Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-30 / 280. szám
1063. november ?0., szombat NEfUJHAO s A bírálni nyomában Megjavult a munka a XII-es akna gépműhelyénél István trösztigazgató-helyettes utasítását, amely szerint minden rendellenességet azonnal jelenteni kell. —- Jelenleg milyen nagyobb szabású munkát végez a műhely? — Szereljük a 68-as iker*- szárnyú pajzsfrontot. Kinn „a napon" üzemkész állapotra javítunk egy pajzsberendezést. Ezeken kívül két darab pajzsfront üzemet a bányában, amelyeknek karbantartását állandóan végezni kell. A folyamatos üzembiztosítás sem kis feladat, tekintve, hogy a Xlt-es akna Közép-Európa egyik legjobban gépesített bányája. Mindezeket pedig ezért soroltam fel így egymásutánban, hogy érzékelhető legyen a bánya gépműhelyének munkája. Mert a cikk megjelenése után Az október 3-i számunkban „Létszámhiány, vagy liberalizmus" címmel írtunk a gyöngyösi XII-es akna gépműhelyénél tapasztalt hiányosságokkal kapcsolatban. A cikk szokatlanul nagy port vert fel. Foglalkoztatta a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt igazgatóságát, az illetékes gépészeti osztály képviselői pedig több esetben végeztek ellenőrzést a XII-es aknánál. No, de mint mindig hasonló esetben —■ ha bírálat ér valakit, — akadtak vélemények nemcsak pro, hanem kontra is: hogy mégsem kellett volna ... hogy az ilyesmi nem tartozik a nyilvánosságra. Ám, a gépműhely vezetői, Lakatos Imre gépészeti vezető és Dora István, művezető becsülettel elismerték a hibákat, és ígérték, hogy intézkedéseket tesznek a megszüntetésükre. . Éppen az ígéretre emlékezve néztük meg az elmúlt napokban, hogy a szavakat követték-e vajon tettek? Hűvös, ködös reggel. Az idő: ötóra negyvenöt perc. Indul a bányászokat szállító népes kocsik hosszú sora. És a kocsikban az eddigiektől eltérően ott találjuk az iparosokat is. Később csupán azok szállnak le a bányába, akiket hivatalos, üzemmel kapcsolatos elfoglaltságuk hétóráig a küszínhez köt. De a munkák menetén is észlelhető a munkaidő gazdaságosabb kihasználása. Kocsis Kálmán és Horváth Sándor brigádjai gyors ütemben fejezték be a déli Ill-as gerinc 550 méter hosszú ezres szalagjának a beszerelését. Sőt, már a felesleges alkatrészeket is — amelyek azelőtt huzamos ideig a munkahelyen hevertek — a külszínre szállították. De- rekas munka volt. Méltó egy szocialista munkabrigádhoz. — A bányából való kiszállás rendje is változott — ad további tájékoztatást az irodában Lakatos Imre gépészeti vezető. — Egy művezető állandóan ellenőrzi a munkahelyeket, és ő dönti el, hogy kinek indokolt a korábbi kiszállás. — Szóval, hasznos volt a bírálat? — Elismerjük ...! És a tröszt is alaposan felfigyelt rá. Itt őrzöm a fiókomban Baják olyan feltevések is lábra kaptak, hogy a gépműhely hanyagul végzi munkáját. • Ez nem így van. Mert a gépesített bányánál, amely évről évre folyamatosan teljesíti a termelési tervét és háromszoros élüzem, föltétlenül meg kell lenni az egyes üzemrészek közötti jó kooperációnak. Ez megvolt és meg is van a XII-es aknánál. De az eredmények nem azt jelentik, hogy most már nagyvonalúan nézzünk el az esetleges hiányosságok fölött, amelyeknek megszüntetése még szebbé teheti az eredményeket. A Mátraalji Tröszt és a XII-es akna vezetői helyesen értelmezték a lapunkban felvetett bírálatot, amit bizonyít az a tény, hogy a korábbi hibák ma már megszűntek. Laezlk János FÜSTÖL A PIPA (Foto: Kiss) Nagysikerű lengyel est az egri József Attila Kollégiumban A hűvösre fordult november végi napon meleg szeretettel köszöntötte az egri József Attila Leánykollégium mintegy négyszáz növendéke a hagyományossá váló, évenként megismétlődő magyar—lengyel barátsági nap részvevőit. j Somlai Györgyné, a kollégium igazgatónője bevezetőjében elmondta, hogy mély nyomot hagytak eddigi közös ren- j dezvényeik is az ifjúságban, igen nagy várakozással tekintettek e mostani találkozó elé is és minden reményük megvan arra, hogy a mostani magyar— J lengyel estet újabbak követik. | Dt. Stanislaw A. Sochacki, a történelemtudományok kandidátusa, mielőtt átadta volna a budapesti lengyel nagykövetség | és a Lengyel Olvasóterem kö-' Szőntését, a kollégium kamara- ; kórusa kedves lengyel dalokat énekelt, Grigási Mihályné vezetésével. Sochacki elvtárs ezután a lengyel nép, a lengyel ifjúság hősies múltjáról és egyre gazdagodó jelenéről beszélt, majd a lengyel—magyar barátságról szólva a következőket mondta: Népeinket ezer éves barátság szálai fűzik össze, ezt a barátságot kell nekünk szocialista tartalommal megtölteni. A hosszan tartó tapssal fogadott előadást filmvetítés köVGÍtG. Ma délután a kollégium társalgójában igen érdekes lengyel bélyegkiállítást! nyitnak meg, mely Magyarországon először, itt mutatkozik be. (—NA—) Egy ankét margójára Tegnap reggel talajvédelmi és agrotechnikai ankétot rendezett a Horti Gépállomás talaj- és vetőmagvizsgáló laboratóriuma a Hatvani Járási Tanács- mezőgazdasági osztályával* a járási pártbizottsággal egyetértésben a tsz-agronómusote é* brigádvezetők részére. Az újságíró, aki írni akart a nagy jelentőségűnek ígérkező ankétről, korán kelt. hogy időben érkezzék, egyetlen mondatott se mulasszon eí. Különösen jó érzéssel kereste fel a Horti Gépállomást, mert a helyes kezdeményezés éppen abban a járásban született, ahol probléma van a tsz-szakembe- rek képzettségével. Ez az őszi munkák idején Is megmutatkozott. hiszen a megyében az utolsók között fejezték be a szántás-vetést, a betakarítást, az elvégzett munka pedig több helyen a hozzá nem értést bizonyította. A gépállomás kulúrtermében ugyan megtörtént minden előkészület, de még 10 órakor is csak 30-an voltak. A gépállomás vezetői, a meghívott előadók tanácstalanul várakoztak. Hiába. A Földművelésügyi Minisztérium előadóján, a járási pártbizottság és a tanács képviselőjén, a kompolti kutatóintézet tudományos kutatóján, a megyei gépállomások igazgatóságának képviselőjén, a sarudi és a hevesi gépállomások agronómusain kívül csupán ..hat” tsz-agronómus és brigád- vezető jelent meg. — i20 meghívót küldtünk szét — tárta szét karjait Wohl- moth I észló. a gépállomás laboratóriumának vezetője. — Névre szó'óan 80 agronómust és brigádvezetőt hívtunk meg a járásból. Érthetetlen ez a paszívltás, a meghívókat hétfőn kézhez kapták. A járás: tanáccsal beszéltük meg az időpontot, ezt a napot javasolták... Ebédet főzettünk, szendvicseket készítettünk, sőt néhány üveg bort is hozattunk, hogy az előadás után közvetlen hangulatot teremtsünk, s évek után először közvetlenül beszélgessünk a fontos talajvédelmi kérdésekről a tsz-ek képviselőivel. A szervezéssel azonban egy kis baj volt. A községi tanács sem képviseltette magát az ankéton, a járási tanács vb-ülést tartott és ezen a napon még öt rendezvényre voltak^ hivatalosak a járás mezőgazdasági szakemberei, a tsz-vezetők. Sallak Andornak, a miskolci OMNI osztályvezetőjének» dr. Legányi Andrásnak, a tlszavasvári. Mayer Józsefnek, a tatai és Wohlmoth Lászlónak, a Horti Gépállomás mezőgazda- sági mérnökeinek előadását „hát” szövetkezeti szakember hallgatta meg. Az ankéton Kádár elvtárs kongresszusi felszólalásából idéztek: „ ... a szocializmus ügyéhez való húséig és feltétlen odaadás első követelménye mellett növekvő erővel jelentkezik a másik, a szintén elengedhetetlen követelmény: a hozzáértés, a szükséges ismeretek megkövetelése”. Az idézet oly szépen hangzott, hiszen nagy horderejű megállapítást öntött szavakba, de a tettek ezúttal elmaradtak. Ügy látjuk, a szükséges ismeretek elsajátítására a hatvani járásban nincs nagy törekvés... Megbecsülik az öregeket Tófalun SZOKATLAN ünnepség volt vasárnap Tófalu községben. A művelődési otthon nagyterme szépen feldíszítve, fehér asztalokkal megterítve várta vendégeit, a falu öregjeit. Első ízben fordult elő a községben ilyesmi, amikor a községi tanács és a helyi Béke Termelő- szövetkezet közös rendezésében megrendezte az öregek napját. Több mint nyolcvan idős ember — zömmel termelőszövetkezeti nyugdíjas jelent meg ezen a kedves családias ünnepségen, ahol az ünnepség szónoka elmondotta: — az idős dolgozókkal szemben érzett szeretetünk, tiszteletünk és megbecsülésünk jeléül rendezték meg a község öregjei részére ezt a találkozót és ezt a kis vendégséget. Tévedés volna arra gondolni, hogy Tófaluban csupán ennyiből áll az öregek megbecsülése. Nemcsak a találkozókon és ünnepségeken becsülik meg díszes szavak kíséretében az öregeket, hanem a hétköznapok tapasztalatai is az öregek megbecsüléséről tanúskodnak. A közel kétezer holdon gazdálkodó Béke Termelőszövetkezet 89 nyugdíjas termelőszövetkezeti tag eltartásáról gondoskodik. Mit is ad a termelőszövetkezet a nyugdíjas öregjeinek? Mindenekelőtt biztosítja a háztáji területet — egyedülállóknak 800, a családosoknak pedig 1600 négyszögölet. A háztáji területen a szövetkezet gépei végzik el a szántást, vetést, gépi kapálást, egyszóval a munka nehezét. Az elmúlt tavasszal a szociális alap terhére pl. 20 mázsa búzát osztottak szét díjmentesen a rászorulók részére. Évente átlag 25 ezer forintot tesz ki a nyugdíjasoknak kifizetett földjáradék összege. MINDEZ a segítésnek egyik formája. A segítség abban is megmutatkozik a szövetkezet részéről, hogy könnyebb munkát biztosít a dolgozni és keresni akaró idős szövetkezeti tagok részére. Jelenleg a dohány simításánál dolgozik több idős szövetkezeti tag, többek között Hutter Mátyásáé is, aki a nyár folyamán területet is vállalt megművelésre és több mint 100 munkaegységet szerzett. Több idős tsz-tag dolgozik a kertészetben, éjjeliőri beosztásban, s olyan helyeken» ahol kevés erőfeszítéssel is jól kereshetnek. Huszonöt idős tsz-tag dolgozik rendszeresen, s ezek között Szabó József. Farkas Dezső, Redele Mihály, Szabó Istvánná és társaik munkaegysége a százat is meghaladta. Vegyünk egy példát a sok közül. A Kossuth út 58. szám ÖTPERCES KOMMENTÁR Káros nyereség MIÉRT LEHET káros a nyereség? Hiszen a „nyereség” — a vállalati nyereség — rendszerint azt mutatja: az üzem jól gazdálkodott az anyaggal, a munkaerővel, célszerűen használta ki az adottságokat, a helyi tartalékokat. — Vagy pedig azt jelenti, hogy a vállalat, szövetkezet nem munkával, hanem különös ügyeskedésekkel jutott a magasabb nyereséghez. — És ez káros nyereség. A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta azoknak a vállalatoknak, szövetkezeteknek a munkáját, amelyek profiljuknál, helyzetüknél fogva —■ valamiféle szolgáltatásokat végeznek a lakosságnak. A vizsgálat során kiderült, hogy a szolgáltató tevékenység nem növekszik a kívánt mértékben, sőt sok esetben csökken. A szolgáltatási terveket általában nem teljesítik. Mi az oka ennek? Az Egri Finbmmechanikai és Vasipari Vállalat üzemében például az autójavításnál 23, a mctorkerékpár-javitásnál 45,7, az írógép-javításnál 22,4, az órajavításnál 28,8, a mérlegjavításnál 42,4, a galvanizálásnál 28,2, a hűtőgépszerviznél pedig 58,7 százalék volt az elért nyereség. Ugyanakkor: a motorkerékpár-javítási tervet 80, az órajavítási tervet 90 százalékra teljesítette a vállalat. A vállalat a helyi iparpolitikai tervét 62 százalékra teljesítette. A MAGAS ARAK mellett a lakosság nem veszi igénybe a szolgáltatásokat Kitűnik ez abból is, hogy azokat a javításokat amelyek a garanciális határidőn belül váltak esedékessé, még elvégeztetik, de további javításról lemondanak az emberek. Pedig nyilvánvaló, hogy a rongálódás még inkább bekövetkezik a garanciális határidők után. A káros nyereség ennél a vállalatnál az a 405 ezer forintos többlet, amely a 62 százalékos tervteljesítés ellenére befolyt a pénztárba. Mint a népi ellenőrök vizsgálati jegyzőkönyve megállapítja: „Reálisan tervezett költségekből képtelenség 20—30, sőt 40 százalékos megtakarítást elérni. Ez a körülmény azt mutatja, hogy a szolgáltatások árát 10, 20, 30 százalékkal csökkenteni lehetne részben a helyes számlázással, részben pedig a jóváhagyott rezsiszázalékok csökkentésével.” Azok, akik a szolgáltatásokat igénybe veszik, gyakran panaszkodnak a magas árakra, s a panaszosok jó része törvénytelen többletszámlázást gyanít és gyakran kifogásolja a minőséget Nyoma van ennek a vállalati tervek teljesítésében is, ugyanis emiatt nem szívesen veszik igénybe a szolgáltatásokat. A többletszámlázást néha nagyon egyszerű módon ki lehet deríteni. Az Egri Vas és Fém Ktsz-ben például ez év februárjában a bádogos részlegnél 376, a hűtőgépszerviznél pedig 673 órával számláztak többet mint a jelenléti ívben feltüntetett ösz- szes óraszám! A különbségből 25 522 forint többletnyereségre tett szert a vállalat amelynek bérrendszere a dolgozót egyénileg Is érdekeltté teszi az árak növelésében. A LAKOSSÁG tartózkodását jól mutatja egy másik példa. Az Egri Vegyesipari Vállalat 1963 január, május és június havában 33 esetben végzett lakatosipari szolgáltatásokat közületeknek, összesen 167 ezer forint értékben. Ugyanez alatt a három hónap alatt négy esetben vették igénybe magánosok a vállalatot — 2000 forintos szolgáltatások erejéig. A vízvezeték-részleg ugyanakkor 232 ezer forint értékben 99 alkalommal segített közületeknek, a lakosságnak nyújtott hat szolgáltatás pedig alig érte el az ezer forintot. A nyereség különös növelésének természetesen más módjai is vannak. Az Egri Finom- mechanikai és Vasipari Vállalat autójavító részlege indokolatlanul — anélkül, hogy ezt megrendelték volna — 1805 forintnyi többletmunkát végzett a MÉSZÖV gépkocsiján. Több számlából az állapítható meg, hogy bizonyos tételeket (ki- és beszerelés) automatikusan ismételnek. Az üzemben kijavították a járási tanács gépkocsiját is, s 1719 forint értékű el nem végzett munkával terhelték meg a számlát. A példákból talán ennyi is elegendő. Néhány következtetés már az eddigiekből is adódik. Az indokolatlan nyereség lehetősége nem serkenti arra a vállalatot, hogy növelje a lakossági szolgáltatások meny- nyiségét, és javítsa minőségét. A magas rezsi törvényesen módot ad arra, hogy a tervteljesítés elhanyagolása ne veszélyeztesse a vállalati jövedelmezőséget. A számlák enyhén szólva nagyvonalú kezelésével pótolni tudják azt a pénzt, ami a gyér forgalom miatt „kiesik”, mert a lakosság ritkán fordul a drágán dolgozó szolgáltató vállalatokhoz. És éppen itt mutatkozik meg a nyereség káros hatása. A KÁROS nyereség ambíciója használaton kívül helyezi a háztartási gépek egy részét, esetleg indokolatlan keresletet teremt bizonyos használati tárgyak, kisgépek piacán, — mert a lakosság inkább újat vesz, mintsem javítattatná a régit. Vagy pedig eleve elmegy a kedve a vásárlástól, ha hall a csillagászati javítási árakról. A javító-szolgáltató vállalatok és szövetkezetek újságban, moziban, röplapokon, plakátokon alapos propagandamunkát végeznek tevékenységük népszerűsítéséért. — De vajon képesek-e pótolni azt a propagandát, amelyet az olcsó és jól elvégzett munka jelentene? Krajczár Imre alatt lakik Gulyás István nyugdíjas tsz-tag és felesége, Mindketten idősek már. de azért bejárogatnak a szövetkezetbe, s munkájuk nyomán innen is onnan is „csurran cseppen” valami. Gulyás néni most dohányt csomózni jár a szövetkezetbe, és férjével együtt az idén mintegy 230 munkaegységet szed össze. Mindezen kívül megkapják a 260 forint öregségi járulékot minden hónapban, kapnak egy hold háztájit, ahol megterem a kukorica, van 200 négyszögöl háztáji szőlőjük, és a bevitt 10 hold föld után is kapnak évente több mint ezer forint földjáradékot. Ez a jövedelem bőséggel elég arra, hogy öreg napjaik gondtalanok legyenek. GULYÁSÉK esete nem egyedülálló a községben, igen sok idős tsz-tag él hasonló körülmények között. Jövedelmük, gondtalan életük kellő bizonyíték arra, hogy Tófaluban nemcsak szavakban, hanem gyakorlatilag is valóban megbecsülik az öregeket. Cs. L
