Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-31 / 305. szám
4 NÉPÚJSÁG) 1963. december 31., kedd EGY KÉRDÉS - NYOLC VÁLASZ Dr. Bakos József, tanszékvezető főiskolai tanár Sok mindent kaptam az 1963-as esztendőtől. Ebben az évben sikerült több olyan — évek során át folytatódó — kutatásomat befejezni és megjelentetni, ami egyben azt is jelenti, hogy egy hosszú munkafolyamat lezárult Csaknem minden jelentős magyar nyelvészeti és filológiai folyóiratban jelentek meg e kutatások eredményei nyomán írásaim. Ebben az évben fejeztem be a tudományos fokozatra írt, közel 600 oldalas tanulmányomat, amelynek „Coménius Tamás László, S megyei pártbizottság — Az 1963-as év, a nehézségek ellenéne is, a megye termelőszövetkezetednek további gazdasági szilárdulását hozta. Sikerült megfelelően kihasználni azokat az eszközöket, amelyeket a népgazdaság dolgozó parasztságunk támogatására, segítségére adott A megye közös gazdaságainak vagyona az idén elérte az 1,1 milliárd forintot, amelynek 69 százaléka tiszta, saját __ erő. Ez maga is nagy jelentőségű fejlődésről tanúskodik. A termelés és az árutermelés volumene 5—6 százalékkal haladja meg az 1962. évi szintet. Az idén a gyenge termelőszövetkezetek száma is csökkent, bár itt a jövő évben is sok lesz még a tennivalónk. Én az 1964-es esztendőtől mindenekelőtt békét várok. Ez az alapja a további munkánknak. Mezőgazdasági vonalon a ..gyorsan ható tényezők” (ösztönzés, legelőgazdálkodás, gépesítés, szuperszelektív vegyszerek. stb.) úgy éreztessék majd hatásukat, hogy minden vonatkozásban a termelést és az árutermelést segítsék, azaz minél több árut, kenyeret, húst tehessünk a népgazdaság nyelvszemlélete” a címe. Úgy látszik, lassan érnek az évek gyümölcsei, mert ezek több tekintélyes külföldi szaklapban már 1963-ban napvilágot láttak. Mint magánember, talán legnagyobb ajándéknak tartom 1963-tól, hogy hosszabb tanulmányúton vehettem részt baráti államokban, s tapasztalataimat itthon jól hasznosíthatom. 1964-ben, mint Gárdonyi- kutató, szeretném befejezni a nagy íróval kapcsolatos tudományos munkámat, amelynek címe: Gárdonyi és a magyar nyelv, illetve Gárdonyi szókincse lesz. A most következő évre vállaltam — mint az országos felsőoktatási kutatócsoport egyik tagja —, hogy befejezem az egyetemi és főiskolai előadások nyelvi és módszertani kérdéseivel kapcsolatos tanulmányomat. Mint magánember, két dolgot szeretnék megérni 1984- ben. Az egyik, hogy a fiam szerencsésen elnyerje a villamosmérnöki diplomáját, a másik pedig, hogy végre én is lakáshoz jussak. Nem év végi mérleg ez, csupán egy perc, talán egy rövid pihenő a nagy hajrában, mégis, sűrítve van benne az év minden napja: mit adott az 1963-as esztendő és már ott rezeg benne a várakozás — vajon mit hoz az új, az 1964-es év? Egy kérdésre válaszolnak nyolcán. kereosztály vezető je asztalára. Szeretném, ha 1964- ben a termelés és a munka- szervezés magasabb foka érvényesülne mind a vezető szervekben, mind pedig a termelő- szövetkezetekben. Szeretném, ha az új módszereket, korszerű eljárásokat minden gazdaságunkban kihasználnák. Végül, de nem utolsósorban: csökkenjen tovább a gyenge termelőszövetkezetek száma és az egy tagra jutó jövedelemben érjük el megyei szinten ft 12 000 forintot. vágya: munkaalkalmat, Varga Ferenc, Eger város tanácsa 1963 legnagyobb eredménye számomra, hogy a nagyrédei tsz-ben a kiosztásra tervezett 16 millió forint helyett tizennyolc és fél millió forintot osztana^ a tagoknak, s hogy mind a 'beruházási, mind a gazdaság tervet teljesítettük. Ügy érzem, Nagyrédén biztosítottuk azt az anyagi alapot, amely megadja a további lehetőségeket a közös gazdaság fejlesztéséhez. Mint magánember? Legtöbbet jelentett számomra kis- unokám születése, a kis Stelláé,- aki igazolva nevét, valóban az egész család kis csillaga lett. A másik nagy öröm, hogy ismét útrakelhettem 1963- ban, s Angliától Ausztriáig egy sor nyugati állam társadalmi és gazdasági berendezésével ismerkedhettem meg. 1964-től elsősorban jó egészséget várok, és azt szeretném, hogy miután megbízást kaptam Eger város tanácsa végrehajtó bizottsága ébkSki tisztének ellátására, a város is biDr. I*ső Andor, az Egri seti lehetőséget biztosítunk részükre. Végre reménykedni lehet, hogy az új év megoldja a vállalat nyolcéves gondját — a profil kérdését. 1,964. második félében megkezdjük a háztartási hűtőgépekhez szükséges kompresszorok gyártását, ettől várjuk a fordulatot, a profilt! Kellemes családi eseményeket is tartogat számomra az új év: szeptemberben hatéves fiam először lépi át az iskola küszöbét, a lányom érettségizik, s egyetemre készül. S legyen jó nyarunk a családi, közös tátrai utazáshoz. zetközi borversenyeken az Egri bikavér, illetve a Leányka aranyérmet nyert. A sok eredmény közül a legnagyobb az volt, hogy 1963-ban intézetünk kilépett szűk jellegéből, mert a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság bázisgazdaságunk lett, ami azt jelenti, hogy egy- egy kísérletet ma már 100 holdakon tudunk elvégezni. A jövő évtől kísérleti eredményeink teljes elterjedését várjuk. Szeretnénk, ha jövőre realizálódna az a több éves munkánk is, amelyet a régi telepítésű szőlők gépi művelésre való alkalmassá tételére folytatunk. A magam részéről szeretnék néhány .mezőgazdasági kutatásban élen járó országba ellátogatni, mert az a helyzet, hogy ide sok külföldi vendég jár, de mi nehezebben jutunk egy-egy ilyen úthoz... megbízott vb-eltiöke Máriássy József; az egri Gárdonyi Géza Színház művésze 1963 bőkezű " volt hozzám. Kaptam egy Jászai-díjat, egy tv-íesztivál-díjat és Győr—Sopron megye nívódíját. Hogy mint magánember mit kaptam?! Hogyan lehet erre felelni? Nincs a színháztól független magánélete a színésznek. Négy órát próbál, négyet játszik. A többi nem szabad idő, hiszen akkor tanul, aJdkor gondolkodik, akkor készül szerepére, alakítására. Az 1964-es esztendőtől elsősorban jó idegrendszert várok. Hogy miért? Érdekes dolog ez. Nap nap után belső feszültséggel játszani, illetve megjátszani „igazi” érzéseiket... Min- magamnak kívánok egy szín- den este, minden fellépés után amiben én játszom, * hagy valamit magából a színházban a színész. Ezért kívánok én magamnak jó idegrendszert, hogy amit eddig csinálkívánok magamnak közönséget, akiknek én játszom. . Szabadságom ideje alatt szeretnék ellátogatni Ausztriába, zalmába fogadjon, hogy megválasszanak, s kialakuljon egy olyan légkör vezetők és a választók között, amelyikben jól lehet dolgozni. Szeretném a most következő esztendőben megvalósítaná a lakosság segítségével mindazt, ami a várost széppé teszi, s a benne lakóknak örömet jelent. Ez mint magánembernek is kívánságom 1964-től. tam, azt a jövő évben még s remélem, sikerül még „elcsíp- jobban csinálhassam. Egész rö- nem” a Burg Theater élőadár viden így foglalhatnám össze sait, hogy anyanyelvén hall- színész-óhajtásomat — Egernek hassam Schillert. Dr. Czirner József belgyógyász-főorvos Hanus József Szőlészeti Kutató Intézet vezetője — Kísérleti eredményeket hozott ez az esztendő. Olyan eredményeket, amelyeket széles körben, nyolcéves tapasztalat alápján már a gyakorlatban is alkalmazni lehet Gondolok itt a lignitporral való trágyázásra, az egysíkú szőlőművelési módok alkalmazására. örvendetes,; hogy tsz-eink 1963-ban szőlőtelepítéseinknél figyelembe vették már ezeket az új módszereket. Ezen kívül •az idén tovább öregbítettük az egri borok hírnevét is, hiszen a Csehszlovákiában és Jugosz- láviábán megrendezett nem1963-ban lettem főorvos Egerben. TéLjesült az a vágyam, hogy saját elgondolásaimat valósítsam meg, s tapasztalataimat felhasználhassam a betegek gyógyításéiban. Szép osztályt és gyönyörű munkaterületet kaptam. Sőt — oktathatom, taníthatom a fiatalabbakat, s a nővéreket. Mint magánember? Lakást kaptam a Gólya utcai lakótelepen. s így a csalódom is velem van augusztus óta. A vágyaim is összefüggnek munkámmal, családommal. Szeretném, ha a betegellátás területén, e a továbbképzés során még többet tudnék nyújtani azoknak, akik ezt várják tőlem, A magánember első számú vágya, hogy a nagyszülőket is elhozhassuk Pécsről, itt ákarunk megtelepedni Egeiben, s ehhez ők is nagyon kellenek. Másik nagy várakozásom — ami remélem teljesülni fog — szeretnék a feleségemmel ellátogatni a szabadságunk ideje alatt a Tátrába, hogy végre igazán szabadság, kikapcsolódás legyen ez a néhány hét.-sééIÍ4 n i sí filTffl IEIWU Nekünk, az Egri Dózsa labdarúgóinak, kedvező év volt) az 1963. Sikerült bentmaradnunk az NB II-ben (sőt, egy Ms szerencsével az NB X. B-be is bekerülhettünk volna) és szép küzdelemsorozat után, az egyfordulós őszi bajnokság élén végeztünk. Ügy érzem, 1963-ban jól ösz- azekovácsolódott a gárda, de a Takács László, a Finomszerelvénygyár Csupa jót mondhatok: Nemcsak a népgazdasági, de a műszaki fejlesztési és önköltségi tervünket is teljesítettük. Az előzetes adatok alapján az iparág üzemeit tekintve gyárunk az első három között szerepel. December 5-re eleget tettünk exportkötelezettségeinknek, s terven felül 2 mil- milló 300 ezer forint értékű terméket készítettünk. Enyhítettünk a kerékpárosok gondján is. 200 000 garnitúra keréke&készítetje a nagy estély me-) »étrendjét. Ilonka néni ötíkca* érkezik. Kálmán kimegy elébe, és legkésőbb háromnegyed hatig hazahozza. Pél 7-koí kezdenek sütni-főzni, majd megterítem. Nyolcra jöhet * vendég. — Mi lesz, ha betoppan Karola néni? — kiáltott fel Eszter. — Szerelmes isten — nyfr> gött fél Kálmán. — Imádkor zunk, Eszter, hátha eszünkbe jut valami. Egy perc gyötrelmes csend után Eszter sápadtsága szűnni kezdett. — Tudod, hogy Karola néni mennyire fél az influenzától. Bacilusok, bacilusok, tele van vele a világ. —■ Megvan! — emelkedett szólásra a teremtés koronája felvidultan. — Még ma kimegyek hozzá és elmondom neki, hogy Icu milyen súlyos influenzába esett. Azt mondom majd, hogy az orvos piros cédulát is ragasztott az ajtóra. Ez a leleményesség megnyugtatta őket. Kálmán felöltözött, a sarki közértben vett 15 deka konyakos meggyet* Karola néni kedvenc csemegéiét és elindult Hűvösvölgy felé. — Miért jöttél? Mi ütött belétek? — fogadta Kálmánt a megleoett Karola néni. — Belénk semmi sem ütött De Icú. Icu beteg. Súlyos, ragadós influenza. A piros cédula is kint van. — Persze, mert úgy menne® haza, mint a jószág. Se fertőt* nagy kosár kóstolót, amíg friss a hurka, meg a kolbász. Szerdán délután érkezem az ötös vonattal. Eszter tapsolt, Kálmán körültáncolta az asztalt. S még magasabbra hágott a kedvük, amikor Kálmánnak korszakalkotó ötlete támadt: — Te Eszter, azt kérdi tőlem a múltkor Fejes, a műhelyvezető: no, te hajdani földbirtokos, mikor megyünk egy jó disznóölésre. Szívesen veled tartanék. — Fogd a szaván — kacagott fél Eszter. — Hívd meg Fejest feleségestül. Nem árt jóba lenni velük. A műhelyvezetőt fellelkesítette a meghívás. Megyek. Nagyon szívesen. Elérkezett hát a nagy nap. A vendéglátás, az igazi nagy vacsora az új otthonban. Eszter komolykodva hajolt meg Kálmán előtt: — A technikus elvtárs Öméltósága fogadást ad a műhelyvezető elvtárs tiszteletére. Hölgyek nagyestélyiben, urak frakkban. Kacagva csókolták meg egymást, majd Eszter pontosan lók — mondogatta —, úgyis minden a tiétek lesz. Ilonka nénit szerették. Nemrégiben a következő tartalmú levelet kapták Ilonka nénitől: „Drágáim, szeretettel várunk a disznóölésre. Nélkületek . el sem tudjuk képzelni ezt a napot. Azonnal válaszoljatok, mikor érkeztek, vasárnap reggel, vagy már szombaton este.’! Eszter és Kálmán mindent maghányt-vetett, és elhatározták, hogy szombaton utaznak, így legalább két napon át együtt lehetnék a drága jó nénivel. Minden készen állott az utazáshoz, és pénteken Icu belázasodott. Eszter sírva fakadt, s az orvosért telefonált. Az orvos köhécselt, hümmö- gött a .kis beteg felett és némi vizsgálódás után kijelentette: „tüszős mandula”. Nem nagy dolog, de utazásról szó sem lehet. S ment a távirat Ilonka néninek: Nem mehetünk. Icu beteg. Hétfőn megkapták a jó néni válaszát: Ha mér így van, felmegyek én hozzátok, úgyis régen készülődök. S viszek egy i Eszter és Kálmán a múlt 'évben kerültek Budapestre, ■amikor a fiatalember a napi munka mellett elvégezte a {technikumot. Kálmán egy gépgyárban kapott állást, Eszter {egyelőre a kis lakást rendezi, és a lányukra, Icura vigyáz. 'Mikor otthagyták falusi ottho- jnukat, nem is sejtették, hogy ^egyszerre két nagy csapás zú- ;dul rájuk. Először is el kellett jválniok Ilonka nénitől, aki j Kálmánt felnevelte, s aki valósággal védőangyaluk volt. S {helyette megkapták a másik, a [budapesti nagynénit, Ilonka [néni húgát, a szömyegeteg Kairóiét, aki a család réme volt. i Lassan rájuk telepedett, {mint a köd. Mindent kifogásolt. Baj volt, hogy nem mos- jnak elég gyakran kezet, rosz- szul nevelik leüt, Eszter her- [dál, sótlan a leves, Kálmán evés közben csörög a kanállal. Jaj volt nekik, ha egy jó [szót mondtak Ilonka néniről: A két testvér évek óta nem I beszélt egymással. Karola néni gyakran jött hozzájuk és ajándékot sohasem hozott, majd ha méghaszép eredmények elérésében talán mégis az bizonyult döntőnek, hogy a sportkör vezetőivel történt „nyüt tárgyalás”.: után megszilárdult a csapat-{= ban a fegyelem, a játékosok o azóta — vélem együtt — ala-ö posabban, lelkiismeretesebben!! készültek a soron következő jj mérkőzésekre, átérezték, hogyjj nemcsak a BM, de Eger város,!! sőt, Heves megye labdarúgásét | is képviselik. Hogy mit várok az új esz-j; téridőtől? Egy sportembernek mindig = egy kicsit optimistának kell] lennie. Én is bízom tehát ab-ij ban, hogy az 1964. évi bajnok- Ságban további jó játékkal, tj eredményes szerepléssel ör-|j vendeztethetjük meg a labda-5 rúgás táborát. A gyönyörű eg- { ri stadionban 1965-től NB I/B-st> együtteseket szeretnénk vendé-1 gül látni. Persze, addig nagyon] sok akadályt kell leküzdenünk,| de ez miért ne sikerülne, haj Eger labdarúgó sportbarátai és ! a Dózsa vezetői továbbra is j mellettünk állnak...? 5 I fi fi igazgatója fi pár világítási berendezését! gyártottuk le. Mindent össze-!| vetve: két és fél éve vagyok a j gyár igazgatója, de csak 1963-1 ra mondhatom igazán és őszin- i. tén, hogy kellemes esztendő í volt. ü; Az új, 1964-es év, jelentős; határkő lesz a Finomszerei-j- vénygyár történetében. Terme-íj lési értéktervünk 33 százalék-2 kai magasabb, mint volt az ó- j évben. így teljesülhet majd: több száz egri nő régi óhaja,!