Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-19 / 296. szám
1M8. december 19.. csütörtök NÉPCJfSAG R mezoiazdaság irányításának ez éyi tapasztalatairól és az új esztendő te adatairól tárgyaltak a megyei aktívaérlekeziefen A megyei pártbizottság és a megyei tanács szerdán a megyei tanács nagytermében ak- tivaértekezletet tartott. Az elnökségben helyet foglalt Put- noki László, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára, Bíró József, a megyei pártbizottság titkára. Csuhaj Ferenc, a megyei tanács elnöke. Tamás László, Tóth Sándor, a rnegyei párt-végreha jtóbi zott- ság tagjai, a memmi nártbWott- ság oeztályveze'ői Molek Jenó. a megye! tanács elnökheH-et- tese, Bernd János, a meevei tanács titkára. Vatda JAsrXó. n. megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetőle és Budák Imre. n megyei termelőszövetkezeti tanács elnöke. Csuhái Ferenc megnyitó szavai után Bíró József tartotta meg előadását. Hangsúlyozta, hogy a megyei pártbizottság 1982. decemberében több fonta« határozatot hozott a mező- gazdasági termelésre vonatkozóan. Most, egy esztendővel később. helyes számba venni ezeket a határozatokat, és megnézni. hosszan váltak valóra. Bevezetőben a kenyérgabona-termelés problémáiról szólt. Kimondotta, hogy gz időjárás rendkívül kedvezőtlen volt a kenyérgabona-termesztésre, viszont olyan hibák is előfordultak, amelyek szintén hozzájárultak az alacsony terméseredményekhez. A hibákat elemezve kiemelte, hogy a jövőben nem ismétlődhetnek meg a tavalyi mulasztások. Feladatként jelölte meg a jelenlegi gabonavetések megóvását, a belvizektől, a fejtrágyázás és a gyomirtás problémáját. Megemlítette, hogy aratás előtt aZ iáén elmaradt a kombájnosok szokásos politikai és szakmai képzése, amely éreztette a hatását a munkában. Emiatt bírálta a megyei tanács mezőgazdasági osztályát, és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy jövőre precízebben kell megoldani a kombájnok irányítását, és mindenütt alkalmazni kell a két- menetes aratást. Szólott a szalmalehúzás kérdéséről és közölte, hogy a rossz szervezés miatt még októberben is volt egyes tsz-ék területén lehúzatlan szalma. Ez népgazdasági szempontból is helytelen. Javasolta a gépállomásoknak, hogy gondoskodjanak több szalmalehú- zóról. A továbbiakban a takarmány tenne] és és az állattenyésztés helyzetéről beszélt a megyei pártbizottság titkára. Elmondotta, hogy bár az idén jó termésünk volt kukoricából, azonban ez a terméseredmény is magasabb lenne, ha a szövetkezetek elvégezték volna a kukorica harmadik kapálását is, Az új esztendő feladatai közé tartozik a munka olyan megszervezése, hogy tavasszal időben elvethessünk és hogy minden termelőszövetkezet háromszor kapálja be a kukoricát. » Nagyobb figyelmet az állattenyésztésre — Az állatállomány minőségi javítása olyan fontos feladat, amely nélkül nem képzelhető el a hozamok növelése — hangsúlyozta az előadó. A továbbiakban elmondotta, hogy bár kevés az állattenyésztő szakember. mégis az elkövetkezendő években gz. állatállomány minőségi javítását kell felad?bal jelölni. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a tényé 7. egyedek kiválasztására, vale- ,mint a takarmányozásra. Varnak termelőszövetkezetek — mondotta — mint például az erki, vagy a füzesabonyi Petőfi Tsz, ahol a sertések már nyolc- hónapos korukra elérik a 112 kilós súlyt, másütt viszont ehhez egy esztendő kell, vagy még az sem elég. Az új év feladata. hogy ezen a téren is előbbre lépjünk. A mezőgazdaság gépesítésével kapcsolatosan elmondotta, hogy ez évben a termelőszövetkezetek 315 traktort kaptak. A megye gépállomásai országosan is elsők az őszi mélyszántásban, s az egy kombájnra eső aratód tekintetében. Kitért a traktorosok helyzetére, valamint a kettős műszak tekintetében kialakult véleménykülönbségekre, A vezetők szervező és irányító ^munkája a döntő Bíró elvtárs a továbbiakban á szakemberképzésről, a gyorsan ható tényezőkről beszólt. Külön hangsúlyozta a vezetőit Szervező és irányító tevékenységének fontosságát. Szólott árról, hogy a legjobb feltételek között dolgozó termelőszövetkezetben scan haladhat kielégítően a munka akkor, ha rossz az irányítás, és tervszerűtlen a vezetés. Kitért a bürokrácia csökkentésének kérdésére. Javasolta, vizsgálják meg, mi az oka a tanácsok mezőgazdasági osztályainál felduzzadt aktaforgalomnak és hogyan lehetne ezen a helyzeten változtatni. — Az a véleményem — közölte —, hogy a szakembereknek elsősorban a helyszínen kell segítséget és támogatást nyújtaniuk a szövetkezeteknek. Javasolta, hogy az új évben a mezőgazdaság irányítói tár-; gyalják meg a kenyérgabona, a gépesítés, a gyorsan ható tényezők és a tartalékok felhasználásának problémáit és hozzanak olyan határozatokat, amelyek elősegítik a termelést. Befejezésül kiemelte, hogy a megyei pártbizottság egy évvel ezelőtti határozatát lényegében végrehajtottuk, bár ebben a tekintetben nem minden vonatkozásban lőhet szólni a megelégedés hangján. Bíró elvtárs előadásának elhangzása után hozzászólásokra került sor. Varga Ferenc, a nagyrédei és a damoszlói tsz elnöke örömét fejezte ki, hogy már most, az óesztendő végén szóba kerülnek a jövő év feladatai. Több olyan javaslatot tett, amely saját gyakorlata alapján hasznos lenne a megye egész mezőgazdaságára nézve. Így beszélt arról, hogy Nagyré- dén egy rossz minőségű talajon, ahol korábban alig hozott valamit a búza, csillagfürtös zöldtrágyázás után az idén 16 mázsát arattak holdanként. Szólott a szállítás, a takarmányozás gondjairól és néhány olyan javaslatot tett, amely a termelőszövetkezeti gazdálkodást érinti. Megindult a tsz-ek teljes gépesítésének folyamata A vitában felszólalt Putno- ki László elvtárs, és beszélt a vezetés és irányítás néhány problémájáról. Elemezte mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetét és szólott arról: mi a legfontosabb feladat, hogy a termelésben előre lépjünk. Célul jelölte meg a termelés, az árutermelés növelését, valamint a szövőiké-/éti tagok jövedelmének fokozását. Kiemelte, hogy megindult a tsz-ek teljes gépesítésének folyamata, amely a mezőgazdaság irányítóinak új gondokat jelent. A vezetést fel kell készíteni, hogy a nagy mennyiségű gépet a célnak legjobban, megfelelően hasznosíthassák. A továbbiakban megemlítette, hogy a Vezetésnek többet kell foglalkoznia a politikai munkával, a termelőszövetke- ti tagok szakmai és politikai ismereteinek bővítésével. — Az idén a tsz-ekben az egy tagra jutó jövedelem 10— 10.5 ezer forint körül van. da az ötéves terv végére a megyei oáriértekezlet -határozata szerint el kell érni a 12 ezer forintot — hangsúlyozta Put- noki elvfárs. A kenyérgabona- probléma megoldását úgy is segíti ük. hogy nem csökkentjük a kenvérgabona vetésterületét és mindent elkövetünk, - mint az idei őszön is —. hogy a mag jó minőségű munkával, időben a földbe kerüHön. A továbbiakban elemezte azokat az intézkedéseket és lehetőségeket. amelyekkel növelhető a termelés, a tsz-tagok jövedelme. Minden“ke1őtt a vezetők helyes szervező és irányító munkájáról beszélt, majd kiemelte a korszerű agro- és zootechnikai eliárások ponios betartását A modern szocialista nagyüzemeknek a legkorszerűbb módon kell termelniük, precízen kell szervezniük a munkát, mert ezek százezrekkel. sőt milliókkal növelik a termelést, a szövetkezeti tagok jövedelmét. A káderek problémájáról szólva elmondotta, ne várjanak a helyi vezetők mindent felülről, hanem a Sokéves gyakorlat szerint gondolkozzanak és intézkedjenek önállóan. Lényeges, hogy minden vezető a maga területén mérje fel aZ erőket, szervezze a munkát és akkor megszűnik a kapkodás, a bizonytalanság. — Nem lehet minden feladatot egyszerre megoldani, ezért meg kell találni ö sok tennivaló közül a legfontossabba- kat, amelyek maradéktalanul megoldhatók, és azokat, amelyekben csak bizonyos előrehaladás érhető el — fejezte be felszólalását Putnoki elvtárs. A vita a délutáni órákban folytatódott. — szalay — 1964. janiinr 31-ig; lehet felentkexni a mexíigazda*ági kiállításra Megkezdődtek a jövő év augusztusában—szeptemberében rendezendő 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás cs Vásár részvételi előkészületei. \ mezőgazdasági kiállítási iroda az egész országba szétküld- te a kiállítás részvételi plakátjait, szabályzatait és jelentkezési lapjait. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, az egyéb mezőgazdasági intézmények é- vállalatok, ezek dolgozói és tagjai, valamint az egyéni termelők és tenyésztők 1954. január 31-ig jelentkezőéinek a kiállítás eredménykutatóira. — Hogy nekem is milyen pechem van... — Miért, mi történt? — Hót képzeld, azt álmodtam, hogy Kecsmeginél vagyok éppen. Az asztal ros- kadásig megterítve finomabbnál finomabb falatokkal, vegy tízfajta ital, de micsoda italok... S a fukar Keesmeqi csak hordja, hordta az újabb <*teleket, a konyhából, gyönyörű porcelán szervizzel tálaiba... Csak néztem, hogy mire képes ez a, Kecsmegi... Aztán csak ültem az ágyban és dühöngtem, miért kellett nekem most felébredni... — Mi az, talán enni akartál volna? — Enni? Ugyan. Csak most megöl a kétség, hogy milyen vendégeket várhatott a fukar Kecsmegi... <—6) Hogyan segít a radar, a szonda és a becsület? A közlekedési ügyész a balesetekről és az új ellenőrzésekről Hivatalos adatok és vizsgálati jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy nagyobb mértékben szaporodtak a balesetek, mint a gépjárművek száma. Hol a hiba, mi okozza a legtöbb és a legsúlyosabb balesetet? Az év elején szeszes ital hatása alatt követték el a legtöbb balesetet. Éppen ezért azok ellen a járművezetők ellen, akik szeszes italt fogyasztottak, határozott, szigorú intézkedéseket kellett foganatosítani. Büntető és szabálysértési eljárást kezdeményeztünk és több gépjárművezetői jogosítványt vontunk be az idén, mint a megelőző három évben összesen. Ezt kell tennünk, ezt követeli a forgalom biztonsága, mert Heves megyében még mindig sokan vezetnek gépjármüvet szeszes ital hatása alatt és a baleseti okok között még mindig gyakran szerepel az ittasság. Halálos balesetek történtek az utóbbi hónapokban, mert akadtak emberek, akik olyan gépjárművel indultak el, amelynek féke, világítása nem működött kielégítően, vagy nagy volt a kormány holtjátéka. Szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeztek a 4. sz. Autóközlekedési Vállalat járművein. Elgondolkodtató, hogy mi meglepőbb: a Vizsgálat eredménye, vagy az, ahogyan fogadták? A káli telepen a megvizsgált 21 gépjármű közül 18 ment volna ki rossz fékkel, Világítással, vagy hibás kormánnyal. Az egri telepen a kiinduló gépjárművek 45 százalékát találták olyan állapotban, amely a KRESZ 45, paragrafusának nem felelt meg, mert rossz volt a fék, á világítás, vagy a kormányberendezés. Hasonló, vagy még rosz- Szabb volt a helyzet az egeresein és a 6irokí telepen. A műszaki hibákról ne tudnának a gépjárművezetők és a telepvezetők? De igen, a hibákról tudnak, csak könnyelműen, félvállról kezelik. Ért; bizonyltja az egercsehi telepvezető kijelentése. Azt mondotta, hogy az ellenőrzés után sem javult a kocsik műszála állapota. Ez a cinikus és nemtörődöm magatartás súlyos következményekkel járhat. Ezért első lépésként fegyelmi eljárást kezdeményeztünk az ellenőrzést elmulasztó telepvezetők és a felelős gépkocsivezetők ellen, A hatóság a jövőben töbl műszaki ellenőrzést fog tortán és erélyesebb felelősségre vonást kell alkalmazni azokkal szemben, akik saját életüket éi mások testi épségét bűnös magatartásukkal veszélyeztetik. A közúti közlekedést ellenőrző hatóság munkáját ma már műszerek segítik. Például a radarral pontosan ellenőrizhető a járművek sebessége, a szabálytalanságról azonnal értesíthetik az egy-két kilométerrel előbb figyelő járőrt Tehát a jármű nem szökhet meg és a műszer kellő bizonyítékot is szolgáltat. A közlekedés ellenőreit szondával látták el. Üj magyar találmány ez, amely a helyszínen és azonnal kimutatja, ha a gépjárművezető alkoholt fogyasztott. De nemcsak a korszerű ellenőrző műszerekre és a büntetés kényszerítő eszközeire számít a hatóság, hanem a becsületre is: a járművezetők fegyelmezettségét, megértését és a dolgozók segítő támogatását is kért, Dr. Szoboszlay István megyei közlekedési ügyész. * — Újítási ügyben? — Keresse meg Zámbó Gyuri bácsit, tőle megtudhat mindent — világosított fel az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. gyöngyösi gépgyárának fiatal munkása. A gyár szakszervezeti bizottságának irodájában aztán felvilágosítottak abbeli tévedésemről, hogy Zámbó György újítási előadója lenne a gyárnak. — Zámbó György nevű újítási előadónk ugyan nincs, de van Zámbó György újítási felelősünk, aki egyébként csoportvezető és egy sor társadalmi megbízatása mellett (párt- csoport-bizalmi, társadalmi ellenőr és a marxista középfokú iskola hallgatója) évek óta ügyel arra, hogy az újítások minél nagyobb számban és minél rövidebb idő alatt gyarapítsák a társadalom kasszáját. — Afféle fizetés nélküli patron usa az újítóknak — jellemezték tovább —, s mióta ezzel a munkával bízták meg, hétszáz újítás életre keltése felett bábáskodott úgy, mintha ezért kapná a fizetését. — Ha ilyen jól menne itt minden, már rég munkanélküli lehetnék —mentegetőzik Zámbó György, amikor meghallja a kedvező véleményeket. — Néha mgr úgy elkeserít a sok- huzavona, hogy kiabálni szeretnék: emberek, ezt nem szabad így csinálni, miért nem adtok nagyobb becsületet az újítóknak! Újítók ;>a trónusa — Ée gyakran kell elkeserednie? — Most már nem. Az új gyártmány szinte kínálja az ésszerűsítést, az újítást. Egy év alatt a duplájára nőtt az újítások értéke. Előadót is kapott a gyár, alá csak az újításokkal törődik, most már gyorsabban „talpalhat” az újítás egyik fiákból a másikba. — Miért, most nagyon lassan „talpal”? — Ha egyszerű újításról van szó, egy hónap alatt rendbe tudjuk tenni, — az újító megkaphatja a díjat. Már aki. Mert például Petre Károly újítását már rég elkészítették, alkalmazzák is, de mert a papírok körül valami nem volt rendben, csak később kaphatta meg a díjat. — Tehát egy hónap alatt révbe jutnak az ötletek, javaslatok? — Ezt még, sajnos, nem mindről mondhatjuk el, mert » havonként tartott elbíráláson is kiesik egyik-másik. Például az olyan „ötletek”, hogy az eltört szerszámnyél helyébe — tegyünk másikat. Aztán azok a javaslatok is hosszú időn át vándorolnak, amelyekre a felsőbb szerveknek, vagy más tizemnek kell műszaki véleményt adni, javasolni. Ilyenkor nyugodtan leülhet dominózni az újító, míg megjön a válasz. Itt sokat segít nálunk az az igazgatói utasítás, hogy az Ötletek használhatóságáról három napon belül szakvéleményt kell adni a gazdasági vezetőknek. — Akkor tehát nem türelmetlenkednek itt az újítók? — Dehogynem. Úton-útfélen megállítanak, hogy miért nem fogadjuk el ötletüket, vagy ha elfogadtuk, miért nem alkalmazzák? Mert a legnehezebbje azután jön, miután jónak találta az elbíráló bizottság az ötletet. Nincs kapacitás, nincs ember 6z újítás megvalósításához. Ilyenkor aztán az újítóval együtt keressük a megoldást: Túlmunkát... ezt, azt, hogy mégse vesszen el egyetlen jó gondolat sem. — S nem is veszik el? — Hogy is mondjam ... Egyszer minden újítás „megérik”. Csak az újítónak se, de nekünk se közömbös, hogy mikorra. Nemrég Fülöp István főmechanikust biztattam, hogy ne hagyja igazát, ugyanis az történt, hogy motorvédelmi berendezést készítettek már két éve, de akkor elutasították. S most a tv-ben láttunk hasonló szerkezetet. — Ez egyedi eset, vagy ez a jellemző? — Előfordul ilyesmi. Főleg azoknál az újításoknál, amelyet nem itt a gyárban bírálnak el, mint ahogy ez Kontos Gábor, csoportvezető újításával történt, amelyet már fel is szereltek egy gépre, csak éppen még nem fogadták el a felsőbb szervek... és nem is fizettek érte. De például Szabó Mihály ügyében már itt helyileg kellett intézkedni. Szállítókocsi- rakodót készített, be is vált, használják, csak ott is a véleményezés körül volt valami baj. Azért eszmei díjazást csak kapott ötletéért... —És miben látja az újítások gyorsabb intézésének lehetőségét? —Először is függetlenített újítási előadó kellett. Aztán szoros együttműködés az újítókkal, mert sajnos még nem tudják követni ötletük, javaslatuk útját, nem tudják hol és miért akadt el, úgy kell kinyomoznunk. hogy választ adhassunk az újítónak. — Ez tehát minden? — Nem. Mindennél fontös- sabb, a felelősségérzet az újítások iránt, különösen a gazdasági vezetők részéről, a segítőkészség, a szakmai féltékenység, az irigykedés helyett..hiszen az újító kétszeresen hasznos embere a gyái» nak. Kovács Endj*
