Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-23 / 274. szám

1963. november 23., szombat wemsAo 8 Wladyslaw Gomulka beszéde fFolytatás a 2. oldalról) közvélemény szemében — az atomfegyvermentes közép­európai övezet létesítése tár­gyában. Állandó nyugati obstrukcióba ütközik a német kérdés szabályozására, a Nyu- gat-Berlinre éi5 a békeszerző­désre vonatkozó minden konk­rét javaslat is. — Ugyanakkor minden bé­kére vágyó emberben, de kü­lönösen a lengyel népben fel­tétlenül nyugtalanságot keltenek az olyan intézkedések, mint a sokoldalú NATO atomhad erő megalakításá­nak erőszakolása az USA és az NSZK kormánya ré­széről, amelynek lényege ellentétben van a moszkvai egyezmény szellemével, mivel ki akarja terjeszteni az atomfegyver birtoklását újabb államokra, nevezetesen a nyugatnémet Bundeswehr számára akar juttatni rakétafegyvert. — Amikor azt akarják elhi­tetni a közvéleménnyel, hogy az ún. sokoldalú NATO atom- ütőerő létesítésének az a célja, hogy az NSZK ne jusson ön­álló atomfegyverhez, ez vagy naív illúzió, vagy pedig tuda­tos csalás. Ez éppen olyan, mintha Bel­zebubbal akarnák kifizet­ni az ördögöt. Unnék a politikának az a kö­vetkezménye, hogy a nyugat­német militaristák agressziós es revansista törekvései új erőre kapnak. — Ma még senki sem tudja megmondani, hogy meddig marad meg Németországban a „status quo" a két német ál­lam, az NDK s az NSZK fenn­állásának alakjában. Kétség­telen, hogy ez nem fog örökké tartani, sem ötven, vagy száz esztendeig, mint ahogyan azt egykor Dulles amerikai kül­ügyminiszter mondotta. Annak a ténynek ismeretében azon­ban, hogy ez a két német ál­lam már régóta politikai és történelmi valóság, egyetlen józan politikus sem tagadhat­ja. hogy ennek az állapotnak békés megváltoztatása csak az említett két állam sokoldalú együttműködése és közeledése hosszú folyamata révén lehet­séges. Az NDK ezzel kapcso­latban már nem egy konkrét javaslattal fordult az NSZK- hoz. Nagyon is átlátszó, hogy a bonni kormány miért utasítja el az NDK kormányának azt a javaslatát, hogy békés úton fokozatosan jussanak el Né­metország egyesítéséhez, mivel Bonn az erőszak útján, tö­rekszik a „status quo" megváltoztatására. — Nem egyeztethetők össze A feszültség enyhítésére törek­vő politikával az olyan In­tézkedések sem, mint a szűnni nem akaró Kuba-ellenes kam­pány, a brutális gazdasági el­nyomás és különböző diver- záns akciók alkalmazása, mint a délvletnémi intervenció, ahol a nemrég megrendezett állam­csíny kizárólag a szereposztás megváltoztatását jelentette, ugyanannak a korhadt báb­rendszernek a keretein belül, vagy végül a legutóbbi hideg- háborús lépések a szocialista országok diplomatáival szem­ben, a mozgáskorlátozásra vonatkozó intézkedések az Egvesült Államokban. Ez utóbbi, teljesen indokolatlan kor­látozó intézkedés elsősor­ban Lengyelország ellen irányul, ahol eddig az amerikai diplomaták tel­jes mozgási szabadságot élveztek. — Amint látjuk, az imperi­alista államok táborában még mindig jelentős befolyást gya­korolnak a kormánypolitikára azok az agressziós erők, . ame­lyek nem akarnak lemondani a zsarolás, a fenyegetés és a hidegháború reménytelen és veszélyes módszereiről. — Annál nagyobb fontossága van ebben a helyzetben a nerpzetközi feszültség hatáso­sabb enyhítéséért és a békés egymás mellett élésért folyta­tott eredményes harcnak, va­lamennyi szocialista ország, valamennyi antiimperialista és békeszerető tényező közös 'erőfeszítésének, az imperializ­musellenes egységfrontnak és a szocialista világ közösen összehangolt külpolitikájának. — Testvérpártjainak töretle­nül a népek szocialista kö­zössége egységének alapján állnak, a nemzetközi kommu­nista mozgalom 1957. és 1960. évi értekezletein egyhangúan hozott határozatok értelmé­ben. A marxi-lenini pártok egysége, a szocialista államok­lános leszerelést és bizto­sítani lehet a tartós világ­békét. Ez pedig nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség, ha azt akarjuk, hogy az emberiség el­kerülje a termonukleáris ka­tasztrófát. A háború hordozó­ja, a minden ország életét beárnyékoló veszély forrása, az imperializmus. Az imperia­lizmusnak a szocialista álramok 2 megsemmisítésére, az elkerül­nak es függetlenségeinek tisz­teletben tartásán, de ugyan­akkor a nemzetközi szolidari­táson alapuló egysége nagy­mértékben meghatározza az erőviszonyok alakulását a két világrendszer, a szocialista tábor és az imperialista tábor között. — Valamennyi objektív té­nyező a szocialista rendszer javát szolgálja a kapitalista rendszerrel szemben. A szocia­lista tervgazdaság és a gazda­sági fejlődés gyors üteme, a rakéta- és atomfegyver terén kialakult szovjet fölényre tá­maszkodó véderő, az új tudo­mányos és műszaki káderek kiképzésében elért elsőbbség mind olyan tényezők, ame­lyek következtében egyre in­kább az új társadalmi rend­szer javára fog billenni a mér­leg serpenyője. A tőkés világ megoldha­tatlan ellentmondásokkal küszködik, olyan, ellent­mondásokkal, amelyek be­lülről bontják meg a tőkés országok társadalmát. A munkásosztály vezetésével egyre erősödik a harc a mono- póltőke uralma ellen. Erősítik ezt a harcot az imperialista államok sorain belül mutatko­zó ellentmondások és az egyre feszültebb ellentétek, amelyek az imperialista hatalmak, va­lamint a gazdaságilag gyengén fejlett és gyarmati sorban levő. országok óriási többsége kö­zött) éleződnek ki. Ezek az or­szágok a gyarmati rendszer maradványainak felszámolásá­éit, az éhezésből és a nyomor­ból való felemelkedésért har­colnak. — Ennek az antagohizmus- nak a jelentőségét beszédesen illusztrálják az ENSZ által legutóbb közzétett adatok. Amíg a fejletlen országokban 13 esztendő alatt, 1948-tól 1961-ig alig száz dollárról 135 dollárra növekedett az egy fő­re jutó jövedelem, addig a fej­lett ipari országokban ugyan­ezen idő alatt 1040 dollárról 1480 dollárra. — Egész politikánkban ab­ból a megalapozott tételből indulunk ki, hogy a háború ma már nem a né­pek elkerülhetetlen végzete, gátat lehet neki vetni, el lehet érni a teljes és álta­hetetlen társadalmi átalakulás feltartóztatására, a népek sza­badságmozgalmadnak fegyve­res erővel, az atomfenyegetés­sel, vagy akár az atomfegyver alkalmazásával történő elfoj­tására irányuló törekvései. A népek végső fokon nemcsak azért fogják a szocializmust választani, ment aránylag rö­vid időn belül be fogja bizo­nyítani gazdasági fölényét, mivel több anyagi és szellemi javat termel a társadalom minden egyes tagja számára, hanem azért is, mert olyan erőt alakít ki, amely képes végleg véget vetni a háború­nak. Még hosszú út áll előt­tünk, amíg ez az igazság álta­lános lesz és diadalmaskodik. Pártjain, .< és kormányaink megtisztelő kötelessége, hogy országainkban mindent meg­tegyünk annak érdekében, hogy közelebb hozzuk e cél elérésének pillanatát, — fejez­te be beszédét Gomulka elv­társ. Wladyslaw Gomulka beszé­dét a nagygyűlés részvevői hasszantartó viharos tapssal fogadták. Gáspár Sándor zárszavá­ban arra kérte a lengyel párt- és kormányküldöttség vezetőit és tagjait, hogy visszatérve hazájukba adják át Varsó dol­gozóinak a budapesti dolgo­zók elvtársi üdvözletét, baráti jókívánságait. (Nagy taps.) A lelkeshangúlatú barátsági nagygyűlés az Intemacionálé- val ért véget. (MTI). ★ Pénteken este elutazott Ma­gyarországról a Lengyel Egye- rült Munkáspárt Központi Bi­zottságának és .a Lengyel Népköztársaság kormányának küldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására baráti látogatást tett hazánkban. A küldöttséget Wladyslaw Go­mulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára és Jozef Cyrankiewecz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke vezette. A lengyel párt- és kormány- küldöttséget ünnepélyesen bú­csúztatták a Ferihegyi repülő­téren. 6. Kincs.., szegénység... kincs... szegénység... Pireus szegénységének „hl- nak” az emberek aztán a vé- Sffi mit deg fürdője” ütem mintha zakón „megmozdulnak azala- ameiyt,öi ékszereit válogatja, zsongítóan meleg tengerbe kok, s a szobrok is élnek már. merülne az ember, amikor A Győztes fiú márványmása Talán azt nézi (lelkem bús Athén műkincseinek birodal- már nem olyan merev, mint ^JJj^efekesltM fm magát, mába talál. A pálmákkal öve- előző évszázadokbeli társai. ha megjöv8k majd én, a vőlegénye, zett nemzeti múzeumba nem Már előre lép és mosolyog. A lehet kellő étvággyal bemen- marathoni csata hőse 6, vé- Míg ott álltunk az emléfc- ni. Örök éhséget érez azután letlenül akadt egy paraszt márvány előtt, s hallgattuk <• is az emberek, hogy újra és újra ekéje alá, s most a múzeum verssorokat, amelyekkel ide­átlépi küszöbét, ismét bejárja egyik féltve őrzött kincse. A genvezetőnk lepett meg ben- termeit. görög föld még most is szol- nünket, kívülről tudva — a: Ami legelsőnek felhívja ma- gál hasonló meglepetésekkel; általunk nem tudott verset —. gára a figyelmet: váza-költe- hol a tenger mélyéről, hol a m^r a többi szobor, dombor mény, amely az ókori görögök sziklás hegyek kövei alól ke- mű vonzotta a szemet, Pán is életét foglalja ábrákba, s tár- rülnek elő két-haromezer éves, lirAnak saí saival úgy vezet a történelmi felbecsülhetetlen értékű szob- lennek, az erdők urán korok útvesztőjén, mint a leg- rok. rös, patás és mégis rokon szer megbízhatóbb idegenvezető. Mit nézzünk még? Démétér vés arcú szobra, az élethű 1c A geometrikus kor vázáin jstennő nagy titkának, a tér- vat ábrázoló szobor, amelyne mékenység átadásának meg­fehér márványtömbjén termi foltot talált r. S újból vázák. De már a az ember — a kijárathoz. húzódó csíkok, vonalak, mint sävödnek egyST S örökítő relifjét, vagy inkább a szetes fekete olvasni lehet róluk az Iliászt „tökéletes férfi” tengervíz művész, s ebből faragta kJ <■ és az egykor e tájon élő görö- marta bronzszobrát, „akinek” zablát tartó néger lovássafiú' gök életét, munkáját, halottsi- el-r0 lencjülő alakja nem tud- Minden alkotó* maraezta" rÄSÄ? mindent; ni Zeuszt ábrázolja-e, vagy a de menni keil ami emberi volt és megörökí- dárdahajító sportolót. soha nem jut el szive szertr. tésre méltó. Aztán elcsal­nak bennünket a kis agyagtáb­lák, amelyek az egykori mü­kénéi gazdag­ság leltárlap­jaiként hűsége­sen őrzik gaz­dáik kincsjegy­zékét, hogy mennyi arany­nyal, földdel, jószággal ren­delkeztek az időszámításunk előtti korok­ban. „Három ágy, elefánt­csont-berakás­sal a hozzá tartozó lábtar­A nemzeti múzeum bejárata. tóval... ébenfa-zsámoly...” klasszikus korból, fekete-pi- De addig még van néhány olvassa az idegenvezető a há- ros figurákkal, attikai mes- óránk, amelyből hosszú perce- romezer eves, de mégis ép fel- terüket dicsérve, ma is mo- két álldogálunk a legszebb gö- jegyzeseket, a rég élt emberek dernnek számító kecses for- rög arcot ábrázoló szoborport- reg elpusztult javairól. máikkal. ré előtt, amelyet az egészség A következő termekben szín- vázák, síremlékek, sírem- istenének tiszteletére farag­te előttünk fejlődik művésszé lék-vázák, amelyeknek for- tak. A mükénéi ásatások kin- az o-gorog ember. Előbb még máiból, nagyságából megálla- cseit se lehet őszinte csodalal csak az egyszerű geometriai pítható: kétéves gyermeknek, nélkül otthagyni, köztük Aga­vonalak díszítették a vázákat, ­fél évszázaddal később már suta mozdulatú nőalakok is megjelennek, már „ülni tud­a magyar és a lengyel párt- és kormányhüldöttség közös nyilatkozatát Pénteken az Országház Mun- ka, a Lengyel Egyesült Mun- kácsy-termében Kádár János, a káspárt Központi Bizottságá- Magyar Szocialista Munkás- nak első titkára és Jozef Cy- párt Központi Bizottságának rankiewicz, a Lengyel Egye- első titkára, a forradalmi mun. sült Munkáspárt Politikai Bi- kájs-paraszt kormány elnöke zottságának tagja, a Lengyel a magyar, Wladyslaw Gomul- Népköztársaság kormányának Meggyilkolták Kennedyt DALLAS (MTI): John F. Kennedy, az Egye­sült Államok elnöke, pénteken helyi idő szerint délelőtt, a Texas állambeli Dallas város­ban gyilkos merénylet követ­keztében életét vesztette. Az elnök és kísérete — kö­zöttük felesége, ConaUy texasi kormányzó, Johnson aleinök és néhány szenátor — pénteken repülőgépen érkezett Dallasba. A tervek szerint Kennedynek beszédet kellett volna monda­nia a városban, az amerikai négerek részleges egyenjogúsí­tásáért folytatott elnöki kam­lövés hallatszott. Szemtanúk elbeszélése szerint Kennedy, vérző fejjel, arcra bukott Connally kormányzó, akit mellén ugyancsak lövés ért, az ülésről lezuhant. A közelben állók hallották, Kennedynét, aki átölelte férjét, és így elköl­tött: „Ez nem lehet igaz!” A merénylő után a hajsza nyomban megindult. A gépko- csioszlop megváltoztatta útirá­nyát és az öt percnyire levő Parkland kórházba száguldott. Kennedynek, aki fejlövést szenvedett, a kórházban egy­más utánban több vérátöm­pány részeként. Az elnök és ki- lesztést adtak. Később, papo- séretének gépkocsioszlopa a kat hivattak betegágyához, repülőtérről haladt a belváros kenetct A hírügynökségek felé, amikor egy ablakból pus- gyorshírben jelentik: Kennedy kacső nyúlt ki éa három meghalt. (MTI) elnöke, a lengyel párt- és kor­mányküldöttség vezetői közös nyilatkozatot írtak alá. Az ünnepélyes aláírásnál jelen volt magyar részről Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Nemes Dezső és Szirmai István, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­jai, dr. Péter János külügy­miniszter, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke és a magyar párt- és kormány- küldöttség tagjai és szakértői, lengyel részről Zemon Klisz- ko, a Lengyel Egyesült Mun­kás Párt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Stefan Jedry- chowskl, a Lengyel Egyesült Munkás Párt Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­nács mellett működő állami tervhivatal elnöke, valamint a lengyel párt- és kormány­küldöttség többi tagja és szak­értője. Ezt követően Apró Antal a lengyel-magyar gazdasági együttműködési bizottság ma­gyar és Stefan Jedrychowskl, a bizottság lengyel tagozatá­nak elnöke jegyzőkönyvet Irt alá £ lengyel-magyar gazda­sági együttműködés soron levő feladatairól. (MTI). memnon király aranyból ké­szült halotti maszkját, és a legősibb kely- het, de ma is modernnek szá­mító, két-há- romezer éves ékszereket és „bizsukat”, ap­ró szobrocská­kat, kerámiá­kat sem, ame­lyek méltóan képviselnék bármely új irányzat kerá­mia- és ötvös­termékeit — szinte igazol­va a nem igaz mondást: nincsen új a nap alatt:. Nézi az em­ber a nagy ih­letéssel kompo- ___ Hált szobrokat* „Hegesó sírja”. kötni háromezer évvel ezelőtt? vadászaton elhalt férfinak, Két-három óra múltán enyhe vagy házassága előtt földbe szédülés fogja el az embert szállt hajadonnak állítottak-e ennyi hihetetlen kincs láttán vele emléket. és kétely; túl lehet-e mindezt E síremlékek között is meg- a harmóniát, szépet szárnyal- kapóan gyengéd vonalú Hege- ni, vagy csak ismételni lehet? só síremléke, amely Babits Mi- S nem tud nyugodt lelkű«*- hályt is megihlette. mérettél igent, vagy nemet mondani az ember. Elő, habár lehelete se hal lseik, g ez egyetlen mÚzeUfá keble átduzzad ráncos khítonan. „rizlatoenn leírt lrinr«e Fürtől fejében ki tudja ml rajziki ,n iéirt Kincse. Ül meghajolva. Méla. Halovány. (Folyt, köv.) Kovács Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents