Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-02 / 230. szám

1933. október 2., szerda. (SEFOJSAO 3 h2£H£l&kr-~>* Fenyvesi István, Hatván: Panaszukkal közvetlenül a Sal­gótarjáni Áramszolgáltató Válla­lathoz kell íórdulnlok, mert terü­letileg oda tartoznak. Varga Piroska, Detk: Beküldött kis verse, sajnós, nem közölhető. Kezdetleges próbálko­zás, nagyon sokat kell még tanul­nia, olvasnia, — de erre éveinek számát tekintve, lesz is még ide­je. Ahhoz, hogy újságíró legyen, először jé eredménnyel le kell érettségiznie. Kalocsai Ida, Egér: Beküldött verse, sajnos, nem üti meg a közölhetőség mértékét. Szentel Attilámé, Szihalom: Nagyon sajnáljuk, hogy a Jel­zett eseményről nem irt bőveb­ben. így csak egy /hírben tudjuk közölni anyagát. Várjuk újabb le­veleit. Fehér István, Adács: A bejáró diákokról szóló levelét leközöltük. Hamarosan közlésre kerül másik levele is. Várjuk az újabbakat. , Görög Ibolya, Egert Kedves hangú levelét, amelyben a kirándulásról számolt be, lekö­zöltük. Keressen lel bennünket máskor is soraival. Kacsur Balázs, Eger: A távbeszélő-névsorral kapcsola­tos problémával már foglalkoz­tunk, közöltük az illetékes válaszát is. Miután még mindig többen ér­deklődnek, ismét közöljük: a pos­ta 1864-ben ad ki új távbeszélő névsort. Fejlődés útján a mezőgazdasági szakmunkásképzés 1970*re 234 000 szakmunkásra lesz szükség; Szakmunkásképző iskolák nyílnak GYUEKÖ GÉZA: fioláin-(úwunúf je^/ftéCe^c aus der DDR Pest as csak Pest Mesterséges hold nukleáris áramfejlesztővel Az Amerikai Atomenergia Bi­zottság hétfőn közölte, hogy a Vandenberg Légitámaszpont­ról szombaton pályájára vezé­nyelt mesterséges hold ener­giaellátását, egy 12 kilogramm súlyú nukleáris áramfejlesztő biztosítja. A berendezés meg­felelően működik, és a mester­séges hold rádiójeleket küldött a Földre. A generátor élettar­tama 5 év. A mesterséges hol­dat olyan pályára bocsátották fel, amelyen legalább 900 évig keringhet a Föld körül. Addig­ra a radioaktív üzemanyag, az áramfejlesztő működtetésére használt plutonium—238 csak­nem teljesen elbomlik. A ra­dioaktivitás akkor sem jelente­ne veszélyt, ha a mesterséges hold korábban visszajutna a Földre, mert az atmoszférában a generátor elégne, szállítási költségét Petőfibá- nyára és vissza, ami nem kis összég. A gépészet másik fontos részlege a lakatosműhely. Gé­pesített bányáról lévén szó, munkája sokat javíthat, vagy ronthat a folyamatos üzem­meneten. Kárer József művezető fo­gad, ismeri a szakma minden csínját-bínját, hiszen még végzett technikus korában ia néhány évig mint beosztott lakatos dolgozott. — A bányában miért sok a heverő gépalkatrész ? — tettem fel a kérdést. — A létszámom kevés ah­hoz, hogy a fejtések és az egyéb munkahelyek kiszolgá­lása, karbantartása mellett az anyagmozgatást is végezzük. — Panaszolják a bányában* hogy a megrendelt alkatré­szek késve érkeznek ' a mun­kahelyre. Bólint. — Ez igaz! De figyelembe kell venni, hogy a műhely önelszámoló részleg. Minden munkát utalványra végzünk és pontosan könyveljük. A bányabeli műszakiak megszokták, hogy telefonon rendelnek anyagokat, az utol­só pillanatban, amikor máris kellene. Ha idejében szólnak* mi elkészítjük. Üldögélnek, cigarettáznak — A létszámhiányra hivat­koznak. De hátha a munka­idő kihasználásával van hiba? — Az is előfordul! Akkor szállnak be a föld alatti sze­relők, ha váratlanul kapunk utasítást valami munka el­végzésére. Mindezek ellenére a műhely dolgozói gazdaságosabban is kihasználhatnák a munkaidőt. Mert a késlekedés okaként nem minden esetben lehet az anyagvételezést előtérbe tolni. De az anyagot is a munka megkezdése előtt kell véte­lezni. Az aknászok lemond­ják, gyakran látnak a bányá­ban „üldögélő", cigarettázó iparos csoportokat, a műszak­kezdés után másfél-két órával is. Es ugyanezek a csoportok már jóval a műszak befejezé­se előtt elhagyják a bányát. Egyébként ez nem valami új keletű jelenség. A műhely ve­zetőit gyakran érte már bírá­lat ezért a liberalizmusért. Tegyenek tehát próbát’ használják ki a 480 perces munkaidőt! Ezt egyébként a Munkatörvénykönyv is meg­követeli. Hisszük, hogy a munkaidő gazdaságosabb ki­használása a problémák zö­mét) megoldja. Laczik János üzemzavarok esetén általá­ban azokat, szidják, akiknek feladatuk lenne a hibák elhá­rítása, illetve megelőzése. Ért­hető, mert az időkiesés pénzt jelent. Csökkenti az érintett dölgózók keresetét, másrészt kihat az egész üzem termelé­sére. A gyöngyösi XlI-es aknánál is gyakran elhangzanak ilyes­fajta kijelentések, hogy... — ... A gépműhely hanyag­sága! A használt anyagtól nem férünk a bányában, ám ha újat kérünk, hiányra hi­vatkoznak. Azt is meg kell mondanunk, hogy az idők folyamán bizo­nyos fokú kutya-macska barátság alakult ki a műhely és a bá­nya között. Nem ellenszenv ez. Az elégedetlenséget az üzemért, a munkáért való ag­gódás váltja ki, és bőven adó­dik alkalom, hogy a bírálat nem alaptalan. Az is biztos, hogy néha objektív okok vált­ják ki a kisebb-nagyobb mu­lasztásokat. — Nem minden esetben ter­hel minket a felelősség — mondja Gallai Zoltán villa­mos művezető. — Előfordul, hogy a rossz villanymotorokat nem küldik ki a bányából. Sőt a jók közé teszik. így előfor­dultak esetek, amikor ismét a rosszat szerelték fel. Azután jött a kritika ...! Több munkahelyen két-há- rom meghibásodott villany- motor is hever. így nem tud­juk a határidőt tartani. — ügy tudom, tárolási prob­lémák is vannak. Igaz? — A motorok tartalékolásá­ra a párás levegő miatt á bá­nya sem valamilyen ideális hely. De a külszínen még rosszabb a helyzet. Egy nyi­tott fészer áll rendelezésünk- re, ahová bevág az eső, télen pedig a hó. A tekercsek és a szigetelés magukba szívják a nedvességet. Ha kapnánk va­lami jő száraz helyet, csök­kenteni tudnánk a villanymo­torok hibalehetőségét. — Az üzem tekintélyes energiamennyiséget fogyaszt. Hogyan oszlik ez meg? — Erről is érdemes beszél­ni — papírt és ceruzát vesz elő! — A havi felhasználásunk 350—400 ezer kilowattóra. Min­denki azt gondolná, hogy az energia zömét a termelést közvetlenül szolgáló gépek emésztik fel. Pedig ez téve­dés, mert a szellőztetés közel 200 000 kilowattóra energiát használ. Ez pénzben havonta 130 000 forint. Csökkenthet- nénk a villamossági költsége­ket. Szükségünk lenne egy villamos kemencére, ahol a nedves motorokat ki tudnánk fűteni. Jelentéktelen beruhá­zásról lenne szó csupán, de megtakaríthatnánk a motorok És milyen badarság mindent egyszerre megvásárolni. Oko­san, tervszerűen, beosztva, hogy minden napra legyen valami fontos feladatod: mint anyám tyúkjának, amely olyan jól tudta, hogy minden napra egy tojást, pedig csak buta tyúk volt s nem tengerparti üdülő... Természetesen, ha hazaérsz, s egy percet kell vámod az ebédre, nyugodtan szétverhe­ted az éttermet... Otthon nem érsz ré, otthon dolgozol. Itt pihensz: aktívan! Titi és én Külföldön félek a gyerekek­től, jobban, mint saját nyelv­tudásomtól. Egyenesen felhá­borító, hogy mennyire nem tud, mondjuk, egy német gye­rek németül... Ne adj’ isten, hogy megértettem volna, amit mondanak, csak a vigyorgásu­kat értem. Mert tényleg rend­kívül derűs, hogy egy ilyen nagy darab bácsi, amikor sót kér a négyéves Titi, akkor megmagyarázza, hogy ő már 35 éves és ő is szereti a spe­nótot. De mégiscsak érthetetlen, hogy ezek a német gyerekek íz istennek sem beszélnek úgy németül, ahogy valamikor én tanultam az iskolában ... Lehet, hogy ezek nem is tudnak németül? hogy azokra a hűvös, szeles napokra gondolnál, amikor... Nos igen, amikor egy borús délután rádöbben az ember, nem mindegy, hogy milyen fogpiszkálót vesz. Mert ugye, már a doboz szí­ne is fontos, van-e hangulata, árad-e belőle olyan csendes derű, amely elengedhetetlen egy jó ebéd után. Elég hosz- szú-e a fogpiszkáló, nem törik- e könnyen, világosra, vagy sö­tétre van pácolva, avagy meg­hagyták natúr színét... Ezek mind fontos kérdések, ame­lyeknek latolgatásával egy tel­jes órát is el lehet tölteni ... És a szappan! Hányfajta és hányszínű, milyen illatú, cso­magolású, nagyságú, árú — ezek mind olyan fontos kérdé­sek, amelyeket, ha itthon meg- ; kérdeznének tőled, mentőkért sikítanál, itt azonban kellemes perceket, fontos semmittevést jelenteinek... meg a szigeten, ritkán még a hídon is, különösen télen. Nem téveszt össze valakivel? — Kizárt dolog... Ott is így bámult a hídon, mint itt, s ott sem jutott volna soha az eszé­be, hogy adjon valami jó fala­tot. Smucig alak volt, az is maradt. De ha nem hisz ne­kem, s kíváncsi, ki vagyok, tessék, itt a névjegyem... És ideadta. A gazember. Visszaélt azzal, hogy én nem tudok repülni. Vásárlás üdülőmódra Te naiv és ostoba fajankó, ki megérkezel egy távoli üdülő­helyre, 'mondjuk a Keleti-ten­ger partjára, teljesen egyedül, s képes vagy érkezésed után félórával megvásárolni a gyu­fát és az emléket, az otthon felejtett szappan helyettesét és a külföldi cigarettát. Habzso­lod az élvezeteket, ahelyett, tette meg a szárnyát köszönés­képpen ... — Mein Herr, úgy vélem, mi már találkoztunk — szólí­tott meg udvarias hangon. — Kizárt dolog. Most vagyok először itt ezen a tengerpar­ton — válaszoltam azonnal, mert sohasem lehet tudni, az ismeretség révén mi telik ki egy sirályból... — Hová yalósi? — kérdezte a sirály gyanakodva ... — Magyar vagyok, kérem tisztelettel. S most itt pihenem' ki az ideutazás fáradalmait... — Akkor mégis találkozhat­tunk — vitorlázott Herr Sirály a fejem felett. — Én ugyanis Magyarországon szoktam te­lelni minden évben. A Margit­sziget környékén. Megszoktam és most már évek óta rendsze­resen odajárok... — Hm... — vontam össze gyanakodva szemöldököm. — Meglehetősen ritkán fordulok Sohasem tudtam megérteni azokat, akik külországot jár­ván a lelkendezés olyan magas fokára képesek eljutni, hogy a rosszat is jobb rossznak látják, mint otthon, akik hasra estek egy önműködő francia köpő­csésze előtt, pedig itthon eszük ágába sem jutott ez a szer­szám és elegánsan a földre köptek az olasz kisvárosban, mert ott ez a neorealizmus. Én, ha elhagytam az ország­határt, mindent szebbnek és jobbnak láttam — otthon, mint valaha volt... ... mert jól süt ez a nap, itt a tengerparton, igazán úgy süt, ahogy az egy tengerparti naphoz illik, de azért otthon csak más az... ... mert szépek a nők, iga­zán szépek, de — becsületsza­vamra! — otthon azért csak más á nőik szépsége... ... mert hatalmas és egyre izmosodó város Kelet-Berlin, de Budapest az, ugye, csak Pest... ... mert megkapóan szép és lenyűgözően hatalmas fez a tenger, de azért otthon, ugye... Hogy nincs is tengerünk? Na, de ha lenne, azért ott­hon az csak más lenne... A sirály Elgondolkodva lépegettem a tengerparti fövényen, amikor tegy karcsú testű sirály billen­Létszámhiány vagy liberalizmus? Miért sok a heverő gépalkatrész a gyöngyösi Xll-es aknánál ? az üzem többi dolgozója előtt, titkolják bűneiket, hogy párt­tagságukra való hivatkozással elkerüljék a büntetést. S ilyen esetekben mit sem ér a hallgatás fala. mert ez a fal nagyon likacsos, s aki ha- sadékain átnéz, torz képet kap a valóságról, helytelen követ­keztetéseket von le a párt poli­tikájáról. Ez üggyel kapcsolatban a gyár egyik munkása így nyilat­kozott: „Előfordul az emberrel, hogy megbotlik, az is, hogy elesik, s akkor gyorsan felugrik, leporolja ruháját, szétnéz, hogy látta-e valaki ügyetlenségét, s restelkedve megy tovább, de... azután job­ban a lába alá néz. De ha a kirakatba esik be, s ott össze­tör mindent, akkor nem szép ha szó nélkül elpucol, hanem „vállalja érte a felelősséget’. Érdemes ezen a példán gon­dolkodni a pártszervezet tag­jainak, mielőtt meghozzák a döntést a hibát elkövető társuk ügyében, Kovács Endre tagjait, mert nyíltságot, őszin­teséget látnának tevékenysé­gükben, egészséges összhangot a szavak és tettek között, a párt helyes politikájának érvényesü­lését, amely száműzte a titokza­tosságot, s nagy becsben tartja a pártonkívüliekkel létrejött, a kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot. Az ügyben még nem történt végleges döntés, a pártszerve­zet még csak most latolgatja, milyen módon lehetne ■ rendez­ni az ügyet, hogy a párt te­kintélye se csorbuljon, hogy az első botlás után ne fossza meg a hiba kijavításának lehetősé­gétől az említett párttagot s emellett a gyár dolgozóinak igazságérzete se szenvedjen csorbát és ne csökkenjen a párt iránt érzett bizalom sem az emberekben. Ezért szálunk ez ügy kap­csán, hogy a mutyiban történő leváltások nem a legjobb mód­szerei a bizalom növelésének s könnyen olyan feltételezésekre ad alkalmat, Rogy a párttagok eltitkolják hibáikat, botlásaikat Titokzatos arccal, kissé kellet­lenül, bizalmas ügyként közöl­te nemrég az egyik párttítkár, hogy kellemetlen szituációba keveredett pártszervezetük, mert egyik vezetőjük anyagi természetű ügybe kevere­dett, építkezési anyagot akart elvinni az tizemből. — És mit szándékoznak vele tenni? — Ez aggaszt bennünket is a legjobban. Nem akarjuk az emberek elé vinni az ügyet. Va­lószínű leváltjuk majd a párt­ban viselt tisztségéből, így talán elsimul az ügy. A kellemetlen ügy köré tehát a hallgatás falát akarja vonni a pártszervezet, hogy így őrizze tekintélyét; tagjainak „feddhe­tetlenségét” az üzem kollektí­vája élőit. — És tatokban tudják mind­ezt tartani? — Nemigen. Annál is in­kább. mert az emberek tettek jelentést az ügyről és széltében- hosszában besizélik. — Így vá­laszolt a párttitkár, s ennek alapján önkéntelenül adódott a'z újabb kérdés. — Mát szólnak a párttagok és párton kívüliek, ha nem érte­sülnek arról: történt-e és mi­lyen felelősségre vonás történt az ügyben? Mert a botlásról tudnak. Az esetet nem megtörténtté tenni már nem lehet, de mi szárma­zik abból, ha az emberek csak a botlás tényeit ismerik s a pártszervezet hallgatása nyo­mán nem értesülnek a felelős­ségre vonásról. Talán nem vállalja a felelős­séget a botlás elkövetője? — De igen. ö maga fordult a pártszervezethez, hogy elis­meri vétkességét, s vállalja a következményeket tettéért. Mi szükség van akkor a hall­gatás falának felállítására a párttagság és az üzem dolgozói között? — De mit szólnak majd arra a pártonkívüliek, hogy egy kommunista, egy vezető ilyen botlást vétett? — aggodalmas­kodott a párttitkár. Mit is felelhetünk rare az aggodalomra? Mit szólnának c ©rre a pártonkívüliek? Azzal kezdték, hogy nem tartják szép példának az ilyen botlásokat, különösen nem egy kommunis­ta és vezető részéről. Aztán azzal folytatták: igaz ugyan, hogy a párttagság nem ad ab­szolút védettséget a hibák, a botlások ellen, de ha ilyen előfordul úgy vállalják érte a felelősséget a nyilvánosság előtt is, miként vállalják ezt adott esetben a pártonkívüliek is. Igen. Ennyivel tartozik a pártszervezet az emberek igazi- ságórzetének, hiszen az ügy tárgyilagos megítélése s a bot­lás súlyának megfelelő bünte­tés kiszabása nyomán1 nern a párt tekintélyének csorbulását látnák az üzem dolgozói: Sőt. Még nagyobb megbecsüléssel vennék körül a pártszervezet adat a gépész-szükséglet ki­elégítése. Az 1963—64-es okta­tási évben több ezer öntözéses növénytermesztő és növény­védő gépész, valamint gépsze­relő mellett 30 000—35 000 traktorvezetőt akarnak kiké­pezni. Ennek feltétele, hogy minden állami gazdaság, gép­állomás és megfelelő körül­ményekkel rendelkező terme­lőszövetkezet legalább két alapfokú traktorvezetői tanfo­lyamot szervezzen. A Földművelésügyi Minisz­térium kollégiumának határo­zata szerint rövidesen elké­szül a szakmunkásképzés fej­lesztésének intézkedési terve. Ennek keretében dolgozzák ki a távlati iskolahálózat-fejlesz­tési tervet. Ez 235 millió forint értékű beruházást irányoz elő, amelyből 1970-ig minden me­gyében 3—4, megfelelő tan­ügyi, és kollégiumi épülettel ellátott, az oktatási és szociá­lis igényeket kielégítő felsze­relésű szakmunkás-képző is­kolát hoznának létre. Javas­latot tesznek arra a megoldás­ra is, hogy a kisebb létszámú szakmák tanfolyamai részére minden megyében legalább százszemélyes intézmény léte­süljön. A kollégiumi határo­zat értelmében az év végéig rendelkezést, illetve a terme­lőszövetkezetek részére útmu­tatót adnak ki a szakmunkás munkakörökről és a szakmun­kások bérezéséről. hároméves tanulóképzésben az idén összesen mintegy 16 000- ren vesznek részt, 45 százalé­kuk bentlakásos szakmunkás- képző iskolákban, a többiek pedig kihelyezett osztályok­ban. A mezőgazdasági szak­munkásképzés népszerűbbé té­telére az idén — egyelőre csak néhány osztályban, kísérlet­képpen — megkezdik a szak- középiskoláéval azonos közis­mereti anyag oktatását, s ez­zel lehetővé teszik, hogy a szakmunkásvizsga ' letétele után a fia-talok tanév-beszá­mítással tanulhassanak . to­vább. A szakmai oktatás szín­vonalának növelésére a tíz legfontosabb szakmában to­vábbképző tanfolyamokat szerveznek a tanárok részé­re. A Földművelésügyi Mi­nisztérium úgy tervezi, hogy az iskolákban és a tanulókat foglalkoztató gazdaságokban függetlenített gyakorlati ok­tatókat is alkalmaz. A felnőtt mezőgazdasági szakmunkásképzéshez az idén 2530 tanfolyamot szer­veznek, 68 000 hallgatóval, kö­zülük 18 000-en tesznek ebben a tanévben vizsgát. Mivel az egyes országrészek és az egyes szakmák között most igen nagy az aránytalanság, mos­tantól kezdve a termelőszö­vetkezetek üzem tervü kben kü­lön megtervezik a szakmun­kás-létszámot is. Különösen nagy, és egyelőre nem is tel­jes mértékben megoldható fel­A Földművelésügyi Minisz­térium kollégiuma a napok­ban a mezőgazdasági szak­munkásképzés helyzetével foglalkozott és fontos határo­zatokat hozott annak fejlesz­tésére. A mezőgazdasági szakmun­kásképzés kezdete, 1957 óta a növénytermesztési, állatte­nyésztési és kertészeti szak­mákban 2300 tanuló és 27 000 felnőtt, a mezőgazdasági gé­pészszakmákban pedig — 1954 óta — 23 000 felnőtt tett szak­munkásvizsgát. Rajtuk kívül 1950 óta 82 000-ren szereztek alapfokú traktorvezetői képe­sítést. A jelenlegi ideiglenes jellegű felmérések szerint a mezőgazdaságnak 1970-ben 234 000 szakmunkásra lesz szüksége. Képzésük kereteit tehát — mint a minisztérium kollégiuma megállapította — bővíteni kell és a mezőgazda- sági termelés fejlődésének, speciálizálódásának megfele­lően növelni kell a szakmai oktatás színvonalát. Fontos lépést jelent már az idei oktatási év is, bár a gyorsabb ütemű fejlesztéshez egyelőre több fettétel hiány­zik. Az 1963—64-es tanévre országosan 8210 első éves ta­nuló felvételét tervezték, de a létszám szeptember 1-ig a hatezret sem érte el. Bár a szerződéskötések még mindig tartanak, a felvételi tefvet már nem tudják teljesíteni. A MIT ÉR A HALLGATÁS LIKACS0S FALA?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents