Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-08 / 287. szám
6 NEPÜJSÁG 1963. december 8.. vasárnap Villamos szívműködfeíés Amikor csak a sebész kése segít Hisz a szívbeteg nem hordhat magával kocsira szerelt, bonyolult villamos készüléket. S hogyan juttassák be az elektródokat a testbe, s közvetlenül a szívhez? Számtalan kísérlet után a sebészek saját feladatukat megoldották. Most tehát a technikán volt a sor. A konstruktőrök, az orvosok közreműködésével, olyan miniatűr félvezetős készüléket állítottak elő, amely a szükséges impulzusokat adja a szívnek. Az egész készülék, amriy tranzisz. torokon kívül még miniatűr higanyéi emeket is tartalmaz, epoxid-tömbbe van zárva, s kb. akkora, mint egy írógépszalag doboza. A hajlékony elektródvezetéket a bőr alatt vezetik a szívizom felületéről a hastá- jékra, ahol a gerjesztőkészüléket a bőr alá operálják be. Mindjárt bekapcsolása után, már műtét közben az eredetileg lassú érverés eléri a normál értéket Lám, mire volt képes a szak. emberek összefogása — az emberi szív a szó szoros értelmében élemre működik. B i drog én felhő P. Scseglov szovjet csillagász számításai szerint a Föld körül mintegy tízezer kilométeres magasságig láthatatlan hidrogénfelhő helyezkedik éL Alakját tekintve a felhő a Sa- turnus gyűrűjére emlékeztet. A felhő mozgási sebessége eléri a másodpercenkénti öt kilométert. A tudósok már régóta tudják, hogy a vízgőz és a metán mintegy nyolcvan kilométeres magasságba emelkedve felbomlik és hidrogént választ ki. A hidrogén további sorsára azonban nem derült fény. Scseglov, aki összeállította a bolygónk körüli hidrogén elosztásának térképét, olyan berendezést szerkesztett, amely ötvenszer érzékenyebb az ilyen célra korábban használt műszereknél. E berendezések segítségével sikerült a világon először felvételsorozatot készítenie a Földünket körülvevő hidrogénfelhőről. / adattal, ki kellett használni a modern elektronika legújabb ismereteit is. Már évekkel ezelőtt megállapították ugyanis, hogy elektromos impulzussal Az utóbbi időben a szívsebészet fejlődésével szaporodik a szívműtétek száma, különösen a gyermekeknél a sebészeti beavatkozás pl. kiküszöbölheti azt a világra hozott rendellenességet, amelynél nyílás köti össze a bal és a jobb pitvart. Műtét közben azonban az esetek körülbelül 12 százalékánál zavar áll be a válaszfal ingervezető rendszerében. A mai élet gyors üteme egyre több szívinfarktust vált ki: a koszorúér eldugulása következtében a szívizom bizonyos része elégtelen vérellátásban részesül. Ha az infarktus a válaszfalat éri, a szív teljesen leáll. Zavarok a Sütfr motorjában A szív pitvarkamráinak blokádja komoly akadályt jelent a szív ingervezető rendszerében. Mint tudjuk, a szív izom- zata azzal a képességgel rendelkezik, hogy automatikusan, ritmikusan összehúzódik és kitágul, mintegy a szivattyú szerepét tölti be. (A szív-szivaty- tyú nyugalmi állapotban egyetlen lökéssel kb. 70 ccm vért hajt a test ereibe, ami naponta 7—8000 liter vérnek felel meg!) Az impulzus, amely harmonikus működésre kényszeríti a szívet, az ingervezető rendszeren át terjed, amelynek fontos kereszteződése az Aschoff—Ta_ wara pitvar-kamrai csomó, a jobb és bal pitvar közti válaszfal alsó részén. Ha a szívnek ez a része „kiesik”, megszűnik az ingerület terjedése a pitvarokból a szív- kamrákba, néha részben, máskor teljesen. Ennek az a következménye, hogy a pitvarok és a kamrák nem koordináltan, hanem egymástól függetlenül lüktetnék. A kamrák működése igen lassú lesz, 25 — 31 frekvencia percenként (Az egészséges ember szíve percenként kb. 70-szer húzódik össze.) A beteg gyakran elveszti az eszméletét és görcsös rohamokat kap, vagyis minden hevesebb mozdulatnál balesetre is sor kerülhet A probléma ez volt: Hogyan adjanak a súlyosan veszélyeztetett szívnek a pitvarok és kamrák szabályos, koordinált mozgása felújításához szükséges impulzust? Segítségül jön az elektronika Az orvostudomány egymaga nem birkózhatott meg a felA FÖLDTENGI Földünk nemcsak forog saját tengelye körül, hanem „lötyög” is, mint egy meglazult perselyű kerék. Már régóta sejtették a tudósok ezt a jelenséget, amelyet földtengely- ingadozásnak neveztek el. De csak a legutóbbi időben sikerült a Lenin-dijas M. Molo- gyenszkijnak meghatároznia a mutáció lehetséges időszakait, *. A szív inger vezető rendszerének vázlata: I. jobb pitvar, 2. bal pitvar, 3. jobb kamra, 4. bal kamra, 5. felső üres véna, C. Keiih • -Flack-fele szinusz-csomó, 7. Aschoff—Tawara pitvarkamrai csomó a His-hiddt-1; innen indul ki a kót Tawara-ág a Purkyne-szálak elágazásával. E bonyolult műtótöket ma mór sikeresen végzik az Egyesült Államokban, a Szovjetunióban és több országban. is kiváltható a szív összehúzódása. Az állatkísérletek igazolták ezt a feltevést. De hogyan használják ki ezt a módszert a betegek állapotának javítására? 1. Az implantibUs pacemaker vázlata. A telepes félvezetős im- pulziós berendezést (baloldalon) a liasbőr alá illesztik, innen a vezetéket a szív felszínére vezetik. |\/f ihail Botvinnikoí, a sakk- világbajnokot az egész világ ismeri. Óriási a jelentősége a sakkelmélet fejlesztésében és sakkiskola megteremtésében. Sokan tudják, hogy Botvinnik a világon a legelső szovjet a műszaki tudományok doktora. De nem mindenkinek van fogalma arról, hogy milyen nagy Botvinniknak, a tudósnak a része a szovjet energetika fejlesztésében. Mihail Botvinnik már 1936- ban kezdett foglalkozni a váltakozó áramú villamos generátorok stabilitásának tanulmányozásával. A generátor „stabilitása” a gépnek az a képessége, hogy tetszés szerinti ideig termel meghatározott, előre megadott energiamennyiséget. Ez a feltétel csak akkor teljesíthető, ha a közös villamos rendszerbe kapcsolt generátorok szigorúan azonos frekvenciájú, váltakozó áramú energiát fejlesztenek. Mint ismeretes, a generátor terhelése, amelyet a felhasznált energia mennyisége határoz meg, reális viszonyok között élesen változhat. A jelenkori energetikában az esetek túlnyomó többségében szinkron generátorokat alkalmaznak, amelyeknél a rotor forgási sebessége, és ennek folytán a frekvencia sem függ a terheléstől. Van a villamos közvetítő •endszereknek olyan határter- aelése, amely a rendszerek hosszától függ. Ha a terhelés túllép ezen a határon, a gépele nem stabil üzemi adatokkal iolgoznak, „kilépnek a szinkronból”. Természetes, hogy az ener- »etikusok igyekeznek minél magasabbra emelni a szink- •onmotorok stabilitási határát. Ebből a célból alkalmazzák a »épek mágneses erőterének, az ín. „gerjesztésnek** a szabályozását. Mihail Botvinnik elméletileg is kísérletileg igazolta annak i lehetőségét, hogy a szinkron notorok stabilitása lényegesen smelhető azáltal, hogy új, szel- emes gerjesztés-szabályozó szerkezetet készített. I Dot vinni knak éren a té- ren kifejtett munkásságért először 1937-ben kandi- iátusi címet, majd 1952-ben a nűszaki tudományok doktora ímet adományozták. A tudós a generátorok stabi- itása emelési módszereit tanulmányozva, érdekes követ- mztetésekre jutott. Kiderült, logy a villamos vonalak hosz- : zának ezer km fölé növelésé- i »el (márpedig ilyen vonalak pítési tendenciája világosan szlelhető, gondoljunk csupán Szibéria térségeire) a szink- : ongépek stabilitási határa :orlátozódik. Így pl. már a Jolgai Vízierőmű—Moszkva i ronal tervezésekor komoly ne- 1 i ' 1 1 ■” *v hézségek keletkeztek, amelyeket megemelt feszültséggel küzdöttek le, továbbá úgy, hogy „erőszabályozást” vezettek be és egyéb bonyolult módszereket alkalmaztak. Ezek az intézkedések azonban nem bizonyultak elegen- dőeknek az enegiaátadás távolságának fokozásakor. És ekkor Botvinnik felvetette azt a gondolatot, amelynek megoldása és megvalósulása segítséget nyújthat az energetika eme nagy fontosságú problémájának megoldásában. Azt javasolta, hogy egy generátorban egyesítsék a szinkron és az aszinkron motorok tulajdonságait. Ezt a gondolatot először már a 30-as években vetette fel, de akkor megvalósítására hiányzott még a műszála bázis. Így tehát egy generátor1 ba összefoglalják a szinkron és az aszinkron gépek tulajdonságait. Az aszinkron gépekben a rotor forgási sebessége nincs olyan mereven a terheléssel és a frekvenciával összekapcsolva, mint a szinkron motorokban. Ezek a gépek jóval stabilabbak, egyszerűbbek és olcsóbbak. És mégis a szinkron gépeket sokkalta szelesebb körben alkalmazzák, mint az aszinkronokat, mivel ezekkel szabályozható az ún. reaktív kapacitás és feszültség, ami rendkívül fontos a fogyasztók számára. A „hibrid”, amelyet Botvinnik, a műszaki tudományok doktora javasolt, éppen úgy, mint minden ésszerűen kitenyésztett hibrid, összefoglalja a szinkron és az aszinkron gép legjobb tulajdonságait Az elnevezésű is ilyen hibrid: „asszinkronizált szinkron- motor”. Botvinnik elméletileg feltárta és megalapozta az ilyen gép gyakorlati megvalósíthatóságát. Aszinkronizalt üzenni adatok alkalmazása a villamos motorukban rendkívül nagy távlatokkal kecsegtet Ez lehetővé teszi olyan nagy teljesítményű gépek szerkesztését^ amelyeknek nagy a hatásfoka és ugyanakkor széles határok között simán szabályozható a sebességük. A z aszinkronizált szúrás* ronmotorok nyilván szeles körben alkalmazásra kerülnek majd az ipar számos ágában. Pl. ilyen gépek alkalmazása gázt szállító szivattyúk motorjaiként lehetővé teszi a nyomás folyamatos szabályozását a gázvezetékekben, melynek terhelése a napszaktól, aa üzemi műszakok számától, a gázfogyasztástól és egyéb tényezőktől függ. Ezek a motorok hasznosnak bizonyulnak a vegyiparban is, pl. a lavszám- gyártásban, ahol a technológiai követelményeknek megfelelően a folyamatok sebességének egyenletes változtatása szükséges. Az aszinkronizált motorok lengersorok hajtómotorjaiként, gyári szerszámgépek motorjaiként, és a vasúti szállításban is alkalmazhatók. Margarita Jtubo mérnök Mihail Botvinnik gépe figyelnek fel. Logikájuk meg- akadályozza őket abban, hogy észrevegyék a pozitívumot is. Ezért csaknem teljesen kiveszett belőlük a felnőttek iránti tisztelet (N. O’Leary angol szociológus). „A 14—21 éves fiatalok által elkövetett erőszakos bűncselekmények száma 1930-hoz viszonyítva 15-ször ősére emelkedett’. (New Statesman). „A leány középiskolai igazgatónők kétlijz, hogy a VI. osztályban (ahol 14—15 éves lányok tanulnak) akár egy ártatlan is lenne.” (Sunday Times). egyesült Államok 1960-ban a szexuális bűntetteknek több mint a felét 21 éven aluli fiatalok követték el. Tíz év alatt (1950—1960 között) megnégyszereződött azoknak a 15 éven aluli lányoknak a száma, akik gyermeket szültek. „Céljuk? Nincsenek céljaik” — így összegezte a Gallup köz- véleménykutatási intézet annak a körkérdésnek az eredményeit. amely azt vizsgálta, hogy az amerikai fiataloknak milyen a viszonya az életihez. FRANCIAORSZÁG Két professzor több ezer fiatal franciát kérdezett meg, hogy milyen célokat tűztek maguk elé az életben. A legtöbb esetben ezt a választ kapták: „Sok pénz és nőkA megkérdezett fiatalok 40 százaléka ezt tartja életideáljának: „Gazdagnak lenni. gondtalanul élni”: 20 százalék: „Tőkém kamataiból élni, sportbajnoknak lenni”. A megkérdezettek 16 százaléka vállalkozó, ,8 százaléka földbirtokos szeretne lenni és csak 2 százalék kíván munkával járó hivatást választani. OLASZORSZÁG Az olasz fiatalok helyzetének szakértői „fuldokló nemzedéknek” nevezik a fiatalságot A fiatalok között szkepszis uralkodik. Indro Montanelb publicista a következőket írja: „A fiatalok ‘vagy dühöngenek, vagy hallgatnak. Nem ismerik sem a lelkiismeretfurdalást, sem a bűntudatot”. ANGLIA „A mai angol fiatalok csak az idősek tehetetlenségét és kreténizmusát veszik észre; csak az élet negatív oldalaim William Slamm amerikai publicista „Régi bolygónk fiatal gazdái” című könyvében — pszichológusok kutatásaira, statisztikai adatokra és közvéleménykutatásokra támaszkodva — riasztó képet fest a tőkés világban uralkodó erkölcsi hanyatlásról. Különös aggodalomra ad okot a fiatalság. Eszmények hiánya, közömbösség, önzés, fesiett élet: ezeket a tulajdonságokat oltja a fiatal nemzedékbe az a világ, ahol a pénz az úr. Nézzünk néhány részletet Slamm könyvének abból a fejezetéiből, amelyben a nyugati fiatalság arculatával foglalkozik. ELY PERSELYE N. Popov súlyelemzőnok pedig sikerült is megfigyelnie ezt a jelenséget. A felfedezés minden bizonnyal véget vet annak a vitának, hogy bolygónk magja szilárd vagy cseppfolyós-e? A tudósok azt állítják, hogyha a mag szilárd volna, a Föld forgása közben nem fordulna elő föld tengely-ingadozás. Nincsenek céljaik
