Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-20 / 271. szám
4 SEPOJSA© 1963. november 20., srcrd* „Tudja meg hát a Tárná völgye, a Mátra alja.. Gondolatok a Károlyi-emlék kiállításon rf)iro s fa <feJirr körök a tírkífLesi. . . Minden ötödik ember könyvtári olvasó Szihalmon A tóállítást, amely Budapesten a Károlyi utcában lévő Károlyi palotában van, egy táblán ez az alaphang kezdi: „A szocializmusba vetett hitem sok mindenért kárpótol, amit elveszítettem...” Ezt Károlyi Mihály mondta, az az ember, aki gróf és egykor egy negyedországnyi hitbizo- mány gazdája volt. Élete és szerényen ez a kiállítás is, azt a vergődő, politikusként ■sokszor elbukó, de emberként mindig újra győző életet mutatja, amely a grófi kastélytól a kápolnai földosztáshoz vezetett és a második szakaszában a földosztástól a kikristályosodott eszméig', a szocializmusig. A gróftól ahhoz az emberhez, aki hitét a szocializmusba vetette. Amikor az ember egy eltávozott nagy férfiú gazdag életének dokumentumai között jár, mindig valami csendes áhitat fogja el, lám, ez volt a ruhája, pamlaga, iszákja, tintatartója stb. Szinte lábújjhe- gyen járunk a tárgyak között és suttogva beszélünk. Csakhogy itt ez a templomi áhitat hamar elszáll, s felváltja valami érdekes, izgalmas kíváncsiság, valami mély együttérzés és azonosulás. végül_ is a lelkesedés és az elismerő tisztelet egy gazdag élet, egy férfijellem iránt. Mert Károlyi (számomra) a történelmi mylt politikusa, és egy kicsit a kór. társ, való igaz, elsősorban embernek volt nagy és ezért Magyarország legzavarosabb történelmi időszakában politikusként is mindig ember maradt. A mi tiszteletűnk kettős vele szemben: Károlyi birtokai Heves megyében voltak és legszebb kastélya is itt épült hajdan. Károlyi 1905-ben Pé- tervásárán a januári választásokon lépett fel koalíciós programmal, ahol kerületi képviselőnél?: jelölték. Karolyi Kápolnán osztott először földet, Károlyi 1930-as években a magyarországi parasztoknak szóló üzenetében elsősorban a Tama völgyének és a Mátra aljának üzent, de legalábbis rajtuk keresztül a többi parasztságnak. Károlyi 1946-ban újra ellátogatott Kápolnára és 1962-ben felesége, aki „több volt mint feleség” újra ejjott Kápolnára. Károlyi országos politikájának tehát színtere egy kicsit Heves megye is. Mondhatnánk ugyanis, hogy a zilahi választás bukása után (nem volt hajlandó elég pénzt adni a korteseknek „lélekvá- sárlásra”). Pétervásárán kezdi közéleti politikai pályafutását. Jóleső érzés tudni: az a férfi, áld oly jelentős és összességében pozitív szerepet játszott a magyar történelemben, a mi szűkebb kis pátriánkhoz tartozik, az a férfi, áld Amerikától a Szovjetunióig, majd minden országot megjárt-, aki beszélt és tárgyalt Lenin nővérével, Romain Rolland-nal, Bar- busse-szel, Betrand Russel-lel, H. G. Wells-szel, s ki tudná megmondani, hány kormányfővel és hírességgel még, nos, az a férfi emlékirataiban azt írta, hogy a forradalom legszebb emléke (számára) a-ká- polnai földosztás volt. „ .. ■ a kápolnai nap, amelyen a Károlyi-földet a magyar földet a népnek elosztottam...” Kevés a hely egy gazdag életút értékelésére, mint ahogy a kiállítás sem képes mindent visszaadni Károlyi életéből. Ezért inkább jelez a kiállítás, de ezt jól. Károlyinak, mint embernek és politikusnak is, éppen legalapvetőbb, legjelPróbatepmelés n berenfei automata perny ebelongyárban Lengyelország segítségével felépült Berentén és megkezdte a próbatermelést az ország első pernyebetongyára. Az új üzem kétszeres hasznot hajt a népgazdaságnak, mert feldolgozza a porszénpernyét, — amelynek elhelyezése sok gondot okozott a helyi erőműnek — és az értéktelen hulladékból előállított új terméke viszont kitűnő építő- és hőszigetelő anya^. lemzőbb erélyeire mutat rá és tévedéseinél is éppen azokat a gátakat mutatja meg, amelyek némegyszer tették őt próbára. Nagy tudású, széles látókörű, s mint ahogy lenni szokott, nagyon szerény ember volt. 1905-ben, a pétervásári beszédben megköszönte jelölését, szerényen beszélt terveiről, kedves volt az emberekhez, de keményen és férfiasán támadta Tiszát. De nem ez, hanem az 1912-13-as év volt számára az igazi. A legmágnásabb maramját és magát a pártot is békepártnak nevezte. A háború utolsó évében az SZDP-vel együtt, azonnali békét követelt. És 1918-ban eljöttek a nagy napok, az őszirózsás forradalom napjai. Megalakult a Nemzeti Tanács, á Károlyikormány — és köztársasági elnök lesz. S mint az ország első embere, lemegy Kápolnára, és szétosztja a saját földjét, mert úgy érzi, a fejlődés, útja ez, mert úgy érzi, a magyar pa_ rasztnak földre van szüksége, A kápolnai földosztás 1918. február 23-án. gyár gróf ekkor már „fertőzve” volt a nép eszméitől és máról holnapra a Tisza-kormány ellenzékének vezéralakjává nőtte ki magát. „.. .Akkor én nem kevesebbet' vettem észre, minthogy az alkotmány puszta látszat, a népnek alig van köze hozzá, nem áll mögötte.” És máshol: „...a döntő ok, amely végleg átázott a demokrácia táborába... Ez az ok — Tisza volt!” És békét akart. Mélységesen békepárti volt. Pártjának prog. mert úgy érzi, a magyar paraszt felemelkedésének egyetlen lehetséges útja a föld. És mert példát akar mutatni a kormány és az egész magyar földbirtokos osztály számára, amely még ekkor is, a földosztás után is megrökönyödve figyeli Károlyi eszméit, tetteit. A Néplapban, amelynek egyik szerkesztője Gárdonyi Géza is, Móricz Zsígmond „Az első földosztás” címmel a többi között a következőket írja. „Kápolnán, Heves megyében, február 23-án megjelent a magyar népi kormány, hogy a köztársaság elnökének, Károlyi Mihálynak ősi családi birtokán kezdje meg a földosztást. Nagy ünnepségek között folyt le a földosztás első tette: gróf Károlyi Mihály saját kezűleg beírta az új telekkönyvbe Antal János vagyontalan, rokkant katona földművesnek a nevét. Ezzel Antal János megindította azt a sort, amely rövid idő alatt százakra, ezrekre, s milliókra fog szaporodni.” És emigrációjában a Szovjetunióban tett látogatása után és annak hatására ismét üzent Károlyi Mihály a Heves megyei parasztoknak: „Tudja meg hát a Tama völgye, a Mátra alja és minden magyar falu dolgozója, hogy még visszajövök ... és újra földet fogok osztani ... de nemcsak Kápolnán, hanem mindenütt az országban ... Ezt a harcot a városi proletárság élén a Kommunisták Magyarországi Pártja viszi. Károlyi Mihály.” És 1946-ban újra találkoznak a kápolnai parasztok Károlyi Mihállyal. Megható a kép. Néhány idősebb paraszt, aki részt vett azon az emlékezetes földosztáson, sírt, Golyha Antal pedig megmutatta Károlyinak azt a földosztó cölöpöt, amelyet 1918 óta megőrzött, s most a kiállításon is látható: készítette Poiónyi Antal. Végül a dokument a Heves megyei Tanácson kiállítva: a kál-kápolnai tsz 1962. április 12-én felvette Károlyi Mihály nevét. Mondották, Károlyi politikusi útja nem volt töretlen, nem minden időben ismerte fel és értékelte helyesen az adott történelmi helyzetet, nem is volt mindig a helyzetnek megfelelően erős. De a hibáival együtt, éppen azért, mert emberi jelleme töretlen volt, az ország és köztük Heves megye népe örökké emlékezni fog rá. Ezt segíti a kiállítás is. Suha Andor ELEVEN, pezsgő, — és joggal hozzátehetjük — színvonalas kulturális élet, kulturális tevékenység zajlik Szihalmon. Fővárosi művészek színvonalas műsorokat adnak, telt ház mellett folynak a filmvetítéssel kísért ismeretterjesztő előadások, s a község könyvtára is nagy népszerűségnek, látogatottságnak örvend. A művelődési otthonban elhelyezett könyvtárhelyiség egyetlen szobája barátságot, derűt áraszt. Csillár és függönyök, falidíszek teszik széppé, otthonossá a helyiséget. Az egyik falon ott függ a falu olvasómozgalmi térképe. Ezen a térképen minden házat egy kis fehér felragasztott körrel jelölnek, s piros kör jelzi azokat a házakat, ahol könyvtári olvasó van a családban. A szép berendezés és az itt folyó jó könyvtári munka Zelei István művelődési otthon-igazgató és felesége szorgalmát, igyekezetét dicséri. A Zelei házaspár már ötödilc éve vezeti a könyvtárat. — Amikor 1959-ben a könyvtár vezetését átvettük — mondja Zelei István — mindössze 41 olvasó volt a községben,. ma pedig félezer olvasót tartunk nyilván, ami azt jelenti, hogy Szihalmon minden ötödik ember tagja a könyvtárnak. A könyvespolcokon szép, katonás sorrendben állanak a könyvek, külön a szépirodalmi* az ifjúsági irodalmi és az ismeretterjesztő művek. ELEGENDŐ könyv áll itt a szihalmiak rendelkezésére!, mintegy 2800 kötet. Itt tehát már megvalósult az a cél* hogy 1000 lakosra 1000 könyv jusson. — Az utóbbi hónapokban különösen a mezőgazdasági szakkönyvállományt fejlesztettük — mondja Zelei István. — Segítséget akarunk nyújtani ezzel is a termelőszövetkezeti tagok szakmai képzéséhez. — A lelkes könyvtáros há- zasoár valóban így is cselekszik. Eljutnak ezek a szakkönyvek a termelőszövetkezeti akadémia és a szakmunkásMl OKOZTA A NAG/ LÉGI KATASZTRÓFÁKAT A lángok magasra csapnak kocsihoz férkőzni ök. de amikor a kocsiba pillantottak, csak a felismerhetetlenségig összeégett, megszenesedett holttesteket láttak. Csak néhány utas menekült meg, akik a szerencsétlenség pillanatában rögtön kiugrottak a pótkocsiból. De ők is örökké viselik a szerencsétlenség nyomait. Norbert Sauerland 24 éves föld alatti tartályában ... villanyszerélő égő fáklyaként Néhány perc múlva megér- ugrott ki a villamoskocsiból. A keztok az első tűzoltókocsik, de kórházban levágták a bal ke- a villamos pótkocsi utasai szá- zének minden ujját* arca bormára már minden segítség zalmasan eltorzult az égési seHans Fromm gépkocsiszere- j lő gépkocsijával éppen beka- ! nyarodott a Martin Greif utcába. Felesége is a gépkocsiban volt, karácsonyi bevásárlásra indultak. Megpillantotta a zuhanó gépet, önkéntelen mozdulattal megragadta a kéziféket, de mire megállította á kocsit, már égő benzin fröcs- csent rá és a kocsi tüzet fogott. Fromm egy pillanat alatt kiugrott a vezetőülésből és néhány lépést futott, hogy biztonságba kerüljqn. Akkor visz. szafordult és észrevette, hogy' felesége képtelen kinyitni a kocsi ajtaját. Visszafutott, feltépte az ajtót és kirántotta az asszonyt az égő kocsiból. De már későn. Felesége addigra már olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy tószenvedett, még mielőtt a mentők odaérkeztek. jFrornm maga is olyan I súlyosan, megégett, hogy hete- j tóg élet és halál között lebe- | gett. Közben a lángtenger mind jobban terjedt. A Martin Greif 13. számú házból ötven méter | magas lángok csaptak fel. A házban egy gépkocsiabroncs- lerakat volt és a sok gumiabroncs elviselhetetlen bűzt árasztva, gyorsan lángra kapott. A téren levő benzinkút kezelője, egy nő, keblére vonta gát, abban a reményben, hogy késve érkezett. Az önfeláldozó bek következtében, jobb fülé- | gyermekét, néhány lépést fu- így megmenekül. Harmincezer tűzoltóknak sikerült ugyan bői csak egy csonk maradt • iott* aztán a földre vetette ma- liter benzin volt a benzinkút a lángtengeren keresztül a pót. meg. I960, december 17-én München egyik forgalmas utcájára zuhant és kigyulladt az amerikai légi haderő egyik kélmotoros szállítógépje. Képünkön: a szerencsétlenség színhelye röviddel a gép lezuhanása után. képző tanfolyam előadásaira, s a hallgatók már ott a helyszínen kölcsönözhetnek belőlük. Nemrég a fák védelméről tartott ismeretterjesztő előadás után a fásítással foglalkozó szakkönyvek egytől egyig gazdára altadtak. A mezőgazdasági szakkönyvek között találjuk többek között a szántóföldi gépesítésről, a kukoricatermesztésről, a takarmányozásról szóló művedet, ezenkívül van itt kertészeti, növényvédelmi kézikönyv* megtalálható itt a Mezőgazda- sági alapismeretek c. könyv, s mindaz, ami a község termelőszövetkezeti gazdálkodásának problémáira ad szakszerű választ, Különösen nagy a forgalom kedden és szombaton délután, a kölcsönzés idején. Kedden gyermekzsivajtól hangbs a kis terem — ez a gyermekek kölcsönzési ideje — szombaton pedig a könyvtár közel 309 felnőtt olvasója cserél könyvet. Az olvasók fele termelőszövetkezeti tag vagy besegítő családtag. Ide jár mezőgazdasági szakkönyvekért Csesznok Ferenc termelőszövetkezeti agro- nómus is. Ifj. Vineze Sándor, a Kossuth Tsz állattenyésztési brigádvezetője, állategészségügyi szakkönywel távozik innen, de emellett a szakszerű takarmányozásról szóló könyvet is elolvasta már, A könyvtár egyik leghűségesebb tagja Kods Pál, a Kossuth Tsiz tagja, aki jóformán már minden mezőgazdasági szakkönyvet végigolvasott. LELKES olvasógárdája vaa ennek a jól működő falusi könyvtárnak, amit a kikölcsönzött kötetek nagy száma is igazol. Zsúfolásig megtelik a kis terem egy-egy kölcsönzés alkalmával, ami bizony már kicsinynek is bizonyul. Vándorolnak a könyvek egyik olvasótól a másikig, s mindenki megtalálja bennük amit keres: a szórakozást, művelődést, tanulást. A község könyvtára kicsinysége ellenére is a fala egyik fontos kulturális centrumává lett az elmúlt évek alatt. CSÁSZÁR ISTVÁN Wolfgang Kühtreiber, Hubert Kowallifc és Johann Schwartz egyetemi hallgatók egy előadásról voltak visszatérőben a villamos pótkocsi jáa Schwartzot holtan találták a villamoskocsi roncsaiban, Wolf, gang Kühtreiber súlyos égési sebeket kapott az arcán és mindkét kezén. Harmadik társuk, Kowalik, a szerencsétlenség óta nem jár emberek közé* olyan borzalmas nyomok maradtak az arcán. Éjszaka nyitott szemmel alszik, mert szemhéja elégett. Manfred Poch 18 éves opti- kustamonc a kocsi hátsó peronján állt, amikor a szerencsétlenség történt. Amikor öltönye tüzet fogott, leugrott a villamoskocsiról, a gyepre rohant és a fűben hempergett, hogy eloltsa a lángokat. Arcán, lábán és kezén súlyos égé. si sebeket kapott. Jobb kezén megbénultak az ujjak, úgyhogy nem folytathatja mesterségét. A müncheni katasztrófa végső mérlege: 52 emberélet és sole sérült, akik életük végéig viselik a szerencsétlenség nyomait Nemcsak a repülőgép utasai és személyzete van az áldozatok között, hanem olyan emberek is, akik soha életükben nem repültek. — Meddig rajtolnál? még a repülőgépek a müncheni házaié fölött — tette fel a kérdést' annak idején egy müncheni napilap. Kérdésére még mindig nem kapott választ. Mert a világ egyik legforgalmasabb repülőteréről, a müncheni Riem repülőtérről induló gépek még ma is a müncheni házrengeteg felett zúgnak el. De nemcsak Münchenben van így. Következik: Két fénylő pont a radar képernyőjén.
