Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-11 / 237. (238.) szám
1983. október 11., péntek RCPOJ8AO s Két árvíz között a Zagyra mentén Ez év márciusának első felében harmadfokú árvízi készültséget rendeltek el a Zagyva Heves megyei szakaszán. A jegesár napokig veszélyeztette, majd elöntötte a selypi iparvidéket, milliárdos értékeket, életeket veszélyeztetve. Az emberejj szinte sírtak tehetetlenségükben, amint éjjel- nappal a gyenge, résekkel teli gátat erősítették, s együtt fo- gadkoztak a járás vezetőivel, a vízügyi szakemberekkel: „Örök zabolát” raknak a Zagyvára, csak még egyszer húzódjon el az ár. Fél év múlt el azóta... ★ Az apci szakasz gátőre, Kovács János, embermagasságú gazban tör előre a Zagyva árterén, hogy mutassa: milyen lélektelen, szakszerűtlen munkát végeztek a mederkotrásnál, amely több milliós költséggel arra lett volna hivatott, hogy megmentse a folyó menti falvakat, gyárakat a víz pusztításától. — Vannak olyan részek, ahol két-háromszoros vízmagasságot is kibírna a gát, néhány méterrel odább, meg olyan alacsony, hogy szabad utat enged a víz folyásának. Az egészet helyre kellene hozni, mert különben ... — Jelentette? — Itt voltak az árvízkor, láthatták. Ügy hallom, rendbe hozzák, betömik a réseket, megerősítik a gyenge szakaszokat. De hogy ki lesz frissebb, az árvíz-e, vagy ők, a jó isten se tudja. A szakaszhatárnál elválunk a gátőrtől, s a töltés mellett haladva bőven akad lehetőség a csodálkozásra. A folyó menti gát 'helyenként ott szakad meg, ahol falu van —, a veszélyeztetett oldalakon. Ki tudja, milyen logika szerint húzták ezeket a gátakat?! — Alig bírtuk kitömködni a gát 7—8 méteres hézagait, mikor ránkjőtt a víz — magyarázza Kiss Adám, zagyvaszántói vb-elnök. — Ez a mederkotrás nélkülözött minden józan észt, hisz több helyen, a legveszélyesebb ponton, legalacsonyabb és leggyengébb a gát. Erősítés helyett csak kérelmek, panaszok mennek, meg a viták e Selypi Cukorgyárral és a MÁV-val az átereszek miatt, s ha mindezekben nem hoznak döntést, megint „március” lehet íme a gátépítés logikája. A Boldog előtti Zagyva kanyarban szinte teljesen nyitva hagyták a víz sodrásának kitett partszakaszt, amelyen át a víz a falura ömölhet. Míg a másik oldalon valóságos hegyet emeltek a folyó medréből kiemelt földből. így mentek kárba a milliók végig a Zagyva mentén. akik ilyen hézagosán hagyták a gátakat, s ahogy esik, úgy puffan alapon rakták a földet a Zagyva partjára. S vajon, nem ismétlődik-e ez a logikátlanság az újabb gáterősítésnél? S erre nemcsak Bauer György kiváncsi, de Apctól Boldogig nagyon sókan, akik — többek között — ennek a lé- leknélküli ' munkának következményeként töltötték éjjeleiket, nappalaikat állandó rettegésben. De a kérdések, kérések eddig válászolatlanul maradtak, mert a vízügyi igazgatóságok nemigen tartották fontosnak, hogy a további gátépítés, erősítés terveiről, megvalósításáról tárgyaljanak a járás vezetőivel, s összeadva ötleteiket, s nem utolsósorban anyagi eszközeiket, közös erővel akadályozzák meg, hogy soha többé ne legyen a Zagyva mentén olyan március, mint az idei volt! Mikor Herédet újból elöntötte az ár, és körülvette a házakat, a járás vezetői homokzsákokat kértek az apci gátör- ségtől. Egész délelőtt eltelt a telefonálgatásokkal, míg délutánra nagy nehezen megkapták a kért zsákokat. így aztán nehéz védekezni... gyorsan, eredményesen védekezni, s mi lesz, ha jön még egy olyan március, mint az idei? ★ Egy ember, egyetlen szerv, mit sem tehet egy eljövendő újabb árvíz megfékezésére. De az érdekelt Heves, Nógrád és Pest megyei vízügyi és tanácsi szervek, a Zagyva mentén levő községek, gyárak érdekéit vezetőinek megegyezése, aZ ötletek és anyagi eszközök összeadása még biztos alapot adhatna a jövőbeni eredményesebb védekezéshez, hogy ne riassza félre vert harang, gátra hívó kiáltás a Zagyva menti embereket. Kovács Endre Az egri értelmiségi nőidül» terveiről Három évvél ezelőtt alakult meg Egerben a városi nőtanács szervezésében a nők értelmiségi klubja. Az 1963—64-es évre is gazdag programot dolgozott ki a klub vezetősége, több érdekes előadás szerepel a tervek között. Október 14-én Eger város fejlődésének perspektíváiról beszélgetnek az asszonyok He- vesy Sándor főmérnökkel. Egy hónappal később ‘ dr. Radnóti Magda, a New York-i Tudományos Akadémia levelező tagja látogat el a klubba. Sor kerül — fővárosi kozmetikusok részvételével — kozmetikai tanácsadásra is. Meghívták a klub tagjai egy kis ismerkedésre, és egy kis vendégszereplésre Mezei Mária színművésznőt. Pályaválasztási tanácsadót is szerveznek, előadónak dr. Csicsai Józsefet, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét kérték fel. Nagy érdeklődésre tart számot Kovács Margit Kossuth-díjas keramikusművész előadása is. A további program: a Budapesti Ruhaipari Tervező Vállalat divatbemutatója, kirándulás a fővárosba, a Parlament megtekintése, és meghívták Egerbe a budapesti értelmiségi klub tagjait. ... a legfiatalabb állam, Malaysia két vezetőjét mutat* ja: Tunku Abdul Rahman miniszterelnököt s a királyt] Jang di Pertuan Agong-ot. Válaszol az illetékes As egri Líceum tatarosásáróI A Heves megyei Népújság augusztus 15-i számában „Milliós felelőtlenségek” címmel, cikk jelent meg a Líceum építéséről. A cikk nyomán helyszíni vizsgálatot tartottunk és a következőket állapítottuk meg: a Heves megyei Népű Ellenőrző Bizottság a fenti ügyben már folytatott vizsgálatot, s a kivizsgálás megállapításaival teljes mértékben egyetértünk. A felújítási munkák kiírását, vizsgáló állvány felállításával, tüzetes helyszíni szemlével, kellett volna megkezdeni, majd a beruházónak a tervező és az OMF bevonásával az elvi kérdéseket tisztáznia. Amennyiben szükséges, a Kőfaragó Vállalattól is szaktanácsot kérve elkészíteni a költségkiírást, megkötni a szerződést. Ha a fenti módon jártak volna el, eredetileg is nehéz állványzatot írnak ki, mert köztudomású, hogy az ilyen munkák végzését a balesetvédelmi szabályzatok nem engedik csőállvánnyal. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a kivitelező vállalat nem kellő gondossággal szerződött, mert a rendelkezésre bocsátott dokumentáció nem feleit meg a rendeletekben előírtaknak, már az első látásra is hiányos volt, s végrehajtása zavaros. Felhívtam a kivitelező vállalat figyelmét, hogy a jövőben a szerződéskötéseknél nagyobb gonddal járjon eL, és az ilyen módon előkészített munkára ne kössön szerződést, hanem azt utasítsa vissza^ A tetőszerkezet felújításával kapcsolatosan: Tekintettel arra, hogy az OMF ragaszkodott a költségvetésben kiírt színű műpalához, az Eternit Művek nem tudta leszállítani a palát, mert hiányzott az előállításhoz szükséges külföldi származású fekete oxid festék. Intézkedésünkre szeptember 3-án megérkezett a szükséges festékanyag, így megtörtént a, pala gyártása, s október 15-ig az egész mennyiség leszállításra kerül. Megjegyezni kívánjuk, hogy a felújítási munkák további része, a belső udvari homlokzat tatarozása, a lépcsők és folyosók kijavítása, es az udvar kikövezése, a belső modernizálás a kivitelező réssé* ről még ma is ismeretlen, te* hát amíg a jövőben is az lesi a gyakorlat, hogy minden érvben rendelnek valamit, akkor a Líceum tatarozása valóban évekig elhúzódik. Glass Tamás a Főigazgatóság vezetőjének helyettese A. bélapátfalvi templom helyreállításáról Lapjuk szeptember 8-i számában a „Tollhegyen” rovatban kifogásolták a bélapátfalvi apátsági templom elhanyagolt állapotát. Tájékoztatásukra közöljük, hogy előzetes terveink szerint a nagy értékű műemlék, homlokzat és tető- helyreállítását hivatalunk 1964-ben megkezdi. Megjegyezzük, hogy a múlt években hivatalunk a tetőzet súlyosabb sérüléseit ideiglenesen kijavíttatta és a templom belsejét restaurálta. Dümmerling Ödön Országos Műemléki Felügyelőség Tatarozunk, tatarozunk... ? Elmúlt már néhány éve, hogy restaurálták a gyöngyösi Orczy kastélyt; kijavították, megszépítették végre a klasszicista épületet és a hatalmas kertet körülölelő kerítést... Annak idején, — különös módon, — a kerítésbe épített két torony javításából azonban csak a legszükségesebbet végezték el, aztán úgy hagyták azokat, félbeszakítva a munkát.. Gondoltuk akkor, — majd később, s csodálkoztunk évek múltán: még most sem? s Az idei szüreti ünnepségek idején, mi mást gondolhattunk, mint azt, hogy csoda történt; mert, állványok jelentek meg újra az egyik torony körül, s ráadásul, néhány ember is munkához látott. Jólesően szemlélte mindezt az utcai járókelő, — s még csak az a gyanúja sem támadt, hogy mindez sajnos csak látszat, szemfényvesztés, szószerint vett „falazás”. Sok idegent várt ekkoriban a város: nem vallott volna jó gazdára, nem vetett volna valami jó fényt Gyöngyösre a főútvonal mentén oly csúnyán félbehagyott munka, az omladozó, romladozó sarki torony. Kétségtelen ügyes „húzás” volt a gyors állványozás, a sokat sejtető sürgés-forgás ... Akkor lepődött meg csak igazán a gyöngyösi ember, amikor az ünnepségek befejeztével a hirtelen jött igyekezet is abbamaradt. S hét jött hét után, de a derék építők még mindig nem tértek vissza az elhagyott állványokhoz... A járókelő csóválja a fejét a Zrínyi utcai Mezőgazdasági Technikum közelmúltban tatarozott épülete előtt is, amelyet szépen rendbe tettek ugyan, — csak éppen a kerítés egyik sarkán épült kis kápolnáról feledkeztek meg, torz emlékként hagyták az enyészetnek... A gyöngyösi ember, pillanatnyilag talán még értetlenül, tanácstalanul áll meg e helyi „különlegességek” előtt, nem tudja mire vélni, de holnap, már ügyet sem vet rá, megszokja, mert nem lesz már kuriózum többé, hiszen egyre gyakrabban találkozik hasonlókkal a városban ... i Szó se róla: meg lehet szokni, — de nem jobb volna inkább gyönyörködni? Az efféle „formabontással” kár próbálkozni. (Gyónt) Ezekkel a szavakkal szokta a figyelmes háziasz- szony bemutatni egymásnak először találkozó vendégeit. S most mi is ezt tesszük, bemutatunk egymásnak négy fiatalt, akik tegnap még azt sem txidtak egymásról, hogy a világon vannak. Tegnap nem tudták, de ma este már egymás mellett ülnek a színházi premieren... Benn a szervező irodában a színház térképe előtt állok. A széksorokat jelző kockák sűrűn besatírozva. Ez pedig azt jelenti, hogy a bemutatón részt vevők csaknem mindegyike bérletes. Kik kerülnek egymás mellé a bérletvásárlás véletlene folytán? Például... Kik foglalják el a földszint jobboldal 11. sor első négy székét? A szigorú pénztárkönyvben csak négy név szerepel. Két fiú és két lány... Ismerkedjenek össze A két fiatalember ma este feláll, mert biztosan előbb érkeznek, mint a lányok (!), az 1-es 2-es széket felhajtják, s beengedik a két hölgyet. — Tessenek parancsolni! Ettől a naptól kezdve, minden színházi bemutatón megismétlődik a dolog. Mire a negyedik előadás premierje lesz, biztos vagyok benne, hogy a két fiú kissé idegesen csavargatja a fejét, ha valami miatt késik a két csinos szomszéd. No, de ne vágjunk a dolgok elébe. Azt ígértük a címben, hogy bemutatjuk őket egymásnak. Jobboldal 3., 4. szék A lányok főiskolások, Kepka Edit Szarvasról, Boros Mária Gyöngyösről jött Egerbe, s mindketten matematika-kémia szakos tanárok akarnak lenni. Edit a műszaki ismereteket, Mária az éneket választotta harmadik szaknak. Zavartak és idegesek voltak, amikor találkoztam velük. Nem csoda! Éppen kémiából írtak dolgozatot. — Bizitos rossz lesz — kesereg Mária. — Ugyan miért lenne rossz? — úgy látszik, a két újdonsült barátnő közül Edit a határo- zottab, ő inkább matematikus. A premierre terelve a szót, a két lányból egyszerre robban ki a lelkesedés: — Nálunk nincs állandó színház, Szarvasra csak néha jöttek vendégművészek. — Gyöngyösre is csak tájolni jártak az egri színészek, s most boldog vagyok, hogy rendszeresen járhatok színházba! Annak meg külön örülök, hogy premier bérletet vásároltunk, mert azért szerintem az a legünnepélyesebb előadás. — Hogy kik ülnek mellettünk? Nem tudom. Remélem, nem olyan emberek, akik előadás alatt magot rágcsálnaK, vagy cukros zacskót csörgetnék. A legfőbb félelmem — csak ne az előadás alatt beszéljék meg napi dolgaikat! Becsengettek. Folytatni kell a nehéz kémia órát. Búcsúzóul Edit még visszaszól: — Azért, mert matematikusok leszünk, nagyon szeretjük ám a színházat, viszont jobb lesz a színház kapuján belépni, mint most még egy órát végig izgulni. Engedjék meg, hogy bemutassam a szomszédaikat. Jobboldal 1-es, 2-es szék Hosszas kutatás után akadtam rá Sutyák Zoltánra, a MEGYEVILL műhelyében. Vidám, 21 éves fiatalember. Lakatos. Három éve jöttek ide lakni, édesanyjával, nővérével és nagynéniével, Debrecenből. El nem tudja képzelni, miért keresi őt az újság?! — Színház? Arról lehet szó. Azt nagyon szeretem! —mondja, miközben megtörli a kezét, valami gyapjúfélében. — Szeretek színházba járni, már a- valy is volt bérletem, de nem a pénteki bemutatóra. Aztán úgy gondoltam, a barátommal — Orosz Jóskával —, tetszik tudni, ő ott lakik nálunk és festősegéd, hogy mégis csak jobb lenne mindig az első előadást látni. így aztán Gárdonyi bérletet váltottunk. — Tudják ki lesz a szomszédjuk? — kérdem. — Hát azt én nem tudom, csak reménykedem, hátha valami csinos lány kerül mellénk. Még az előadás is jobb, ha jó a szomszédság. Eltalálta a fiatalember, valóban két csinos lány ül majd mellettük egy éven keresztül. Kedves lányok, kedves fiúk! Bár ez esetben a színház a házigazda, most mégis mi mondjuk: — Ismerkedjenek össze, szórakozzanak jól az év folyamán. .. ódám) — Hozzánk csak akkor fordulnak a vízügyiek, ha közerő kell az árvízvédelemhez — tájékoztat Hegyi István, a Hatvani Járási Tanács igazgatási előadója, s ezt erősíti meg Balázs Pál vb-elnökhelyettes is. Hozzáfűzi: sok más fontos kiadást mellőzve, a Zagyvába ömlő Bér-patak szabályozására — amely március óta már újból elöntötte Herédet — félmillió forintot szántak, de ösz- sze kellene hangolni a munkát, még két megye vízügyi és tanácsi szerveivel, hogy együttesen és a Bér egész hosszában” „rendszabályozhassanak”. A járás vezetői jobb együttműködést sürgetnek, hiszen ők érzik legjobban az egészségtelen kapcsolat következményeit. Egy példát: A Zagyva menti falvak lakói egy-egy esőzés után gyakorta vetnek aggódó pillantásokat a folyó felé, amelynek partján ugyancsak gyér mozgolódás látható. Hatvan környékén és a Jászságban repkrál- ják a gátat, de a többi rész még „Szűzen” várja az újabb nagy víz eljövetelét. — A lakosság is szívesen segítene, csak biztonságban érezhesse magát. Az üzemek is a gát erősítéséhez viszik ki a követ, földet, a gyárak udvarából. De ez nem oldja meg a védekezést. S az olyan gátépítés sem, mint amelyet itt korábban végeztek —, bizonygatja Bauer György, a Selypi Cementgyár párttitkára, s kérdezi: vajon felelősségre von- ják-e, vagy vonták-e azokat,
