Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-27 / 277. szám
4 R EPt 18 AB 1963. november 27., nerd» A tanácsok vállalati ellenőrző tevékenysége — az ügyész szemével 20 ezerrel több szarvasmarhát vágtak le az idén, mint tavaly Népgazdaságunk keretei között jelentős feladat hárul a tanácsi vállalatokra. A vállalati munka eredményességét, a hiányossiágok pótlását s a hibák kiküszöbölését célozza a tanácsoknak ellenőrző tevékenysége. A megyei főügyészség a közelmúltban fejezte be a megyei és városi tanácsoknál a vállalati ellenőrző tevékenység hatásosságának vizsgálatát. Felkerestük dr. Gyulai László megyei főügyészt, hogy rről az időszerű, sokakat érdeklő és érintő témáról tájékoztatást adhassunk olvasóinknak. — Milyen általános kép alakult ki az ügyészségi vizsgálat során? — Megállapíthatjuk, hogy örvendetes mértékben javült a vizsgálatok színvonala, a revizorok megállapításai meg- alapozottabbak és a vizsgált szerv munkájában rejlő hiá- n roSsagokat általában feltárják. Őszintén meg kell azonban mondanom, hogy népgazdaságunk fejlődése ma már az el- j enőrzéstől fokozott követelményeket, igényességet követel meg. — A megyei főügyészség milyen jelentősebb hiányosságokat állapított meg a tanácsok vállalati ellenőrző munkájában? — Bár örvendetes tény, hogy ma mér a megyei tanács pénzügyi osztálya által végzett dokumentációs vizsgálatokban* itt-ott részt vesznek az érintett vállalatok szakfelügyeleti szervei is — sajnos, azonban ez már nem mondható el az egri, gyöngyösi és hatvani város tanácsok esetében! Itt például 10 pénzügyi vizsgálatba csupán 3 esetben kapcsolódtak be a vonatkozó szak- igazgatási osztályok. Helytelen eljárás az is, hogy a hatvani és egri városi tanácsok pénzügyi osztályai az utóvizsgálatokat a szakigazgatási osztályokra hárították! — Általában két súlyosabban latba eső hibát tükröz vizsgálatunk — mondja a megyei főügyész; — Első helyen említendő, hogy a revizorok iem térnek ki a víállalat gazdaságossági vizsgálatára! Nem tárják fel a vállalat gazdaságosságát akadályozó körülményeket, nem tesznek azok elhárítására kellően megalapozott. javaslatot! Nem szabad elfelejteni, hogy ez az ellenőrök egyik fő kötelessége, hiszen azt megköveteli népgazdaságunk alapvető érdeke! — Mi a másik lényeges hiányosság? — Bár a vizsgálatok megtörténnek, nagvon sok esetben minden marad a régiben ... A megyei tanács pénzügyi osztálya nem ellenőrizte, hogy az érdekelt vállalatok 30 napon belül tájékoztatást adtak-e a hiányosságokat kiküszöbölő intézkedésekről! Az utasítástervezetben nincs a teendő intézkedésekre határidő megjelölve. Jelentik ugyan a vállalatok, hogy megtették a hiányosság felszámolására a szükséges intézkedéseket, de hogy a hiányosságok tényleg meg- szűntek-e, arra nincs adat! A többi között, a Heves megyei Sütőipari Vállalat esetében: „...az, hogv az utasítás alapján ténylegesen megszűntek-e a hiányosságok, nein derül ki” ,— írja a megyei főügyészi ösz- szefoglaló jelentés. — Hallhatnánk néhány érdekes példát is? — Apróbb eset, de jellemzőnek mondható az, hogy noha a vizsgálat megállapította a Heves megyei Építőipari Vállalat igazgatójának és főmérnökének jogtalan személygépkocsi-használatát, de ahelyett, hogy az okozott kár megtérítésére kötelezték volna őket, csupán felhívták figyelmüket, hogy „kötelesek... a rendeletben foglaltakat betartani”. A másik eset már súlyosabb, mondja a megyei főügyész. Az Élelmiszerkiske- delmi Vállalatnál a rendőri szervek bűnszövetkezetet lepleztek le, melynek tagjai 74 ezer forinttal károsították meg a vállalatot. Megállapította a vizsgálat, hogy a vállalat igazgatójának, főkönyvelőjének és áruforgalmi osztályvezetőjének mulasztásai elősegítették a súlyos visszaélést, de még ma sem tudni, hogy a felelősségre vonás megtörtént-e. Emiatt az ügyészség felszólalással at. Elmondja a megyei főügyész, hogy a szakigazgatási osztályok nem értékelik, vagy nem értik meg a pénzügyi osztályok vizsgálatának lényegét. Kirívó példa erre a megyei tanács ipari osztályának esete. A pénzügyi osztály a Talajerőgazdálkodási Vállalat igazgatója és főkönyvelője fegyelmi felelősségre vonásának szükségességére hívta fel az ipari osztály vezetőjét 1962-ben, az azonban még az utóvizsgálatig sem történt meg, sőt az év végén a pénzügyi osztály ismételt átirata sem hozta meg a kívánt eredményt. — Súlyosan esik latba — folytatja dr. Gyulai László —, hogv gyakorta nincs meg a megfelelő együttműködés a pénzügyi és szakigazgatási osztályok között. Ez főleg' éppen a vezető beosztású dolgozók fegyelmi és anyagi fele- lőssségre vonása terén mutatkozik meg. Több felelősségre vonást kellett volna alkalmazni velük szemben. Ennek a meg nem engedhető liberalizmusnak a következménye azután az, hogy egyes vállalatoknál szinte évről évre komoly problémák mutatkoznak, mint például az Egri Város- gondozási Vállalatnál tapasztalható. — Miként lehetne a vizsgálatok hatékonyságát eredményesebbé tenni? — A tanácsoknak kötelezniük kellene a vállalataikat, hogy a vizsgálatok anyagát ismertessék a dolgozók kolléktí- vája előtt! Ma még sajnos a vizsgálati jegyzőkönyveket valósággal titokként kezelik a vállalatok, de a tanácsok is, ami merőben helytelen! A tanácsok az eddiginél még hatékonyabb és rendszeresebb vizsgálata párosulva a vállalatok kollektíváján alapuló társadalmi ellenőrzéssel — fejezi be nyilatkozatát dr. Gyulay László megyei főügyész — kétségtelenül meg fogja hozni a hozzáfűzött reményeket és a megkívánt eredményt. • Sugár István Kétnapos országos állattenyésztési tanácskozás kezdődött tegnap Egerben Tegnap délelőtt Egerben, a megyei tanács kultúrtermében kétnapos, országos értekezlet kezdődött az ország valameny- nyi főáfiattenyésztőjének és törzskönyvi felügyelőjének részvételével. Az értekezletet Molek Jenő, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg, majd dr. Németh Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatóságának vezetője tartott előadást állat- tenyésztésünk időszerű problémáiról. Az előadó bevezetőjében számokkal bizonyította, hogy országos viszonylatban évről évre jelentősen csökken az állatállomány, pontosabban a szarvasmarha-állomány annak ellenére, hogy a szakeemberek számtalan lehetőség kiaknázásával igyekeznek ennek gátat vetni. Mint mondotta, ez év október elsejei adatok szerint 1908 000 volt hazánkban a szarvasmarha-állomány létszáma, amely ez év elejéhez képest kétezerrel nőtt, mégis a múlt év hasonló időszakához viszonyítva a csökkenés 9 ezret mutat. Az áUatáBomány ilyen mértékű^ csökkenését az előadó azzal is magyarázta, hogy az idén 20 ezerrel több szarvas- marhát vágtunk le, mint tavaly, s a levágott állatok 60 százaiéiul női ivarú állat volt, ami a szaporulat növekedését akadályozta. Mint mondotta: hazánkban még soha nem vágtunk ennyi állatot, mint ebben az évben, amely nem is lenne baj, csupán a problémát a vágóállatok kiválasztásának gondatlansága okozza. Éppen ezért január elsejétől a szerződés- kötések egyes szakaszainak módosítására kerül sor. így például minden üszőt mint tenyésztési állatot szerződnek le, s ezáltal elérik azt, hogy a tenyészállatok kiselejtezésével biztosítják a vágóállatokat, s nem fordítva, ahogy ez ebben az évben is történt: vágóállatokból válogatták a továbbte- nyésztésre alkalmasaikat. Ugyanakkor a megyék jövőre csak a női ivarú állatokra kapnak vágási keretet, hímivarú állatokból nem korlátozzák a vágásokat. Ezután a tejfelvásárlással foglalkozott az előadó. Országosan mintegy 80—90 millió literrel teljesítjük túl az idei tervünket. A tervtúlteljesítés különösen a dunántúli megyékben szembetűnő. Az előadó hosszabb ideig foglalkozott a sertéstenyésztés, a baromfitenyésztés és a, takarmánygazdálkodás helyzetével is. Hangsúlyozta, hogy a sertéstenyésztésben még súlyosabbak a problémák, mint az állattenyésztés bármelyik ágában. E kijelentését sok számadattal igazolta. Mint mondta: jelenlegi állományunknak 71,5 százalékát kell kivágni ahhoz, hogy jövő évi tervünket teljesíteni tudjuk. Ez viszont arra is felhívja a figyelmet, hogy már most mindent el kell követni azért, hogy sertés- állomány létszáma kellő szintet elérje, sőt, növekedjék. A takarmányhelyzetnél az országosan jelentkező 35 ezer vagon takarmányhiány problémájáról beszélt a jelenlevőknek. Ezt a hiányt elsősorban a gazdaságoknak kell megoldaniuk, mert ennyit az állam nem tud adni, összesen 15 ezer vagon takarmány áll rendelkezésre. Az állattenyésztési ÍQiagza- tóság vezetőjének előadása után Papp Sándor, Heves megye főállattenyésztője ismertette a megye állattenyésztését a jelenlevők előtt, majd Máté János, az Országos Törzskön* vezési és Utódellenőrzési Felügyelőség vezetője beszélt e törzskönyvezési és utódelleií- őrzési munka eredményeiről, hiányosságairól. Több alapvető és nagyon fontos probléma megszüntetésére hívta fel ezzel kapcsolatosan a jelenlevők figyelmét. Az értekezlet részvevői a délutáni órákban gépkocsikra ültek és látogatást tettek a megye több termelőszövetkezetében. Az atkári Űj Élet Tsz állattenyésztését Tolna és Békés megye, az erki Űj Barázda Tsz-t Baranya és Bács megye és Pécs város, a tamabodi Tae- nagyöngye Tsz állattenyésztését Hajdú—Bihar, Debrecen város, Csongrád, Szeged város Vas megye, a zaránki Űj Éle Tsz állattenyésztését Győr. Pest megye, Budapest főváros a viszneki Béke Tsz állattenyésztését Fejér, Nógrá' Szolnok megye, a detki Sze- badság Tsz-t Somogy, Zab Veszprém megye, a nagyrédc Szőlőskert Tsz-t pedig Szs bölcs, Miskolc város és Bor sód megye jelenlevő állati * nyésztési szakemberei látogatók meg. Ma délelőtt 9 órai keadetöt folytatja munkáját az érteire: let. A délelőtt folyamán vité ra, hozzászólásokra, a látottá: értékelésére kerül sor, délután pedig közösen meglátogatja: az Egri Tsz-közi Baromfikelte tő Állomást. —f. iKösel félmillió külföldi vendégünk volt as idén Az idei év — a korábbi esztendőkhöz hasonlóan — minden bizonnyal újabb csúcsokat hoz az idegenforgalomban. Erről tanúskodik többek közt a hazánkba beutazó külföldi állampolgárok számának alakulásáról készült statisztika. E szerint 1960-ban 244 ezer 351 külföldi vendéget fogadtunk, 1961-ben 336 696-ot, 1962-ben pedig 463 975-öt. Ebben az évben már szeptember végiéig 467 409 külföldi járt Magyarországon, tehát máris több, mint tavaly az egész évben. Előzetes számítások sze rint ez év végéig a külföldi vendégek száma jóval meghaladja a félmilliót. Az idegenforgalmi statisztikák szerint az idén tetemesen megnőtt a kiutazók száma is. Szeptember végéig tudományos tanácskozásokra, rokoni látogatásra, sporteseményre, turistaútra, stb. 438 448-aan utaztak külföldre, lényegesen többen, mint a múlt év azon®: időszakában. Mi Ml OKOZTA A NAGT LÉGI KATASZTRÓFÁKAT utasszállító gépe eltűnt... A vészjeleket felvették a közelben tartózkodó hajók. Riasztották a francia gyarmat csendőrségét és katonaságát. Az amerikai parti légi őrség egyik gépe is felvette a vészjelet. Mindenkit felszólítottak, hogy kutassanák az eltűnt gép után. Akcióba léptek' a hajók, a csendőrök, a katonák, a lezuhant gépet mégis egy nő feévszafc. A kövezetten utakat mély sár borította. A szerencsétlenség színhelyétől nyolc kilométernyire volt az utolsó járható út. Onnan öszvérösvény vezetett az őserdő széléig, de onnan tovább még gyalogösvény sem volt. A csendőrök, tűzoltók, katonák, a mentők és orvosok bozótvágó késsel felszerelve csak lépésről lépésre hatolhattak Az összeköttetés megszakad Pointe-a-Pitte, 1962. június T.2., helyi számítás szerint hajnali négy óra. A mélyre ereszkedett felhőből zuhog az eső. A rossz látási viszonyokat is fokozta, hogy vihar készült. A Boeing—707 Guadeloupe- szigethez közeledett. Párizs óta Lisszabonban és az Azori- szigeteken baj nélkül leereszkedett és újra felszállt. Lisszabonban nyolc újabb utas szállt fel... nem sejtették, hogy a géppel a halál elébe mennek... Pontosan egy perccel hajnali négy óra után a Chateau de Chantilly pilótája rádió útján jelentette a Pointe-a-Pitre-i repülőtér ellenőrzőtornyának: — A repülőtér fölé érkeztem. Kérek engedélyt a leszállásra. Az eüenörzőtorony ügyeletesének úgy tűnt, hogy az alacsony felhőkben egy pillanatra felvillantak a gép jelzőlámpái. Rádió útján megadta a pilótának az engedélyt a leszállásra, egyúttal közölte vele az időjárásra vonatkozó adatokat. — Megértettem — válaszolta Lessieur pilóta kapitány, a gép parancsnoka. Ez volt az utolsó szava. Rögtön; utána megszakadt a rádióösszeköttetés a gép és a rop.- lőtér között. A gép eltávolodott a repülőtértől, hogy í.-agy kanyart írjon le és leereszkedjen. Ez egészen egyszerű rutin-művelet a gyakorlott pilóta számára és rendszerint simán bonyolódik le. Ez alkalommal azonban baj történt. ★ A repülőtér közvetlen közelében van Deshayes halászfalu. Ott lakik Guy Blandin ötvenéves szatócs'. Már megszokta, hogy hetenként háromszor repülőgépzúgás veri fel álmából a kora reggeli órákban. Hetenként háromszor leereszkednek a közeli repülőtéren az Air France léglökéses gépei. Ezen a napon is felébredt a gép zúgására, de nagy meglepetésére azt tapasztaltó* hogy a zúgás nem jön a megszokott irányból, az öböl felől, hanem a város mögötti, mintegy 600 méter magas dombok' felől hallatszik. Röviddel később tompa robajt is hallott. Utána mély csönd következett, még a gép zúgása sem hallatszott. Blandin rosszat sejtve felkelt, a verandára ment és a dombok felé nézett. Abban a pillanatban erős fény villant. — Ügy látszik, vihar készül. Villámük — állapította meg a szatócs és nyugodtan vissza- íeküdí. Ugyanakkor két halász inA lezuhant gép valósággal ízzé-porrá tört az őserdő fái között. dúlt el bárkáján a falu előtti öblöcstkéből. Ők is figyelmesek lettek a robajra és á következő pillanatban szintén észrevették a felhőkből felvillanó fényt. — Nézd csak, kigyulladt a repülőgép farka! — kiáltott fel az egyik, azután menten kiugrott a csónakból és a közeli csendőrállomásra szaladt, hogy jelentse észleletét. Időközben a Pointe-a-Pitre repülőtér ügyeletese is vészjeleket adott le rádiókészülékén*. SOS — Az Air France dezte fel: Nicole Petreluzzi sportrepülőnő felszállt gépével az Air France egyik pilótája kíséretében és egy ideig a „Szamarháinak” * nevezett: domblánc fölött keringett. Az egyik helyen felfedezte, hogy valami letarolta a dombokat borító sűrű őserdő fáit. Lejjebb ereszkedett és hamarosan géproncsokat is látott. Élő embernek azonban nem volt nyoma... ★ Guadeloupe-szigeten lsét héttel azelőtt beköszöntött az esős előre a sűrű rengetegben. Órákig tartott, amíg a szerencsétlenség színhelyére értek. Velük volt Scoroceo rendőrtisztviselő, aki ezzel a géppel két gyermekét várta vissza Párizs- bóL Végül a géproncsobhoz értek. Scorocco először gyermekei utazótáskáját pillantotta meg, rögtön utána a két fiú összezúzott, megcsonkított holttestét... — Sohasem felejtem el ennek az embernek- fájdalomtól megtorzult arcát — mesélte később az egyik mentoorvos. — és nem felejtem el a káosz* sem, ami körülvett bennünket. Mintha Dante pokláiból láttunk Volna egy jelenetet. A Boeing—707 orra mélyen a domboldalba fúródott. A gép törzse ezernyi darabra tört, a darabok egykilométeres körzetben szerteszét szóródtak az őserdőben. Csodáik csodájára a gép new gyulladt ki. Sehol sem fedes- tek fel égési nyomóikat. A holttesteken sem. Három holttest fennakadt t fákon. A legtöbb áldozat teteme annyira megcsonkult' és összezúzódott, hogy azonosságukat egyáltalán nem tudták megállapítani. Két katonai helikopter keringett a szerencsétlenség szín, helye fölött, de csak órák múltán szánhattak le, amikor a ka* tonaság kidöntiött egy csőm® fát és tisztást vágott az őserdőben. Egész éjszaka tartott amíg megtalálták a gép utasak nak és személyzetének tetemeit. Denise Page stewardess Párizsban élő szülei még másnap is remélték, hogy leányuk, egyetlen gyermekük megmenekült. A párizsi Orly repülőtéren történt szerencsétlenség járt az eszükben. Ott két stewardess életben maradt, mert a szerencsétlenség pillanatában kijelölt helyükön, a gép tatjában, csapóülésen foglaltak helyet. Most azonban nem történt ilyen csoda. Az Air France másnap hivatalos közleményt adott ki a szerencsétlenségről és közölte, hegy az utasok és a személyzet közül seníki sémi menekült meg... Következik: Üzembiztos-e a Boeing—"67f
