Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-08 / 287. szám

1J63. december 8., vasárnap IttFO J8 ŐO * Tisztújítás Egerszóláton A SZÖVETKEZETI irodaház egyik szobájában fekete vas­ágy, tölgyfa-asztal, néhány szék, szekrény. Itt ütött tanyát egy hete Dér József, az új egerszóláti tsz-elnök. A kály­hában nyers akácfa pattog, a két ablak közt, a hidegen, sült hús, kenyér, amelyet még ott­hon pakolt az aszony. Negyven körüli férfi kopog­tat. Kicsit illetődött az új el­nök előtt, aztán elmondja, hogy szalmát vinne a kazalból. Hallota, hogy újabban be kell jelenteni. Eddig vitte boldog, boldogtalan, amennyi kellett. Később valaki prémium ügy­ben reklamál és szinte csordul belőle a panasz. Ha minden jogos és jogtalan kívánságát teljesítenék, azt is kifutná 500 forint. Szemében azonban óriá­sokká nőnek a parányi gondok. Az elnök gondosan feljegyzi a panaszokat és intézkedést ígér. A munka tehát megkezdő­dött. Beszélni az emberekkel. Ez most Dér József legfonto­sabb gondja, ezzel tölti idejét seggeitől estig. — A megye egyik leggyen­gébb szövetkezete — csúszik Id számon a szó. Az elnök a kályha felé indul. A parázson nyüszítve pattog az akáctuskó. — Nem rossz nép ez, dolgoz­tam itt egy esztendeig — pró­bálok javítani. Itt most élőiről kell kezdeni mindent. Az em­berekkel, a gazdasággal is. A hitét kell visszaadni a falunak, a szövetkezetbe vetett hitét. Csönd van egyideig, csak a jegeseső véri kintről az abla­kot. Érzem,' hamisan csenge­nek a szavaim, receptízű amit mondok. „Meg kell mutatni!” — olcsó itt már az effajta biz­tatás, s kevés a hitele a szép ígéretnek abban a faluban, ahol megalakulása óta 20 fo­rintnál sohasem tudott többet fizetni a szövetkezet- Húsz fo­rint munkaegység, állami tá­mogatással, meg négymillió adósság. Innen kell most in­dulni. A búza az idén négy mázsát adott holdanként, a te­henek se viszik többre napi három-négy liternél. AKAD HÁROMÉVES borjú is — szólt közbe az elnök. — A szőlő, a 20 holdas új telepí­tés kivételével, keveset ér. Ki­öregedett, többnyire direkt iermő, sok a noah is. Isme­rem a helyzetet s eszembe jut, hogy az államtól kapott mil­liókból a megye és a járás se­gítségével, három év alatt szép tanyát építettek, szám szerint mérve nem rossz az állatállo­mány sem. Meglepően sok a gép is. A keret tehát megvan, csak az eleven, pezsgő élet hiányzik. Később bejön a szobába az új főkönyvelő. Verpelétről ér­kezett egy hete, a volt markazá elnökkel. — A termeléssel van itt baj inkább — méri fel ő is a hely­zetet. — A könyvelésben nem sok a hiba, de a termésátlagok megdöbbentőek. Ezen kell sür­gősen változtatni. Az elnök leül az asztalhoz, ceruzát vesz elő. — Háromszázhuszonegy tag­ból 120 dolgozik rendesen. A brigádvezetőkkel már szót ér­tettünk, most a munkacsapat- vezetőkön, a tagságon a sor. A télen felkeresek minden há­zat, beszélnem kell az embe­rekkel. Mit vállal, mire képes a család? Tetszik nekem, hogy az el­nök mindig az emberekkel kezdi és hogy világosan látja munkáját — Nagyszerű lehetőségek vannak itt Egerszóláton, — gyújt rá az elnök és fel-alá járkált a szobában. — Jövőre 100 hold új szőlőt kell telepí­teni. Ha segít a járás, a megye, megcsináljuk a völgyzáró gá­tat, a kertészetet is. Feltörjük és hasznosítjuk a 200 hold parlagföldet. Tizenkét hold gyümölcsöse van a szövetke­zetnek, csak eddig keveset tö­rődtek vele. A megtermett alma az idén is megrothadt eladatlanul. A télen megszer­vezzük az oltótanfolyamot. Félmillió oltványt kell csi­nálni már az első esztendőben Eddig csak hírét hallották itt az ilyesminek. Rende hozzuk az állatállományt, 7000 barom­finak is helyet kellene talál­ni... AZ ELNÖK FÉNYES ceru­zája gyorsan szalad a papí­ron. Szemében elszántságot, kemény akaratot látok. Alig jutok végig gondolatban az elmondottakon, amikor újra felém fordul:. — Márciustól 10—15 forint előleget fizetünk rendszere­sen. Év végére. — ha a tag­ság is akarja, — meglesz mun- kaegységenkint a 30 forint. Szőlő és jószág. Ez itt a két pólus, amelyre komolyan szá­mítani lehet. Családonkint egy hold szőlő, akkor nem érhet minket meglepetés. Az elnök szavai nyomán gondolatiban kirajzolódik a jö­vő: a tagság tavasztól előleget kap, biztos pénzt minden hó­napban. Később látják majd, hogyan erősödik a szövetkezet Az első év után, ha szorgalma­san dolgoznak, elérik munka­egységenként a 30 forintot, amelyre még nem volt példa a tisz történetében. A most sava­nyú vinkót adó szőlőhegyek is átváltoznak és drága valutát érő bort terem majd minden tőiké. Ehhez azonban először ki kell irtani a direkt termőket, rombolni kell, hogy építeni le­hessen... — Meg kell csinálni a re­konstrukciót — mondják a szakemberek. Ügy, mint tették azt M»rkazon. Ábasáron, Ver- peléten is. Rekonstrukció ... Tetszik a szó, és egy furcsa gondolattársítással, most aka­ratlanul is az jut az eszembe, hogy Egerszóláton meg kell vál­toztatni a tagság gondolkodá­sát is ahhoz, hogy végrehajt­hassák a szőlők rekonstrukció­ját, az új teljeítést. Sok beszélni valóm lenne még az elnökkel, de este a fo- gatosoknak tart brigádgyűlést. Hazafelé jövet egy régi isme­rősöm állít meg a szövetkezeti bolt előtt. Hív, látogassam meg, de ma sietős a dolgom. Bolyongás az ikrek körül Furcsa matematikai törvényszerűség az ikrek születésében — Hogy válik be az úi el­nök? — kérdem, mielőtt elkö­szönnék. Ismerősöm hallgat egy ideig, aztán az utcára mu­tat. — NÉZZE A FOGATOKAT. A rézműves Ez a neve a szakmájának. Keczán Pál 35 éve kezdte el a rézműves szakmát és most a gyöngyösi Agromechanikai Ktsz részlegvezetője. Szeszfőző berendezések, hütő- és fagy- laltkészitő gépek javításával foglalkoznak. nyit ér, amennyit etilt- voH isazam hanem ne­szünk belőle. . ,- ked. Most ez kucsma-paró­ka, vagy paróka-kucs_ ma? Megöl a bizonyta­lanság . . . Minden szülőnek a sa­ját gyermeke a legszebb. De miért van az, hogy nem minden gyereknek a saját apja a legszebb? Később kiderült, hogy ez is kacsa volt. * Ha szép az, ami érdek nélkül tetszik, akkor ez a nő nem szép. X. úr megbocsátja az asszonyi hűtlenséget. Ha más feleségéről van szó. (-ó) Bírósági krónika ÍSóqyhvim jtj javító-nevelő munka figyelmetlenségért — itta» volt, tü*et okozott J. Albert motorkerékpárjá. val menyasszonyát Aggtelekre vitte kirándulni. Hazafelé jö­vet, este kilenc óra tájban, a Heves és Tenk község között levő vasúti átjárónál tompított fény mellett haladt és mivel nem ismerte az útviszonyokat, a csökkentett világítás miatt későn vette észre, hogy sorom­pó felé közelednek. Annak el­lenére, hogy a sorompó túlsó oldalán álló autó és motorke­rékpár figyelmeztető fényjel­zést adott le a nagy sebesség­gel közeledő J. Albertnek, az csak a sorompótól öt méterre vette észre a veszélyt. Még hir­telen le tudta rántani a fejét és a nem egészen leengedeit so­rompó alatt sértetlenül átju­tott, menyasszonya azonban nem hajolt le. A sorompó a lányt a motorkerékpárról le­rántotta, aki a sínek közé esetit. Az éber váltóőr akadá­lyozta meg a nagyobb szeren­csétlenséget, mert leállította a közeledő vonatot. J. Albert menyasszonya ko­egri, Baktai úti szérűskertben. Édesapja éppen le akart jönni a kazal tetejéről, ezért szólt a fiának, hogy támassza oda a kazalhoz a létrát. H. J. a va­sal tvégű létrát úgy támasztotta neki a kazalnak, hogy azzal a kazal fölötti vezetéket érintet­te, a drót elszakadt és annak izzó darabjai a kazalban tüzet okoztak. A terményben 9000 forint, az elevátorban pedig 1000 forint összegű kár kelet­kezett. A bíróság megállapította, hogy a vádlott aznap reggel már pálinkát ivott, később pe­dig fröccsözött és károkozó tet­tét ittas állapotban követte el. A járásbíróság dr. Török Lászlóné tanácsa a vádlottat háromhónapi javító-nevelő munkára kötelezte, 15 százalé­ké« bércsökkentés mellett. Az Ítélet nem jogerős. ★ rexeztek. A szórakozókhoz oda. ment a már ittas Zsemle és fel­szólította őket, játsszanak húsz­forintos alapon. Amikor es£ nem fogadták el a többiek, a játékhoz szükséges gombát és dákót eltörte, a golyókat pedig kidobálta a nyitott ablakon. A garázdálkodó Zsemle Károly t nem merte fékezni senki, te­kintettel nagy fizikai erejére és verekedő természetére. Rövid idő múlva Tóth Istvánnal pro­vokált verekedést, akit szó nélkül nyakon ütött, majd a dulakodás hevében több poha­rat lesodort az asztalokról, 281 forint kárt okozva az italbolt­ban. A verekedést a kocsn« előtt folytatták, ahol Zsemle úgy bokán rúgta Tóth Istvánt, hogy annak megrepedt a bo­kája. A járásbíróság büntető tanácsa Zsemle Károlyt bűnös­nek mondta ki büntetendő ga­rázdaság és társadalmi tulaj­öl vasó ink még bizonyára emlékeznek rá, hogy a közel- múltban egyetlenegy hét le­forgása alatt két helyen is szü­lettek ötös ikrek: Az USA-ban és Venezuelában, majd négyes Ikrek Iránban, az USA-ban és Jugoszláviában. A bőséges gyermekáldás nemcsak a szülőket hozta iz­galomba, hanem a matemati­kusokat is. Mert a kettes, hár­mas, négyes, és ötös ikrek szü­letése között elképesztő mate­matikai törvényszerűség van. A szülészeti osztályok naplójá­ból megállapították, hogy ket­tes ikrek minden 85. „egyke” után jönnék világra, hármas ikrek minden 85. kettes iker után, négyes ikrek minden 85. hármas ikrek után, ötös ikrek pedig minden 85. négyes ikrek után. Ebből egyszerű számtani művelettel is könnyen megál­lapíthatjuk, hogy ötös ikrek­nek minden 54 200 625-ik szülő nő ad életet, hatos ikrek pe­dig csak minden 4 607 053 125 eset utón születnek. De vajon szülebtek-e már hatos ikrek? Igen. Három esetben is. Sőt, egy nyugat-németországi föl­jegyzés szerint, 1600. január 9-én, hajnali három órakor egy nő két fiút és öt kislányt, te­hát összesen hét gyermeket hozott világra. Az ilyen gyermekek persze csak ritkán maradnak életben. Eddig csak egyetlen esetről tudunk, hogy ötös ikrek mind felnőttek és szép kort értek meg. Most jönnek haza a munkából. Tíz ló egymás után. Nagy szó ez nálunk, mert eddig mind­egyik odament, ahová akart. A jövőről még keveset mondha­tok. Ígéretekben, biztatásokban eddig se volt szűkmarkú a vezetőség. Egy esztendő múlva azonban, ha erre jár, majd nézzen be hozzánk. Akkor már többet mondhatok az elnök fe­lől is... Szalay István ponyaalapi törést és más sérü­léseket szenvedett és több mint kétheti kórházi ápolásra szo­rult. J. Albert vádlottat az eset összes körülményeinek fi­gyelembe vételével javitő-ne- velő munkára kötelezte az egri járásbíróság dr. Medgyesi ta­nácsa, 10 százalékos bércsök­kentés . mellett. Az ítélet nem jogerős. ★ H. J. aratás idején a cséplési munkáknál segített apjának az Szenzációs műtét Tadeusz Krwawicz professzor, lengyel tudós szenzációs mű­tét-technikát dolgozott ki, amely lehetővé teszi a rövid­látás gyógyítását. A műtét ab­ból áll, hogy a szaruhártya belső rétegéből kivágnak egy kéttized milliméter széles da­rabot, s a szem visszanyeri rendes látóképességét. Krwa­wicz professzor eddig öt ilyen műtétet hajtott végre, vala­mennyit sikerrel. A műtét iránt rendkívül nagy érdeklő­dés nyilvánul meg nemcsak a szakértők között, hanem — természetesen — a rövidlátás­ban szenvedő betegek körében la. Nagyon lemaradtam • • • El kell ismerni, akár tetszik ez egye­seknek, akár nem, de igenis el kell ismerni ország és világ, sőt a Kozmosz előtt, hogy Krampács Egon az­nap éppen betegen feküdt otthon, ami­kor a Jóúristen az észt osztotta. Kétszer is szólt a Jóúristen: — Krampács! Hol az a Krampács?! és kutatóan nézett k/)rül, de Krampács nem jelentkezett, mert mondom, bete­gen feküdt otthon. A mi viszonyaink kö­zött, ha valakinek nincs komolyabb el­lensége, betegsége miatt nem érheti ká­rosodás, így tehát Krampács egy kisebb vállalat osztályának a vezetője lett, mert anyja paraszt volt, apja munkás, aki ko­rán meghalt és így egy értelmiségi ne­velte. Kitűnő osztályösz­szetétele révén, nem különben rátermett­sége miatt, rövid né­hány hónap alatt osz­tályának minden em­bere rövid utókeze­lésre bevonult az idegszanatóriumba. Krampács van, osz­tály nincs, mit lehet itt tenni? Világos. És másnap Krampács Egon egy nagyobb vállalat főosztályá­nak vezetője lett. Itt nagyszerűen érvénye­sítette szerénységét és tudását, s mély • önismeretéből kiin­dulva, ha netalántán munka után nyúlt volna keze, ráütött: — Amig nem dolgo­zom, nincs baj! — fi­gyelmeztette jobb ke­zét és kényelmesen hátradőlt a székében, s mindaddig nem is volt baj, amíg egyszer elfelejtett ráütni a kezére és véletlenül csinált valamit: tüzet. Amikor a főosztály leégett s egyedül Krampács maradt életben, néhányan összedugták a fejü­ket: mi történjen Egonnal. A döntés gyorsan megszületett, egy középvállalat igazgatója lett, sze­mélyhasználatú kocsi nélkül, de korlátlan kávéhasználattal és egy korlátolt titkár­nővel, akivel Kram­pács Egon annyira megértette magát, hogy ez már Kram- pácsnénak is feltűnt. Amikor én Kram- páccsal találkoztam, már az ötödik válla­latot emésztette meg és éppen egy hatodik felé indult az új vál­lalat gépkocsiján, a mindent megbocsátó Krampácsné és három kis Krampács kísére­tében. Óvatosan megkér­deztem az öt vállalat központi vezetőjét: — Mondja, kedves elvtársam, ostoba és használhatatlan em­bernek tartja ezt a Krampácsot? — Igen, — mondta és őszintén a szemem közé nézett. — Én os­toba és használhatat­lan embernek tartom Krampácsot... “• ... aki, ügye, rá­adásul még nem is dolgozik... — Akkor miért nem rúgják ki a fészkes fenébe? — kérdeztem naivan. — Kirúgni? - hör­dült fel az öt vállalat központi vezetője. — Hát hol él ön, kedves elvtársam, hol él? Hát maga nem hallott a szocialista humaniz­musról? Udvariasan fejet hajtottam, Krampács- nak a folyosón kezet csókoltam és haza­rohantam szeminá­riumi jegyzeteimért. Ügy látszik, nagyon lemaradtam! (egri) Sz. Tibor, mielőtt betért vol­na az egri Kacsa vendéglőbe, a bejárat előtt észrevette Sz. Gyula motorkerékpárját, ké­sőbb beindította és végigjárta volna vele a várost, ha az el­lenőrzés a Szarvas téri italbolt előtt meg nem állítja. Sz. Ti­bor nem tudta felmutatni a motorkerékpár forgalmi enge­délyét és azt állította, hogy a rokonáé. Sz. Tibor feltűnő ma­gatartása arra késztette az igazoltató rendőrt, hogy erősí­tésért menjen, s amikor az őr­szem másodmagával visszatért, az ittas Sz Tibor már az ital­bolt ajtajában állt — korsó sörrel a kezében. A tárgyaláson az is kiderült, hogy Sz. Tibor engedély nélkül nyúlt a. motorkerékpárhoz és már a Kacsába sem ment tel­jesen józanul. Ezt a tanúkon kívül a vérvételi jegyzőkönyv is igazolta. Az italos és fennhéjázó fia­talembert jogtalan használat és ittas állapotban való jármű- vezetésben mondotta ki bűnös­nek az egri járásbíróság dr. Medgyesi tanácsa és ezért őt hathónapi javító-nevelő mun­kára kötelezte, 10 százalékos bércsökkentés mellett, jelenlegi munkahelyén. Kétévi időtar­tamra eltiltotta mindennemű gépjármű vezetésétől. (f. a.) ★ Zsemle Károly petőfibányai lakos a lakótelepi, úgynevezett |„kis kanttnban” italozott. Az | italbolt vendégei közül többen dón sérelmére elkövetett szán­dékos rongálás bűntettében, ezért őt hathónapi végrehajt­ható szabadságvesztés bünte­tésre ítélte. A vádlott enyhí­tésért fellebbezett. ★ Tákó János, a 4. sz. AKÖV gépkocsivezetője 1963. július 18-án az AKÖV hatvani kiren­deltségéről előbb Csányba, majd Budapestre lett irányítva. Budapestről éjfél körül éHn- dult a 3. számú főútvonalon. Hatvan irányába. Így érkezett meg Kerekharasztot elhagyva a túrái elágazáshoz, ahol a hat­vani Lenin Tsz két juhpásztoca mintegy 800_ darabból álló juh- nyájat terelt át a főútvonalon. A pásztorok figyelmeztető jele­ket adtak a vezetőnek, felhívd ezzel az áthaladás veszélyérd figyelmét, azonban Takó János, az elégtelen világítás miatt a juhnyájat nem vette észre és körülbelül 70 kilométeres se­bességgel belerohant a nyájba, 30 darab birkát elgázolva foly­tatta útját Hatvan felé. A te­lephelyen erős vízsugárral le­mosta a kocsira tapadt vért, így akarta elkerülni a felelős­ségre vonást, de kevés siker­rel. A termelőszövetkezetet 14 158,90 forint kár érte. A já­rásbíróság Takó Jár)őst bűnös­nek mondta ki a társadalmi tu­lajdont károsító gondatlan rongálás bűntettében, ezért őt hathónapi javító-nevelő mun­kára kötelezte, 20 százalékos bárcsökkentés mellett. (—czi>

Next

/
Thumbnails
Contents