Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-13 / 240. szám

6 WEPtJSAG 1962. október 13., vasárnap ORSZÁGOK. KOZOTT Óriási villamosenergia-hálózat szövi át a KGST országait: a »Béke” energiarendszer. 1965-re épül ki teljesen a nyolc magasfeszültségű vonal, amelyből öt már elkészült, üzemben van. Az energiarendszer Magyarország áramtermelését az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és a Szovjetunió Nyu­gat-ukrajnai áramtermelésével kapcsolja össze. A közeljövő­ben kapcsolódik hozzá Románia és Bulgária is. Áram a nap járásával... Az áramszükséglet grafikonjának napi »csúcsa” minden országban a napnak ugyanazokra az óráira terjed ki. Nagy területen azonban megoszlik a terhelés, tehát ügyesen gaz­dálkodni lehet tartalékokkal. Ukrajna és az NDK között például 2 óra eltérés van a délköri helyzet tekintetében, a naphoz viszonyítva. Amikor tehát csúcsfogyasztás van Uk­rajnában, az NDK-ban még napfénynél folyik az élet. A KGST állandó villamosenergia-kutató bizottsága fi' gyeli Prágában, hogy a villamosenergia-rentlszer terhelése hogyan oszlik meg egy időben az egyes országok között és ez a megoszlás milyen előnyösen hat az országok gazdasági éle­tére. Azon felül ti., hogy az egyes országok energiarendsze­rei összekapcsolton csökkenthetik a kapacitás szükséges tar­talékait. lehetővé válik az esetleges üzemzavarok azonnali kiküszöbölése. Az egyes országok megbízható energia-rend­szerének külön működve, kapacitásuk 10—12 százalékát kel­lene tartalékolniok, hogy megbízhatóan segíteni tudjanak esetleges fennakadásokon, zavarokon. Egyetlen rendszeri»-' kapcsolódva viszont lényegesebb kisebb tartalék elegendő, ami — hozzávetőlegesen — kb. 1 millió kW megtakarítást jelent. Amihor hibát jele% a lámpa... Az elmúlt télen hófúvás torlaszolta el a vonatok útját, az országutakat jégpáncél fedte, a barnaszén felszíni fejtése is rendkívül nehézségekkel járt. Az időjárás igen nagy káro­kat okozott a KGST-országokban némelyikének a gazdasági életében, a károk azonban sokszorosan nagyobbak lettek volna, ha az egyes országok nem siethettek volna egymás segítségére, éppen a villamosenergia-rendszerek egybekap­csolódása folytán. Csehszlovákia iparában például egy alki­lóénál leállt volna a munka, ha Magyars/ág. Lengyelország és a Szovjetunió nem segíti ki kb. 300 millió kW /óra villamos- energiávaL Bárhol üzemzavar mutatkozik, felvillan a piros jelző­lámpa, megszólal a sziréna, s a jelzést azonnal fogja Prágá­ban a villamosenergia-rendszerek diszpécser-központja, a kapacitás-tartalékok segítségére sietnek az »éhen maradt” állomásnak. — Tavaly nyáron villámcsapás érte a nyugat- ukrán Dobrotvor-Sztrij közti vonalszakaszt és leállt volna a környék gyáraiban, üzemeiben a munka, ha Magyarország nem adja azonnal segítségül a szükséges áramot. A „Béke” vezeték minden szempontból jelentős tényező az egyes orszá­gok gazdasági életében. Ä globális rakéta A Szovjetunió következetes a békés egymás mellett élés politikájában, ám Nyugaton még mindig vannak olyanok, akik világuralomra törnek és a fegyverek erejével szeretnék bebizonyítani, hogy a kapita­lista rendszer oldalán van a fölény. A Szovjetunió ezért kénytelen szüntelenül fejlesz­teni, tökéletesíteni gazdasági és katonai potenciálját. Hrus­csov miniszterelnök, esztende­je a Kalinyin választókörzet lakosságához szólva, egyebek között beszélt az új globális raliétákról is. Azt mondotta: „Az Egyesült Államok katonai körei valamiféle falat szeret­nének emelni a Szovjetunió visszacsapása ellen. E végett egész radarhálózatot építettek ki, s közben arra számítottak, hogy a hálózat segítségével már röptűkben ártalmatlanná tehetik a rakétákat, amelyek nagyjából az Északi-sarkon ál, tehát a legrövidebb úton ér­keznek amerikai terület fölé. Nos, az új globális rakéták ké­pesek arra, hogy bármely irányból körülrepüljék a Föl­det, s bármely célpontot meg­semmisítsenek. A globális ra­kéta léte megfosztja jelentősé­gétől az előzetes riasztóberen­dezések hálózatát. A szovjet kormányfő nyilai­ból kapta a nevét, mivel va­lóban képes arra, hogy csak­nem az egész földgolyót meg­kerülve mérjen csapást a cél­pontra. Ezzel szemben a ma ismeretes interkontinentális rakéták hatósugara 8000 kilo­méter körül van. Az inter­kontinentális rakéta röppályá- ja egy olyan ellipszis ívének fe­lel meg, amelynek egyik közép­pontja a Föld középpontjával egyezik meg. A földfelszín bármely két pontján ' át, vég­telenül sok ellipszispályát le­het kialakítani. Az interkonti­nentális rakétákat azonban ezek közül csupán néhány el­lipszis pályára bocsátják fel, mert olyan röppályákat válasz­tanak ki, amelyek kevesebb energia-, tehát üzemanyagfei- használást követelnek. Ha tehát mondjuk az adott célpont az interkontinentális rakéta kilövőhelyétől északra esik, úgy a rakétát már eleve északi irányban bocsátják fel, s így az ellenfél, amely ugyan­csak ebből az irányból számít a rakétaveszélyre, ott meg­figyelő és riasztóállomásokat szerel'fel. A globális rakéta azonban egészen más helyze­tet teremt, mert ugyanannak a példánkban szereplőcélpontnak a megsemmisítéséhez egyálta­lán nem feltétlenül szükséges, nem az egész Földet megkerül­ve, ugyancsak délről, tehát olya-n irányból mér csapást az agresszor területére, amerrol ez a csapás előzetes megfigye­lő-állomások híján, készületle­nül éri. Persze, délről is ki le­het építeni a megfigyelő és riasztó-hálózatot, ami azonban egyrészt újabb miiliárdokba kerül, másrészt egyáltalán nem nyújt biztosítékot arra nézve, hogy mire ezek az új állomások elkészülnek, nem fedeznek-e fel olyan újabb ra­kétatípusokat, amelyek ezeket. az állomásokat is teljesen haszontalanokká teszik. Természetesen a globális rakéták irányító rendszerének sokkal pontosabbnak kell len­nie, mint az interkontinentá­lis rakétáknál. A röppálya hosszának növekedésével ugyanis megnövekszik a repü­lés ideje és így az esetleges számítási hibákból eredő leg­apróbb eltérések is megsok­szorozva éreztetnék hatásukat. A szovjet rakétairányító be­rendezések működésének pon­tosságát jól szemlélheti a szov­jet Vosztok-űrhajóik útja. S hogy fogalmat alkothassunk magunknak arról, milyen bo­nyolult feladatokat kellett meg. oldani a globális rakéta meg­szerkesztésekor, érdemes meg­említeni, hogy a globális ra­kéta csak a szputnyikok felbo­csátása után született meg. A szovjet globális rakéta lé­te meglepetésszerűen érte az Imperialistákat. Amint azti ma­ga Robert McNamara amerikai hadügj^üniszter elismerte, a globális rakéták megjelenésé­vel az Egyesült Államok terü­lete déli, keleti és nyugati irányból teljesen védhetetlenné vált, mert ott lehetetlen meg­felelő megfigyelő- és riasztó- állomásokat felállítani. Az Egyesült Államok légi­ereje pályázatot hirdetett az amerikai globális rakéta meg­szerkesztésére. Az érdekelt cé­geknek tavaly novemberig kellett benyújtaniok a pálya­munkákat. Nyilván, még jó időbe telik, míg a tervrajzok nyomán megszületik az első amerikai globális rakéta min­tapéldánya, ami újabb bizonyí­téka annak, hogy mennyire elmaradt az Egyesült Államok a Szovjetuniótól a rakétaépí­tésben. Romn Viktorov, az APN tudományos szemleírója A globális rakétával szel riasztó-állomásokat felállítani kozata hideg zuhanyként érte az amerikai katonai köröket. A Pentagon vezetői ugyanis már régóta nagy propagandát csináltak az Alaszkán, Grön­ländern és Angliában létesített három rakétaelhárító riasztó­állomásnak. Ezeknek az lett f volna a feladatúik, hogy még idejekorán felfedezzék a raké­tákat, amelyek az Északi-sark irányából közelednek az Egye­sült Államok felé. E megfigye­lő és riasztó-állomások felsze­relése, noha a munkával még korántsem készültek él, máris több milliárd dollárt fordítot­tak, amelyről most kiderült, hogy kidobott pénz, hiszen o globális rakétával szemben ezek az állomások tehetetle­nek. De lássuk, mi a különbség a globális rakéta és a közönsé­ges interkontinentális rakéta között? Az új rakéta a Glóbusz szó­KIK TALÁLTÁK FEL A VIZSGÁT? A középiskolákban már be­fejeződtek az őszi vizsgák, a főiskolákon és az egyetemeken azonban még javában folynak. Közben a vizsgázók nemegy­szer átkozzák el azt, „aki a vizsgát feltalálta”. Viszont éle­tünk folyamán oly gyakran vizsgázunk, oly nagy szerepet játszanak a vizsgák, hogy kel­lemetlen voltuk ellenére is, szinte maguktól értetődőknek, az élet természetes részének tartjuk őket, és valóban nem gondolunk arra, hogy vizsgák nem voltak mindig, hanem va­lakinek „fel kellett találnia” őket. Két tudós, az angol Joseph Needham és a kínai Gwei Djen-lu nemrég a Royal So­ciety of Medicine közlönyében nyilvánosságra hozták a vizs­gák eredetére vonatkozó kuta­tásaik eredményét. Európában először 1702-ben tartottak Cambrigdeben, de a vizsgákat — úgy látszik — tulajdonkép­pen a kínaiak találták fel. Időszámításunk kezdete előtt 765-ben ugyanis Han Wen-ti császár valóban —nffrnw kérdezte ki azokat, akik kul­turális intézményeiben szeret­tek volna alkalmazást nyerni. A kínai gondolkodási mód, Harmonika-színház A félig üres színházi né­zőtér nemcsak az igazgató­ra, hanem a szereplőkre is rossz hatással van Jean Lotas Barrault, az ismert francia színész és rendező, aki jelenleg a Comédie Francaise-t vezeti, olyan berendezést építtet * szín­ház nézőterébe, hogy az tet­szés szerint kisebbíthető, vagy nagyobbítható legyen. Az előadás előtt elég egy pillántást vetni a nézőtérre, s az ügyeletes műszakiak máris látják, hogy kisebbí­teni, vagy nagyobbitani ken-e a nézőteret aznap este. Az újítást a most kez­dődő színházi évadban pró­bálják ki a gyakorlatban; elnevezése: Jutrmcmikn­xzínház”. amelyben nagy szerepe volt a rangnak és hierarchiának, ez­után magáévá tette a vizsgá­zás rendszerét és a VII. szá­zadtól kezdve a Császári Orvosi Kollégiumban már kötelezd volt a vizsga. Szóbeli vizsgát Európában a világhírű Salemoi Egyetemen tartottak. Ennek kapcsolatai voltak az arab világgal, és onnan vette át a világrend- szert az orvosképzésben. Az első vizsgát itt egy A1 Razi ne­vű fizikus-alkimista tartotta, aki nemcsak az arabok orvos­képzését ismerte, hanem a kí­nai vizsgarendszert is. Az arab világban különben a tizedik századtól kezdve kellett az or­vosoknak vizsgázniok. Amikor ugyanis egy beteg gyermek azért halt meg, mert a kuruzs- lók hibásan kezelték, A1 Muq- tadir kalifa elrendelte, hogy mindenkinek, aki Bagdadban gyógyítással akar foglalkozni, vizsgáznia kell Sinannál, egy akkoriban igen híres fizioió- gusnál. ' Innen terjedt el azután a vizsgáztató» egész Európában. A svájci televízió filmet mutatott be Thomas Mannról Első ízben fordult dó, hogy a svájci, az osztrák és a bajor televízió közös megbízást adott egy film elkészítésére. A zürichi Condor Film A. G. a három televíziótársaság meg­bízásából, Lia Simonyi (!) ren­dezésében dokumentumfilmet készített Thomas Maimról. A film a berlini nemzetközi tele­vízió filmbemutatón 18 nemzet válogatott filmtermése közül első helyezést és ezüstérmet kapott Az életrajzi film kizárólag Thomas Mann saját feljegyzé­sei, szavai és művei alapján készült; résziben maga az író beszél önmagáról és műveiről, részben Günther Lüders, az ismert szülész, aki honfitársa volt, mert szintén lübecki szü­letésű. A nagy író műveiből egyes részleteket Anne-Marie Blanc ad elő. Kitűnő felvéte­lek mutatják be a városokat, tájakat és szobákat, amelyek Thomas Mann életében fontos szerepet játszottak, de megis­merkedünk a nagy író kedves képeivel és zenedarabjaival is. A filmet, amelynek legfőbb erénye, hogy magát Thomas Mannt szólaltatja meg és nem mások beszélnek az íróról, a nyugatnémet, svájci és osztrák televízió sugározni, de már több más állam televíziója is érdeklődik iránta. Utazik a velencei Szent Márk tér Attj.Uo Savoia római pro­fesszor és asszisztense hétévi munkával elkészítette a velen­cei Szent Márk tér pontos ki­csinyített modelljét. A model­len a Dozse-palota, a Campa­nile és a Szent Márk templom 3300 ablaka, 1600 oszlopa és 350 díszítő szobra pontos lép­tékben lekicsinyítve látható. A modellt egy amerikai ván­dorkiállításon fogják bemutat­ni, később Európában is látha­tó lesz. Fűthető fürdőruha A fürdési idény általában elég .rövid, de ennek gaz­dasági következményeit minden fürdőhely megérzi. Ameri­kában az idén a nyár aránylag hűvös volt, a fürdési idényt ott most úgy próbálják meghosszabbítani, hogy elektromos fűtésű ^ fürdőruhákat hoznak forgalomba és neves orvosok véleményét közlik az újságokban, amelyek szerint az ilyen fűtött fürdőruhákban akár télen is lehet a szabadban für­deni, anélkül, hogy megfázástól kellene tartani. A villamos fűtésű fürdőruha ugyanis annyi hőt ad a törzsnek, hogy on­nan a vérkeringés útján a test többi részei is elég meleget kapnak* A fürdőruha fűtése nem új gondolat. A pilóták és űr­hajósok ruhája is fűthető elektromos árammal. A fürdőruha fűtéséhez az áramot egy kis galvánelemekből álló battéria szolgáltatja. Egy ilyen fürdőruha a hozzávaló elemmel együtt há­romszáz dollárba kerül. Az időjárás ellenőrzése az óceánon Mai öbölben már hosszabb ide­je műleödik ilyen hajó, amely meghatározott körzetekben cirkál és szabályszerűen „meg- rádiózza” a szárazföldi állomá­soknak megfigyeléseit. Az el­lenőrzés tökéletesítésére min­den, az Indiai-óceánon közle­kedő hajót felszólítottak, hogy útjuk közben tett megfi­gyeléseikről adjanak szintén hírt. Egyes olajtársaságok óceánjáró hajói már is bekap­csolódtak az időjárást ellenőr­ző munkába. A közös munka eredménye­ként a tudományos megfigye­lés nemcsak, a prognózis-készí­tést segíti elő, ami a tengeré­szek és repülők számára élet­bevágóan fontos, hanem a tu­dományos kutatás számára is jelentőségte Ijes. Legfőbb értéke a kö­zös munkának pedig az lesz, hogy minden hajó és repülő számára előre bejelentik a monszun érkezését. — Nádor — A nemzetközi tudományos összefogásnak szép példája, hogy az lndiairóceán időjárá­sának ellenőrzésére a part­menti országokon kívül a ten­gerjáró nagyhatalmak, így a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok, Anglia és több más eu­rópai állam összefogott. Az el­lenőrzés különösen az évsza­konként jelentkező monszun­szelek tanulmányozására irá­nyul. Annak megállapításával, hogy mi idézi elő ezeknek a szélviharoknak jelentkezését, milyen időközökben ismétlőd­nek meg, módját ejthetik majd, hogy előre bejelenthes­sék a vihar közeledtét és még jó előre megtehessék a védel­mi intézkedéseket , a hajókat a veszélyeztetett területekről biz­tos kikötőkbe terelhessék. A vizsgálatok elvégzésére úszó meteorológiai állomáso­kat, úgynevezett „időjárás-el­lenőrző hajókatí” tartanak ál­landóan szolgálatban. A bengá­nben lehetetlen megfigyelő- és hogy a globális rakétát éppen északi irányban lőjék ki. A globális rakétát ebben az eset­ben is küőhetik a homlok­egyenest ellenkező, tehát déli irányba, s így a rakéta csak-

Next

/
Thumbnails
Contents