Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-31 / 305. szám

VILÁG PROT.rT4R.1Ai. EGYESÜLJETEK! ÄRA m FILLÉR AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Mi kerül a történelembe 1963-ból ? írta: Mihály fi Ernő, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja "I (JA végére értünk. Te A 't'O kintsünk végig belpolitikai eseményein, mér­jük fel, mi kerül be ebből az esztendőből a történelembe, a történelemkönyvekbe. A Magyar Szocialista Mun­káspárt VIII. kongresszusa határozatainak végrehajtását, kezdtük meg 1963 újévkor. Ez a kongresszus mondta ki, hogy befejeztük a szocializ­mus alapjainak lerakását, kezdetét veszi a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Ehhez a munkához fogtunk hozzá az elmúló év elején. Januárban már választá­sokra készültünk. Megkez­dődtek a jelölő gyűlések az országgyűlési képviselő- és tanácstagi választásokra. A választás nálunk két részből álL Az első rész a kiválasz­tás, a második a megválasz­tás. Száz- és százezer ember vett részt a jelölő gyűlése­ken, ahol a képviselők és ta­nácstagok kiválasztása folyt. Ezeken a választási gyűlé­seken már szinte kialakult az új országgyűlés és az új tanácsok munkaprogramja is. Február 24-én folyt le a vá­lasztás, eredménye a legtel­jesebb bizalom volt a párt politikája iránt. Összeült az új parlament s már az első ülésszakon új tárgyalási sü­lős, tanácskozási mód alakult kL Az év második ország- gyűlési ülésszakán, mint is­meretes, hetven felszólalás hangzott el, beszámolók, hoz­zászólások, javaslatok, inter­pellációk és az interpellációk­ra adott miniszteri válaszok. Őszinte, nyílt vitában az or­szág valamennyi időszerű kérdése felvetődött a® ország nagy nyilvánossága előtt az országgyűlés ülésén. A központi probléma természetesen az öt­éves terv harmadik esztende­jének végrehajtása, a terv tel­jesítése. Sok nehézséget ho­zott az 1963-as esztendő, a szokatlanul kemény, hosszú, nehéz tél bénította az ipar egy részét, rontotta a mező- gazdaság eredményeit, külö­nösen a gabonatermelést, sú­lyos zavarokat okozott a szállításokban. De egészséges népgazdaságunk úrrá lett a nehézségeken, az ipar túl­nyomórészt behozta az év fo­lyamán a lemaradást, egész évi kenyerünket részben im­porttal biztosítottuk s min­den vonatkozásban megálla­pítottuk, hogy az ötéves terv végrehajtása jó ütemben ha­lad, teljesítése általában biz­tosítva van, sőt egyes vonat­kozásokban már a harmadik évben az egész ötévi tervet túl is teljesítettük. leletünk javult, életszín- vonalunk emelkedett ebben az esztendőben. Ebhez nem is kellenek statisztikai adatok, ezt valamennyien tudjuk, érezzük, tapasztaljuk. A nemzeti egység ebben az esztendőben szélesedett, szi­lárdult, társadalmunk életé­nek ez a legdöntőbb, legjel­legzetesebb vonása. A Haza­fias Népfront, amely ennek a nemzeti egységnek megteste­sülése, harmadik kongresszu­sára készül, és egész munkás­ságával építi a szocialista nemzeti egységet, amelyről a párt VIII. kongresszusa art állapította meg, hogy „vezető ereje a munkásosztály, annak forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt, az egész magyar nép elismert vezetője. Társadalmunk va­lamennyi dolgozó osztályán nak és rétegének szocialista összefogása a Hazafias Nép­front-mozgalom alapja. Egyre több az olyan kérdés, amelyben tökéletes egész né­pünk egyetértése. Ezek közé tartozik a békéért való harc. Leszerelési hónapot tartot­tunk a Béke-világ tanács ha­tározata értelmében 1963 ta­vaszán. A Békc-vüágtanács felhívása azt mondta ki, hogy „1963 tavasza legyen a béke történelmi fordulópontja. Egy tavaszi világraszóló békehad­járat megindításával a meg­levő békeerőket egységes nagy erővé kell változtatni”, hangzott el a felhívás. S augusztusban a béke leghatrl- masabb ereje, a Szovjetunió elérte, hogy aláírták a moszk­vai részleges atomcsend- egyezményt, a hidegháború első fegyverszüneti megálla­podását. Augusztus 5-e, az aláírás napja, már világtörténelmi dátum. Néhány nap alatt va­lóságos világ-népszavazás zajlott le. A magyar nép a legelsők között adta le egyet­értő szavazatát s törvénybe iktatta a második béketör­vényt. A béke, a világbéke, a fegyver nélküli világ gyönyörű perspeküvája leg­ragyogóbb varázsa a szocia­lizmusnak. ' A magyar nép teljes egy­ségben sorakozott fel a béke táborában, ezt bizonyította az év folyamán megtartott or­szágos békekongresszus, s utána a magyar nép egységes lelkesedéssel üdvözölte a moszkvai atcmcsend egyez­ményt. Modern filmek, művészi fényképek módszere az, hogy bizonyos eseményeket nem közvetlenül fényképeznek le, hanem a nézők, á szemtanúk arcának tükrében az esemé­nyek hatását fényképezik, az emberek örömét, lelkesedését vagy éppen gyűlöletét, felhá­borodását. haragját a tükröző szemekben. így lehet a világ nagy tör­ténéseivel, a nemzetközi ese­ményekkel is foglalkozni, azokról pontosan, részletesen, hitelesen beszámolni a ma­gyar belpolitikai élet elmúlt esztendejének tükrében. A magyar nép belső életében történt és megfigyelt reagá­lásokból pontosan kirajzoló­dik a nemzetközi események iránya, jelentősége is. Népünk életében hatalmas előrelépést jelent oktatási re­formunk megvalósulása. Élt­hez kapcsolódnak más jelen­tős kulturális eredményeink is, amelyek 1963-ban bonta­koztak ki. Nem a legutolsó ezek között a sajtó fejlődése, a közönség növekvő igényelt teljesítve 1964-től megnő a lapok oldalterjedelme és új lapok is Indulnak. 'T’ örténelmi esztendő x volt-e hát 1963? Igen, — de melyik év nem volt történelmi jelentőségű az el­múlt évtizedekben, a világot átalakító társadalmi változá­sok idején. 1963-nak azonban a közelmúlt társain túl is van korszakos jelentősége. Most ötven éve, 1913-ban volt az első világháború előtt az utolsó békekarácsony. Azntán 1914-től 1964 küszöbéig a vi­lágháborúk és a hideghábo­rú fél évszázados korszaka következett. A hidegháború első fegyverszüneti szerződé­se, a moszkvai részleges atomcsendegyezmény kétség­telenül az 1963-as évnek leg­nagyobb eseménye. Re­ménységünk van rá, hogy 1963-ma! ez a félszázados háborús korszak lezárni. Magyar államférfiak iidvöiiS táviratai a kubai nemzeti ünnep alkalmából OSVALDO DORTICOS TORRADO elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének, a Kubai Szocialista Forradalom Egységpártja titkársága tagjának FIDEL CASTRO elvtársnak, a Kubai Forradalmi Kormány miniszterelnökének, a Kubai Szocialista Forradalom Egység­pártja országos vezetősége első titkárának HAVANNA A Kubai Köztársaság nagy nemzeti ünnepe, a forradalom győzelmének 5. évfor­dulója és az új esztendő alkalmából a Magyar Képköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, az egész magyar nép és a magunk nevében forró testvéri üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük Önöknek és a hős kubai népnek. , A magyar nép nagy elismeréssel gondol arra a harcra, amellyel Kuba hős népe Fidel Castro elvtárs vezetésével kivívta szabadságát, az ország függetlenségét és fényes győzelmet aratott a társadalmi haladásért vívott küzdelemben is. Kuba népe hősiesen dacolva az imperialisták fenyegetéseivel, magasra emeli a szabadság és a szocializmus lobogóját. Népünk nagy együttérzéssel figyeli országépítő munkájukat, amelynek sikerei büszkeséggel és örömmel töltenek el bennünket. A Magyar Népköztársaság, a többi szocialista országgal együtt, szilárdan és teljes szívvel áll Kuba mellett Szabadsága védelmében, népe felemelkedéséért folyó harcában. További nagy sikereket kívánunk a testvéri kubai népnek és vezetőinek független, szabad hazájuk felvirágoztatásáért, a szocializmus győzelméért vívott nagyszerű küzdel­mükhöz. DOBI ISTYÄN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke KÁDÁR JÁNOS, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a. Magyar Szocialista Munkáspárt. Központi Bizottságának első titkára 1964 Január i Boldog új esztendőt! Előjegyzés az 1964 »*»«%*»«*•* Ar« •*•*** ** w»»#r «um Hétfő 30 Dávid Kedd 31 Szilveszter Jaj, megint öregebb lettem egy évvel! HRUSCSOVt Legyen 1964 a további enyhülés r MOSZKVA (TASZSZ): Nyi­kita Hruscsov hétfőn nyilatko­zatot adott Henry Shapirónak, az UPI amerikai hírügynök­ség moszkvai tudósítójának. A szovjet miniszterelnök egye­bek között kijelentette: — Azt akarjuk, hogy az új évben békés együttműködés, jószomszédság és barátság ala­kuljon ki az Egyesült Államok lés a Szovjetunió népei között. I Ez fontos a mi országainknak, de más népeknek is. Ha a mi két országunk és a többi állam egyesíti erőfeszítéseit a béke érdekében, akkor a beköszöntő 1964-es év döntő fordulatot hozhat a javulás irányában, az egész nemzetközi helyzetben. A Szovjetunió hajlandó szemügy­re venni minden olyan javas­latot, amely elősegítheti a szovjet—amerikai jószomszédi viszony kifejlesztését. Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet nép a békés építés nagy­szabású terveivel lép az új esztendőbe. Hisszük, hogy az amerikai nép sem akar háborút — jelentette ki, majd hozzá­fűzte: megelégedéssel fo­gadtuk Johnson elnök megnyilatkozásait, ame­lyekben kifejezésre juttat­ta, begy a külpolitikában folytatni kívánja a nem­zetközi kérdések békés rendezésének, a szovjet— amerikai viszony megjaví­tásának, a hidegháború megszüntetésének irány­vonalát. Mi is emellett vagyunk. Az 6- évben kelt enyhülési remé­nyek okot adnak egy olyan jóslatra, hogy az új esztendő e tekintetben az elmúlt évnél is jobb lehet. Hruscsov felsorolta azokat a kérdéseket, amelyekben ész­szerű megegyezést lehetne el­érni. Ezek között említette a fegyveres erők csökkentését, a hadi kiadások megnyirbálását, a NATO és a Varsói Szerződés államainak meg nem támadási szerződését, a nukleáris fegy­verek terjedésének megakadá­lyozásáról szóló egyezményt, az atomfegyvermentes öveze­tek megteremtését. Hasznos in. tézkedés lenne a külföldön tartózkodó csapatok létszámá­nak csökkentése. Mint mon­dotta, minden ország számára nagy győzelem lenne, ha az összes csapatokat kivonnák idegen földről. Ügy véljük — folytatta.—, hogy lépésről-lépésre korlátoz­ni kellene a fegyverkezési haj­szát, mert így teremthetnénk Dobi István elvtárs, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagja, december 31-én tölti be 65. életévét. Eb­ből az alkalomból az MSZMP Központi Bizottsága vacsorát adott Dobi István elvtárs tisz­teletére. A vacsorán — amelyen jelen volt Dobi Istvánné elvtársnő is — részt vettek: Kádár János, a Központi Bizottság első titká­ra, Apró Antal, Biszku Béla, kedvező légkört az általam és teljes leszerelés kérdéséne. radikális megoldásához. Emlékezteit rá, hogy a szovjt parlament az 1964. évi költsél vetésben csökkentette a katc nai előirányzatokat, s kijeler, tette: „sikerült megtenni ; nemzetközi enyhülés első lépt seit”, majd így folytatta: „m: ért ne lépnénk tovább ezen a úton, miért ne sokszoroznám meg az elért eredményt? É: természetemnél fogva derülát vagyok. A mi optimizmusunk, t marxisták derűlátása rea­lista szemléletünkön ala­pul, s számunkra a béke megszilárdításának remé­nye nem amolyan csalfa és talajtalan ábrándozás”. Befejezésül Hruscsov a szov­jet nép cs a maga nevében bé­két és boldog életet kívánt az új év alkalmából az Egyesült Államok népének. (MTI) Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, dr. Münnich Fe­renc, a Politikai Bizottság tag­jai, Kisházi Ödön, Kiss Károly, a Központi Bizottság tagjai, Barcs Sándor, Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tagjai, s Vess Istvánná, az Országgyűlés el­nöke. A Központi Bizottság nevé­ben Kádár János elvtárs kö­szöntötte Dobi István elvtár- sat, aki meghatott szavakkal mondott köszönetét a jókíván­ságokért. (MTI) A Központi Bizottság vacsorája Dobi István etvtárs 65. születésnapja alkalmából

Next

/
Thumbnails
Contents