Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-03 / 258. szám

1563. november 3., vasárnap RÉPflJSÍG ÁKO IZMA Segítsen-e otthon a gyermek? la. Hadi zsákmány. Kézről kéz­re járt, de felvenni nem tudta senki. Péter lábára, mintha rá­ra, amint végigballag egy köz­ség főutcáján? Közben nyitva szeme, füle, s mire visszatér Néhány nap múlva ünnepeljük la Nagy Októberi Szocialista For- ! radaiom győzelmének 46. évfor- ! dúlóját. Ebből az alkalomból kő- zöijük Garasin r.udoif nyngáiio- öntötték volna. Fénylett a közénk, olyan helyzetképet ad, | mányit ezredes visszaemlékezését, iakkbőr, csilingelt a sarkan- mit egy tapasztalt öreg! aki a Nagy Októberi Szocialista , , _______________t Fo rradalom egykori katonája volt. EGY JŐ BARÁTNÖMIIÖZ indultam a minap. A villamo­son véletlenül összetalálkoz­tunk, így tehát együtt men­tünk haza, hozzájuk. Barát­nőm már az előszobában bosz- szankodott: — Megint nincs itthon az a haszontalan..« hamutartót... Hozz egy po­hár vizet... Tapasztalatok sora igazolja: örömmel szalad mindahány! Attól sem lesz semmi baja, ha rászoktatjuk: a cipőjét tisztítsa ki, a ruháját kefélje le, sőt: a pici lány boldog, büszke, hogy amikor anyu Az asztalon kitépett irkalap mos, ő nemcsak a babaruhát. hevert. Azon üzent a mamá­nak a nyolcéves Tibi. Némi helyesírási hiányosságokkal ugyan, de közölte, hogy a parkban van, ám előzőleg „el­mosogatott” és a fürdőszobát is okvetlenül nézd meg, de néhány „igazi” zsebkendőt is önállóan kimoshat. És mi­lyen szépen! Mutogatja mindenkinek: — Ezt én mostam. Ugy-e, anyu? FELTÉTLENÜL célt érünk anyu!!!” — vele, ha a kisgyermek m^ga Igaza volt Csakugyan ra- tapasztalja: valamit tisztára gyogott minden. Az edényt el- mosni nem is olyan könnyű mosogatta, helyre rakta* a dolog! És, amikor nem vi- konyha kövén keresve sem gyáz a ruhájára, hivatkozha- lehetett foltot találni. tunk rá: Pici kora óta végez házi- — Tudod, milyen nagy munkát a gyerek. Természe- munka a mosás... Ugy-e, He­tesnek találja, hogy vannak a hezen ment ki a múltkor is ház körül feladatok, amelyek az a folt a zsebkendőből!? őrá tartoznak. És eszébe sem Természetes, hogy ha az tíz forintot azért, ha vizet hoz jut, hogy megkérdezze: fiú lé- egészen apró fiúcskát, kis- a kútról. téré vajon miért végezzen lányt rászoktatjuk a házimun- A zsebpénz az 5 otthoni sé­tánynak való munkát? kára, a nagyobb gyermeknél gítségétől független dolog; a Minden apróság szívesen már komolyabb követeimé- szülők dolga, hogy ezt mikép- tiblábol anyja, nagymamája nyékét támaszthatunk. A kis- pen és miért folyósítják neki. körül a konyhán. Ha óvodába gyerek, áld eleinte csak a Ha megvonjuk, vagy esök- jár, akkor vasárnap lábatlan- rongyot, vizet adta kézhez, kentjük a zsebpénzt, mert a kodik ott. Helytelen, ha kiza- amikor az ablakot tisztítottuk, gyerek nem érdemli meg, ez marjuk! Minden korosztály 6—7 éves korában önállósítja persze, hely én vaj ó dolog. Csak negtalálja a neki való mun- magát és biztos, hogy jó mun- azt tartom rossz pedagógiá­kat. Az egészen kis gyerme- kát végez! nak, ha megfizetjük azt, hogy A gyermeknek szüksége van a család helyzetét a maga kis a szabad időre. A játék, az segítségével megkönnyíti, olvasás, a sport, a séta, sőt: Szekeres Ilona néha egy Ids „lógás”-pihenés számára. Ezért ne terheljük túl a házimunkával. Ne pa­naszkodjunk folyton, hogy míg mi a két-három műszak­ban „agyondolgozzuk” ma­gunkat, addig ő csak az ered­ményeket élvezi. Ha ügyes, pedagógiával, mintegy észre­vétlenül hozzászoktatjuk, hogy ez vagy az a feladat ki­zárólag az ő kötelessége, nem is fog fanyalogni, ha a kútra küldjük egy vödör vízért, vagy, ha azt kérjük tőle, tö- rölgesse el az edényt. Semmi esetre se kínáljunk szolgálataiért „fzetést”. Élvezi a tiszta lakást, a mosott ru­hát, a jóizű ételt; s hogy mindebben része legyen, ah­hoz ő is hozzájárul a munká­jával. Szüleinek háztartása az ő otthona; egyáltalában nem indokolt tehát, hogy egy fo­rintot adunk neki minden mosogatásért, vagy hetenként estünk kék nagyszerűen tudnak bor­tót, babot szemezni, gyümöl- •söt válogatni, edényt, port Őrölhetni. A múltkor büszkén dicsekedett nekem egy három­éves lányka, hogy a virágot ő •endezte el a vázában, azért Ilyen szép! A különféle megbízatások növelik a gyermek önérzetét; — Hozd be a szemétlapátot! — Add ide a seprőt;:. A Horgoljunk Négyszögletes terítő 1. sor: 10 lánc­szemből kör. 2 sor: tásos sor: bői álló pálcával az előző den cájába. .láncszemből rövidpálcával öltve az előző sor ívének közepé­be. 5. sor: Az pálcának tekint­ve az előző sor 9 láncszemes ívébe 11 kétráhajtá- sos pálcát hor- lunk. Utolsó pál­cának ismét az előző sor ívének 4 láncszemét vesszük, utána 5 láncszemmel menjünk át a kö­vetkező ívre. 4 13-as pálcacsopor­technika a háztartásban Vasalók — liőfokszabáfvozássaí Külsőleg csak egy szabályo- előző sor ivének tógomb különbözteti meg a « láncszemét egy negszokott típusoktól a most ^terjedőben levő hőfoksza­bályzó« vasalókat. A szabaly- •'.ógomb körül nem a hőfokér- • ékeket tüntetik fel, hanem ízt,, hogy a szabályzógomb me­lyik állásánál milyen textil- féleség vasalható. A szabályzógomb elforgatá­sával lényegében a vasaló bel- _____ se iében elhelyezett bimetál le- tot képezünk 6. sor: A minta mind i 1 cTohóivnv- a négy oldalán ketrakajtásos pal- I nezke behajlását szabaivoz cával 5_5 iyUkat horgolunk 4 lanc­zuk. Minél inkább elcsavarjuk szemmei. a sarkoknál 8 láncszem- a gombot, annál inkább meg- mel ugyanoda visszaöltünk, r.-tT-m, NcWilős értéke sor: Minden második lyukba 4 változik a behajlás eileKe. kétráhajtásos pálca, köztük 5 lanc- A bimetál fémlemezbe le- sz€rn> A sarkoknál két pálcacso- nyegében nem is egy, hanem port között 5 láncszem. 8. sor: ■ -S/Jn ■fúrr.Wtl van összehen- Eeyráhajtasos pálcából és llanc- -etfele fémtől van osszenen sz-emböl lyuksor. Az előző sor serelve. Minden fém más- es pálcacsoportjára 1 lyuk, a lyukba másféle módon tágul ki, 2. a sarokra 3. 9. sor: JJgyanaz, ugyanolyan hő hatására. A bi- sor‘ Ug>anaz' metál lemezke, ha ho en: el- Az egyes mintákat rővidpálcávai ha ilik mert a két fémféleség összekapcsoljuk. A sarkoknál 3 , ..... ’ _ ■.. v„,,A i^a. +henl lyukat szabadon hagyunk, közül az egyik keverne tagúi, •bI,stg2és szerinti nagyságra ké­mint a másik. A vasalóban szjtí,ető. tevő ellenállás az áram be- széxcsipke kapcsolása után hőt termel, e j sor- Az összekapcsolt mintá- hő hatására bekövetkezik a kat 6 láncszem és kétráhajtásos már említett elhajlási, mely- lyuksorral 'körülhorgoljuk. 2. sor: nek következménye: egy bizo- A minta első kockájában 4 két- nvos görbültségi foknál meg- ráhajtásos pálcát készítünk, majd szakad a villamos áram veze- öt láncszemmel egy kétráhajtásos 'ése. Ekkor a vasaló hűlni pálcával a következő lyuk köze- kezd, s a.bimetál lemezke visz- pébe öltünk. Ilyen mődon három szahajlik, egészen addig, míg a lyuk készül. Az előző sor negye- villamos vezetés ismét meg- dlk kockájába Ismét 4 egyráhaj- kezdődik. tásos pálcát készítünk, majd öt Ez O fólvarnat állandóan is- láncszemmel folytatjuk a sort. 3. .„caln iivr^mejteté— sor* Az előző sor egy: kockájabo. metlodik a vasaló üzemei . kiindulva 10 láncszemmel átugor- se alatt. Azzal, hogy a szaba- jUk az előző sor i pálcáját, innen Ivozó^omb elcsavarásával a kezdve 4 egyrálrajtásos pálcát ké- .\ f-i oörtecégét szítünk, 5 láncszem, 10 láncszem­bimetál kezdeti . gór Deseg me; tovább megyünk; egy rövid mindig a vasalandó textíliának pálcával leöltünk az előző sor egy megfelelően állítják be, meg- kockájába, majd 10 láncszemmel [llipeKUJtn <U folytatjuk a sort. 4. sor: Az előző szabjak, hogy a lemezke men, - sor kockájába 2x kétráhajtá- nyi idő után szakítja meg az Sos négyes pálcacsoportot készí- áramot s ezzel a vasaló to- tünk. közte 4 láncszem, majd 10 .... a. láncszemes ívekkel megyünk a kö­vabbi fűtését. ^ Természetes vetkező mintához. 5. sor: Az előző kényesebb textíliáknál a sza- sor öt láncszemébe egy kétráhaj- bálvozógombbal olyan mérték- tásos négyes pálcaesoportot készí­. ' , ......._ t,..—to- tünk, majd lu láncszemes ívekkel be n görbíthetjük a bimetal le- megyünj!:J a követkrző mintához, mezkét, hogy az a villamos 6. sor: A négyes pálcacsoport fölé áramkört már rövidebb idejű kétráhajtásos pálcából éket horgo­,___„„„„„„„„ti, ..- lünk, közte 5 láncszemből pikó, .h evites. tehat alacsonyabb no- maj<j jq láncszemes ívekkel foly- 'mérséklet után megszakítsa! tatjuk a sort. Négyszázezren Ságba az első világháború közöttünk egyik rettenetes hadjáratában, vünket is. A katonaélet sem volt fényes, de ennél is cudarabb volt a fogolysors a cári Oroszország­ban. A gyárosok, meg a föl­desurak jóformán ingyen munkaerőt kaptak mivelünk. A forradalom kitörésekor saját bőrünkön tapasztaltuk a változást. Pénzt is kaptunk munkánkért, akárcsak a hazai munkások. És jöttek a hírek Leninről, a pártról, arról, hogy földet kap a paraszt... Most nem a történelem- könyvben megtalálható dol­gokról akarok mesélni, azt amúgy is ismeritek. Az én tör­ténetemnek ideje akkorra esik, amikor a külföldi hatal­mak megtámadták a fiatal szovjetországot és megalakult az első internacionalista ezred. Mi Kijev alatt hadakoztunk, vertük az ellenséget. Az egyik napon felfordult szekeret ta­láltunk. Háborúban gyakori látvány ez. A szekér mellett ott állott egy síró kisfiú. Csont és bőr volt szegény, nem lát­szott 12 esztendősnek, mint amennyit mondott. Kiderült: a tyú, amint lépegetett. Egyszer csak vége lett a* Keszenem szépen! — kö- intervenciós időknek, s amiről fog- szönte meg magyarul, mert ábrándoztunk — beköszöntött megtanulta nyel- a béke. Leszereltünk mi is. Amikor 1921-zen árvaházba került Péter, úgy búcsúztunk tőle, mint magúnk gyermeké­től. — Ne bőgj, katona vagy — vágtuk hátba tréfásan, hogy a magunk könnyét bújtassuk. Jómagam éveken át minden vasárnapom vele töltöttem. Aztán évek következtek, könnyebbek^ nehezebbek. A fasiszták megtámadták a Szov­jetuniót. Harc a fronton, harc a hazámért. Aztán jött a fel- szabadulás. ;.. Itthon marad­tam, végeztem én is az ezer­nyi munkát. 1955 nyarán kint üdültem a Szovjetunióban. Egyszer csak szól a telefon, s kemény férfi- hang jelentkezett: — Találkozni szeretnék ön­nel! Megbeszéltük a találkozót. Magas, széles vállú, szép férfi á’lt előttem. Nem értettem a nevét a bemutatkozáskor, csak annyit, hogy vezér-őr­nagy. Aztán átölelt, s tört ma­gyarsággal mondta: — Ismerjen meg végre, Pé­—--- . - , Sok mindent megtanult és tér vagyok, a maguk fia. szülei j^S^h^k.jisuP3§y- sokaJ- segített nekünk. Mint Sírtunk mind a ketten. S felderítő nélkülözhetetlenné azóta is könny szökik a. sze- vált. Mert ugyan ki gyanakod- membe, valahányszor róla bé­na egy mezítlábas parasztfiú- szélek ... anyja él valamerre. Jómaga egy nagygazda kiscselédje volt eddig. Mit tehettünk? Nyeregbe kaptuk, s attól kezdve Petya, vagy ahogy mi neveztük: Pé­ter, az ezred gyereke lett. Katonamundért varrtunk ne­ki. Ügyetlen férfikezek szab­dalták a posztót meg a kisin- get. Még kard is került az ol­dalára. Igazi huszárkard, meg csákó a fejére. Hogy ragyo­gott a gyerek szeme az öröm­től! A mi szivünket is átforrósí- totta a neki szerzett öröm: Egyszer csizma került hozzánk. Valami ficsúré lehetett, mert lakkból volt, keskeny, kicsiny' és sarkantyú is csilingelt raj­'TZ&úid hnzélqMfo — Hány kitűnő tanuló van nálatok az osztályban? — Engem nem számolva: négy! — Miért nem számolva téged? — Mert én nem vagyok kitűnő!!! (Fordította Hornok Mária) SZÁMTAN tősége, Eger, Űttörőház címre „ .. t - j • küldjétek. Fent megkérdezte a papaja: — Ha egy tányéron 4/7 a-l- KI IRTA? ma van> a másikon pedig 12/21 alma, a két különböző meny- Zrínyi Miklós: Szigeti ve- nyiségű gyümölcs közül te szedelem. Nagy magyar költő ... József Attila. A rejtvények helyes meg­fejtésiéért Gál Sándor, Recsk, 3E mMrmtmwm Cinke Paliról, meg a töbhiekről kipi­ki Kip-Tcop, köp! az ablakon kopog? Láttad, Lacika, láttad, Katika, bi­zony megjött, be­kopogott régi ba­rátunk. Egész nyá­ron nem láttuk, vajon mit csinált, merre járt? Na nézd csak, ott van az a piros alma a kezében: Látod milyen szép, egészséges, Milyen csúnya és milyen szomorú a férges, beteg alma? Bi­zony, Cinke Pali, meg sok társa ir­totta, pusztította kora tavasztól ké­ső őszig a sok kár­tevőt. Az ő szor­gos munkájuk óv­ta meg a finom gyümölcsöket. Ott lakoztak nyáron a gyümölcsös kert­ben, meg az erdő­ben. Megjött hát Cin­ke Pali, bekopo­gott az ablakon: — Itt vagyok, megjöttem, kérem a béremet az egész nyári munkáért! Lacika szalad is már a kamrába. Ott gyűjtögettük a cinkecsemegét: szalonnabőrt, fagy- gyúdarabot, napra­forgót. Hoz is egy nagy marókkal a finom csemegéből. Kati meg cérnára fűzi a szalonna­bőrt, hamarosan kész a madárven-, déglő. Aztán visz- szahúzódunk a szoba belsejébe és figyeljük, jönnek-e a vendégek? Persze, az első vendég egy-ket­tőre ott terem. Hi­szen nem is volt messze, a kopog­tatás után a szom­szédék orgonabok­rán telepedett meg. Ott figyelte az eseményeket, s amikor látta, hogy kész a terítés, oda is röppent lakmá- rozni. Aztán ha­marosan jöttek a többiek is, s egy­kettőre olyan ma- dárlagzi kereke­dett, hogy csak na! Hamarosan je­lentkeztek a hívat­lan vendégek is. Először Ugri Csűri, a szemtelen veréb tolakodott volna oda. Persze, hiába! Hiszen az ö ügyet­lensége miatt nem tudott rákapasz­kodni a lógó, hin­tázó szalonnabőr­re és teste na­gyobb, mint az etető nyílása. A szomszédok Cir­mosa is hiába nyalta a száját, olyan helyre ren­deztük be a ma­dárvendéglőt, aho­vá nem tudott fel­mászni. Azóta na­ponta áll nálunk a vidámság, de nem lesz baj a kegyet­len télen sem. La­ci, Kati gondosko­dik arról, hogy sose fogyjon ki az eleség. Halasy melyiket választanád? Segítsetek Ferinek dönteni, írjátok meg a helyes választ! EGY KIS TÜRELEMMEL Egy híres magyar költő neve van el­rejtve az áb­rában. Kövesd a cikkcakkvo- nalat és olvasd össze a fordu­lásoknál levő betűiket. Az ám, de hol kell kezdem és melyik a helyes vonal a sok kö­zül? Egy kis türelemmel ti is rájöttök er­re, s megtudjá­tok, meljdk költőnk nevét rejtettük el az ábrába. Bekül­dendő a költő neve. A két rejtvény megfejtésétHunyadi út 51. sz., Rozgonyi legkésőbb november 10-ig te- István, Hevesvezekény, Vörös- gyétek postára. A megfejté- hadsereg útja 39. sz., és Szabó sak mellé vágjátok ki az új- Mária, Eger, Ady Endre u. 41, Ságból és küldjétek be a „Törd sz. alatt lakó pajtások nyertek a fejed” felírást is. A megfej- könyvet. A könyveket posta* téseket az Úttörőélet szerkesz- küldtük eL Tudod-e, — hogy a világon 2500 féle veszélyes a hajózásra: A Szent különböző nyelvet beszélnek. György-csatorna, Északi-csa- A kínai nyelvet 600 millióan, torna és az Ir-tenger határolta az angolt 235 millióan, a hin- vizeken hatalmas viharok dü- dut és urdut 150 millióan, az höngenek, amelyeket Izland oroszt pedig 110 millióan be- irányából indulnak útra. A szélik. köd csak fokozza a veszélyt. — hogy 1945-ben a berlini Annak ellenére, hogy 360 vi­csatában harckocsik ezrei, lágítótorony és 50 „tűzhajó” ezenkívül 41 ezer löveg és 8 vógez figyelmeztető szolgálat ezer repülőgép csapott le az mégis sok a hajótörés, utolsó német állásokra. — hogy a Niagara vízesés a* — hogy a kitűnő angol ma- USA és Kanada határán van. rathoni futó. Peter Wilkinson Magassága 51 méter, a legna- kiszámíiotta. hogy a maratho- ,, . , , . , ni futás során a versenyző Iá- gyobb ™mcnny.seggel rendel­het 30 ezerszer éri a talajt. kezik. A lezúduló víz menny­— hogy Írország és Anglia hörgésszerű robaja 60 km-re » között fekvő beltenger n:;gyon hallható.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents