Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-31 / 305. szám

NEPÜ.ISAG 1963. december 31., kedd A löldmÍTessKŐyetkezetek főbb feladatai az új évben... Ha egykor majd a történészek megkísérlik, hogy meghatározzák: „mikor szólt a harang’ először a latin-amerikai földrészen a régi rend számára — minden bizonnyal azt mondják majd: 1959. január elsején, amikor Fidel Castro a győzelmes kubai forradalom élén bevonult Havannába. öt esztendeje ennek a napnak. S már ak­kor, a bevonulás pillanatában világos volt a kubai forradalom egyik, azóta is érvényes és meghatározó erejű jellemvonása: a lakosság elsöprő többségének feltétlen és önfeláldozó kiállása a forradalom ügye mellett. Ez a tá­mogatás nem 1959. január elsején született — hanem az azt megelőző esztendőkben. Hiszen ama bizonyos július 26-án, amelyről a kubai forradalmi mozgalom nevét is nyerte — alig néhány tucat forradalmár rohamozta meg a Batista-pribékek hirhedt fellegvárát, a Mon- cada-laktanyát. S amikor a sikertelen kísérlet után, egy kicsiny halászhajó fedélzetén a for­radalmárok megkísérelték a visszatérést Kuba földjére, a hatalom határőrsége kereszttűzzel fogadta őket. Nem több, mint egy tucat em­ber vonult a Sierra Maestra erdeibe, hogy megkezdje a forradalmi munka szervezését. S az igazi, mélyenszántó társadalmi és politikai átalakulás jó néhány lényeges pontjában már ekkor megkezdődött. A Sierra Maestra ren­getegeiben vívott harcok nem elsősorban katonai jelentőségükkel tűntek ki. Sokkalta inkább azzal, hogy mindennapos politikai munkával és példamutatással, a forradalmi organizáció kiterjesztésével, megszerezték a rabságba taszított kubai milliók támogatását, s az elnyomás elleni haragot ütőképes politi­kai erővé tették. Ez a társadalmi magyarázata annak, hogy öt esztendővel ezelőtt sokak számára oly „meglepetésszerűen” zúdult le a hegyekből a forradalmár hadsereg. S egyben ezért is bon­takozhatott ki 1959. január 1. után oly rend­kívüli gyorsasággal a szocialista forradalom Kuba földjén. Ez a forradalom — mint Guevara, Castro egyik bizalmasa és fegyvertársa megjegyezte — „a sárkány szájában” zajlott le. Hiszen Kuba kevesebb, mint 200 kilométernyire van az Egyesült Államok partjaitól, s a régi füg­gés emlékeképpen még a szigeten magán is van amerikai katonai támaszpont. A tömegek feltétlen támogatása volt a bázisa annak, hogy ilyen rendkívül kedvezőtlen stratégiai és gaz­dasági körülmények között is vissza tudták verni az amerikai politikai és katonai gépezet minden támadását. Természetesen az, hogy a kubai forradalom a „sárkány szájában” is diadalmasan ünne­pelheti ötéves születésnapját — nemcsak egy­magában a belső erőviszonyok, a tömegek feltétlen támogatásának terméke. Ettől elvá­laszthatatlanul közrejátszott ebben a külső erőviszonyok, a nemzetközi helyzet c-lakulása is, mégpedig kettős formában. Az egyik: a szocialista országok és minde­nekelőtt a Szovjetunió támogatása. A szocia­lista világ ereje előbb az amerikai gazdasági blokád következményeinek begyógyításával, majd a tavalyelőtti nagy „kubai krízis” ide­jén a washingtoni katonai körök kalandor­vágyának visszaverésével bebizonyította: a szocialista tábor gazdasági és katonai ereje meg tud óvni minden forradalmat, amely a nép olyan szilárd és önfeláldozó támogatására építhet, mint a kubai. A másik külső tényező, amely a kubai forradalom örömteljes ötödik születésnapját lehetővé tette: Latin-Amerika tömegeinek tá­mogatása. Az utóbbi években Washington sok latin-amerikai ország kormányát kényszerí­tette formai állásfoglalásra a forradalmi Kuba ellen. Bármily nagy pecsétet is ütöttek azonban ezekre a hivatalos okmányokra — a döntő mégiscsak az. hogy Kuba öt esztendeje a forradalom valóságos világítótornya Latin- Amerikában. Politikai rezsim szempontjából a latin-amerikai országok nagyon is külön­bözők. A lakosság döntő többségének társa­dalmi és gazdasági jogfosztottsága azonban tucatnyi la tin-amerikai országban éppen olyan, mint Kubában volt Batista és az ame­rikai monopóliumok uralmának idején. A la­tin-amerikai országok legszélesebb tömegei ezért valósággal mint a „reménység szigetére” tekintenek Kubára. S az ő politikai nyomásuk olyan erőt képviselt és képmsei ma is, amely erősen leszűkíti a Kuba elpusztítására törő erők manőverezési lehetőségeit. S az, hogy Kuba „a reménység szigetévé* vált Latin-Amerikában — egyben a jövőt is meghatározza. A kubai nép támogatása, s az, hogy a forradalmi szagét nincs egye­dül igazságos és nemes harcában, állandó vonzóerő. A rabságból a szabadságba való „k i t ö r é s” lehetőségét csillantja fel Latin- Amerika népei előtt is. A forradalomnak ter­mészetesen nincs „menetrendje”. Kuba hatása olyan erős lesz, amilyen sikerrel építi to­vább a felszabadított nép a maga országát, s emeli önmagát a tudatlanság szakadé- kaiból a kultúra, a tudás és a jólét csúcsaira. „Menetrend” tehát nincs. De egv „indulási i d ő” bizonyos: a nyugati féltekén 1959. ja­nuár elsején, Havanna ünneplő utcái felett kondult meg először a harang... Milyen beruházásokkal gazdagodik Heves megye 1964<-ben ? vízellátása is. Tervezik a gyom gyösi szennyvíztelep harmadik ütemét és a kompolti kenyér­gyárat). Lakásépítés 1964-ben Heves megyében 528 laikás építését fejezik be ebben az évben. Ebből Egerre 272, Gyöngyösre 160, Hatvanra 80 lakás jut majd. Az 1964-ben lakásépítésre fordított összeg mintegy harminc százalékkal magasabb az 1963. évinél. A termelőszövetkezetek me­zőgazdasági létesítményei is fokozott ütemben, tervszerű­en épülnek. A majorok kiépí­tése folyamatban van és a korszerű épületek biztosítják a nagyüzemi gazdálkodás lehe­tőségeit. A fokozott ütem áll a termelőszövetkezetek gépe­sítésére is. A felsorolás koránt sem tel­jes. Egyre nagyobb beruházá­si programot ad a népgazda­ság fejlődése — megyénknek is. Évek óta égető és ma sem megoldott kérdés a kivitelenéi kapacitás biztosítása a megyé­ben végrehajtandó beruházási feladatok számára. Ha a me­gyében lévő építőipar helyze­tét vizsgáljuk, csak a fejlesz­tésre szabad és kell gondol­nunk. A Heves megyei Álla­mi Építőipari Vállalat fejlő­dése nem kielégítő, míg a Ta­nácsi Építőipari Vállalat har­minc százalékos fejlődése az idén (1964-ben is újabb har­minc százalékkal növeli ter­vét!) biztató. Minden építő­ipart irányító szervnek arra kell törekednie, hogy a kivite­lezők még több beruházást valósíthassanak meg. A nép­gazdaság egyetemes érdekein túl a megye gyorsabb fejlő­dése is ezt kívánja. (f. a) földgáz végleges bekapcsolása, az új egri autóbuszállomás_ a Vorosilov téren, a Tanácsi Építőipari Vállalat központi telepének fejlesztése, a Magyar Nemzeti Banknak és a Magyar Beruházási Banknak az egri Vorosilov téren épülő székhá­za (építészetileg is figyelemre méltó alkotás lesz!), a közpon­ti cukrászműhelyek Egerben és Gyöngyösön. Korszerűsítik az egri vízellátást és megépítik az egri Diófakút utcai felüljárót, amellyel Eger légi közlekedési kérdését veszik le napirendről. Most a száznál kisebb létesít­ményről, a községfejlesztésről és a felújításokról nem szól­tunk. — Nem érdektelen megemlí­teni azt sem, hogy a tervező irodákban milyen új létesítmé­nyek kiviteli terveit, költség- vetését munkálják 1964-ben a mérnökök és a szakemberek. A tervdokumentációknak ugyanis már készen kell áll- niok, amikor a kivitelezők a szerződéseket kötni készek és a bankoknál a hiteleket az egyes létesítményekre lekötni szán­dékoznak a beruházók. A ter­vező irodák tehát már 1963-re készítik elő a beruházási munkát. Néhá­nyat ízelítőül ezek közül: ter­vezik a hatvani tizenkét tan­termes középiskolát, Heves­nek, Pétervásárának és Lőrin­cinek egy-egy nyolctantermes középiskolát, Gyöngyösnek két nyolctantermes középiskolát, Kálnak tizenkét tantermes ál­talános iskolát, Lőrincinek a nyoctantermes általános isko­lát. A hevesi művelődési ház, a hevesi tbc-kórhás ter­vei is ebben az évben ke­rülnek dossziéba, de elké­szülnek az Eger északi részé­nek vízellátását megoldó ter­vek is. Ebben a munkában benne szerepe] az igazgatásba? Egerhez csatolt Felnémetnek a matban levő, és új, nagy ipari létesítmények kapják. — 1964-ben indul a visontai külszíni fejtés és hőerőmű, mélyépítési munkákkal. A hő­erőmű 600 megawattos lesz és ezzel az egyetlen számmal már érzékel tettük jelentőségét ener­gia-hálózatunkban. — Fejlődik az Egyesült Izzó gyöngyösi telep>e, ahol egyre több nő talál munkaalkalmat. A Fűtőberendezések Gyára Hatvanban létesít telepet. Bő­vül a felnémet! mészőrlőmű, évi termelése megkétszerező­dik: 500 ezer tonnát termel majd. — Nemcsak az országos je­lentőségű visontai beruházás és az ip>ari decentralizáció kö­vetkeztében megyénkbe kerülő gyáregységek jelentik a me­gye beruházási keretét forint­ban és létesítményekben: a megyei tanács beruházási vo­lumene — az 1963. évihez ké­pest mintegy harminc száza­lékkal emelkedik. Hőerőmű, iskolák, (őldváz A több millió forintos költ­séggel épülő és 1964-ben befe­jeződő beruházások közül fel kell sorolnunk az egri Szilá­gyi Erzsébet Leánygimnázium bővítését, a tamamérai körzeti sütőüzem létesítését, az egri gyermekváros nyolctantermes iskoláját, a gyöngyösi rendelő­intézetet, a gyógyszertári köz­pont raktárát, és az egri egészségügyi szakiskolát. A tervezett ütemben halad a gyöngyösi vízellátás korszerű- sítése-bővítése és a hatvani 152 ágyas kórház építése. Az 1964-ben induló, tőbb- millió forintos megyed beruhá­zások: az egri Hadnagy utcai íyolctantermes általános isko- a, az egri fedett uszoda, a ver­peléti, a füzesabonyi nyolctan- ermes középiskola, az egri ! A beruházás a népgazdaság legfontosabb fejlesztési eszkö­ze. Minden egyes új létesít­ménnyel új munkaalkalmak nyílnak, bővül az ipari terme­lés, növekszik a lakosság anya­gi és kulturális ellátottsága, emelkedik az életszínvonal. Az újévi ünnepek alkalmából megkerestük kérdéseinkkel dr. Hortobágyi Istvánt, a megyei tanács tervosztályának helyet, tes vezetőjét, aki nyolc éve egyik irányítója a megyei be­ruházásoknak. Kérdéseinkre az alábbiakban válaszolt: — Heves megyében az utób­bi évekhez képest a beruhá­zások összege és jelentősége fo­kozódik, megyénk ipara erő­teljesebben fog fejlődni. Ezt a fokozott ütemet szükségszerű­vé teszi a megyében feltárt lig­nit, olaj és sok más ásványi va­gyon. Ezeknek a kiaknázására kell ipari létesítményeket te­remtenünk, s ezzel jarítjak a lakosság foglalkoztatottságát is. Mert ez sem elhanyagolan­dó kérdés, amikor a beruházá­sokat megtervezik. Gyöngyö­sön és környékén például nem állnak szűkében a munkaalkal­maknak, javul a helyzet ezen a téren Hatvanban és környé­kén is, míg Egerben, a környé­kén és a megye alföldi közsé­geiben a lakosság foglalkozta­tása még nem teljesen megol­dott kérdés. Amikor tehát a közgazdászok, mérnökök és a sok irányból összeműködő szakemberek — a nagy távlati fejlesztési terveken belül egy- egy évre szólóan meghatároz­zák a beruházásokat, azok egyes tételeit, gondosan mér­legelik a sorrendet, a célok fontosságát — Mi sem természetesebb, hogy Heves megyében is, az ipari fejlődés töretlenül emel­kedő vonalának megfelelően, a legnagyobb összegeket a folya­• • Ötéves a „Reménység" szigete gáltatási igényeinek kielégíté­sét és keresletének irányítá­sát. A vendéglátás területén is sok új célkitűzés vár megol­dásra. Jobb irányító és szer­vező munkán keresztül, nagy­szerű lehetőségek vannak olyan újszerű rendezvények le­bonyolítására, mint a földmű, vesszövetkezeti vendéglátó egységekben tartandó esküvők, névnap>ok, névadó ünnepségek és műsoros estek. Ki kell szé­lesíteni vendéglőinkben az elő­fizetéses étkeztetést és az ételek utcán át történő árusítását. Fontosabb jövő évi célkitű­zések között meg kell említeni azokat a feladatokat, amelyek a földművesszövetkezetek gaz­dálkodásának javításával, a szövetkezeti vagyon gyarapítá­sával, védelmének fokozásával függnek össze. A földműves­szövetkezeti irányító és ellen­őrző munka színvonalának és hatékonyságának növelésével, a jövő évben elérendő egyik alapvető feladatunk az elszá­moltatási fegyelem további szí. lárdftása és a leltárhiányok összegének jelentős mértékű csökkenése. E célkitűzés gya­korlati megvalósítása érdeké­ben jobban ki keli szélesíte­nünk a társadalmi ellenőrzést, bátrabban kell támaszkodni a földművesszövetkezeti tagság­ra és választott testületéi mun­kájára Az új év küszöbéhez érkez­ve, ezek lesznek fontosabb jö­vő évi célkitűzéseink, amelyek­nek megvalósítása elsősorban foglalkoztat bennünket. Az új esztendő elején bízunk abban, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom előtt álló feladatokat még nagyobb lendülettel és szorgalmas munkával fogjuk megvalósítani Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke / nagy része leszedetlen maradt.- E probléma megoldása érdeké­- ben javaslatot tettünk felsőbb 1 szerveinknek arra, hogy az í egri járásban nagy mennyiség- r ben termő szilva értékesíté­- sere aszalóüzemet létesítsünk. A felvásárlásnál jelentkező : jövő évi feladatok nagyságát- mutatja, hogy a népgazdaság ; és a lakosság igényeinek meg­felelő kielégítésére mintegy i 6 740 ragon árut , kell a tervek szerint felvásá­rolni. Évről évre komoly gondot ' jelent jó néhány vegyescikk, j többek között baromfi, tojás, , száraz bab és ipari szalma fel- ' vásárlási tervének teljesítése , is. Mondanunk sem kell, hogy ' valamennyi keresett cikkből a ] jelentkező igényeket távolról sem tudjuk kielégíteni. 1964- ben a földművesszövetkeze­teknek baromfiból 15,5 vagon, tojásból 0 milliót, babból pe­dig 35 vagon árut kell felvá­sárolni. E cikkféleségek terv­teljesítése alapvetően azon múlik, hogy sikerül-e hatásos intézkedések megtételével elő­segíteni a háztáji gazdaságok termelésének fokozását A földművesszövetkezeti te­vékenység másik nagy terüle­tén a kiskereskedelem — bolti és vendéglátóip>ar — forgalmá­nak szervezésében és lebonyo­lításában az új évben szintén nagyobb feladatok állnak előt­tünk. Megyénkben a tervelő­irányzatok szerint a két üzem- ág területén 1 milliárd 30 mil­lió forint, körülbelül 70 millió forinttal több forgalmat kell lebonyolítani, mint az elmúlt évben. Közismertek azok az ered­mények, amelyeket a bolthálózat fejlesztéséhen földművesszövetkezeteink az elmúlt években elértek. A SZÖVOSZ V. kongresszusának határozatában megjelölt célki­tűzéseket végrehajtva, a jövöf évben is folytatjuk megyénk területén a bolti és vendég­látóipari hálózat korszerűsíté­sét. Erre a célra a földművesszö­vetkezetek részére több, mint 31 millió forint beruházási, felújítási és tatarozási keret áll rendelkezésre. Az új évben többek között felépül Hevesen , egy vendéglátóipari bázisüzem ; 750 000, Terpesen és Mikófal- ‘ ván egy-egy büfé 360—360 000, Tiszavánán egy textilbolt 580 ezer, Mikófalván és Tarnazsa- dányban egy-egy vegyesbolt ' 430 000 forint értékben. Remé­nyűink van arra, hogy 1964 ta- ' vaszán megkezdődik a füzes­abonyi áruház építése és a be- í ruházás zavartalanul folyta- , tódhat. A főbb beruházások ' mellett több millió forintot fordítunk az üzletek korszerű- sítésére, berendezés pótlására, c raktárbővítésre és gépesítésre, , a higiéniai követelmények biz­tosítására. Az áruforgalom mennyiségi f mutatóinak és a hálózat kor- j szerűsítésének továbbfolytató- , sa mellett, ez évben leginkább , a kereskedelmi munka minő- g ségének és tervszerűségének p fokozása foglalkoztat ben- t nünket. A jelenlegi viszonyok között a falusi lakosság alap­vető közszükségleti cikkekkel való ellátásán túlmenően, a földművesszövetkezeti keres- kedelmek fontos feladata, hogy c a város: színvonalának megfe- s lelő módszerekkel biztosítja a s falusi lakosság ruházkodási, á lakberendezési, higiéniai, szol- r Mögöttünk az 1963-as é eredményeivel, tapasztalatai val, előttünk a megoldásra vá ró terveivel és problémáivá az 1964-es új esztendő. Régei kialakult szokás, hogy az óé' végén, az új év kezdetén min denütt elkészül a végzett mun káról a számvetés. Ilyenko azonban a figyelem már egy re inkább az új feladató! megoldására irányul. Megyénkben a földműves- szövetkezeteik az óesztendőbei — a mutatkozó fogyatékossá­gok ellenére is — egészsége­sen fejlődtek. Szép eredménye, két értek el célkitűzéseink tel­jesítésében. Többek közöt' lebonyolítottak, mintegy 961 millió forint értékű bolti éj vendéglátó forgalmat, felvásá­roltunk több, mint 5 400 vagor zöldséget, növeltük a megyér, belüli értékesítést, mintegy 600 vagonnal több árut adtunk el megyénk lakossága részére mint az előző években. Több új üzlettel bővült kereskedel­mi hálózatunk és korszerűsí­tettünk sok egységet Közel 3 000 fővel szélesedett szövet­kezeti tagságunk tábora. Ered­ményeink alapján némi meg­nyugvással, — de nem elbi­zakodva — elmondhatjuk, hogy szövetkezeteink jó ala­pokkal érkeztek az új év ka­pujához. Rend érkezésünkre áll­nak mindazok a feltételek, amelyek jövő évi terveink, fe­ladataink maradéktalan meg­valósítását szolgálhatják. Igaz dolog azonban az is, hogy az 1964. évi feladataink nagyobbak, bonyolultabbak lesznek. Mennyiségileg szá­mokban is lemérhető az a feladat-többlet), amely az új évben megvalósításra vár. Földművesszövetkezeteink egyik fontos munkaterülete a felvásárlás. Közismertek azok a körülmények, amelyek kö­zött 1963-ban a földművesszö­vetkezeti felvásárló szervek feladataikat végezték. A szö­vetkezeti dolgozók és vezető­ségek odaadó, szorgalmas munkája ellenére több objek­tív akadály; szállítási-techni­kai eszközök hiánya és ese­tenként értékesítési szervezet­lenség is hátráltatta a munka menetét. A tapasztalatok alapi­ján elmondhatjuk, hogy az új esztendőnek is egyik legfonto­sabb és legnehezebbnek ígér­kező feladata a zöldség-gyü­mölcsfélék felvásárlásának szervezése és bonyolítájsa. Ezért a lehetőségeken belül tovább kívánjuk javítani a technikai felkészülést. Fokozott ütemben épül a gyöngyösi hűtőraktár, tervbe van véve a hatvani új kirendeltség létesítése és több helyen a felvásárló helyek korszerűsítése. A zöldség-, gyümölcsfelvá­sárlás másik nagy problémája — amely az elmúlt évben sán­tán nagymértékben jelentke­zett — a megtermett áruk ér­tékesítése, az elhelyezéshez szükséges piacok biztosítása volt Az értékesítés területén a múlt évben elért eredmények ellenére, még mindig nagy le­hetőségeink vannak mind a megyén belüli, mind a me­gyén kívüli piacok szélesítésé­ben és fokozottabb kihasználá­sában. Heves megyében jó ter­més esetén problémát jelentett eddig a megtermett szilva ér­tékesítése. A rendelkezésre álló piac szűk volta miatt ilyen években a termelés je­lentős része kárba veszett, mert a megfelelő termelői ér­dekeltség hiánya miatt az áru 5 686 363 óra és ékszer ut 7 225 901 utalvány, 7 229 156 rádió, 7 288 229 utalvány, 7 288 249 utalvány. 9140 628 utalvány, 9 147 654 utalvány, 917 717 mosógép, 9 174 429 moped, 9 177 984 rá­dió, 9 652 792 óra, 9 654 631 rá­dió, 9 655 482 bútor, 9 838 651 rádió, 9 854 343 mosógép, 9 866 043 rádió, 9 890 288 televf- áó, 9 9C1 642 ezüst evőeszköz­készlet, 9 905 698 utalvány, 9 915 990 televíáó, 9 932 006 rádió. 531 756 moped. 532 642 tan- góharmonika, 535 704 televíáó, 551 687 rádió, 562 268 vásárlá­si ut., 537 720 óra, 576 741 rá­dió, 576 744 óra és ékszer ut, 581 156 hűtőgép, 581 320 óra, 584 388 televízió, 586 285 arany­óra, 598 449 óra, 2 387 049 terített asztal. 2 452 561 óra, 2 453 473 televí­áó, 5 658 271 villanytűzhely, 5 661 063 rádió, 5 662 070 rádió, 5 667 616 tv, 5 680 828 éléskam­ra ut, 5 685 042 vás. ut, Gyorslista a lottó 51. játékhetének sorsolásáról

Next

/
Thumbnails
Contents