Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-10 / 263. szám
NBPÜ38AO 1963. november 10., vasárnap min a holdrahéta elindul aia Mocsarakon, sivatagokon, őserdőkön gázol át a légpárnás terepjáró Napjainkban az űrkutatás eseményei pergő gyorsasággal követik egymást. Valamennyi részletkérdés egyetlen pontban fut össze: a rakétatechnika fejlesztése teremti meg az űrkutatás valamennyi fázisát, így a holdutazás alapját is. Rakétahajtómüvek Ami a rakéták hajtóművét illeti, két fontos alaptípust különböztethetünk meg: az egyik a folyadékhajtómű, a másik a szilárd hajtóanyaggal dolgozó hajtómű. Az első csoport hajtóanyagául leggyakrabban alkoholt és folyékony oxigént, vagy pedig oxigént és hidrogént használnak. A két anyag közül az egyik a tulajdonképpeni hajtóanyag, a másik pedig az égési folyamatot elősegítő közeg. A folyadékhajtóművel ellátott rakéták természetes felépítés’ szempontjából igen sokfélék lehetnek, de valamennyi tartalmazza a következő alapvető fontosságú szerkezeti részeket: égéskamra fúvókával, turbószivattyú, üzemanyagtartály a hajtóanyag és az égést tápláló közeg számára, adagoló csővezeték és szelep, gyújtóberendezés és üzemanyagtöltő készülék. A hajtómű legfontosabb része az égéstér — itt találjuk meg a befecskendezést végző szerkezetet is. Az égéskamrába két) oldalról különálló vezetéken táplálják a hajtóanyagot és az égést tápláló közeget. Ezek a befecskendezésen keresztül jutnak az égéskamrába. Elporlasztásuk már az égéskamrában megy végbe. A porlasztás után létrejött keveréket meggyújtják. Az égés következtében gázok képződnek, amelyek áthaladnak a fúvókán. A fúvóka lényegében két kúpos csőből van összeállítva. Nem véletlen, hogy a fúvókat ilyen formában alakítják ki — a fúvókának ez a felépítési módja teszi lehetővé a kiáramló gázok felgyorsulását. Ilyenformában a gázok, sebessége elélheti egy másodperc alatt a 2—2500 métert is, ami a hangsebesség hét-nyolcszorosa. Különleges ellenállóképességű anyagok A gázok kilépésekor a fúvókából tolóerő keletkezik és ez biztosítja a rakéták előrehaladását Ahhoz, hogy az égéskamra elviselhesse a magas égési hőfokot és a keletkező gázolt nagy nyomását, igen ellenállónak kell lennie. Ezért készítéséhez különleges fémötvözetek és különleges módszereket (pl. robbantásos alakítás) használnak. A tárolótartályok turbószivattyús adagolóberendezéssel vannak összekapcsolva, vagy pedig közvetlenül az égéskamrával. Áramlásuk útjába különleges szelepet helyeznek, amely nemcsak áthaladásukat szabályozza, hanem meg is gátolja a továbbáramlást, ha a rakéta már elérte a kívánt — számitott 1— sebességet. Az elmúlt esztendőkben jelentősen meggyorsult a nagy hatósugarú, szilárd hajtóanyagú rakéták fejlesztése. Az ilyen rakéták három fő részből állnak: 1. fejrész a robbanótöltettel; 2. szilárd hajtóanyagú hajtómű; 1. hirtelen lecsökkentik a gázok nyomását, mégpedig úgy, hogy megnyitnak egy különleges szelepet, 2. ellen-fúvókákat kapcsolnak be: ezekben a gáz ellenkező irányban áramlik, mint a főfúvókában és így az ellen- fúvókánál fellépő tolóerő ki3. vezérlő és irányító berendezés. A hajtómű hajtóanyagtöltetének meggyújtása villamos úton történik. A hajtóanyag elégésekor keletkező gázok nyomása megközelíti a légköri levegő nyomásának százszorosát is. Hajtóanyagként általában nitrocellulózokat, vagy pedig robbanó hatású keveréket használnak. A keverék magában foglalja az égést tápláló, oxidáló hatású anyagokat ÍS; Igen gyakran alkalmazzák gyanták, nitrocellulózok és más szerves vegyületek meghatározott arányú keverékét is. Amikor a rakéta eléri a kívánt sebességet, ki kell kapcsolni a hajtóművet. Ez a következő módokon történhet: Kőolajtermelés repülőgépről Pontosabban: helikopterről Szibéria északnyugati részében a hónapokig tartó 30—40 fokos hideg, a lakatlan vidékeken a hóolvadáskor megközelíthetetlen távolságok igen megnehezítik a kőolaj kitermeléséhez szükséges felszerelés, óriási fúrótornyok, gépek szállítását teherautókon. Az év nagy részében így bizonytalan és egyáltalán nem egyenletes az összeköttetés a kőolajipari gépgyártás központjaival. Hogyan lehetne megbízható, rendszeres kapcsolatot létesíteni a távoli kutató- és munkaterületekkel? A helikoptergyártás rohamos fejlődése hozta mea a lehetőségét, hogy légi úton, a helyszínen teremjenek a fúróberendezések. A légi szállításra alkalmas, egészében 75 tonnás „BU—75—M” fúróberendezéseket helikopterek, törzsükre függesztve, ma már nemcsak Szibériába, hanem az Uraiba és a Kaukázuson túli vidékre is szétviszik. Egy fúrótorony általában több, mint 40 m magas, szinte lehetetlennek tűnik, hogy légi úton ezeket is szállítani lehessen. Súlyuk 150 tonna. — Szétszedjük, hogy zsebben is el lehessen vinni — mondta Arszenyij Antonov kőolajipari géptervező főmérnök. Azóta ezt a fúrótornyot is viszi a helikopter, rendeltetési helyére. A „légi fúróberendezések” már sorozatban készülnek, hogy kielégítsék a Szovjetunióban és a szocialista országokban jelentkező igényt, V. Martifik egyenlíti a főfúvókánál fellépő tolóerőt. Igen sok problémát érintettünk, amelyek természetesen részletesebb ismertetésre szorulnak. Ezek közül az egyik leglényegesebb a rakéták vezérlése, távirányítása — de erről majd egy más alkalommal szólunk. Ügeti György A világ minden részén fejlesztik a termelést. Mocsarakat csapolnak le, sivatagokat igyekeznek öntözéssel termővé tenni, őserdőket alakítanak át szántóföldekké, természeti kincseket kutatnak fel. Legújabban az uránt keresik lázasin. Persze, ma már nem az aranyásók romantikus eszközeit használják, hanem gyorsan és biztosan dolgozó gépeket. Gyalogszerrel sem vándorolnak, hanem jól felszerelt autókkal. Kiderült eközben, hogy a távoli és jobbára ismeretlen vidékekre nem tudtak behatolni, mert mocsarak, sivatagok, az őserdők sűrűje állják el az utat. Ezért olyan szerkezetű kocsikat hoztak forgalomba, amelyek számára nem akadály sem a meredek hegy, sem az iszap, sem a homok. E gépek átgázolnak a patakokon és a folyókon. Egy amerikai gyár hozta ki azt a kocsit, amely a páncélos, a csónak és légpárnás járművek kereszteződése. A gyorsasága is meglepő a monstrumnak: száraz úton nyolcvan kilométert halad óránként, vízben pedig ötven kilométernél is gyorsabban. Különleges tulajdonságait az magyarázza, hogy a hernyótalpát nem fémküllők, hanem levegővel telített gumicellák alkotják. Nem futókerekek hajtják, hanem levegőáramlás. Az újfajta terepjáró bemutatkozásakor azt tapasztalták, hogy robogás közben semmi zajt, zörejt nem idézett elő. Csak a motor zúgött. Ez a motor nemcsak a kocsi orrától a faráig terjedő lánchaj*«kere- ket forgatja, hanem egy kompresszort is. A vezetőfülkében elhelyezett kompresszor levegőt szí magába és azt egy kamerába préseli be. Innen jut el sűrítetten egy porlasztó csövön keresztül a gumihengerekbe, amelyek könnyedén felemelik a járművet, A folyamatosan adagolt sűrített lég viszi előre a kocsit. A kísérleti bemutatón a vezető behajtott egy mocsaras mélyedésbe. Leállította a motort, mire a kocsi lesüllyedt, de amikor újra megindította a motort, a kompresszor beszívta a levegőt és az megsűrítve továbbította a hernyótalp felé, mire a kocsi önerejéből kiemelkedett a ma- szatos iszap mélyéről. Szinte zajtalanul* működtek a hernyóláncok és a kocsi máris felgördült szilárd talajra. A mocsárból már csak a láncra és légpárnákra ragadt iszap em- lékzetetett, de a kompresszorkamrából kilövelt sűrített levegő pillanatok alatt tisztába rakta a kocsi alját is. A bemutatón elért eredmények alapján elhatározták, hogy olyan kocsit építenek, amelynek hossza 4,5, szélessége 2,5 méter lesz és tíz embert visz. A szakértők szerint ezzel majd nemcsak Dél-Amerika őserdeit) szelhetik át, hanem a sarkvidéket is. A vezetőkocsit lakótelepnek, a hozzá kapcsolódó pótkocsikat pedig az expedíciók számára a szükséges felszerelések és élelmiszerkészletek befogadására képeznék ki. így a légpárnás terepkocsikkal a jégmezőkön és a nyílt vizeken is át tudnak hatolni. Elemi katasztrófák ese_ tén azok a kocsik alkalmasak volnának arra is, hogy földrengés okozta rom törmelékeken vagy árvízzel elöntött területeken áthatoljanak és elvégezzék a szükséges, sürgős mentőmunkát. N. J. e a „ritka elem“? — Mié^t ritka a ritka fém? Szemünk előtt fogy egyébMelyek a ritka fémek? — ez-gkánt a „ritká eleirfék” száma, zel a kérdéssel kereste fed az mert mind főbb és több kerül újságíró Iván Tananaev aka- be a gazdasági éléibe, az ipar- démikust, mért Mengyelejev ba. Nem ,.ritka” ma már ilyen periódusos rendszerének a 103 szempontból ,a vanadium, modeméből mintegy 40-et „ritka libdén, titán, pedig néhány elemnek” neveznek, és azt is éve még annak számított, mondják róluk: a „jövő ele- Hadd mondjak néhány példát mei”. a térhódításukra. A tulium rit— Először is jegyezze meg, ka földfém. De mert halvány kérem, hogy a „ritka elem” ki- röntgenfényt bocsát ki, szerep- fejezés nem éppen pontos a tu- hez jutott a gyógyászatban. domány szempontjából — fe- Óriási röntgen-ágyúkban egy lelte Tananaev akadémikus. — szemernyi darabja pótolja a Vannak igen ismert, elterjedt lámpát. Amellett a készülék elemek, mint az ezüst, higany, hordozható lesz, bárhol fel le- kadmium, amelyekből pedig hét állítani. kevés található a Föld kérgé- Vannak olyan hőálló elemeben. Sok százszor több van vi- ink — a hafnium, a nicbium, szont germániumból, cirkoni- tantál, rénium —, amelyek umból, ceriumból, s ezekkel 2000—3000 fokon olvadnak, nerrj találkozik az ember, tehát Némelyik, szénnel keverve, áss ritkának tartja őket. 5000 fokos hőt is állja. Ahol a Nap forralja a teát9 süti a húst A sivatagok földrajzi öveze- tilsa. A Tünkmén Tudományos tébe tartozik, minden sík terű- Akadémia fizikai és technikai let a Szovjetunió közép-ázsiai intézetének munkatársai be- köztársaságaiban és Kazahsztán számolnak arról, hogy milyen déli részén. A szovjet kormányzat évei alatt alapjában megoldották e területek vízellátásának kérdését. Hatalmas területek kaptak vizet, mezőgazdasági és ipari üzemek létesültek. A sivatagok meghódításának problémájával számos tudományos intézmény foglalkozik a Szovjetunióban. Május második felében Asha- bádban összeül a köztársaságközi tudományos ülés, amely Közép-Azsia munkát végeztek a napenergia és Kazahsztán terméketlen hasznosítása terén. Bemutatják pusztaságai művelhetővé tété- majd a többi között, hogy a lével foglalkozik majd. A siva- napenergiát hogyan hasznosít- tagok meghódításának egvik ják a sós víz elpárologtatásá- központi problémája a szél és nál, a talajvíz megóvásánál, a nap energiájának hasznos!- valamint üzemi és lakóhelységek fűtésénél, illetve hűtésénél. A Krizsanovszkij energetikai intézet nap-energia laboratóKépünkön az egyik tudományos munkatárs hűssütésre használja a nap energiáját. riumának dolgozói Ashabád közelében a sivatagban, napenergia-hasznosító . berendezést'állítottak fel. Az itt folyó kísérletek érdekesek lesznek a tudor ’ .ülés részvevői számára is
