Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-03 / 258. szám

1963. november 3., vasárnap NÉPÚJSÁG s Számvetés és tervkészítés Termelőszövetkezeti pa­rasztságunk szorgalmas, fá­radhatatlan munkájának kö­szönhető az a nagy eredmény, amelyet ebben az esztendőben a jövő évi kenyérgabona biz­tosítása érdekében elértünk. Nem volt még arra példa me­zőgazdaságunkban, hogy a ke­nyérgabona vetésének előké­szítését és elvetését ilyen ala­possággal és optimális időben végeztük volna el, mint az idén. Most, amikor a kenyércsa­tának ezt az első szakaszát si­keresen megvívtuk- az a leg­fontosabb feladat, hogy ezt a lendületet és szorgalmat biz­tosítsuk az őszi munkák kö­vetkező szakaszában — a be­takarítás nagy munkáinak idején is. A kenyérgabona el­vetése után most az a legfon­tosabb feladat, hogy az ősziek betakarításának meggyorsitá- ral mielőbb felszabadítsuk a ról is, amiért a vezetőket ter­heli a felelősség. Ahol a gaz­dasági és politikai vezetők a zárszámadási közgyűléseket könnyebb ez a munka. Aho' viszont csak minden felmérés nélkül, szinte „saccolva” ve­tették papírra az előterveket. megelőzően ezt az utat vá- most ezt a korábbi mulasztást lasztják, ott a közgyűlések vi- is pótolni kell. harossága nem az addig el- a tervkészítés nagy körül- hallgatott és meglepetésként tekintést, alapos szakmai hoz- bejelentett kérdések közül fog záértést és nem utolsósorban kialakulni, hanem sokkal in- azt követeli meg, hogy a terv­kább akörül, hogy „hogyan to vább"? Miként lehetne a jövő évben a múlt év hibáinak és fogyatékosságainak megismét­lődését elkerülni? A zárszám­adási beszámolókban tükrö­ződnie kell a dolgozók észre­vételeinek és javaslatainak. Csak így érzik a termelőszö­vetkezeti tagok magukat iga­zán a szövetkezet gazdáinak. Ahol a vezetők nagy körülte­kintéssel, a dolgozók meghall­gatásával és bevonásával ké­szülnek a zárszámadásra, ott eleve elejét lehet venni az számok kialakításában minél több embernek a véleménye, javaslata, elképzelése teljesül­jön meg. Ha a terveket 2—3 ember készíti. bármilyen jó. nak is néz ki az a terv, de hi­ányzik belőle a végrehajtásá­nak egyik alapvetőbb biztosí­téka, hogy azok, akik a terv végrehajtói lesznek, maguké­nak érezzék a tervet, annak végrehajtása nem lesz könnyű feladat. Éppen ezért azok a vezetők gondolkoznak helye­sen, akik a tervkészítés egyik legalavetőbb követelményének tekintik a dolgozók bevonását e munkába. Ha a tervkészítést minden munkaterületen a dol­gozókkal való beszélgetéssel esetenként előforduló dema- földeket és tovább folytassuk gőg, rendbontó törekvéseinek az őszi mélyszántást. Ma már is. Gyakori, hogy a közgyűlé­több éves tapasztalat igazolja, seken azok hangoskodnak a ___ ___ _____ ho gy ha a tavasziakat őszi legjobban, akik egész éven át kezdikT összegyűjtík~ az°ott eí- melyszantasu földbe vetjük, nem sokat tettek a közösség hangzott javaslatokat és ész- magasabb termeseredmenye- asztalára, de bőre nyitott revételeket és ezeket be is két érhetünk el. Sok még a zsákkal jelentkeznek az év építik a tervbe, akkor az így tennivaló, de ha jól szervez- végén az osztalékért. A poli- kialakított tervet a dolgozók zük meg a munkát, ha sikerül tikai előkészítéshez tartozik termelőszövetkezeti tagságot az }Si hogy arra neveljük a becsületes dolgozó tagokat: az ilyen embereket bátran bírál­ják és mondják a szemükbe< hogy a demokratizmus gya­korlása mindenekelőtt azok­nak a joga, akik becsülettel ______________ do lgoztak a közösség ügyéért meiőszövetkezeti élettel, egész éven át. A zárszámadási közgyűlések előkészítése időben egybeesik dest 15 megbeszéljük egv másik ménnyel, a a kenyérgabona vetésének d Oszakához hasonlóan mozgó­sítani, ezt a harcot is sikerre lehet vinni. Az őszi munkák dandárja után két fontos feladat jó elő­készítése és végrehajtása há­rul a termelőszövetkezetekre. Az egyik az 1963-as esztendő munkáinak mérlegelése, a zárszámadási közgyűlések elő­készítése. A korábbi évek sok !ó tapasztalata ellenére úgy látszik, hogy számos termelő- szövetkezetben, különösen a ma még gyengének minősü­sajátjukénak tekintik és érzik a terv megvalósításáért is a felelősséget. A zárszámadási és tervtár­gyaló közgyűlések politikai előkészítése jó alkalom arra is, hogy számos olyan — a tér­gaz­dálkodással összefüggő — kér- a täg­igen fontos ese- Sággal, amelynek megértése a tervjóváhagyó körül még mindig problémák közgyűlések előkészítésével. A ■zárszámadások előkészítését össze lehet és össze kell kötni az 1964-es esztendőre vonatko­vannak. Hogy melyek ezek a kérdések, azt az adott helyen — — - az lroTO ................ a párt és gazdasági vezetők­lő knél, e fontos esemény poll- ^ részletes gazdálkodási tér- nek kell kiválasztaniuk. Vah- nem *°k ----- nak olyan kérdések, amelyek­ti kai előkészítésére gondot fordítanák. Ezeken a helyeken bizony elég viharos közgyűlések zajlottak le. Ez nem is csoda, hiszen a tagság tulajdonképpen csak itt is­merte meg, hogyan folyt a gazdálkodás egész éven át. A vezetők az előkészítés során vek kialakításával. A mezőgazdaságnak az ipar- újból és újból vissza kell tói eltérő sajátosságai miatt térni szinte minden gazdaság- az éves tervek kidolgozása tu- ban. például egyéni és közös lajdonképpen' már az év kö- érdek- jövedelemelosztás, zepén.az előtervek készítésekor háztáji és közös stb. De van­______ megkezdődik. De az előter- nah kérdések, amelyek alapo­az zal fizették M az érdeklődő- vekben csak a termeléssel, ér- sebb megmagyarázására csak két. hogy: majd megtudjátok tőkésítéssel és beruházásokkal az adott gazdaságban van a zárszámadáskor. ^ néhány ka lato8 le?főbb előirány­helyen — eppen az előkészítés ______, , . . hi ányossága miatt - még itt zatofe szerepelnek. Az éves, sem kap a tagság kielégítő tá- részletes gazdálkodási tervek iékoztatást, mert az elnöki és kidolgozása a téli hónapokra főkönyvelői beszámolókba. a _ december_január _ esik. mondanivaló elvész a számok ... . _ _ _ tömkelegében. _ Azokban a A zárszámadások előkésztté- gokban, ahol az sét már jóval azt megelőzően komolyan vették és a legfőbb el kell kezdeni. A gazdasági irányszámok kialakításánál olyan felmérésekre is jutott idő, amelyek a mostani terve­zésnek az alapját képezik, beszámolók összeállítása előtt helyes, ha a különböző mun­katerületeken alaposan meg­beszélik a dolgokat a tagság­gal. Ezeken a beszélgetéseken a gazdasági és politikai veze­tők az elért eredmények is­mertetésén túl részletesen tá­jékoztassák a tagságot atról is, ami nem úgy sikerült a gazdálkodás során, ahogyan azt az év elején elgondolták és tervezték, önkritikusan és kritikusan, őszintén beszélje­nek a hiányosságokról. Azok­szükség. Például: beruházás, állattenyésztés fejlesztése, gé­pesítés, stb. A zárszámadási és tervtárgyaló közgyűlések politikai előkészítéséhez sok segítséget nyújtanak a külön- . _ _ , , böző politikai és szakmai tan­kozos ^gazdasá- folyamok és az ismerettárjesz- élőtervezést tő előadások is. Helyes, ha ezeken a tanfolyamokon és rendezvényeken külön is meg­beszélik a zárszámadással és a tervkészítéssel összefüggő kérdéseket. Dr. Náfrádi Sándor Kirándulók a mecsetnél Bús, borongás, bá­natos balliteráció kö­szöntse novembert, a legöszvérebb hóna­pot. Mert november — bármit is monda­nak a szakemberek — már nem ősz, de. még nem is tél. Se ez, se az! Még emlé­keinkben ott derít a nyár, a kánikula, a víz, az üdülés, de már náthásán ténfergüni a december felé, amely meghozza a te­let, az új évet, a-z egy esztendővel többnyi öregséget. Tegnap még az idő- I sebb kartársnők nya- / ráról humorizáltunk, ma a humorista is idősebb kartársnőnek érzi magát, ha felte­kint a fakó égre, vagy a. lába alá, a megta­posott, sárga levél­szőnyegre. Minden hónapnak van vala­mi kincse, de a no­vembernek semmije sincs. Koldus, öszvér hónap ez, de majd csak túl leszünk raj­ta. Már csak 27 rm-t! 1-6) Gondok zátonyán az zmbei'ek s az özem — A Szalajkában ma reggel Az égetett mész mellett már befagyott a tó vize. Jön a nyers mészkövet is „termel” hideg idő... az üzem. A nyers mészkövet Szilvásváradon, a Heves naponta vasúton szállítják az megyed Építőanyagipari Vál- ózdi kohóhoz. Azaz, csak szál­lalat mészüzemében nem örül­nek a hímek; eddig is sok balszerencsét hozott a 63-as év s remény sincs arra, hogy ki­köszörülhetik a csorbát! lítamák, de nem ad vagonokat a vasút! • A megrendelt nyitott vasúti­kocsikból eddig 27-tel adós a MÁV. Ottjártunkkor 4 kocsira Kezdjük mindjárt az elején... vártak, de délután 2-ig csak Az első negyedévben, január 23-tól március 23-ig leállítot­ták a termelést; két teljes hó­napon át hidegen és üresen ásítozott a kemence. 1232 ton­egyetlenegy érkezett. Hosszú idő óta tétlenül várakoznak a rakodók, s egyre fáradtabbak, mert nem tudják kialudni ma­gukat rendesen. És fáradtan, na adósságot írtak a „kontó- álmosan is reménykednek: ha jukra”, s a harmadik negyedév hajnalban nem lesz, az esti végéig, hat és fél hónap so- telepmenettel még befutnak a rán csak keveset — 51 tonnát vagonok, de reményük csak — tudtak törleszteni, így még nagy ritkán teljesül. mindig 1181 tonna égetett mész Levélben fordultak a Mis- hiányzik a tervből. kolci MÁV Igazgatósághoz, de — Pár tonnát le tudunk fa­ragni ebből az adósságból — mondja Kelemeni Alajos üzemvezető. — Elértük a csúcs-kapacitást, a régi, öreg kemencék többet nem bírnak. Tartalékaink sincsenek, amit kiaknázhatnánk, ami fokozhat­ná erőnket. intvén évvel ezelőtt szü- v / letett a magyar mun­kásmozgalom kimagasló har­cosa és mártírja: Ságvári Endre. Középiskolái elvégzése után jogi egyetemre iratko­zott be, majd jogi doktorát ist szerzett. Az 1929—33-as világ­válság döbbenti rá a magyar munkásság és főleg az ifjúmunkások nyomorúságos helyzetére, "s mind közelebb kerül a munkásmozgalomhoz. Ságvári világosan látja, hogy A műszálak, a műgumi és a 5 a munkásság felszabadítása el- tobbi műanyag életünknek ma t választhatatlan a fasiszta Hor- fnár nélkülözhetetlen kellékei. \ thy-rendszer elleni küzdelem­Ságvári Endre (1913-1944) munkásság gyűlései, tünteté- se után a magyarországi bal­Mesterséges bőr sei ellen. 1937. május 1-én a nyilasok megzavarják a mun­kásság felvonulását, s a pro­vokációk ezután is folytatód­nak. Az Országos Ifjúsági Bi­zottság válaszul elhatározza, hogy ellenakciót kezd a nyi­oldali erők igyekeznek tömö­ríteni soraikat és Ságvári nak ebben a munkában kiemelke­dő szerepe van. ö szervezi és irányítja az ifjúság 1941. ok­tóber 6-i tüntetését, amikor a háború elleni tiltakozásul lasokkal szemben. Szeptember megkoszorúzták a Batthyány- 16-án Ságvári vezetésével az emlékművet. 1942 elején a ifjúmunkások megrohanják a Történelmi Emlékbizottság Cipőgyártásra felhasználható $ tőí. 1936-ban lép a szociálde- Tompa utcai nyilas pártház- munkájában vesz részt, szer- - - ■ f • •• ’— — *- ban levő nagygyűlést és szét- vezi a március 15—i ünnepsé­verik a nyilasokat. A nagy- gek előkészítését és részt vesz mesterséges bőrt azonban égé- 5 mokrata pártba, azonban csak- zen az legutóbbi időkig nem sikerült előállítani. Nem sike­rült ugyanis olyan szintetikus bőrt készíteni, amely a termé­szetes bőr sokoldalú tulajdon­ságaival: a széles hőmérsékleti határok közötti hajlékonyság­hamar' rádöbben arra, hogy a kormánnyal lepaktáló szociál­demokrata vezetők nem kép­viselik kellően a munkásság érdekeit. A szociáldemokrata párton belül az ifjúmunkásság szer­gal, a remek „légzőképesség-Evezésével, tanításával, nevelé- gel”, a tetszetőséggel, a könnyű lsével foglalkozik. Kulich Gyu­feldolgozhatósággal és alak- katartós ággal felvenné a ver­senyt. Az amerikai Du Pont­gyár kutatólaboratóriumában 14 évi kutatómunka eredmé­nyeként most sikerült előállí­tani a természetes bőr minden kívánatos tulajdonságával ren­delkező új műbőrfajtát, ame­lyet a tervek szerint 1964-ben hoznak forgalomba „cofram” néven. Az új műbőr vegyi ösz- szetételét egyelőre titokban tartják, az anyagot is, a gyár- tási eljárást is szabadalmakkal I munkások védik. Szakemberek felteszik, \ irányítják, hogy az új műbőr uretán-bázi- sú. Du Pont-ék mellett mások is kísérleteznek lábbeli készí­tésre használható műbőr ké­szítésével, la mellétt csakhamar egyik vezetője lesz az Országos Ifjú­sági Bizottságnak, amely a hivatalos szociáldemokrata pártvezetőség ellenében osz­tályharcos szellemben neveli az ifjúságot. Ságvári, mint az if­júsági mozgalom egyik veze­tője, számos előadást, gyűlést tart az ifjúmunkásoknak, a Szovjetunióról, mint „munkás- országról” mesél az ifjaknak, ahol a dolgozók kizsákmá­nyolása már a múlté, ahol a sorsukat maguk 30-as évek második fe- lében a nyilasmozga­lom mind erőteljesebben bon­togatja szárnyait és számos provokációt rendőrnek a gyűlés szétverése után számos ifjúmunkást elfognak, megkí­noznak és börtönbe vetnek. Ságvári is az elfogottak kö­zött van és 8 hónapi börtön- büntetésre ítélik. A börtönbün­tetés azonban nem töri meg, sőt megacélozza akaratát. Ki- szabadulása után ismét be­kapcsolódik az ifjúmunkás­mozgalomba, harcol, szervez, agitál, az ifjúmunkások mind nagyobb tömegét állítja a for­radalmi mozgalom szolgálatá­ba. 1941-től, KuEch Gyula le­tartóztatása után Ságvári lesz az Országos Ifjúsági Bizottság vezetője és a KMP Központi Bizottsága útmutatásai alapján szervezi az ifjúmunkásokat a független, demokratikus Ma­gyarországért vívott harcban. Ekkor már maga is tagja a kommunista pártnak és a há­ború és fasizmus elleni küz­delem egyik kiemelkedő har­cosa. A II. világháború kitörő ­a május 1-i tüntetés előkészí­tésében is. A Kállay-kormány fékte- len terrorral válaszol a baloldali erők harcára. A kor­mány a fő tüzet a kommunis­ták ellen irányítja és 1942 ta­vaszától nagyarányú letartóz­tatások vannak. Ságvári elke­rüli a letartóztatást, de 1942- től kénytelen illegalitásba menni. A munkát azonban to­vább folytatja. A lefogott har­cosok helyébe újakat szervez, Illegális találkozókon vesz részt, röplapokat szerkeszt. 1943 tavaszán, a nagyarányú üldözések miatt a Kommunis­ták Magyarországi Pártja be­jelenti feloszlatását, ugyanak­kor azonban megszervezi a Békepártot. A Békepárt ve­zetői között ott-találjuk Ság­vári Endrét is, ő a Béke és Szabadság című illegális lap szerkesztője. 1944. március 19-e — a né­met megszállás bekövetkezte szemernyi biztatást sem kap­tak „vagonügyben”. Pedig a szilvásvárad! nyers mészkő „ízlik” a kohóknak; ámde... az ózdiak se tudnak vagont ki­csikarni a mészkő utaztatásá­ra. A kőbánya hiába termel, a mészkő mindaddig holt érték, amíg él nem szállítják. után a baloldali elemek elleni írtóhadjárat még nagyobb méreteket ölt. Most már nem csupán a magyar rendőrségi és csendőrségi nyomozók üldö­zik a kommunistákat, hanem a Gestapo is. Ságvári neve és személye ekkor már meglehe­tősen ismert a hatóságok előtt. Többen tanácsolják neki, hogy hagyja el a fővárost, menjen vidékre, mert az életét kockáz­tatja. Ságvári azonban nem adja fel a harcot, tovább irá­nyítja az ifjúság mozgalmát és szerkeszti a Béke és Sza­badságot. 1944. július 27-én a Pasarét egyik cukrászdájában illegális találkozóra várta egyik harcostársát. Egy besúgó nyomára vezette a csillaghegyi Gestapo négy ügynökét. Ság­vári nem adta meg magát. Tűzharcban három pribéket leterített, közben azonban őt is halálos lövés érte. múlva megjelent a gyászjelentése Ságvári halála ról: „Ságvári Endre úgy halt meg, ahogy élt: harc közben. Utat mutatott életével — pél­dát most halálával. Fegyver­S nem a MÁV az egyetle­adósuk ...A felnémeti fűrés: üzem május 3-a óta nem szál lította le az igényelt 17 ge rendát, s ki tudja, mikor szár. ják rá magukat!? S míg a ge rendák meg nem érkéznél; várniok kell a sodronypély, két faoszlopának felújításává A Ferroglóbustól még az I. ne gyedévre megrendelték a tar tóoszlopok rendbehozásához < szükséges vasanyagokat. Mái: sem teljesítették szállítási kö telezettségüket! Van más gondjuk is. Ha romszor terveztek a régi él avult, „megszakított” Hofl- mann-kemencék helyett kor­szerűt, modemet, de egysze sem kezdtek az építkezéshez s most már úgy látszik az aknakemencét elfújta a szél véglegesen. Pedig a pénz is megvolt hozzá! Hoffmann típusú kemencé­jük egyetlen az egész vilá­gon. Nem a szokásos körke­mencét építették meg itt an­nak idején, hanem a kemence­rendszernek csak egy részét. S az is olyan öreg, kivénhedett, hogy nem bírja tovább öt ész- tendőnél. Mi lesz, ha a ke­mence felmondja a szolgálatot, s kidől a sorból? Az embe­rek nagy részének, az üzem ad kenyeret 15 éve, s a bi­zonytalanság már a lelkűkbe költözött: 15, s még több évet lehúztak egy helyben és majd 50—56 éves fejjel, közvetlenül nyugdíjazás előtt vegyék ke­zükbe a vándorbotot, hogy új állást, munkahelyet keress e- i nek?! Nem sokat bíznak a jö- í vőben. A szalajka-völgyi kő- í bányát már piszkálgatja a 5 Természetvédelmi Tanács — be akarják záratni. Esztétikai okokból, mert hogy kirí a táj hangulatából; lehet, hogy nem gondolta komolyan, aki aján­lotta, de a bölcs tanács el­hangzott: az lenne a legjobb> ha az egész sziklaoldalt bemá­zolnák zöld olajfestékkel! (?) Gyomorgondok Mert ilyen is yan a szilvás­várad! mészüzemben! Eddig a helyi állami gazdaságból hord- Pár nap f ták az ebédet, adagonként 10 Békepárt $ forintért. Tanácsi vállalat lé­vén, az üzemi hozzájárulás 1,58 forint. Egy-egy dolgozó tehát a saját zsebéből fizetett 8,42 forintot. Ellenben a Bélapát­falvi Cement- és Mészműben s az ál­dolgozói rel kell szemeszállnunk a bér-í 5,20 forint egy ebéd, gyilkos söpredékkel, amely a * lami gazdaság saját terror és népcsalás minden f is csak 5,50-et fizetnek. Joggal eszközével taszítja sírban nem- Sdrágálják tehát a mészüzemiek zetünketF’ C ágvári Endre halála nem ^ volt hiábavaló. Az a munkásország, amelyről ő olyan sokat mesélt az angyal­földi ifjaknak, nálunk is megvalósult, a szo­cializmust építő nép pedig örökre szívébe zárja nagy ha­lottját, aki életét áldozta a dolgozók boldogabb jövőjéért. Dr. Nagy József ja 8,42-es vendéglői árat! Egy ideig — nagy háborgá­sokkal — de vállalták az ebé- |det, remélve, hogy segítenek »valamiképp a helyzetükön. De jakárhova is fordultak eddig, i vagy hallgatást, vagy elutasí­tást kaptak. Eszik, nem eszik i— csak drága ebéd van! A ■ mészüzemiek nem eszik ... De hát isten mannájával töltsék ■ meg gyomrukat?! Pataky Dezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents