Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-03 / 258. szám

6 NÉPÚJSÁG 1963. november 3„ vasára«* Ilikor kerül mm a Hars? TeusaraSsltfáré „miniatfírbeR” „Utazás a Marsra” — régen zi be a „vissza nem térő” rész fantasztikus regény címe volt. második egysége is a feladatát Ma mjir legfeljebb az lehet re- és válik feleslegessé.) génycím: „Utazás az Andro- Felvetődött a gondolat, hogy meda-ködbe”, mert a Marsra a „leereszkedő” részt csak ak- teendő út tervén már intéze- kor bocsássák az űrhajósok a tek és kísérleti laboratóriumok Marsra, amikor a „mübolygó- dolgoznak. ról már alaposan megvizsgál­Nem egy problémát kell ták a Mars légkörét, a leszál- megoldani. Az első az, hogy a lás lehetőségeit stb. — Arra is Mars-utazás egy évet vesz gondoltak a tervezők, hogy igénybe, ennyi ideig kell az nem kellene-e egy időben két űrhajósnak elviselni a súlyta- űrhajót indítani. Abban az lanság állapotát. Az elképzelés esetben tudniillik, ha az egyik szerint bolygóközi állomásokat például meteoroktól megsérül- kell létesíteni előbb, amelye- ne, átszállnának az űrhajósok ken hetekig, hónapokig tanul- a másikba. Ez azonban csak mányozni lehet a súlytalanság akkor volna lehetséges, ha a tartós állapotának hatását a két űrhajó közt nem nagy a szervezetre. Ha 1—2 hónapig távolság, ebben az esetben vi- elviselhető volt a súlytalan- szont mind a kettő bekerülhet ság állapota, elviselhető lesz ugyanabba a meteorrájba és hosszabb ideig, egy évig is. — mind a kettő megsérülhet. Az a gondolat is felmerült, A Marsba irányított űrhajót hogy kerék vagy légcsavar feltétlenül az űrhajósok fogják alakú, pergő űrhajóval, a vezetni, kormányozni, mert a centrifugális erővel lehetne biz- Földről, a nagy távolság nú- tosítani a súlyosság feltételeit att, bizonytalan lenne a táv- a szervezet számára. irányítás. Emberekről lévén További kérdés az, hogy a szó, ezt a kockázatot vállalni Marsra irányított űrhajó rop- nem , szabad, pant méretei miatt nem kell-e Amint ezeket a probléma- a „lépcsős” helyett az egysza- kát sikerül megoldani, várha- kaszos kilövés mellett dönteni, tó, hogy még a mai nemzedék Ez egyszerűsítené az irányító üdvözölni tudja a Marsról szerkezetet, tehát több felsze- visszatért űrhajósokat; Jurij Manny in az relést lehet összpontosítani ataskabinban. A harmadik kérdés az, hogy « Mars légköre hogyan fékezi az űrhajót a leszálláskor. Ez a légkör előnyt jelent azzal szemben, ami a Holdon várná az űrhajót. A Holdra leeresz­kedő űrhajó ugyanis teljesen a fékező rakétákra van utalva. Ezzel szemben viszont számol­ni kell a Mars óriási vei, ami ott óriási vonzást, a Földénél jóval nagyobb gravi­tációs erőt jelent. Ez ismét nö­velné a fékező rakétákhoz szükséges üzemanyag mennyi­ségét. A Marsról nagy tömege és légkörének ellenállása mi­att is nehéz lesz elindulni vissza, a Föld felé. Ez csak három kérdés a sok közül. Ezekből említsük még meg, hogy azzal is számolni kell, mikor kerül a Mars Föld­közelbe. Ez fontos az üzem­anyag és az út időtartama szempontjából, mert egyéb időben megközelíteni a Mar- sot gyakorlatilag ma még meg­gondolatlan feladat volna, legkisebb távolságra 1971-ben lesz tőlünk a Mars, de kétsé­ges, hogy addig elő lehet-e ké­szülni az útra. 1973-ban és 1975-ben is Föld-közeibe ke­rül, legnagyobb Föld-közelsége azonban csak 1985-ben lesz is­mét A kettő közé eső évtized­ben fokozott Nap-tevékenység várható, az űrhajóst tehát fo­kozottan kellene védeni a su­gárzással szemben, ami szük­ségszerűen ugyancsak növeli az űrhajó súlyát Legjobb szá­mítás szerint 1975-re kellene tervezni az utat Vagy közvet­lenül az 1985-öt követő időre. Utóbbi mellett szólna az, hogy a technikai fejlődés lehetővé tenné a még gondosabb előké­szítését a még biztosabb si­kert. A Marsra küldendő űrhajó típusának a megválasztásával kapcsolatban is sok elgondolás van. Elképzelhető az, hogy az űrhajó három darabból áll: a vissza nem térő, a visszatérő és a Marsra leereszkedő da­rabból. A „vissza nem térő” rész két egységből, ti. két hajtó­műből áll: egyik elviszi az űr­hajót a Mars körüli pályára, ott leválik róla, a megmaradó másik indítja majd vissza az űrhajót a Föld felé. Az űrhajósok a Mars felé tartó utazás idején a „vissza nem térő” részben tartózkod­na!?, s csak amikor elérkeznek a Mars körüli pályára, men­nek át „leereszkedő” részbe. (A másik két rész közben meg­marad a Mars körüli pályán.) Miután az űrhajósok végeztek a Marson a vizsgálatokkal, visszamennek a „leereszkedő” résszel a Mars műbolygójaként keringő részbe és visszalövetik magukat — a „visszatérő” Nyugat-Berlinben vizisport-kiállítást rendeztek. A kiállítás legnagyobb szenzációja volt a Delfin E—24-es típusú egyszemélyes tengeralattjáró, ső próbaútjára érkezett a nyugati kikötőbe. A miniatűr tengeralattjáró el­EGY fiS NEGYEDÉVVEL a légi katasztrófa után egy vé­letlenül előkerült amatőrfilm tanúságtétele rehabilitálta a szerencsétlenül járt repülőgép személyzetét. Az eset Francia- országban történt: az olvasó bizonyára emlékszik még a ka- , tasztrófára, amelyet a gépen tömege- | tartózkodó két légikisasszony, csodával határos módon túl­élt. Akkoriban a hivatalos tí | rnfel vevőjével szakértői vélemény azt állapi- te néhány gép tóttá meg, hogy a Boeing 707 típusú gép fel Az amatőrfilm bebizonyítja: piiétci hibás volt TfÖrÄt “S?**1 aílevesf ef-eme?' futómű többi darabja, miköz- felszállását, kedett volna. (A szakértői ve- hpn n„ . mányútra utazó 43 parasztgaz­dájával. Ennek a gépnek a tragédiáját az első szakértői vélemények szerint az okozta, hogy felszállás közben megsé­rült a futóműve, amitől aztán a repülőgép később kigyulladt. A katasztrófa azonban nem egyik pillanatról a másikra következett be, hanem fokoza­tosan: előbb az egyik kerék abroncsa szakadt le, aztán a ben az ugyancsak sérült üzem­gy a tíoeing köztük a lezuhant Boeing 707- lemény szerint itt történt vol­a személyzet hiba- js Sainos a katasztrófa díI- na a végzetes mulasztás 1 Az anyagl nrl alybol omlem kez­iáhól zuhant la röviddel a fel- i * öaJjjOS’ a aaiaszTXora pii na a veazetes mulasztás.) AZ aett nv nlai Ez. a fnlvamat Vi­la001, zunant le roviaaei a rei Janata mar nem került a film- orvos filmszalagjának hiteles­szállás után, Párizs kornye- szaiagra, amely néhány má- sége megtámadhatatlan, a kén. A minap azonban nyílva- sodperccel a tragédia előtt el- filmkockákon a repülőgépek nosságra került egy hiteles do- fogyott. De a teleobjektívvel kumentum, amely egészen készült képsor így is minden más megvilágításba helyezi a kétséget kizáróan kimutatja, katasztrófát. hogy a szerencsétlenül járt gép A szerencsétlenség napján személyzete pontosan az elő- egy vidéki orvos ott járt az írásoknak megfelelő állapotba Orly repülőtéren, s mellett és háttérben látható tárgyak cáfolhatatlanul bizo­nyítják, hogy a felvételeket a kritilms napon (1962. június nak^ hogy a párizsi amatörfUm 3-an) és a kritikus helyen ke- nv£mÄn _ iDari te. dett az olaj. Ez a folyamat Vi­szont — noha már tekintélyes magasságban bontakozott ki — a földről megfelelő beren­dezéssel észlelhető lett volna. Repülésügyi szakemberek most azzal a gondolattal foglalkoz­. . adta ötlet nyomán A szakértők el is fo- levízió-berendezéssel ipari te­rn egfi­Távirányíéásű robotgép szültök' amatőr hozta a gépet, mielőtt az a ki- gadták‘a véletlenül előkerült gyeifk majd "a gépeíc feíszálíá­tárgyi bizonyítékokat és reha- s^t bilitálták a szerencsétlenség során ugyancsak elpusztult le- EZ UGYANIS feltevések génységet. Ez azonban a ka- szerint megoldhatóvá tenné, tasztrófa okait most már vég- hogy olyan esetekben — mint érvényesen homályba bontja. ... , ... A VIDÉKI ORVOS amatőr- 3 “ 3 , . , főidről észlelik a felszálló re- flimes szenvedélye mégis hasz- • _ , , , , w nos gondolatot sugallt a repü- Pu^°SeP csak kívülről lathato lésügyi szakembereknek a légi sérülését vagy üzemzavarát, •— katasztrófák megelőzésére. Az még idejében értesítsék a re- értékes filmszalag ugyanis pülőgép személyzetét a fenye- nagyjából akkor került elő, gető katasztrófáról, aminek amikor most szeptemberben így — esetleg — kényszerle- lezuhant egy Caravelle-típusú szállással olykor elejét lehetne gép, fedélzetén 80 emberrel, venni. köztük egy svájci falu tanul- (gj, p) Érdekes robotgépet mutattak be Moszkvában, a Poli- tulkai Múzeumban. A gép távirányítású, így gazdája pa­rancsát bárhonnan végre tutija hajtani. A robotgépet — a részt a Föld felé. (Ekkor feje- képen is látható M. Alekszandrov és N. Gorokov tervezték. Magyarországról származik a grúz ábécé G. Sz. Csitaja, tbiliszi egye- kapcsolatai Grúziával Pedig term tanár, aki részt vett a na- ez a nagy festő a cári udvar- pokban lezajlott néprajzi ban eltöltött ideje alatt igen kongresszuson, elmondotta, sokat tett Grúziáért. Örülök, hogy nemcsak ez a jelentős hogy ' felkereshettem a kas­tudományos összejövetel hoz- télyt, amelyben született ta Magyarországra. — Nagy öröm volt számom­ra — mondotta —, hogy megis­merkedhettem a népi demokra­tikus országok közt vezető sze­repet játszó magyar néprajz- , , tudomány művelőivel. De ezt iat°kat készített készülő mű .............. veihez és gyűjtötte á grúz mű­velődéstörténet emlékeit. __ es ah ol kéziratait, vázlatait őr­zik. Remélem, hogy értékes, eredeti grúz kéziratok fotókó­piáit vihetem majd magam­mal, hiszen Zichy Mihály so­káig élt a Kaukázusban, váz­a jó alkalmat arra is fel sze­retném használni, hogy ha­zánk művelődéstörténetének nyomait kövessem ebben a tá­voli országban. A magyar és a grúz művelődéstörténet az el­múlt századokban számos pon­ton találkozott. A magyar kul­túra történetében is nevezetes szerepet játszó Misztófalusi Kis Miklós állította össze a grúz ábécá-t és ugyancsak ma­gyar, egy Istvánovics nevű fa­metsző (xillográfus) állította fel 1710-ben az Hacscrturján tervei Aram Haesaturján, a 60 éves szovjet zeneszerző elhatározta, hogy kiegészíti életművét és operát ír. Az opera a 26 bakui ko- első grúz misszárról, a szovjet hata- nyomdát Tbilisziben. lomért vívott azerbajdzsáni “ínte­vésse ismertek Zichy Mihály venciósok agyonlőttek.

Next

/
Thumbnails
Contents