Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-09 / 236. szám

1963. október 9.. szerda NCPOJ8AO 8 Egy lépéssel előbbre A hegyoldal meredek volt, hosszú és nehéz kapaszkodó állta a felfelé Igyekvők útját, A tetőn észázados tölgy visel koronát, dacol széllé* és vihar­ral. Pedig milyen pici a magja, Aki nem ismeri, el sem hinné, hogy mivé fejlődik. Valahogy így történt ez a szocialista brigádokkal is. Szárnyra kap­ta a hír, hogy Egercsehlben, a Mátravidéki Erőműben, vagy a gyöngyösi XH-es aknánál pár ember összefogott és elha­tározta, hogy másként akar dolgozni és élni mint eddig. Színes, gazdag a mi életünk, az elhatározások és remények ezer hajtása fakad naponként. Ocsú ás gyom is akad, de a nemes hajtást hamar észre­vettük. Vigyáztunk rá, gyom- lálgattuk és együtt örültünk, amikor terebélyesedni láttuk. El is terjedt és ma már aligha akad olyan jelentősebb üzem megyénkben, ahol ne lenne életerős családja az emberi közösség új hajtásának. Sőt, több helyen egy lépéssel előbbre jutott a szocialista brigádmozgalom. A Mátra Hő­erőműben és a gyöngyösi XII- es aknánál a szocialista mű­hely, a szocialista üzem cím­ért küzdenek. Ha jó talajba hull a mag, egyetlen ág is elegendő, hogy életerős fát neveljen az idő. Igaz, szemre nagyon különbö­zik a zsenge sarj és a gyöke­ret vert, lombsátrat tartó tölgy, de a hozzáértő tagad­hatja-e, hogy a kettő lényegi­leg azonos, csak a fejlődés kü­lönböző fokán más-más képet tart elénk a természet. Közös talajból egy gyökérről sarjad a szocialista brigád és a szo­cialista műhely-üzem mozga­lom Is. De amiként nem fejlőd­het a tölgy koronája amíg gyökere jól meg nem kapasz­kodott, erős szárat nem ne­velt, úgy életképes brigádok nélkül nincs szocialista mű­hely és üzem. Ha beteg, gyenge a növény, a kertész virágházban nevel­heti, de látott-e melegágyban palántáit tölgyet valaki? Eh­hez hasonlóan meddő kísérlet lenne ha csupán szép szavak­kal praktikus ügyeskedések­kel felszínen tartott brigádok­ra alapoznánk, a szocialista műhelyek és üzemek életét. A Mátra Hőerőműben 1061, májusában 25 brigád 243 em­bere, egy évvel később 38 bri­gád 425 fővel, az idei május 1-én pedig 52 brigád 935 tagja, tehát a dolgozók túlnyomó többsége küzdött korunk esz­méinek kiteljesedéséért, 23 brigád elnyerte a szocialista brigád oklevelet, 16 brigád pedig a jelvéhyt és a zászlót is. A gyöngyösi bányánál is szo­cialista brigádban dolgozott már az emberek többsége, amikor a szocialista üzem cím elnyerését tűzték ki célul. A természet örök törvénye, hogy növényi élet nincs levegő, fény, víz és a talajból vett tápanyagok nélkül. De a gya­korlat majdnem ilyen bizo­nyossággal igozolja, hogy a magasabb célokért csak ott és akkor indulhatnak a siker reményével versenybe az em­berek, ha annak gazdasági, po­litikai és erkölcsi feltételeit már megteremtették. A szocialista brigádok és a fejlettebb versenyszakasz, a szocialista műhely-üzem moz­galom tartalmát hűen kifejezi a hármas jelszó: szocialista módon dolgozni, tanulni, élni. Ezek után jogos a kérdés, hogy a szocialista műhely mozgalom nem jelentene mást, mint a brigádok válla­lásainak összegezését? Nem ilyen egyszerű a dolog. A ma­tematika törvényei itt mecha­nikusan nem alkalmazhatók. Először is azért nem, mert a verseny magasabb fokán már nemcsak a korábbi brigádta­gokkal számolhatunk, hanem a műhely, az üzem minden dolgozójával. Közös a cél, egy az akarat. Olyan ütemet diktálnak az egységbe ková- csolódott brigádtagok, hogy lépést tartanak a többiek is. Azok is az élvonalhoz igazod­nak, akik eddig közömbösek voltak, csak önnön érdekük­kel törődtek. Nem máról hol­napra, de a közösség nevelő hatása során megszűnik a torzsalkodás. Ha mindnyájan akarjuk, jobban megy a mun­ka — magyarázta az erőmű­ben Rimár Sándor és Petró János, a két szocialista bri­gádvezető. Az ő üzemükben nemcsak kiteljesedett a moz­galom, de tartalmilag, minő­ségileg is változott. Az erő­műben és Gyöngyösön újítá­sokat, korszerű termelési el­járások átvételét, a legfonto­sabb problémák megoldásét, a különböző mutatók elemzé­se nyomán feltárt tartalékok hasznosítását, a vezetés gond­jainak' megosztását vállalják a szocialista műhelyek. Az erőműből Rimár Sándor az iskolába sietett, pedig már 50 éves, s náluk csak az nem tanul, aki már nyugdíjba ké­szül. A gyöngyösi bányában azért panaszkodtak a szocia­lista brigád tagjai, hogy a karácsondi iskola igazgatója nem tudott olyan nevelőt ajánlani, aki a bányászokat előkészítené a vizsgára. Nem állítjuk, hogy ma még nincs sok formális vonás, ká­ros mechanizmus és erőltetett külsőség a szocialista brigá­dok, vagy éppen a szocialista műhely-üzem címért küzdők életében. A további fejlődést akadályozza, hogy nem elég kiforrottak még a tanulással és az együttéléssel kapcsolatos vállalások, az is előfordul, hogy a vezetők előírják a cél­kitűzéseket, de keveset tesznek a feltételek megteremtésére. Az eredményeket és a hibá­kat összevetve, kétségtelen a fejlődés. A szocialista brigá­dok, műhelyek és üzemek nemcsak a napi termelési problémák megoldását, ha­nem ennél sokkal többet, egy­más kölcsönös segítését, neve­lését, a szocialista emberi vo­nások elsajátítását vállalják Egyre mélyebb gyökeret ver az új, és az erős tölgy ellent- áll bajnak, viharnak. Dr. Fazekas László 4 népi ellenőrzés vizsgálata anyagából: Hajtóműgyári » Az űj csarnok fűrészfog te­tőzete tetszik a szemnek. Egyébként nem sokat ér: hs zuhogni kezd a mennyei áldás, elő kell szedni a ponyvákat, az esernyőket, lavórokat, le- meztálakat. Ott folyik be a víz, ahol éppen akar. Rácsepeg a gépekre, az elektromos kábe­lokra, s nem kell csak egy Ponyva feszül a gép felett. dós tervet (?!) A beruházó nagylelkűen mindent ráha­gyott az EM Heves megyei Épí­tőipari Vállalatra — csinál­ják, ahogy jóna's látják! — > nem kötötte :;.agát — létesít- ményenként részhatáridőkhöz. íme, itt kell keresni a részvét- lenségek, felelőtlenségek me­legágyát! Hogyan élt kapott hatalmáé val a kivitelező? Idézek Takács Ferencnek, a Budapesti Hajtómű- és Felvo­nógyár igazgatójának levelé­ből: „meglepetéssel tapasztal­tuk, hogy a kivitelező alvál­lalkozója az útépítést (a gyár belső közlekedési útjairól van szó — A szerk.) abbahagyta annak teljes elkészülte előtt...’* Nem helyénvaló a „meglepő­dés”; logikus következménye a beruházó nagylelkűségének annak, hogy nem szabott meg részhatáridőket. Az EM He­ves megyei Építőipari Vállalat úgy dolgozik, „ahogy jónak látja”: szétesően, szervezetle­nül. Szólhat érte bárki is? A beruházónak nem sok alapja van a reklamálásra, hiszen eh­hez a munkához, az ilyen munkához ő adott szabad jel­zést. Mennyi kár, menny! veszteség származott mái' ed­dig is a kivitelező, az alvállal­kozók és a beruházó mulasztá­sai miatt. Rendet kell teremteni! Nem először foglalkozunk az új csarnok építészeti fogyaté­kosságaival, azzal, ahogyan a kivitelező a 33 milliós beruhá­zás sorsát kezeli. A Heves me- gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság vizsgálatára — három fel­jegyzés is készült — egy váll­rándítással sem feleltek; pe­dig a jegyzőkőnyvön ott sze­repel az építésvezető, Elischet Károly aláírása is; sőt: aján­lott levélben is felszólították őket a válaszadásra, ám ezt is egykedvű hallgatás viszonozta! Nem kevésbé ludas a tart­hatatlan állapotokért a Buda­pesti Hajtómű- és Felvonó­gyár. Példák garmada bizo­nyítja a két fél — kivitelező ét beruházó mulasztásaitr­betonra helyezett seregnyi le- meztálba, lavórba» Belelt pohár Egy csórnak bosszúság rím­mel, július 31-én riportban szá­moltunk be arról, milyen fo­gyatékosságokat, felelőtlensé­geket tapasztaltunk az új csarnoképületben. Nem sokkal ezután népi ellenőrök kétna­pos, alapos vizsgálatot tartot­tak, s megerősítették a cikk igazát. S több, lényegesebb megállapítást is tettek: a be­tonaljazat helytelen kiképzése miatt a különböző szerszámgé­pek nem működnek pontosan, nagyfokú „beremegés" rezo­nancia tapasztalható. A 3308-as gép alatt például be­szakadt a beton; egy másik marógép a vizsgálatkor már • negyedik napja állt hasonló hiba miatt. A beszakadásnál megvizsgálták a beton vastag­ságát, amely 2,5 is 12 centi kö­zött váltakozott. „Űj módszeri'' kővetve, az építők mellőzték a felső, védő betonréteg elkészí­tését, úgy, hogyha nem kelet­kezett volna szakadás, a beton akikor is rövidesen tönkre­megy, szétmarja a gépekből kifolyó olaj! Mestermunka Hogyan kerülhet a kutya a csarnokba? Egyszerű módon: besétál az ajtó alatt. A beton­küszöb és az ajtőszárnyak kö­zött ugyanis kb. 20 centis rés tátong. ®®®®®B®B®SS®ESES®BBSBESB®EH®E0®®®K®®®SBE®ES®®®BE®:*'>Vr]®[*r).l0SS0[»lBB®BS0@0EBEE00BII]!llBB1SlfflB®0®B[*)!» még a belső, sokszor égető szükséglet megoldása. A holnap gyöngyösi polgárai is jogosan kifogásolhatják hogy egy tanteremre már mo: 78 fő esik, hogy egyre szűkebl a már néhány éve is rend ki vüi kevésnek tartott óvoda férőhelyek száma. Nyilvánva­lóan, az ipar további fejlődé­sével párhuzamosan ezek a ne­hézségek — s ezek lám, való­ban a növekedés objektív ne­hézségei — csak növekedhet­nek, ha a tervezés nem veszi mindezt figyelembe. Mégis, milyen furcsa para­doxon —, ha bosszantóak is ezek a problémák, ha nem ke­vés embernek fő azon a feje, hogyan lehet gyors és eredmé­nyes, amellett nem hebehur­gya megoldást találni —, nos, mégis örvendetes nehézségek ezek. Ha igényben, építkezés­ben, egyáltalán a holnap építé­sében egy helyben állnánk, avagy meg sem indultunk vol­na, ezeknek a nehézségeknek jó része fel 6em merülhetett volna. (gyúr kő) Nem tudni« mi szükség volt tető nélküli anyagtárolót építtetni? Nem tudni, miért úgy készítette el az építővál­lalat az anyag­tárolót, hogy esőzések után térdig érjen oenne a víz? Nem tudni, mi­ért) adta át a kivitelező a gyáregység szo­ciális épületét úgy, hogy ah­hoz a derítőt nem készítette -1? Nem tudni, miért vette át mégis üzeme- 'ésre a beruhá- 4? Csupa meg­válaszolatlan ' érdés. De ép- "en megvála- *zolatlanságuk bizonyítja: •ennyire fejet- 'énül csinálnak mindent, meny­nyire nem tö­rődnek érté­keinkkel. A népi ellenőrzési vizsgálat felelősségre vonást követel a hajtóműgyári csarnok ügyé­ben. S mi is szeretnénk, ha sértődött válaszok helyett vég­re intézkedéseket tennének az illetékesek, s olyan munkával raknának pontot a cikkek vé­gére, amely az ilyen nagy vo­lumenű beruházáshoz illik. Pataky Dezső Vannak-e nehézségei a növekedésnek? Gyöngyösi örömök, gyöngyösi gondok A holnap gondjai a mában gyökereznek tíilhálózzák a várost kereken nyolcvan kilométer hosszan, de csak alig húsz kilométer az, amelyet eddig aszfalttal bur­koltak —. Pedig új lakótele­pek, városrészek létesültek az elmúlt évek alatt. És a kórház, amely már 100 éves múltra te­kinthet vissza, s a kor itt nem érdem, de hátrány. Vagy a vízhálózattal kapcsolatban még egy adat: 70 liter az egy főre eső vízfogyasztás, amelyet leg­alább 150 literre kellene emelni... Lehetne még sorolni a ne­hézségeket, amelyeket tetéznek a tervezés problémái is: új vá­rosrész épül, de nem terveznek hozzá kellő időben és módom üzletházakat, vendéglátóipari egységeket, stb. Jó a lakás- építkezés üteme általában, de mindjárt elgondolkodtató az ütem, ha összehasonlítjuk az iparfejlesztéssel, amely nagyszámú szakmunkást, mű­szaki kádert igényel, — más vidékről. Az épülő lakások háromnegyed részét ezek szá­mára kell biztosítani, s hol van melyike szó szerint is valóság­gal a tegnapot idézi... Ez a .növekedés” örvende­tes, de természetszerűleg, megvannak a maga nehézsé­gei. Olyan is, amely már egy kicsit a mi hibánk, de olyan is, amely még a múlt vétke, s amelyet a sok ezer egyéb ten­nivaló mellett még mindig ne­künk kell rendberakni. Gyön­gyös régi város, de sohasem volt valamirevaló ipara. Régi város, de sohasem volt szá­mottevő erőfeszítés kulturális, népjóléti, vagy egészségügyi elképzelések megvalósítására. Város volt Gyöngyös, de piái­déul nem volt központi szenny- gyűjtőcsatornája! Most. kell építeni gyors ütemben és nem kis befektetéssel. Mert kell, mert enélkül nem város a vá­ros, mint ahogy nem tekinthe­tő annak, ha nincs megfelelő ivóvízrendszere. Ezt is most kell építeni... Kilométerek a múltban Mert a múltat jelzik azok a kilométerek, amelyek keresz­N«m éppen jóízű fogalom: ,a növekedés nehézségei". Em­lékeinknek nem kell túl mély­re ereszkedniök ahhoz, hogy felidézzük, politikai, gazdasági hibákra hányszor próbálták ezt a fogalmat ráhúzni, ezzel takargatni, indokolni. Most azonban, hogy mégis merjük ezt a fogalmat használni — a növekedés nehézségei —, nem holmi hibák leplezésére, ha­nem egyrészt a kétségtelen té­nyek indoklására szánva, más­részt a növekedés arányossá­gára serkentve tesszük ezt­Gyöngyösről van szó ... erről a rendkívül gyors ütemben iparosodó városról, ahol csak fél évtizeddel ezelőtt is még ötezer volt az iparban foglalkoztatottak száma, míg a második ötéves terv végére a 30 ezer lakosú város egyhar- mada már ipari munkás lesz. Megyénk második városáról van szó, amely országosan is előkelő helyen áll az iparoso­dás ütemét illetően, ahol az el­következendő éveikben milli- árdokat ruház be a magyar ipar a külszíni fejtésre, a meg­épülő hőerőműre, a Vas- és Fémművek fejlesztésére. Nem kell felmenni a Mátra csúcsá­ra, hogy az ember végigtekint­sen: a város megváltozott ar­culatán, ahol ezek az új „arc­vonások még frissek, üdék, né­zárlati, és máris ember áldozata van a „mestermunkának”. Ma még folyik a vita, hogy mind­ezért a tervező, vagy az építő- vállalat felelős-e és melyik milyen mértékben. Hideg gyárJ Az említett hibák után a ka­zán a legnagyobb probléma. A tervező bőkezűen számolt ugyanis a kalóriákkal, s most az a helyzet, hogy nem oldha­tó meg a gyár fűtése, A Buda­pesti Hajtómű- és Felvonógyár ezért a generáltervező és altervezője ellen peres eljárást indított a fővárosi döntőbizott­ság előtt, s az el is rendelte a szakértői bizonyítást. Jó, jó, a felelősség tisztázása szükséges, de ettől még mindig hideg mu­rád a gyár, s a gépek mellett télen fázni fognak az emberek. A beruházó nagyiéi It őségé A beruházó valósággal „be­csületszóra” szabad kezet, telj­hatalmat adott a kivitelező építővállalatnak. A be- • ruházási program megvalósítá­sára nem készítettek organizá­Bokáig ér a latyak, a sár. kásáikat és az utcára, valamint a parkokban levő sátortábo­rokba menekültek. A város egyes részeiben a helyreállított házak közül sok ismét megron­gálódott. A kedd hajnali föld­rengés emberáldozatot nem követelt Szkopjéban keddre virradó éjjel 1,19 órakor erősebb föld­rengés riasztotta fel álmukból az embereket. A július végi nagy földrengéskor megsérült, de azóta helyreállított házak lakód nyomban elhagyták la­Újabb földrengés Szkopjéban Kubában mérhetetlen pusztulás a Flora hurrikán nyomában Havannában hétfőn hivata­losan közölték, hogy a vihar 11 halálos áldozatot követelt, 50 000 személyt kellett veszé­lyeztetett otthonából bizton­ságba helyezni. Közölték to­vábbá, hogy a főváros élelmi­szer-ellátásában átmenetileg nehézségek lesznek, mivel a környékbeli kertészetek sú­lyos károkat szenvedtek. A havannai rádió hétfő esti adása bejelentette, Fidel Cast­ro miniszterelnök későbbre ha­lasztotta algériai utazását, mert minden idejét a károk helyreállításával összefüggő feladatok megoldására fordíts ja. Az AFP jelentése szerint a mexikói hatóságok megtették az elővigyázatossági intézkedé­seket az országnak — Kubától északra — a Mexikói-öböl mentén fekvő valamennyi ki­kötőjében. Ugyanilyen intézke­déseket tettek Floridában is, mert egyes jelek szerint a for­gószél változatlan erővel tart észak felé. Haiti kormányának szóvivő­je hétfőn megrázó részleteket közölt arról az emberveszte­ségről és anyagi kárról, ame­lyet a Flora nevű hurrikán okozott a szigetországnak. A kormány egészségügyi mi­nisztere kijelentette, becslések szerint négyezer ember vesz­tette el életét az ítéletidőben. Az özönvízszerű esőzés és a nagyerejű szélvihar az ország területének mintegy negyven százalékán tömegesen döntöt­te romba a lakóházakat. A ha­tóságok feltevése szerint a haj­léktalanok száma eléri a száz­ezret. Miragtant városkában az épületek 97 százaléka pusz­tult el, nem sokkal kedvezőbb a helyzet a környékbeli falvak­ban sem. Mint már jelentettük, a hurrikán — az amerikai me­teorológiai intézet feljegyzései szerint mindeddig a leghosz- szabb időtartamú forgószél — hétfőn harmadszor érte el Ku­ba területét. A Hajtóműgyár új csarnoká­ban döbbenten álltak a népi ellenőrök. Nem mindennapi látvány fogadta őket: az egyik gép felett ponyva feszült; odébb egy asszony már órák hosszat úgy dolgozott, hogy egyik kezében az esernyő bot­ját tartotta, másikkal a gépei kezelte; a mennyezet kiszö- gellésein tejszlnű nedvek göm- bölyödtek, s pattogva hulltak a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents