Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-18 / 295. szám
1963. december 18., szerda NÉPÚJSÁG s Ä plusz jegyében A pluszt hiába keresnénk a csillagtérképeken. De ha politikai horoszkópot akarnánk felállítani a szovjet párt plénumáról, képletesen mégis azt mondhatnánk, hogy a Központi Bizottság múlt heti, minden eddiginél népesebb szakértőgárda jelenlétében megtartott teljes ülése — a plusz jegyében kezdte meg munkáját A plusz jegyében, amely egyébként épp olyan bonyolult és összetett valami, mint bármelyik valóságos csillagkép, mert a plénu- mon egyszerre több pluszról esett szó és ezek összessége adta végül a tiszta fénnyel ki- gyúló alakzatot: kommunizmus egyenlő: szovjet hatalom, plusz az egész ország villamosítása, plusz a népgazdaság kérni zálása. A program, amelyet a plé- num most felvázolt, páratlanul nagyszabású. Hét év alatt 200 új üzemet kell építeni és 500 meglevőt felújítani, hogy megháromszorozódjék a vegyipar termelése, ami pedig „a mezőgazdasági termelés fellendítésének és a népjólét emelkedésének legfontosabb feltétele”. Magától értetődik, hogy a Szovjetunió szívesen fogadja a szocialista országok — köztük hazánk — közreműködését, Az egyenlet megfejtése Formailag az egyenlet utolsó tagjáról tanácskozott a plénum, — hiszen a szovjet hatalom és az ország villamosítása voltaképpen már adott. De lényegileg maga a kommunizmus, a bőség, tehát az első és legfontosabb plusz volt a téma: A szovjet nép életszínvonalának további emelése — amit egyébként az AP amerikai hírügynökség moszkvai tudósítójával az élen, a legtöbb nyugati kommentátor is hangsúlyoz. Erre utal Hruscsov elvtárs beszámolójának már a címe is, amely — a vegyipar gyorsított ütemű fejlesztését nem. öncélként jelölte meg, hanem mint eszközt: „A mezőgazdasági termelés fellendítésének és a népjólét emelkedésének legfontosabb feltételétÉs ez nem véletlen. Mint ahogyan az sem véletlen, hogy erre a plénum- ra a XXII. pártkongresszust követő második esztendőben került sor. Ez a kongresszus ugyanis nemcsak azt mondta ki új rá és ünnepélyesen, hogy a párt egyetlen célja, létének egyetlen értelme a nép szolgászóvirág csupán, amikor azt mondjuk, hogy a plénum „bevonul a kommunizmus építésének történetébe”. Hisz ezen a tanácskozáson arról folyt a vita, hogyan lehetne mihamarabb megteremteni azoknak az áruknak, gépeknek, tudományos eszközöknek a bőségét, amelyeket — még sok egyébbel együtt — úgy szoktunk emlegetni, hogy kommunizmus anyagi és technikai bázisa. A plusszokról beszéltünk bevezetőben. Hruscsov a plénu- mom szemléletesen fejtett« ki, hogy milyen pluszt jelent például a mezőgazdaság számára a vegyipar, elsősorban a műtrágyagyártás fejlesztése. A szovjet vezetők már ma számot vetnék azzal, hogy 15—2Ó év múlva milyen plusz igényük, mennyiségi és minőségi plusz igényük lesz élelemben, ruhában, lakásban, iparcikík- ben az embereknek. így kerekednek ki az olyan adatok, hogy például 1980-ban, amikor a Szovjetuniónak már 280 millió lakosa lesz, 150—170 millió tonna műtrágya kell majd, hogy megteremjen a 19 milliárd púd gabona... vegyipari-, gép- és berendezésexportját, amelynek jelentőségét Hruscsov elvtárs külön hangsúlyozta a plénumon. S az is magától értetődik, hogy a Szovjetunió, a korlátozásoktól mentes nemzetközi kereskedelem híve, adott esetben készséggel vásárol nyugati cégektől is, — de mindenféle megkülönböztetés és „feltétel” kizárásával. Hisz ugyan miért is lenne ráutalva a „mindenáron" való nyugati vásárlásokra, amikor — hogy csak a témánál maradjunk — éppen a plénumon ismertettek a felszólalók néhány új és jelentős technológiai módszert, éppen a plénumon közölték, hogy a legutóbbi öt évben a szovjet vegyipari gépgyártás a 2,7-szeresé- re növekedett, s a szakemberek több mint ezer új vegyipari géptípus tervét dolgozták ki... A plusz jegyében zajlott a moszkvai plénum — írtuk. S ha az elmondottakból most felállítjuk a politikai horoszkópot, joggal állapíthatjuk meg, hogy a nagy vegyipari offenzíFelébresztett dogmatikus álmomból Roger Garaudy és D Z — n CCATol Waldeck Rochet r Ülést tartott a Pétervásári Járási Népfrontbizottság... A pétervásári járásban első- ént fejezték be a megyében a népfrontbizottságok munkáját értékelő felméréseket. Ennek a munkának tapasztalatairól tárgyalt az elmúlt napokban a járási népfrontbizottság, — Tóth József járási népfrontelnök beszámolója alapján. Az ülés második napirendi pontjaként Maruzs János járási népfronttitkár ismertette a népfrontbizottságok újjáválasz- tásának és a falufelelősök beosztásának munkatervét. A bizottsági ülés a beterjesztett ha. tározatokat és munkatervet — értékes javaslatokkal kiegészít, ve — elfogadta. (Kovács) Gyöngyösön is megalakult a közlekedési és balesetelhárítási tanács Megtartotta alakuló ülését tegnap Gyöngyösön a városi és járási közlekedési- és baleset- elhárítási tanács, amelynek elnökévé Nagy Józsefet, az AKÖV gyöngyösi üzemegységének vezetőjét választották meg. A balesetelhárítási tanács négy albizottságban végzi tévé. kenységét, ezekben a város és a járás valamennyi jelentős üzeme, vállalata, intézménye képviselteti magát. Az alakuló ülésen megtárgyalták és elfogadták a balesetelhárítási tanács 1964. évi munkatervét. Roger Garaudy francia esztéta és filozófus, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a párizsi Mutualité csarnokban nagyszámú, főleg fiatalokból álló hallgatóság előtt előadást tartott Picasso művészetéről. Garaudy Parttalan művészet címmel nemrégen megjelent könyvében hosszabb tanulmányt írt Picassóról. Az estet Waldeck Rodet, a Francia Kommunista Párt főtitkár helyettese nyitotta meg, aki rámutatott, hogy Francia- országban soha egyetlen politikai párt nem vallhatott tagjának annyi kivált tudóst, író:, művészt, mint a kommunista párt. Ennek az a magyarázata, hogy a kommunizmus olyan világszemléletet és kommunista gondolkodásmódot ad az értelmiségnek, amely lehetővé i teszi, hogy a kultúra legjobb I hagyományait egy új huma- ; nizmus perspektívájában fejlesszék tovább. A kommunisták —- hansúlyozza Waldeck Rochet — szeretik Picassót, büszkék, hogy pártjuk legkiválóbb tagjai közé tartozik. Garaudy előadásában leszögezte: Picasso műve a festészet történetének kimagasló mozzanata. Rányomta bélyegét az utolsó fél évszázad festészetére az egész világon, és problémák elé állította a filozófusokat, természetesen a marxista filozófusokat is. Picasso művészété — mondotta — -.rra késztet bennünket, hogy alapjaiban újra megfontol iuk a realizmus kérdését. A magam részéről — mondotta Roger Garaudy — hálás vagyok Picassónak a művészetével felvetett problémákért, mert felébresztett dogmatikus álmom bői. Picasso bizonyos módon arra kényszerített bennünket, hogy a művészet sajátosságának tudatára ébredjünk, arra, ami a művészetet határozottan megkülönbözteti a tudománytól és az erkölcstől. A művészi realizmus — hangoztatta Garaudy — nem módszer, hanem magatartás a világgal és az emberekkel szemben: annak kifejézése, hogy t művész á terei felelősségét Az előadó rámutatott arra, am alapvetően megkülönbözteti Picasso művészetét az absztrak festészettől. Picasso sohasem akarta a szellemi tárták* ürügyén elszakítani a művész, a tárgyakhoz és az emberekbe: fűződő kötelékektől. Elutasította az absztrakciót. Picasst — mondotta Roger Garaudy — azok közé tartozik, akik Cézanne óta leginkább tudatosították a festészet sajátos funkcióját, azt, hogy az ember folytatja a természet alkotó tevékenységét. A behavazott sínek között lata, hanem arra is felhívta a figyelmet, már annyi áldozatot hoztak, végre élvezhetik munkájuk gyümölcsét. . Ez a gondolat volt Hruscsov beszámolójának is az egyik ve- zérmetívuma. S most, hogy a Szovjetunió már valóban nehézipari nagyhatalommá lett, megnyílt előtte a lehetőség, hogy többet költsön azoknak a termelési ágaknak a fejlesztésére, amelyek a legközvetlenebbül szolgálják a lakosságot. Ilyen mindenekelőtt az élelmet adó mezőgazdaság és a mindennapi élethez szükséges cikket szállító könnyűipar. De lám, a plénum mégsem a k,mezőgazdasági”, vagy a ,köny- nyüipari” jelzőt kapta. Vegyipari plénum néven vonul be a kommunizmus építésének történetébe. Mert napjainkban éppen a vegyipar az alapja a mezőgazdaság, a könnyűipar, sót több nehézipari ágazat további fejlődésének. Ezért nem üres Amit adni kell..* De a plénum nemcsak pluszt ígér az embernek, pluszt is követel tőlük. Több figyelmet és gondosságot a munkában. A mezőgazdaságban például: á műtrágya okos felhasználásában. Magasabb képzettséget, mert — és ez nem csak a Szovjetunióban igaz — hiába áldoz az állam milliókat és milliár- dokat, ha nincs, aki gondoskodjék az új vegyianyagok, műanyagok alkalmazásáról, elterjesztéséről, — a földművelésben és állattenyésztésben csakúgy, mint az elektromos iparban, egyes gépgyártási ágakban, vagy éppen az építőiparban. Pedig érdemes. A Szovjetunióban például 1970-ig az életszínvonalon is lemérhető, kézzel fogható eredmény mellett — 15 milliárd nyereséget hoznak majd a vegyipar fejlesztésére fordított rubelek. va — szerencsés csillagzat alatt született, jó úton indul.,. Serény Péter — Nálunk már karácsony van! Apukám a néninek azt mondta: Angyalkám, gyere be, nincs itthon a feleségem!! Endrődi István rajza deg lelassíthatja a kémiai cserét. Ám ha lehűtjük az élőlényt, ezzel nem szabad elpusztítanunk, hanem csak lassítanunk kell a kémiai folyamatok menetét addig a határig, amikor ezek a folyamatok gyakorlatilag majdnem leállnak. Akkor egy év alatt az emberi testben ugyanolyan változások mennek végbe, mint normális hőmérséklet mellett az életben egy másodperc alatt. Bebizonyosodott, hogy a legegyszerűbb szervezetek számára a lehűtés nem jelent különösebb problémát. Spallanzani olasz jezsuita tudós 1780 körül mínusz Í9 fokra hűtött le mohában élő mikroszkópikus állatkákat, amelyek felmelegítés után életre támadtak. Paul Beckerel francia tudós 1950- ben csaknem az abszolút 0 fokra hűtött le kerekes férgeket. Melegítés és vízzel való átitatás után tovább folytatták élet- tevékenységüket. Ám ha bonyolultabb élőlényekről van szó, újabb probléma merül fel: a víz problémája. Áz emberi testet nem lehet kitenni a teljes vízhiánynak: a szövetek jóvátehetetlen károsodást szenvednének. Amikor a sejtet, vagy az egész szervesetet lehűtik, a víz önmagában is számos bonyodalmat okozhat. Az amerikai Lewe véleménye szerint, a másodperc tört részéig „üvegszerűvé” kell tenni a sejteket, azért, hogy megakadályozzuk a helyrehozhatatlan változásokat. Jean Rostand közölte a Tudományos Akadémiával, hogy mínusz 6 fokos hőmérsékletnél, 20 napon keresztül (a szokásos néhány óra helyett) életben tudta tartani a béka spermáját, kevés glicerin hozzáadásával. • Valóban, a glicerin elősegíti olyan nagyon apró kristályok képződését, amelyek nem károsítják meg a sejtek struktúráját. A legfontosabb az, hogy minél gyorsabban eljussunk a 0 fokról a 40 fokig. Ma már egyre gyakrabban beigazolódik a glicerin kiváló védőhatása: felfedezték, hogy egyes rovarok szervezetében növekszik a glicerin mennyisége, ha fagvás veszélye fenyegeti' őket. Milyenek az emberiség eredményei ezen a téren? Jugoszláv tudósok 1956-ban életre keltettek mínusz 6 fokra hűtött patkányokat. Ezek a patkányok sokkal szívósabbak lettek, mint le nem hűtött társaik — sokkal jobb lett a szívműködésük is. Igaz, nem voltak tetszhalottak: a szervezetükben levő víz nagy része aláhűtött állapotba került és az anyagcserefolyamatok — bár nagyon lassan — tovább folytatódtak. Louis Rais francia tudós 1958-ban folyékony nitrogénben lehűtötte egy tyúkembrió szívét. A szív olyan kemény lett, mint a kő, de felengedés után ismét dobogni kezdett. Lozina-Lojánszkij szovjet biológus 1963 márciusában folyékony héliumba helyezett és mínusz 269 fokra hűtött le 20 kukoricalepke-hemyót, s ebből 13 felengedés után ismét elevenné vált. Louis Rais 1962-ben a következőket írta: „Mivel a glicerin valóban védelmet nyújthat különböző melegvérű élőlényeknek — nagyoknak és embrióknak —, ezért megvan a remény arra, hogy megtaláljuk az élet maximális meghosszabbításának eszközét”. Akkor hát miért nem foglalkozunk erőteljesebben ezzel a problémával? Talán azért, mert ez a gondolat ma még túlságosan meghökkentő és fantasztikus és nehéz komolyan venni? Ettinger azonban már a „jövendő halhatatlanok társaságának” megalakításáról ábrándozik. Mi a véleményük erről a tudósoknak, például Louis Rais- nak? Szerinte még túl koraiak az ilyen ábrándok. Minden szövethez külön lehűtési, fenntartási és felolvasztási technikára van szükség. Még nem tudjuk, hogyan lehet egy szervezeten belül összekapcsolni ezeket a különböző eljárásokat. Amikor a sebész először hajtott végre veseátültetést, a biológusok mind azt állították, hogy ez lehetetlenség. Az első kísérlet csakugyan kudarcot vallott, de ma már ez megszokott műtét. Öt év alatt siker Még nem tudjuk „mélyhű- teni” az embert Emlékezetünk szerint ezzel még senki sem foglalkozott Tavaly az egyik New York-i kórház kutató orvosa kijelentette: „Ha minden orvos valóban- összehangoltan dolgozna, nem egészen öt év alatt sikerre vihetnénk az ügyet.” Nem sok a remény, hogy az első lehűtött ember életét vissza Is lehat adni. Pe vajon a másodikét és a harmadikét?... Előbb-utóbb talán mégis eljön az idő, amikor a régi érvek és elképzelések elavulnak és a képzelettel, új ismeretekkel párosult merész tettek kockázatos, de sokat ígérő útjára Lépünk* jelentős hólepel rakodott le a vasúti pályatestekre is. A havazás elsősorban — vasúti vonatkozásban — a váltó kezelését nehezítette meg. Tegnap délelőtt 10 órakor telefonon felkerestük Makó Imre főintézőt, a MÄV Miskolci Igazgatóság forgalmi csoportjának vezetőjét. — A Budapest—Miskolc fővasútvonal mentén a Heves megyei szakaszon milyen a hóhelyzet? — Kedden délig ezen a szakaszon jelentősebb forgalmi fennakadás nem volt, mert a havazás beálltakor azonnal hozzáfogtak a vasúti váltók tisztításához. — Hol a legkritikusabb a helyzet? — Füzesabonyban és Vámos- győrkön! Ezeken az állomásokon van a legkorszerűbb vasúti berendezés. Itt a váltók villamos távműködtetésűek és jobban érzékenyek a havazásra. A váltókat állandóan tisztítani kell, mert ellenkező esetben nem működnek. Mindkét vasútállomáson 40—40 dolgozót foglalkoztatnak váltótisztíKettős író-olv a füzesabor Földes Mihály és Fekete G Alig van már olyan község a füzesabonyi járásban, amelyet ne keresett volna fel az utóbbi éveikben valamelyik író, vagy költő. Az elmúlt napokban politikai könyvhetet rendezett a poroszlói művelődési otthon és ennek keretében Földes Mihály író látogatott el a községbe, és találkozott a poroszlói olvasókkal Hasonló rendezvény zajlott le Mezötárkányon is, ahol a járási könyvtár szervezésében és a község lakosságának meghívására, Fekete Gyula író, A fa. lu szépe, A fiatalasszony, Az orvos halála című művek írója látogatott el. A községi párt- és tanácsszervek, termelőszövetkezetek és tömegszervezetek vezetői a délelőtti órákban a községi tanács dísztermében fogadták az írót, és tájékoztatták a község törtétásra. Egyben eltakarítják a havat a személyszállító vonatok felszállási helyein is, hogy elkerüljék az utasok baleseti veszélyét. Kál—Kápolna állomáson állandóan 15—20 ember takarítja a havat. — A vonatok menetrendszerűen közlekednek? — A személyszállító vonatoknál is tapasztalható késés, főként azért, mert az utasok föl- és leszállása sokkal lassúbb a szokottnál. A személy- szállító vonatok már késve érkeznek igazgatóságunk területére Budapest felől, amit már nem tudnak behozni a mi területünkön. — F.sctlcg nagyobb hóakadályok elhárítására hogyan készültek fel? — Miskolcon készenlétben áll a vasúti hókotró. Hófúvás esetén azonnal munkába állunk vele. Több határidős munkáról munkaerőket vontunk el hótakarításra. Ha a helyzet úgy kívánja, még további erőket is foglalkoztatni fogunk hóeltakarításra —* hogy közlekedjenek a személy- szállító és tehervonatok. (szigetváry) S ásó találkozó lyi járásban fula találkozott olvasóival netéről. jelenéről, gazdasági és társadalmi életéről. Az író a nap folyamán ellátogatott a helybeli Búzakalász, majd az Ezüstkalász termelő- szövetkezetekbe. A tulajdonképpeni író—olvasó találkozóra az esti órákban került sor a művelődési otthon nagytermében, ahol az úttörők kultúrműsora után az író műveiből olvasott fel részleteket, majd a mai magyar irodalom problémáiról, a könyvolvasás előnyeiről beszélt. A jelenlevőik közül igen sokan megvásárolták az író műveit, amelyeket Fekete Gyula a helyszínen dedikált. A sikeres találkozó nagyban hozzájárult az író és olvasók személyes kapcsolatának elmélyítéséhez és hatékonyan segíti a községi könyvtár további munkáját. Cs. L Hétfőn este beköszöntött az igazi tél. Havazott és időnként erős szél fújt. Pár órán belül
