Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-05 / 233. szám

1963. október 3., szombat NEPÜJSA© 8 Szélesre tárt kapuk Főként a fizikai dolgozók gyermekei részesüljenek álla­munk anyagi támogatásában, mert tovább kell javítani arányszámukat az egyeteme­ken, a társadalmi élet külön­böző helyein. Szüleik nehe­zebb anyagi körülmények kö­zött élnek, tehát a szociális szempontok is mellettük szól­nak, de ösztöndíjjal kell tá­mogatni a tehetséges munkás- gyerekekeket, mert továbbta­nulásukat nem lehet a vélet­lenre, sem kizárólag szüleik elhatározására bízni. Az or­vos, a mérnök mindent elkö­vet, hogy gyermekéből értel­miségit neveljen, de koránt­sem általános még, hogy a munkás erre áldozzon. A vidéki munkahelyek szak­emberellátására kell elsősor­ban ösztöndíjat adományozni, mert ma még a fiatal szakem­bereknek általában többét tud nyújtani a város, ebért több­ségük nem» vidéken, hanem a városokban akar elhelyezked­ni. Lehet-e vidéki . munkás­gyerekeket vidékre vissza­hívni? Ügy vélem, neveléssel, anyagi ösztönzéssel sokkal in­kább lehet, mint parancs­szóval. Ezt tükrözi a rendelet is, mert havi 200 forint ösz­töndíj-pótlékban részesíti azt, aki vidéki munkára vállal kö­telezettséget. Az ösztöndíjat adományozó vállalat, szövetkezet, vagy in­tézmény tekintse saját nevelt­jének az egyetemen, vagy fő­iskolán tanulót. Legyen eleven, családias kapcsolat az üzem, az iskola és a tanuló között, az ösztöndíjat adományozó kísér­je figyelemmel a fiatal erköl­csi magatartását, politikai és szakmai fejlődését. Ne csak a szerződő felek formális kap­csolata legyen köztük, hanem a jövő útját kölcsönösen egyengető diktálja, hogy mi­kor mit kell tenni. Az ösztöndíjas ne csak a szerződésben vállalja, hogy ta­nulmányi és vizsgakötelezett­ségének idejében és legjobb tudása szerint eleget tesz, ha­nem valóban hivatásszerűen készüljön pályájára. Az ösz­töndíjat adományozó ne csak $ § azért ellenőrizze a tanulmányi«; eredményeket, hogy 300, 250," vagy 150 forint ösztöndíj-V kiegészítést kell-e fizetni, ha-^ nem a jeles, vagy a kitűnői osztályzatot tekintsék biztatói ígéretnek a későbbi munkához. § Az ösztöndíjas legfeljebb^ annyi időre kötelezhető azí adományozónál munkára, j ahány évig ösztöndíjat kapott. § De a szerződésen túlmenően« olyan kapcsolatnak kell kiala-? kulni a tanulás évei alatt, $ majd a „kötelező” munkává- § szony alatt, hogy mindkét fél § számára előnyös, hasznos le-§ gyen az együttműködés. ^ A társadalmi ösztöndíjról^ szóló újabb kormányhatározat^ szélesre tárta a lehetőségek? kapuját. A lehetőségekkel él-S nünk kell. A szélesre tárt ka- S púban éberségre és embersé- § ges vendégszeretetre egyaránt § szükség van. § Dr. Fazekas László (\ Képek Csehszlovákiából Mérnököket, jól képzett technikusokat keresnek az eg­ri Finomszerelvénygyárban. Agrármérnököket, mezőgazdá­szokat alkalmaznának a ter­melőszövetkezetek, de nincs, nem kapnak. A Mátravidéki Fémművekben kevés a mér­nök, de az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában is kellene még jó néhány szakember. So­roljuk a Hatvani Cukor- és Konzervgyárat, a selypi me­dence gondjait, vagy szóljunk a technikumok, a különböző szak- és középiskolák tanár­hiányáról és a vidéki orvos­hiányról? Nem mai keletű és nem is helyi probléma a szakember- képzés. De Heves megye ko­rábban nem dicsekedhetett gyárakkal, fejlett iparral. S hol tartott ezek műszaki fej­lettsége, korábban hány mér­nök és hány tudományos mun­kát kifejtő ember élt me­gyénkben? A mi vidékünkön legfeljebb a papnevelésnek és a jogászképzésnek voltak va­lamelyes hagyományai. De az utóbbi években jelentős üze­mek létesültek, több ezer hol­das állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek létesültek. A jelenlegi szakemberhiány pótlása önmagában is nem csekély feladat, de az új gé­pekkel, új technikával felsze­relt üzemek és gazdaságok, valamint egészségügyi, oktatá­si és kulturális és egyéb in­tézményeink napról napra újabb szakemberigénnyel je­lentkeztek. Hány mérnökre, ovosra, mezőgazdászra és egyéb szakemberre lesz szük­ség megyénkben a következő ötéves terv során — és hon­nan vesszük? Felmérte, meg­tervezte ezt valaki? A napokban olvastam, hogy Salgótarjánnak a következő öt év alatt ezer újabb szakem­berre lesz szüksége. Ezer új szakember egyetlen városba! Nem vitás, a, követelmények, a technika fejlődése egyre fo­kozza a szakemberszükségle­tet. Lépést tart-e ezzel a kép­zés, jut-e oda kellő számú és megfelelő felkészültségű mű­szaki szakember, ahol később indult az ipari fejlődés? Ma még nehéz lenne erre egyér­telmű és megnyugtató választ adni. Sokkal inkább szólni kell arról, hogy mit tehetnek a vállalatok, a szövetkezetek és az állami szervek a maguk gondjuk, bajuk csökkentésére. Kormányrendelet jelent meg a társadalmi tanulmányi ösz­töndíjakról. Ez önmagában is figyelmeztet, — a kérdés fon­tosságára utal —, de különö­sen figyelemre méltó két kö­rülmény. Főként fizikán dol­gozók gyermekeinek és első­sorban a vidéki munlcahelyek szakember-szükségletének ki­elégítésére adományozhatnak ösztöndíjat. Csehszlovákia legnagyobb gépipari üzeme a plzeni ZVIL. Külföldön beruházási java? szállítójaként ismeretes. Képünkön: a nagy hajómotorok számára készülő csuklós tengel, megmunkálása. A tízmülió-egyszázezer határán Némileg emelkedett az élveszületések, jelentősen csökkent a halálozások száma A Központi Statisztikai Hi­vatal kimutatásaiból megálla­pítható, hogy ezekben a na­pokban születik — vagy szü­letett — meg az ország tíz­millió-százezredik állampol­gára. A pontos augusztusi és szeptemberi adatokat most rendszerezik, dolgozzák fel, s annyi bizonyos, hogy az ezek­ben a hónapokban, vagy az októberben született apróságok között már ott lesz a tízmillió- százezredik magyarországi la­kos neve is. A népmozgalmi statisztikák szerint egyébként úgy lát­TRAKTOR ZÜG valahol a domb mögött. Erősödik, majd elhal a hangja. — Itt kell lennie a gépnek— bizonykodik Kis Albert, a nagyvisnyói Alkotmány Tsz fi­atal elnöke, a dimbes-dombos határban. A Gilítka-bércen baktatunk. Mellettünk frissen tárcsázott föld, jobbra félig kiásott bur­gonyaföld, már ekére vár. A hűvös bükki szél most már erős motorzúgást röpít felénk. Nehézkesen kapaszkodik a me­redeken egy gép, lánctalpai után nagyokat csörren a vető­gép. — Csak ez a fajta gép tud dolgozni itt — tölti ki szóvá) még a távolságot az elnök. — DT mindenütt elmegy, persze, ez csak feltétele a jó munkának. Szerencsénk, hogy a jó gép mellé kitűnő trakto­rosokat is kaptunk. Ketten dolgoznak éjjel-nappal a lánc­talpassal, Papp Gyula és Ko­vács G. Ferenc. Mindketten nagyszerűen értik a munkáju­kat és lelkiismereteségükről többször tettek már tanúbi­zonyságot. Nekik köszönhet­jük, hogy időben végzünk a teántás-vetéssel. A gép Kovács G. Ferenc Éjjel-nappal a traktor nyergében szik, ismét felfelé ívelő ten­denciát mutat a házasságköté­sek aránya. 1961-ben 83 072 esküvő volt, tavaly pedig csak 81 354. A természetes szaporodás, hosszú évekig tartó stagnálás, sőt visszaesés után, a jelek szerint ismét megindul. Az idei és a tavalyi év első hét hónapjának adatait összeha­sonlítva az emelkedés kereken 175 százalék; igaz viszont, hogy ebben az élveszületések száma emelkedésének csak el­enyészően kis szerepe van — fő ok az, hogy a halálozás a múlt évihez mérten 11 száza­lékkal csökkent. lődik, majd tüzetesen megné­zi a gépet. A szövetkezet elnökét inkább a vetőgép munkája érdekli. Elégedett. A gépet holdanként 122 kiló mag szórására állíto­tták be és a vetés mélysége ki­fogástalan. — Ilyen jó vetésünk még nem volt — mondja elége­detten. Kovács G. Ferenc több mint egy évtizede ül már gépen, és a szántás-vetés mestere lett a hosszú évek alatt. Örömmel fo­gadja az elismerő szavakat és büszke a megbecsülésre. A néhány perces cigaretta­szünetben a teljesítményről, keresetről is beszélgetünk. El­mondják, hogy a traktorosok félnek az északi községektől, mert ott nem lehet keresni. A GÉPÁLLOMÁS igazgató­jának noteszában a számok azonban mást bizonyítanak. Papp Gyula augusztusban Az elkövetkező években egyre jobban nő a kohóipar jelen­tősége Csehszlovákiában. Ez szolgáltatja a nyersanyag»! a fejlett gépiparnak, ezért nagyobbítják és korszerűsítik a kohóműveket. A képen: a Králüv-Dvurl-i Vasmű agglome­rációs berendezésének újjáépítése. A komlót zöld aranynak nevezik, mert a világpiacon állan­dóan keresett és fontos kiviteli cikk. A falvakban kuUúrházakaí, bölcsődéket, iskolákat építenek. Ezer mezőgazdasági háztartásra 800 rádió, 500 elektromos mosógép és 80 televízió jut. $ egyedül dolgozott gépén és napi § 10 holdas teljesítményénél 2 43.7 műszaknormát teljesített. Havi keresete 3.436 forint volt.§ Szeptemberben már ketten § dolgoztait a gépen és 72.8 mű-2 szaknormával 7.670 forintotS kerestek együtt. § Egy hónapja járnak közöst géppel és nemcsak a gép, ha-2 nem a váltótársak is megszok-S ták egymást Az esti és reggeli § váltáskor úgy adják át egy-c másnak a kormányt, mintha i a másikba vennék át. Ezt az isS bizonyítja, hogy eddig nem§ volt műszaki hiba, vagy hiány-2 zás miatt kiesés a talajmunká-S ban, a vetésben. § Búcsúzunk. A távolodó ve- § tőgép csoroszlyáiból egyenle-2 tesen hullik a földbe a vetőmag-» s a falu felé arról beszélge- § tünk, hogy a két traktoros, a? váltótársak külön elismerést? érdemelnek, nemcsak azért, y mert munkájuk a járás, sőt§ a megye legjobbjai közé eme-r lik őket, hanem emberséges | magatartásukért. A két trak-§ toros olyan munkát végzetté eddig, hogy a nagrvisnyóiak2 bizakodással várhatják a jövöS évi aratást. § P. E.r egyetlen mozdulatára megáll, neki is, a gépnek is láthatóan jól jön a pihenés. — Jó napot! — fogadja kö­szönésünket s kézfogásra adja g kezét EGY HETE dolgoznak vál­tótársával Nagyvisnyón. A szövetkezet tagjai, a járás, sőt a megyei vezetők is elismerően nyilatkoztak munkájukról. Bél­apátfalváról, ahol ezelőtt dol­goztak, nem akarták elen­gedni őket. Kovács G. Ferenc elmondja, hogy nappal vet, ha végez a búzavetéssel a 30 holdas táb­lán, akkor a tanyán nyomat­ja meg a sílót s csak azután ül motorra és indul családjához Mikófalvára. A gép viszont nem áll le, mert a nyeregbe Papp Gyula ül, aki a dombot pásztázó reflektorfényben szánt, előkészíti a talajt a más­napi vetéshez. BOZA ERNŐ, az Egri Gép­állomás igazgatója, a trakto­rostól munkájuk iránt érdek­méljük: a 64-es naptári év az§ egri színészet történetének új 2 kezdetét is jelenti. •» * h A várakozás izgalmát ma 2 mégis a premierre való ké- •» szülődés győzi le. Már hinde-§ tik a plakátok: évadnyitó elő-c adás: október 11-én, pénteken^ este 7 órakor. Bemutatásra ke- § rül a Mária főhadnagy. Húsz- ? ka Jenő zenéje, a darab 1848—2 49-ben játszódó romantikust meséje érthető várakozást éb-§ reszt az operettet kedvelők c körében. Régi kedvenceink, új ■» rendező és vendég-művész vo-§ nulnak fel, hogy a várakozás- S nak eleget tegyenek. Lehoczkyz Éva, Kopetty Lia, Antal Lász-s ló, Fontos Magda, Kanalas§ László és Pálffy György már«- jó ismerőseink. Reméljük, t hogy a bemutató után már§ közéjük sorolhatjuk a vendég-? ként fellépő Jászai lAszlót, a 2 Szegedi Nemzeti Színház tag-3 ját és Hortobágyi Margitot, a§ darab rendezőjét. g Egercsehi: „Dankó Pista” § (22), Egerbocs: „A nadrág” C (17) olvassuk a „Próbatáblán.” z Megfejtés: a Dankó Pistának s 22.-ik, és A nadrág-nak 17,-ikK előadása lesz Egercsehi ben ,2 illetve Egerbaktán. Ezek at számok önmagukért beszél-§ nek. De, ha belepillantunk ac Színház negyedéves munka-^ tervébe, megtudhatjuk, hogy § mindkét darab december 31-ig K szerepel a tájműsorban. Illessed elismerés ezúton is a darabok t szereplőit és rendezőit: Bálinti Györgyöt, Hortobágyi Margi-r tot, Antal Lászlót, Mártha Edi-t tét, Kopetty Liát, Csapó Já-§ nőst, Lenkey Editet, Mende-? lényi Vilmost, Kanalas Lász-z lót, Lörinczy Évát, Kautzkys Ervint, Fekete Alajost és a§ többieket. g Kilencedszer szólal meg ok­tóber 11-én, pénteken este 7 órakor a jól ismert gong, hogy jelezze az új színházi évad kezdetét. Kilenc évvel ezelőtt hangzottak el a színpadról Gárdonyi szavai: „Ti színészek, a nyugvó egri népnek Emeljétek fel gondolatait! Emeljétek fel érzésben őket, A művészetnek hattyú­szárnyain!” Nyolc esztendő egy szinhóz életében jóformán csak a szü­letés pillanata. Az elmúlt évek krónikása mégis mennyi si­kerről és kudarcról, mennyi reménységről és csalódásról számolhat be. A „régi színház” helyén egy új, modem színház körvonalai bontakoznak ki. Az idei évad­nak különös izgalmát adja a várakozás: lesz-e, s ha igen, mikor, új színház-nyitás. Re-

Next

/
Thumbnails
Contents