Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-23 / 274. szám
2 NÉPDJ8AO 1963. november 23., szombat Forró hangulatú nagygyűlés a Sportcsarnokban (Folytatás az 1. oldalról) moszkvai szerződéshez, a részleges atomcsendről szóló megállapodáshoz. — Egyek vagyunk a lengyel elvtársakkal a bennünket a legközvetlenebbül érintő európai béke és biztonság megszilárdításáért folyó küzdelemben is. — Meggyőződésünk, hogy az európai és a világbéke megőrzéí-ének elengedhetetlen feltétele a német kérdés rendezése. Ez azokban csak a második világháború után kialakult európai határok feltétlen tisz- teletbentartásával, a két német állam létezésének általános elismerésével, a német béke- szerződés megkötésével, a nyugat-berlini helyzet rendezésével és a revansra vágyó nyugatnémet imperializmus megfékezésével és visszaszorításával történhet. Ezzel felszámolhatnánk a nemzetközi feszültség egyik gyújtópontját, amely a magyarok, a lengyelek, valamennyi európai nép és az egész emberiség békéjét egyaránt fenyegeti. Kedves elvtársak! — Lengyel barátainkkal közös törekvésünk, hogy előmozdítsuk mind a szocialista országok, mind a nemzetközi kommunista mozgalom egysé. gét. A szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom számára a cselekvés vezérfonala az 1957-es és 1980-as moszkvai nyilatkozat, amelyeket a világ kommunista és munkáspártjai együtt dolgoztak ki és hagytak jóvá. Ezek az okmányok helyesen állapítják meg, hogy korunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet történelmi korszaka, amelyben a szocializmus eszméje az egész kor uralkodó gondolatává lett. — Mindenki ismeri azt a hatalmas fejlődést, amely az 1957-es moszkvai és 1960-as nyilatkozatok alkalmazása nyomán a szocialista országokban és a nemzetközi kommunista mozgalomban bekövetkezett. • — Az imént szólottám a magyarországi szocialista építés eredményeiről. A mi szerény tapasztalataink is azt bizonyítják, hogy ha aia eredményekről beszélhetünk, akkor ezt mindenekelőtt annak köszönhetjük, hogy hűségesek maradtunk a marxista-leninista tanításoknak ezekben a történelmi dokumentumokban lefektetett alapelveihez. E dokumentumok alkotó szellemének álláspontjából kiindulva közelítettük meg a nemzetközi munkásmozgalomban felmerült összes kérdéseket. — A magyar és a lengyel párt az elmúlt években egyaránt sikeres harcot vívott a dogmatizmus és a revízioniz- mus ellen, a marxizmus—le- ninizmus tisztaságáért, elveinek győzelméért. E harc logikájából következik, hogy a nemzetközi munkásmogalom- ban is állhatatosan küzdünk a marxizmus—leninizmus minden torzítása ellen, eszméink tisztaságáért, a nemzetközi kommunista mozgalom össze- forrottságáért, a marxista— leninista pártok egységes frontjának győzelméért. — A szocialista államok egységének erősítése, a kommunista mozgalom sorainak tömörítése, a szocializmus győzelemre juttatása a kapitalizmussal folyó békés versenyben mindennél nagyobb segítséget ad a felszabadulásukért küzdő, nemzeti függetlenségüket védelmező népek harcának is. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! — A lengyel párt- és kormányküldöttség látogatásának eredményeként most még mélyebben gyökereznek a magyar dolgozók szívében a lengyel nép iránti testvéri érzések. Tovább erősödött pártjaink, országaink, népeink együttműködése, barátsága. — Kedves Gornulka elvtárs, kedves lengyel barátaink, kérjük önöket, ha hazatérnek, vigyék magukkal a magyar nép legőszintébb üdvözletét a testvéri lengyel népnek. Újabb sikereket kívánunk a lengyel dolgozóknak szép hazájuk további felvirágoztatásában! (Taps.) Kádár János beszédét hosz- szan tartó taps fogadta. Ezután a jelenlevők lelkes, nagy tapsa közben WladJ'slaw Go- mulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára lépett a mikrofonhoz. tak ilyen nehézségek és aka- szervezetek figyelmét összpon- dályok a jelenlegi ötéves terv tosítjuk. időszakában is, és ezek követ keztében átmenetileg lassíta- . . ... nunk kellett az ipari termelés ipan auam növekedésének ütemét. Lengyelország ma már össze 11 millió fő, az 1 hektárra számított mezőgazdasági termelés pedig 32 százalékkal növekedett. Mindazonáltal az ország gyorsan növekvő szükségleteihez viszonyítva ez a fejlődés nem mondható kielégítőnek. Különösen a növény- termelés fejlődése terén mutatkoznak hiányosságok és ennek következtében nem tudjuk kielégíteni az állattenyésztés szükségleteit. Ennek folytán országunk igen nagy mennyiségű, évi 2,5 millió tonna gabona és takarmány behozatalára kényszerül. Ezután Gomulka a gabonafélék terméshozamainak nö* feladatok, amelyekre a gyári gunk arculatát. A háború előtt velése és az állattenyésztés te— A gyáriparban és az építőiparban a legnehezebb feladatok közé tartozik a munkatermelékenység elengedhetet. len növekedésének biztosítása a műszaki fejlesztés és a tökéletesebb munkaszervezés alapján. Az ipar fejlődésének üteméhez viszonyítva azonban túlságosan lassú a X őgazdaság fejlődése és en ebben keresendő a népgazdaságunkban mutatkozó nehézségek legfőbb forrása. > Az ipari és mezőgazdasági tér. A munkatermelékenység nö- me:és növelése közötti helyes velése, a nyersanyag-, üzem- arányok biztosítása az egész anyag- és energia fogyasztás népgazdaság eredményes fejlőcsökkentése, a termékek kiváló désének alapfeltétele, minőségének és korszerűségé- A szocialista iparosítás telnek biztosítása — ezek azok a jesen megváltoztatta orszákollektívák, a munkásönkormányzati szervek és a párt20 millió ember élt a mező- rén elért jelentős fejlődésről gazdaságból, ma pedig mind- beszélt, majd kifejtette: T .. ovábbfei!észtjük a tengerentúli országokba irányuló magyar export átmenő forgalmát Wladyslaw Gomulka beszéde Gomulka elvtárs köszönetét mondott azért a meleg vendégszeretetért, amelyben a magyar nép és a Magyar Népköz- társaság párt- és kormányszervei részesítették a lengyel küldöttséget, majd így folytatta beszédét: — Országainkat, pártjainkat és kormányainkat a megedző- dött), régi, hagyományos barát, súgnak azok a szálai fűzik ösz- sze, amelyek a két nép szabadságharcának és forradalmi hart cainak történetében gyökereznek. A „népek tavasza” melynek időszakában Bem tábornok és Petőfi Sándor együtt harcoltak a szabadságért — száz esztendővel később a mi korunkban folytadódott és teljesedett ki. A szocializmus közös történelmi útján, a szocialista államok nagy közösségének tagjaiként Lengyelország és Magyarország között a barátság s az egyre szorosabb sokoldalú együttműködés tartós szálai alakultak ki. — Ez a látogatásunk itt az Önök országában kétségen kívül még tovább erősíti ezt a barátságot, hozzájárul ahhoz, hogy országaink párt- és kormányvezetői még jobban megértsék egymást és tovább mélyüljön a mindkét fél számára előnyös, gyümölcsöző gazdasági és politikai együttműködés. — Őszinte örömmel állapítjuk meg, hogy a legutóbbi évek Sórán az önök országa igen nagy haladást ért el a szocializmus építésében, tervszerűen továbbfejlesztette termelő erőit, magasabb életszínvonalat és kulturális színvonalát ért él, kiszélesítette a szocialista demokrácia kereteit. Különösén örvendetes számunkra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártnak sikerült levonnia a megfelelő következtetésekét a múlt keserű tapasztalataiból és helyes politikája révén megalapozta befolyását és tekintélyét a nép széles tömegei körében. Nagy érdeme Vari ebben pártjuk forradalmi káderéinek, pártjuk marxista-leninista Központi Bizottságának és pártjuk kipróbált vezetőjének, Kádár Jánosnak. — Közös úton haladunk, közös társadalmi eszményeink és közös politikai céljaink megvalósítása felé. Az a tény, hogy mindkét párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt egyaránt erős alapokra építette a népi hatalmat saját országában, továbbfejlesztette a szocialista demokráciát, meggyorsította a gazdasági fejlődés ütemét, népeink közöe előnyére válik. Minden egyes szocialista ország eredményei közös vívmányunkat, a szocialista államok egész közösségének javát szolgálják, erősitik nemzetközi helyzetünket, fokozzák a szocializmus hatását a világesemények alakulás sára. A szocialista államoknak ebben a közös erejében — ahol a Szovjetunió tölti be a legfontosabb szerepet — látjuk népeink békés fejlődésének, biztonságának és eredményes munkájának legfőbb tényezőjét. Ezután Gomulka elvtárs ismertette a lengyel munkásosztály áldozatkész munkájával és az egész lengyel nép erőfeszítésével támogatott politikájuk eredményeit. Rámutatott: a népi Lengyelország gazdasági életét egész történelme során soha nem látott fejlődési dinamizmus jellemzi. — A társadalmi és gazdasági struktúra mélyreható átalakulásának és az egész ország Iparosításának eredményeként több mint kilencszeresére növelték ipari termelésüket a háború előtti állapothoz képest. A legnagyobb és egyben leggyorsabb a fejlődés a műszaki haladás a népgazdaság olyan ágaiban, mint az energetika, a gépipar és a vegyipar. — Lengyelországban a szocializmus építésének jelenlegi időszakában a mezőgazdaságot illetően a mezőgazdasági kultúra növelését, a korszerű műszaki ipari bázis megteremtését, tehát a gépesítés fejlesztését, a mezőgazdasági vegyipar továbbfejlesztését és az öntözőberendezések kibővítését tartjuk legfontosabb feladatunknak. Ezeket a feladatokat nem hajthatjuk végre az állam részéről hozott nagy anyagi ráfordítások nélkül, mezőgazdaságunk szocialista termelési bázisának kiépítése, a mező- gazdasági termények felvásárlásának rendszere és a falu ter- mélőeszíközöikkel, gépekkel és szerszámokkal, nemesített vetőmagvakkal és műtrágyával való ellátásának rendszere elő fogja mozdítani a mezőgazda- sági termelés további fejlődését és egyben meg fogja szilárdítani a szocialista tényezőket a falu életében. Ezután a szónok azokról az erőfeszítésekről beszélt, melyeket annak érdekében tesznek, hogy fejlesszék az exportszükségletek kielégítését szolgáló korszerű Ipari termelést, fokozzák annak gazdaságosságát és a lengyel népgazdaság növekvő kapacitásának megfelelően növeljék a külkereskedelmi forgalmat. — Népgazdaságunk kedvező fejlődése szempontjából előnyösnek látjuk a sokoldalú gazdasági együttműködés elmélyítését a szocialista országokkal. A szociálist* államok eddigi gazdasági együttműködése kétségtelenül előnyösnek bizonyult Valamennyi fél számára éa a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó valamennyi állam gyors fejlődésének egyik legfontosabb motorja volt. — mondotta Gomulka. — A szocialista tervgazdaság lehetőségeinek megfelelő kiaknázása, a gyors műszaki fejlődés biztosítása, valamint valamennyi szocialista ország készletednek és termelőeszközeinek ésszerű felhasználása érdekében Össze kell hangolnunk a KGST keretében együttműködő országok beruházási és termelési terveit, bátrabban kell előre haladnunk a munkamegosztás és a széles körűen értelmezett termelés-szakosítás útján. \iiffv lehetőségek a beruházási és termelési tervek összehangolására Lengyelország egyetlen hatalmas építkezési hellyé változott* — A mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak létszáma a háború előtti 4 millió főről több mint 8 millió főre növekedett, ugyanakkor pedig az ország lakosainak száma kisebb lett. Lengyelország gazdasági ereje szakadatlanul növekszik 1990-től. Négyszeresére növekedett az ipari termelés és ezen belül a vegyipar termelése hatszorosára, a gépiparé pedig a tízszeresére nőtt. Len- fvelországban a villamosenergia termelés az 1950 óta eltelt évek alatt 9,4 milliárd kwó- ról 39,4 milliárd kwó-ra, a kőszéntermelés 78 millió tonnáról csaknem 110 millió tonnára, az acéltermelés 2,5 millió tonnáról 7,7 millió tonnára, a kénsavtermelés 290 ezer tón-'- náról 850 ezer tonnára, a cementtermelés pedig 2,5 millió tonnáról 7,5 millió tonnára növekedett. — Gyors fejlődés észlelhető a fogyasztási cikkek termelése terén is. A bőrlábbeli gyártás évi termelése a legutóbbi 12 esztendő során 11,5 millió párról 43 millió párrá » pamutszövet termelés 432 millió méterről 70Ö millió méterré, á papírtermelés 278 ezer tonnáról 500 ezer tonnára, a televíziós készülékek gyártása nulláról 300 ezer darabra, a cukortermelés 955 ezer tonnáról 1 millió 3óo ezer tonnára, a húsra átszámított élőállat felvásárlás 636 ezer tonnáról 1 millió 147 ezer tonnára, a tejtermelés 7,8 milliárd literről 12,5 milliárd literre nőtt. — Lengyelország egyetlen hatalmas építkezési hellyé változott. 1949 és 1962 között a beruházások 3,5-szeresére növekedtek. Több mint 500 új nagyüzem épült, közöttük olyan kombinátok, amelyek a termelés nagysága és a műszaki színvonal tekintetében Európa élvonalába tartoznak. — Hosszú évek óta a nemzeti jövedelem jelentős részét az állóeszközök gyarapítására — beruházásokra fordítjuk — folytatta beszédét Gomulka elvtárs. — Fel kell számolnunk a kapitalizmustól örökölt gazdasági elmaradottságot, biztosítanunk kell az ország termelőerőinek gyors és harmonikus fejlődését, meg kell javítanunk a lakosság lakáshelyzetét. 1950—1962 között mintegy 3,7 millió lakóhelyiséget építettünk. Alig néhány esztendő alatt egyharmadával nőtt az általános iskolában tanuló gyermekek száma, a szakiskolai tanulók létszáma pedig megkettőződött. — A népi hatalom ével alatt igén sok szakembert neveltünk. A mérnökök és középfokú műszaki káderek létszáma a hatalmas háborús vér- veszteség ellenére csaknem 5,5-szeresére növekedett és a felsőfokú képzettséggel rendelkező értelmiségiek 90 százaléka már a népi hatalom idején végezte el tanulmányait, — Ez a dinamikus társadalmi és gazdasági fejlődés nem megy végbe minden nehézség és akadály nélkül. Előfordul— Országaink kereskedelmi kapcsolatai kedvezőén fejlődnek. A lengyel—magyar árucsereforgalom 1958 óta több mint 2,5-szeresére, azaz 165 millió dollárra növekedett és 1962-ben jelentős mértékben felülmúlta az ötéves egyezmény keretében előirányzott színvonalat. — A mindkét ország számára előnyös árucsereforgalom növelésének legfőbb ’ tartaléka a tervszerű szakosítás, a kooperáció, mindenekelőtt a gépiparban, a vegyiparban és a kohászatban, (valamint a fogyasztási cikkek terén. Eddigi kölcsönös áruforgalmunkban a gépek és berendezések szerepeltek az első helyen, nevezetesen mintegy 50 százalékkal. Az újabb megállapodások értelmében az ezen a téren folytatott együttműködésünk a tovább) fejlődés során ki fog terjedni az energetikai berendezésekre, a turbinákra és kazánokra, elektrotechnikai, elektronikus és hír- adásteCnikai készülékekre, kábelgyártó gépekre, a mezőgazdasági gépek számos típusára, a gépjárműiparra (autóbuszok, tehergénkocsik) és a vasúti gördülőanyagra. Bővíteni fogjuk együttműködésünket ahajóipaf, a finommechanikai ipar és a szerszámgépipar terén is. Megállapodtunk az együttműködés irányelveiben a kohászatra vonatkozóan is, mivel Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország kohászati központjainak közelsége miatt nagy lehetőségek vannak a beruházási és termelési tervek összehangolására, a hangerőit áruk cseréjére, a termelési kooperációra és az együttműködésre a nyersanyagellátás, valamint a közös tudományos kutatási és tervezési munkák terén. Mindez nemcsak a vaskohászatra, hanem a színes fémekre és különösen az alumíniumkohászatra is vonatkozik. •— Pozitívan értékeljük a lengyel-magyar közös vállalat tapasztalatait Lengyelországban a meddőhányók hasznosítására és lehetőségeket látunk a vállalat további előnyös tevékenységére. — Mégállapodtunk a további együttműködés irányelveiben a vegyipari termelés, a vegyipari beruházások és a vegyi- termékszállítások viszonylatában is. Különös tekintettel a v»*'■'»szeripari termékekre, valamint egész sor részleget és komplex vegyipari berendezés exportjára Lengyel- országból. — További “élesztjük a kölcsönös átmenőforgalmi és szállítmányozási szolgáltatásokat, egyebek között a tengerentúli országokba irányuló magyar export lengyelországi átmenő forgalmát. — A termelés és beruházz terén folytatott szakosítás és kooperáció ugyanakkor megköveteli majd nemcsak a tárcák, trösztök és vállalatok, hanem a tudományos kutató intézetek és tervező irodák szorosabb együttműködését is. — Ezen felül a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának javaslata értelmében elhatároztuk, hogy a két ország tervező szervei konzultációkat tartanak az 1966—1970. évre vonatkozó gazdasági tervek összehangoló, sára. —■ Nem kételkedünk abban, hogy Lengyelország és Magyarország további, egyre mélyülő gazdasági kereskedelmi és idegenforgalmi együttműködésének most megállapított alapél vei és irányelvei kedvező hatással lesznek mindkét ország gazdasági és műszaki fejlődésére és még szorosabbra fűzik az államainkat' és népeinket összekötő testvéri barátság szálait. A Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság baráti együttműködése nemcsak országaink közvetlen érdekeit szolgálja, hanem szilárd tényezője a szocialista tábo* egységének, összeköt bennünket abban a közös harcban, amelyet valamennyi szocialista állam folytat a világháború elhárításáért, á tartás békéért és a népek szabadságáért. — Tagjai vagyunk a Varsó Szerződésnek, amely a Szovjetunió véderejére támaszkodva biztosítja államaink biztonságát és függetlenségét. Tántoríthatatlan, közös törekvésünk a békés egymás mellett éléi-, elveinek alkalmazása, a tőkés államok viszonylatában. Támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely tért hódít a békés együttműködés számára és elősegíti a kétoldalúén előnyős kereskedelmi kapcsolatok kialakítását a kapitalista országokkal. A lengyel javaslat: legyen atomfegyver- mentes Övezet Közép-Európa — Elismeréssel és bizakodással üdvözöltük a levegőben, a világűrben és a víz alatt folytatott atomkísérletek betiltása tárgyában kötött moszkvai egyezményt, mint további olyan megállapodások ígéretét, amelyek véget vetnek a hidegháborúnak és a fegyverkezési hajszának és elvezetnek a vitás nemzetközi kérdések békés tárgyalások útján történő megoldásához. — A gyakorlatban azonban az Egyesült Államok és NATÖ- saövetségesei nem mutatnak készséget a feszültség enyhülését elősegítő további lépések megtételére. A Szovjetunió békés kezdeményezésé az Atlanti Szövetséghez tartozó államok és a Varsói Szerződés tagállamai közötti megnemtámadási egyezmény piegkötésére nem került tényleges elfogadásra az USA és Nagy-őrltannia részéről, annak ellenére, hogy ez a terv támogatásra talált a közvéleményben és részben a nyugati kormánykörökben is. Az Egyesült Államok elutasította azt a javaslatot is, hogy az idegen fegyveres erők létszámának csökkentésével és r. fegyverkezés korlátozásává’ kapcsolatban ellenőrző állomásokat kell létesíteni mindkét német állam területén, Európának e nyugtalan, feszültséggel telített területein. Ugyanilyen negatív módon reagálnak a nyugati államok arra a lengyel javaslatra is, amely még mindig annyira időszerű a széles körű világ(Fotytatása a 3. oldalón!'
