Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-29 / 303. szám

4

N-É PÜJSAG

1963. deeember 29.; vasárnap

LUNACSARSZKIJ EMLEKE Az olajmunkások panaszaira

gBuliszobákkaí" épüli lakótömbök

Az Egyesült Államok Regina nevű kis városában (Saskatchewan) egy építési vállalkozó olyan lakóházakat emeltet, ^melyeikben külön helyiségek állnak rendelkezésre „házibulik” megtartására. A bérlőknek jogukban áll éjszakai mulatozásaikat az erre a célra fenntartott, hangszigetelt szobákban lebonyolítaniuk.

Még néhány nap és lepereg az 1963-as esztendő. Szilvesz. tér éjszakáján kialszanak a színpad fényed, megáll a játék és néhány másodpercig csend lesz a színpadon, a nézőtéren egyaránt. S míg a „vasnyel ű éjfél” élüti a tizenkettőt, színészek és közönség elbúcsúzik az óévtől, hogy a fények kigyúltával, pezsgővel köszönt, sék az újat. De nemcsak a búcsú, a számadás pillanatai ezek. Mint filmszalag végigpereg e pár másodperc alatt előttünk

— legalábbis nagy vonalakban

— az elmúlt esztendő minden jelentős mozzanata, hogy egésszé állva, módot adjon nekünk számadást végezni: íme, ezt csináltuk, ezt alkottuk' az elmúlt tizenkét hónap alatt.

A színház krónikása behunyja egy pillanatra a szemét, hogy lepergesse, nem a saját, hanem a színház elmúlt félévének fontosabb eseményeit. Igaz, a színház életében a szilveszter — a végső számadás ideje — nem december utolsó napján, hanem a június—júliusban, az évadzárás után következik be.

Öt bemutatóról adhatott hírt a krónikás, s visszaemlékezve az Aiasz, és a Nőuralom bemutatója az, amely legmaradandóbb élményként vésődött belénk. De kellemes estét szerzett a színház a Mária főhadnagy, a Nadrág, a Doktor úr bemutatójával, s mi, akik már

lattuK a DanKo rosta xajeioaaa- sait, úgy gondoljuk, hogy a darab szilveszteri bemutatójának is előlegezhetjük a „siker” jelzőt.

Mindenkor örömmel szolt a krónikás a tájelőadások sikeréről. A Dankó Pista ötven és A nadrág negyvenhárom tájélőadása már önmagában is jelzi az előadások sikerét és a színház ez irányú munkájának jelentőségét. A színház néhány művészének kiugró egyéni sikere, Lehoczky Éva külföldi vendégszereplésed, Kopetty Lia kaposvári beugrása, színészek— üzemi dolgozók találkozói, stb., jelennek meg a képzeletbeli vásznon, s mindez a színház élő, eleven voltát bizonyítja, — örömmel adott hát hírt róla a krónikás.

A krónikás a napokban adott hírt az igazgatóság jövő terveiről, s erősen bízik benne, hogy a tervek realizálódása sok kellemes hír forrása lesz számára. „Egy évvel több megint! — Vagy eggyel kevesebb?” — teszi fel a kérdést a költővel együtt. S azzal a reménnyel kíván boldog új esztendőt a színház dolgozódnak és a kedves közönségnek, hogy akik az év végi számadást végzik, így összegezhessenek: egy évvel

több megint az alkotó évek száma, egy eredményes esztendővel lett öregebb ismét az egri Gárdonyi Géza Színház.

(ezy)

Amilcór egy értekezleten felvetettem, hogy a gyorsabb ügyintézés érdekében át kellene szervezni a vállalatot, dermedt csend támadt. A szoba négy sarkából hideg szelek fújtak felém és én megborzongtam. Ennek ellenére elkészítettem egy javaslatot és elhatároztam, hogy ezzel a javaslattal felmegyek a Főközpontba. Kollégáim lebeszéltek erről a lépésről, azt mondtak, minek ártom bele magam olyan ügyekbe, amelyek nem tartoznak rám, úgyis én fogom húzni a rövidebbet.

Néhány nappal később Kiss osztályvezető félrevont és közölte velem, hogy lehetetlenre vállalkozom. A vállalat jelenlegi szervezete szent és sérthetetlen. Azok, akik eddig változtatni akartak rajta, mind pórul jártak.

— Egy kartársuhk, szegényke, kővé dermedt, szobra, még ma ie látható a Főközpont

Jőogyan keletkeznek a legendák?

alagsorában, egy másik pedig kutyává változott ... Öva intem magát ettől a meggondolatlan cselekedettől — suttogta Kiss osztályvezető.

— Nem félek — feleltem dacosan, a mártírok bátorságával. Valójában azonban nagyon féltem, mondhatnám aid: is, hogy a frász kerülgetett.

Másnap Nagy osztályvezető kéretett be a szobájába.

— Maga tetszik nekem — fogadott szeretetteljes mosollyal és hellyel, cigarettával kínált. — Szeretem az ilyen keménykötésű fickókat, mint maga... Éppen ezért szükségesnek tartom figyelmeztetni, hogy a terve nagyon veszélyes... Mondják. hogy dolgozott itt valaha egy fiatalember, as is a fejébe vette, hogy a vállalatunk reformokra szorul. El is ment ebben az ügyben a Főközpontba, de ott az előcsarnok mocsárrá változott alatta és az ifjú ember nyakig süllyedt a hínárba. A lépcsőfokok felvoní- tottalc, amikor rájuk lépett és beleharaptak, belecsimpaszkodtak a bokájába. Lerázta őket és felvonszolta magát az első emeletre. A folyosón a meny- nyezet olyan alacsonyra ereszkedett le, hogy csak hason csúszva tudott eljutni a főigazgató ajtajáig. Midőn benyitott, az ajtón, az ajtó vészjóslóan azt nyikorogta: „Fordulj

vissza, te hülye, még meggondolhatod magad!” Nem fordult visz- sza. A kilincs tüzes volt, a küszöb pedig

leköpte és ekkor menten varjúvá változott... Néha itt szolcott rep- desni ez a fiatalember a ház körül és szomorúan károg... Nos, ezek után mi a szándéka?

— Elmegyek a Főközpontba •'

Harmadnap Verpeléti osztályvezető ijesz- getett:

— Nem akarom megijeszteni — mondta titokzatosan —, de a maga javaslata őrültség! Nem is olyan régen dolgozott itt egy kollega, aki szintén próbát tett és tudja, mi lett vele?

— Nememem tutu- tudom... — hebegten

— íróasztallá változott. Harmincegy éves volt, amikor íróasztallá változott. A felesége azonnal elvált tőle, mert nem akart egtfüíi élni egy bútordarabbal, ami ugyebár teljesen érthető...

— Es ezek után mi lett vele?

— Itt van! — csapott az íróasztalára. — Most. én dolgozom rajta!

EUakartmn « szemem és felsikoltottam.

Másnap elindultam utolsó utamra a Főközpontba. Akadálytalanul bejutottam a főigazgatóhoz, akinek ijedten és dadogva el-, mondtam, hogy csak akkor tudunk gyorsabban és jobban dolgozni, ha átszervezik a. hivatalt. A főigazgató barátságosan végighallgatott, aztán azzal bocsátott él, hogy; egyetért vélem és fog-\ lalkozni fognak a ja-S vaslatommal. *

Az átszervezést ké-c sőbb végrehajtották. <

Három fölösleges£ ügyosztály szűnt meg:$ Kiss osztályvezetőé, \ Nagyi és Verpelétié. < Mikes György \

amelyek végrehajtását a tröszt illetékes főosztályai figyelemmel. kísérik — kielégítőnek tartjuk. De az évek óta megtűrt mulasztásokért hibáztatjuk a vállalat igazgatóját és az egri telepvezetőt is. Vitatjuk azt a megállapítást, hogy a munkáséUátási problémákat eltúlozták volna a dolgozók, s hogy egyéb jogos munkaruha- igény a téli munkaruhákon kívül nem volt. Cikkünk megje lenése után ugyanis a Szolnoki Városi Tanács VB munkaügyi csoportja, a terv- és munkaügyi állandó bizottsággal közösen ellenőrzést tartott a vállalat szolnoki központjában, az egri olajtelep dolgozóinak védő- és munkaruhával való ellátottságát vizsgálva. 1963. ja- • nuár 1-től a cikk megjelenéséig. tehát november 10-ig vizsgálták a munkaruha-nyilvántartó kartonokat Az ellenőrzés — amelynek eredményér® lapunkat is tájékoztatták — megállapította: igen sok dolgozó nem részesült munkaruha- juttatásbam, s név szerint i* megemlíti öt munkás nevét: Gáspár József, Gulnás Sándor. Párzsi József, Erdős Sándor Ipacs Antal; ezek nemcsak a téli ruhát nem kapták meg, de a kétrészes munkaruhákat, esőköpenyeket sem. Megállapította az ellenőrzés továbbá azt is, hogy igen sok dolgozó részére a kiadott munkaruhák kihordási ideje még az év elején lejárt, de az elhasznált munkaruhák helyett új munkaruhát november 10-ig nem kaptak. Az a megállapítás tehát, hogy a panaszokat eltúlozták s csak a téli munkaruha igényük volt a jogos, mint a szolnoki tanácsi vizsgálat bizonyítja, nem állja meg a helyét.

Reméljük, miélőbb orvosolják az egri olajmező munkásainak többi panaszait is, s hamarosan elismerésre méltó javulásiról számolhatunk be lat’ punk hasábjain.

iomos tsz tsra készül

9 ezerrel gyarapodott vagyon

hány termelésből származó bevételük 1 millió 200 ezer forint. A cukorrépa termelése 1 millió 600 ezer forint bevétett jelentett. Az állattenyésztés jövedelme, illetve bruttó bevétele 2 és fél millió forint.

Igen jelentős az a kedvezmény, amelyben a szövetkezet részesül a különböző forrásokból. A szövetkezet vezetői igyekeztek élni az állam által nyújtott kedvezményekkel, jól kihasználták ennek lehetőségeit;

A beruházási hitelek felhasználása után pl. 500 ezer forint hitelengedményben részesültek. Az üszőnevelésekért közel 70, a saját gépeikkel végzett munka után 140 ezer forint kedvezményben részesültek s mindez kedvezően befolyásolta az összjövedelmet.

Végül tegyük fel a legizgalmasabb kérdést Bölkény Gábor Isz-eln üknek a várható munkaegység értékéről, hiszen a tagságot ez foglalkoztatja legjobban ezekben a napokban. — Az elmúlt gazdasági év — mondja Bölkény elvtárs — egy átlag közepes esztendő volt, s a bevételi forrást nagyban csökkentette a gabona- és zöldségtermésből származó kiesés. Annak idején 31 forintot terveztünk munkaegységenként, jelenleg pedig az várható, hogy 28 forintot fizetünk. Ettől függetlenül, végeredményben a 31 forint mégis meglesz, mert ha a 28 forinthoz számítjuk a premizálás ösz- szegét és a részes művelés után járó egyéni jövedelmeket, akkor mindenki megtalálja a számítását és elégedetten zárhatjuk az elmúlt esztendőt.

Császár István

anyagokat, szerszámokat nem is igényelnek a tröszt műszaki beszerzési főosztályától. Ben- cze vezérigazgató-helyettes intézkedést adott ki a vállalat anyagosztályának átszervezésére.

A munkásellátás területén tapasztalhatók a legnagyobb hiányosságok, lazaságok, a leg- tűrhetetlenebb állapotok. Az egri üzem munliásellátási előadóját november 15-én munkaköréből leváltották, s intézkedést hoztak a hiányosságok megszüntetésére; az intézkedések után a dolgozók megkapták téli ruházatukat is. Egyébként — állapítja meg a levél — a termelési tanácskozáson felvetett munkásellátási problémákat kissé eltúlozták; egyéb kiadatlan, jogos munkaruhaigény a téli munkaruhákon kívül nem volt. Az új felvételes dolgozók munka- és védőruha ellátásáról a vállalat csak a próbaidő letelte után intézkedik (6/1961. Mü. M. sz. rendelet), mért tapasztalat szerint az új felvételes dolgozók nagy többsége még a próbaidő letelte előtt kikéri munkakönyvét, s otthagyja a vállalatot.

Intézltedést hoztak a kazánfűtők pihenő napjainak biztosítására is, váltóműszak beállításával!.

A termelési tanácskozás beszámolójának összeállítása — állapítja meg végezetül a levél — nem a célnak megfelelően történt; kevés volt az egri üzemegységet, a termelést, a dolgozókat érdeklő konkrétum s a válaszadók sem voltak megfelelően tájékozódva, hogy a felvetett kérdésekre megnyugtatóan válaszoljanak. A termelési tanácskozás a vállalat gazdasági és társadalmi szervei részére okulásul szolgált

Bencze László vezérigazgató- helyettes tájékoztatását a vizsgálat megállapításait eredményeit, a hibák felszámolására foganatosított intézkedéseket-—

Egy mill! zárszámads

Az idén egymillió 20( a kosos

A fehér hótakaró alatt szunnyad a vetés a besenyő- telki Lenin Termelőszövetkezet földjein. Az élet azért most sem állt meg. Nem csökkent a munka üteme ezekben a téli napokban sem, csakhogy most a termelés helyett a zárszámadás gondjaival birkózik á szövetkezet tagsága.

A zárszámadási közgyűlés jóllehet csak január első heteiben lesz, de a szövetkezet 'dolgozói már egy hónapja ennek előkészítésén fáradoznak. A közös vagyon- felmérésére I időben megalakult a két leltározó bizottság. Sok összeími- valóju-k akadt a leltározóknak, amíg a közös vagyon minden darabját számba vették.

Sokat gyarapodtak az idén és többek között ma már 22 erőgépet, több mint 600 számosállatot mondhat magáénak a szövetkezet. A leltározó bizottság megállapítása szerint az idén 1 millió 200 ezer forint értékkel gyarapodott a közös vagyon, és annak összértéke elérte a 11 és fél millió forintot. Az egy tagra jutó közös vagyon értéke közel 18 ezer forint.

Ugyancsak sok most a tennivalójuk a könyvelés dolgozóinak, ők dolgozzák fel az ösz- szes nyilvántartásokat, pénztárkönyveket, s ők készítik el a zárszámadásra az idei gazdálkodás pontos mérlegét. Élénken figyelik és keresik, hogy honnan, mennyi pénz, mennyi bevétel fut még be a • közös kasszába. Valósággal do- : bálóznak a milliókkal, hiszen ez a nagy gazdaság ma már milliós tételekben számol.

Az idei termelés összértéke meghaladta a 13 milliót. A doNovember ,10-S lapszamunk- I ban „Olajra lépnek” a hibák, | de mikor? címmel a NagyalföU i di Kőolajtermelő Vállalat egri

j üzemegységének termelési ta- ! nácskozá&áróL a tanácskozáson i elhangzott hozzászólásokról, a | munkások panaszairól írtunk. A cikk megjelenése után a vállalat felettes szervének — Országos Kőolaj_ és Gázipari Tröszt — helyettes vezérigaz- {gatója, Bencze' László vizsgá- I latot rendelt el a tröszt terme- j lési főosztálya, műszaki bére- I zési főosztálya és ipargazdasági főosztálya részvételével. A vizs_ gálát eredményeiből, megálla- 1 pításairól levélben tájékoztatta lapunkat.

A Demjén—Kelet olajmezőt 1957-ben fedezték fel, s mert a terület geológiai felépítése miatt a feltárást csali egymástól kis távolságra telepített kutatófúrásokkal lehet folytatni, az olajméző fejlesztése lassan haladhatott. Főleg .ennek következménye, hogy az olajos terület feltárása, körülhatáro- I lása késik, s a végleges műszaki megoldások, műszaki és szociális létesítmények hiányoznak. 1964-ben már befejezik: a feltárásokat

A dolgozóknak igazuk van — állapítja meg a levél —, ami- kor emberibb körülmények biztosítását kérik. Ezeket a körülményeket megteremtik, s részben már meg is teremtették. A végleges épületekben, pl. a kompresszorházban megfelelő fürdő, mosdó, melegedő helyiségek állnak a dolgozók rendelkezésére.

Az anyagszállítással kapcsolatban felvetett problémákat vizsgálva megállapították: az egri üzem 10 két és fél tonnás tehergépkocsival és 4 lánctalpas csörlős vontatóval rendel kezői, de a vállalat központi szállítási üzemének irányítása alá tartozik egy 10 tonnás csőr. iős gépkocsi is, amelyet az egri üzem a nehéz szállítási igények kielégítésére megkap. A helyzet azonban az, hogy az üzem a feladatainak ellátására elegendő járműparkkal helytelenül gazdálkodik.

A teremelési tanácskozáson Juratovics Aladár, az egri. telep üzemvezető mérnöke azt mondotta: a szükséges brigádbódékat megrendelték, de Pesten elakadt. A vizsgálat viszont azt állapította meg, hogy a vállalat nem igényelt bódékat, s jelenleg megrendelt, de leszállítatlan brigádbódé nincs. Amennyiben a Vállalatnak újabb brigádbódé igénye van — szól a levél — úgy azt soron kívül kielégítik.

Miért fordul elő a telepen anyag- és szerszámhiány? Mert a vállalat anyaggazdálkodási osztálya rossz munkát végez; a rendelkezések határidejét soro- ízatosan nem tartják be, s egyes

aálíuzölt az ilfeté/uj

\NVV\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ J

Az egyik felelőst leváltották, vizsgálatot rendelt el és intézkedéseket tett az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt

művében elavult, attól, ami ma is aktuális, felráaó és elgondolkoztató az ellentmondásaival együtt is nagy jelentőségű orosz író művében.

Több más izgalmasan érdekes írás például Blok-ról, a költőről szóló esszé mellett e kötetben olvasható az a bevezető is, amit Lunacsarszkij 1925-ben írt, saját orosz Pető- fi-fordításai elé. Lunacsarszkij sajnálta, hogy Petőfi költeményei „csak megtörve” — német fordítások közvetítésével — juthattak el hozzá, de tanulmányából kiderül: pontosan felismerte nagy költőnk világ- irodalmi helyét és azt is, hogy Horthy Magyarországában miképpen „lúgozták ki” a plebejus forradalmár Petőfit.

H atvanéves sem volt, ami11 kor a szuggesztív ember, a sokoldalú pártfunkcioná- rius, a klasszikus műveltségű, marxista propagandista, ■ Ana- tolij Lunacsarszkijt régi szívbaja megölte. Soha nem kímélte a szívét, amely harci dalt dobogott, ha küzdeni keltett a jó ügyért A. G.

benne van Gorkij „Klim Szám- gin” című trilógiájának 1932- ben írott, tömörségében is gondolatgazdag elemzése. Kevesen fogalmazták meg oly szemléletesen és mégis szabatosan a szocialista realista típusalkotás valódi feladatát, mint — Gorkij e művéről és magáról a Gorki j-j. életműről szólva — Lunacsarszkij. „Semmiképpen sem szabad azt gondolnunk, — írta többek között —, hogy az egy osztályt képviselő irodalmi típusok az illető osztályt csali annak egészében képviselhetik. Igen kevés alapvető osztály van, ám ezek számos csoportra tagozódnak. Az osztály minden korszakban bizonyos, számú alaptípusból tevődik össze. Megtalálni és elevenen leírni ezeket a típusokat kölcsönhatásukban és más osztályokhoz való viszonyukban — ez a kor életét megjelenítő művész fő feladata.” És mintha csak mai irodalmi vitákhoz szólna hozzá a „sokszólamú” Dosztojevszkijt elemző tanulmány is, amely gondosan, elválasztja mindazt, ami Dosztojevszkij

í? endkívül friss és nag:

te1-*- koncentráló képességű elme. Hihetetlen szomjúság é benne, hogy mindenről tudjon ami a világon történik. Nerr hisz semmiféle szép frázisban A marxizmus megtanította, hogy a felületnél mindig mélyebbre hatoljon.” Ezek a szavaik, amelyeket Anatolij Lunacsarszkij mondott Romain Hollandról, minden betűjében illenek magára Lunacsarszkijra is. A poltavai hivatalnok fia már a. század kilencvenes éveinek elején Itijevi szociáldemokrata munkások neveltje és nevelője. A „rebellis gimnazis- tá”-t a cári hatóságok üldözik, s ezért külföldre kell szöknie. De hamarosan — illegálisan — Moszkvába megy és nemsokára Lenin követőjeként harcol.

Sajnos Lunacsarszkij — magát ,& gyertya két végén égető” élete miatt — nem ülhetett le, hogy megírja emlékezéseinek összefüggő, rendszeres gyűjteményét. De több magyarul is napvilágot látott emlékiratból és regényből is előttünk áll. e nagyszerű bolsevik értelmiséginek:, a szovjet művelődéspolitika egyik megalapozójának emberi portréja. Tudjuk — ő maga sem tagadta — hogy az 1905-ös orosz forradalmi kísérlet bukását követő években hunacsarszkij komoly hibákat is elkövetett; életműve egészét azonban nem ezek jellemzik.

Lenin bírálta Lunacsarszkijt. amikor kellett, de „igazi és bátor tehetsóg”-nek tartotta & bízott benne akkor is, amikor kénytelen volt látni tévedéseit. S joggal bízott benne. Lunacsarszkij kivette a naga részét a Nagy Október szellemi, politikai előkészítéséül és éppen harminc esztendeje bekövetkezett haláláig jgatz forradalmár, következetes téndnisía maradt.

Négy éve jelent meg az. .Aurora” sorozatban Lunacsarszkij tanulmányainak egy magyar nyelvű válogatása. Csak kis részét tartalniazza ez a kötet a sokoldalú Lunacsarszkij irodalomkritikai és rodalomelmóleti műveinek, temetjük, hogy könyvkiadásunk — a Szovjetunióban, megjelent gyűjtemények anyagából — előbb-utóbb gazdagabb ízelítőt is ad majd a tévedhetetlenségre igényt nem tartó, nemegyszer tévedő, de soha nem vulgáris marxista Kirí* ükus munkáiból.

De az említett „Aurora”-kö- íet is igen érdekes, hiszen