálja ösz- sze. A gyermekek sokszor csere­berélnek tanszereikkel az is­kolában, s néha idegen holmit visznek haza. Beszéljenek ve­lük a szülők is arról, hogy szí­vesen segítsék tó társaikat ce­ruzával, színessel, ha arra szükség van, s tanítójuk is megengedte, de mások holmi­ját adják- vissza, ne vigyék haza. Ha ilyenek vannak ná­luk, még akkor is vigyék visz- sza, ha találták, s tanítójuk segítségével keressék meg azok gazdáját. Tanítsák a szülők gyerme­küket arra, hogy ügyeljen ru­hája tisztaságára, akár iskolai akár otthoni ruhában van. Ha a gyermek ruhája foltos lett tisztítsák tó, a leszakadt gom bokát varrják fel, ne engedje!' őt rendetlenül járni. Szoktas­sák arra, hogy ruháját vetkő- zéskor mindig szépen rakj- össze a kijelölt helyre. gyakran, ne szidja, ne kedvet- lenítse el, semmi esetre se verje, pofozza meg, ha nem sikerül szépen az írás. Szük­ség esetén segítsen is neki, s minden esetben ellenőrizze a tanulmányi munka elvégzését. Hogy mindezt hogyan tegye, ahhoz kérje a pedagógus taná­csát, akivel — főként az első hónapokban — szoros kapcso­latot kell tartania. Az iskolába járás az eddigi­nél nagyobb önállóságot igé­nyel a gyermektől. A szülőnek meg kell fiától, kislányától követelnie, hogy jegyezze meg, melyik napon hány óráig kell az iskolában maradnia, mikor mehet haza, szoktatnia kell arra, hogy időben induljon el az iskolába (ne egy félórával korábban, de ne is az utolsó percben, lélekszakadva), s _a legszigorúbban meg kell kí­vánnia, hogy tanítás után menjen egyenesen haza, ne ácsorogjon az utcán, ne bá­mészkodjon. Az I. osztályos gyermeket erejéhez mérten kapcsolja be a szülő a család munkájába. Iskolai életének első napjától arra kell szoktatni, hogy tart­son rendet táskájában, otthoni tanulóhelyén, tartsa rendben tanszereit az erre kijelölt helyen. Táskáját a felnőttek és a pihenőnek kényelmes el­helyezkedést nyújtanák. Ru­galmas, műanyag-habbal béle­lik, így — amellett, hogy tar­tósak, lakástakarításkor köny- nyen mozgathatók, nem úgy, mint a régiek. — A legmodernebb bútorok fogalmát a Varia bútorokban igyekeztünk megtestesíteni. Nagy előnvük a modem kivi­tel mellett, hogy a különböző rendeltetésű szekrény-testeket nem építettük egybe. Így azok, mint a kockák, egymás mellé, vagy fölé helyezhetők. Az egész szoba berendezése a fal­felületnek és a szabad helynek megfelelően variálható. — Az 1964-es Budapesti Nemzetközi Vásáron az úgyne­vezett Varia „csomag’-bútoro- kat akarjuk bemutatni. Nem új találmány, külföldön, egyes helyeken már megkezdték az | ilyen bútorok sorozatgyártását. ] Az egésznek az a lényege, hogy i a bútoralkatrészeket csoma­golva szállítja az ipar a keres­kedelemnek. A vásárló egyéni ízlésének megfelelően kivá­lasztja a bútordarabokat. Meg­kapja a hozzávaló bútorvasa­lásokat, csavarokat és otthon minden különösebb szaktudás nélkül, néhány óra alatt össze tudja szerelni az egész beren­dezést. Az ember, ha később fejleszteni akarja lakását, a meglevőekhez vásárolhat újabb bútor egységeket. Ilyen módon akkor alakítható át a beren­dezés és úgy lehet variálni színben és formában, ahogyan akarjuk. A terveken most dolgoznak, érdeklődéssel várjuk a mo­dern, új bútortípus megjelené­sét. A lakását minden • család modernül, szépen akarja be­rendezni. A modem bútorokról beszél­gettünk Kemény Zoltánnal, a Faipari Gyártástervező és Szerkesztő Iroda tervező mű­vészével. — Az átlagember — mon­dotta — hálószobát akar be­rendezni. — Egy nagy bútor­darabokkal berendezett háló­szobában csak aludni lehet, családi életet élni, szórakozni már nem. Manapság megvál­toztak a lakások méretei. A magas szobák helyett alacso­nyabbakat építenek, nagy ab­lakokkal, hogy napfényes, vi­lágos legyen az otthon. Régen, főleg az utcák kialakítását je­lentette a városrendezés, ma emellett azt is, hogy a lakások minél világosabbak legyenek. Tehát úgy tájoljál: az épüle­teket, hogy ez a szempont is érvényesüljön. Ma már együttműködünk az építészekkel, ismerjük a kivi­telezésre kerülő lakások mére­teit, elrendezéseit és ennek fi­gyelembevételével tervezzük a modem bútorokat. A modem bútor legyen könnyen tisztítható, jól kezel­hető. A ma készülő, fényezett műanyagborítású bútorokat vizes ruhával is könnyen tisztíthatjuk. A bútorokat ál­talában magas lábakra állítjuk, hogy alatta a padlót könnyen tisztán lehessen tartani. A modem gyártástechnológia a bútorokon sima felületeket és határoló vonalakat alkal-, máz. Ez nemcsak a gyártást teszi könnyebbé, hanem a la­kásban a bútorok tisztítását is. A mai modem ülőbútorok vonalai követik a test vonalát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents