Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-05 / 233. szám
NÉPÚJSÁG 1963. október 3., Nemcsak „szépségfolt” Ezrek tanulnak és százak morzsolódnak le Kantáta Egerről A megyei tanács az egri dalosünnepek sorába — Eger vár hősi viadalának évfordulójára — egy nagy zene- és énekkari mű megszólaltatását is beiktatta. A kantáta zeneszerzője, Cser Gusztáv és szövegírója, Nádas Katalin, két éven keresztül tanulmányozta a fennmaradt szájhagyományt és írásos, zenei emlékeket. Ezek felhasználásával új hangvétellel modern, mintegy 40 perces kompozícióban szólal meg a jövő év nyarán megrendezésre kerülő zenei hetek alkalmával Egerben a várudvaron a „Kantáta ■ Egerről” című mű, amelynek énekkari része a megye legjobb kórusait foglalkoztatja majd. A kantáta énekkari partitúrája most jelent meg a Népművelési Intézet gondozásában. TEJBOLT Új repülőgép Az amerikai hadügyminisztérium új szállító repülőgépeket rendelt, amelyeknek az lesz a hivatásuk, hogy segítsenek — a dollártakarékoskodásban. .Jelenleg több százezer amerikai katona állomásozik külföldön, főleg Nyu- gat-Európában, és ez az állandó kihelyezés temérdek pénzbe kerül. Évek óta töprengenek Washingtonban, hogyan lehetne csökkenteni ezt a szakadatlan dollárkiáram- lást. (Eisenhower a maga korában azt tervezte, hogy hazarendeli a külföldön állomásozó katonák családtagjait.) most a következő meggondolásra jutottak: Nagy befogadóképességű repülőgépeket gyártanak, e- zek „szükség esetén” napok alatt a helyszínre szállíthatnak egész hadosztályokat. Egy-egy C—130 típusú gép 92 katonát tud 3300 kilométerre vinni, a C—141 pedig 150 főnyi legénységet 9600 kilométer távolságra. Szép technikai teljesítmény, és ha ennek az lesz a következménye, hogy az amerikai csapatokat kivonják Európából és más világrészeken lévő támaszpontjaikról, — csak üdvözölni lehet a tervet. De a dollár-takarékosságnak lehetnek a továbbiakban más eszközei is: például a hadsereg létszámának felére, negyedére nyolcadára csökkentése, a nukleáris fegyverek gyártásának abbahagyása és így tovább. Mert nem szabad elfelejteni, hogy tulajdonképpen mindannyian egy nagy szállító repülőgépen ülünk, a- melynek befogadóképessége éppen hárommilliárd, típusa pedig: F (Föld)-1963. T. I. | WViWWWVW^•^WWWWMW'^^VW^V«WWVMWW,g^ ŰJ TERVDOKUMENTÁCIÓ ÉRKEZETT! — Hej, megállni emberei .' Ez a ház maradi. „ <Tones Tibor rajza.) W^VWVWMVrfW«1 cA kriRka Itatuiya — több szél umbau Az asztalra többféleképpen lehet csapni. Például meggondolatlanul egész ököllel, lehet úgy is, hogy meghatározott lendülettel (igénybe véve a gravitációt is), vagy csak úgy, mellékesen ütünk az asztalra, jelezve, hogy tulajdonképpen nem is ez volt a szándékunk, éppen csak egy népdalt akartunk eldúdolni, s ehhez szolgáltatta volna a ritmust ae asztaldönge- tés. ★ — Hát ide figyeljen, maga butusképű obsitos. Ha azt hiszi, hogy nekem mondhat akármit, mert én egy olyan fajankó vagyok, aki mindent bevesz, akkor meredek tévedésbe esik! Vegye tudomásul, hogy nekem családom van, én nem fogok beleugrani \ ilyen marlvaságba! I Még ilyetNem. . Nem fogom a csavarmenetet az óramutató járásával megegyező irányban koptatni ... Csend! Most én beszélek, ön már régen a begyemben van. Ugrál, nyüzsög és nem ért semmihez.. Én az egész dolgozó nép érdekét védem, amikor kijelentem, hogy maga egy csavargyári ló. Ezzel a minisztériumig is elmegyek, s mire visszajövök, isten- uccse üres lesz a széke. ★ — Igen, igen. Gondolkoztam a dolgon, ám büntetőjogi felelősségem teljes tudatában nem merném kijelenteni, hogy sikerülne-e, mivel a csavarmenet áramlási sebessége az egyszerű gép komplexumában a negatív gyökkitevő körül mozog. Az ötlet mindenesetre megsziv- lendö, de megvalósítása — bocsánat — értelmetlen volna. Nézze, alapos tanulmányokra lenne szükség az ilyen konstrukció legyártásához. Négy elemi pedig kevés. Nem nekem. Magának. ★ — Teccik tudni.. Olyan hogyismónd- jamcsak dolog ez az izé, ez a csavarmenetelés, miszerint... És ha. Megasztán vöt nekem egy hülye nagynénim, olyan magaforma idős korában halt meg, abban a tudatban, hogy amit ő kitalált, az az igazi. Szegény. Igen sokat szenvedett halála előtt. ★ — Hát tényleg rám gondolt!? Őszintén boldog vagyok, hogy ezt a kedves csa.var-játékot a gyermekeinek én csinálhatom meg. Majd úgy próbálom, hogy percenként dudáljon. Nagyon szívesen, kész örömest munkaidő után. Állok rendelkezésére, kérlek alássan... De Lajos- kám, művezető elvtárs, komolyan nem gondolhatod — kérlek tisztelettel —, hogy ebből sorozatot készítsünk az Egérfogó és Pogácsa- szaggatónak. Értsd meg, tyutyukám. hogy a csavarmenet más, mint a bakelit melltartó. Te kis viccelődő ... hehe- h&... ★ — Nem bánom, de aztat előre megmondom, hogy svájfolás nélkül hátracsúszik a kallantyúja• a menetben. S akkor megette a fene. ★ És végül: — Hogyne, hogyne, már hozzá is látok, nagyszerű ötlet. Csavaros ötlet. Irigylem érte. A... semmi hibája, tökéletes. hátai Plusz- és mínuszjelek Magától értetődik, hogy az államfők közti üzenetváltás szigorúan bizalmas, a táviratok csak az államfők kezébe kerülhetnek, csak ők adhatják le. Ezt, szolgálja egy szellemesj fedett gépkódíró-rendszer. A távírású (teletype) gépen nem a Morse —, hanem az ötjelű Baudot-ábécét használják. Ez + és — jelekből áll, vagyis az impulzus jelenléte, illetve kihagyása alkotja a betűket. Az „A” például: -j+--------------, a „B” + - + -fr-j- és így tovább. A távirat szövegének kódázásához előre felveszik egy szalagra az ábécét teljesen értelmetlen összevisszaságban. A kódolvasószalag a keverőbe kerül az eredeti szöveggel együtt. A keverő kiválogatja a jeleket, az eredeti szövegnek megfelelően. — Ezzel a módszerrel — fejezte be a sajtótájékoztatót a miniszterhelyettes — csali az ismerheti a szöveg tartalmát, akinek a rejtjelező szalag másodpéldánya, a keverőben ösz- szekuszált szöveg elrendezéséhez a birtokában van. 3600 kilométer hosszú, néhol 4000 méter mélységben a tenger fenekén. 72 távbeszélő csatornát enged át, ezekből egyet távírásra használnak. Kétikábeles az összeköttetés, vagyis egyszerre lehet Európából Amerikába és onnan az ellenkező irányban működtetni az adást. A kábelekbe átlag 70 km-enként erősítők vannak szerelve. „Forró drótnak” azért nevezzük ezt az összeköttetést, mert állandóan működésre kész állapotban van, időnként üzemellenőrző táviratok futnak rajta. Arra az esetre, ha zavar támad a működésbenj az észak-afrikai Tangeren keresztül menő rádiótávíró-vonalat hozzák működésbe, rövid hullámon. Ez két külön frekvenciával történik, egyik magát a távirójelet továbbítja, másik a jelek közti szüneteket. Ilyen módon a sugársás folytonos, csak a két frekvencia váltja egymást, ami a megbízhatóságot teszi száz- százalékossá. Amikor erre a vonalra nincs szükség, szolgálati célokra használják: a mérnökök, a műszaki személyzet érintkezik ezen keresztül Moszkva és Washington között Ezek mindegyikében 18 kétoldalú távíró-összeköttetés osztható el, amelynek mindegyike más — de egymáshoz igen közeli frekvencián dolgozik. A Moszkva—Washington vonal útja Helsinki, Stockholm, Koppenhága, Londonig. Ez rendes kábelvonal, a Moszkva —London sokcsatornás távíró- összeköttetés 18 helyének egyikén. A távirój eleket több helyütt felerősítik az úton', viszont nem mindig ugyanazon a csatornán fut a jel és a vonal működését is csak Londonban ellenőrzik. Négyezer méter mélyen Londonból a jel Skócia nyugati partvidékét átszelve, a „TAT—I” kábelen megy tovább az Atlanti-óceánon keresztül Kanadába. A „TAT—I" Fontosán: md az „forró Íréit?” A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok államfői közt létesített közvetlen teletype összeköttetés? Hogyan működik? — tette fel a sajtó a kérdést Ivan Klokov miniszterhelyettesnek a Szovjetunió hiradásügyi minisztériumában. Egy kábelen — A vonalon nem kellett új vezetéket húzni vagy új kábelt lefektetni, csupán helyet kellett keresni a már meglevő vezetékben. A városközi távbeszélő és táviró korszerű rendszere ugyanis többcsatornás — vagyis egy vezetékpáron, illetve egy kábelen egyidejűleg több beszélgetést lehet folytatni, több táviratot lehet továbbítani. Ez a nagyfrekvenciájú összeköttetések rendszere. — A többcsatornás vonalon kiválasztunk egy akár több távbeszélő csatornát. Hogyan működik a „forró drót66? 300 ezer forintot biztosítottak az Ady Endre út felújításához. A pénzt bármikor folyósítja a nagyvisnyói tanácsnak a bank, a „zökkenő” ott van, hogy a mai napig nem akadt kivitelezője az útfelújítás munkáinak. A 300 000 forinttal csak az idén rendelkezhet a községi tanács, s az egyre gazdagodó tsz-ben megnövekedett szállítások is sürgetik a munkát. Kivitelezőt keresnek tehát a nagyvisnyói Ady Endre út felújítási munkájához... . A nagyvisnyói Alkotmány Tsz-ben tavasszal és ősszel, de gyakran még nyáron is gondot okoz a szállítás. A szövetkezet tanyáját az Ady Endre út tekervényes és hihetetlenül rossz útján lehet megközelíteni. Egy évben legalább 40 ezer mázsa árút mozgatnak meg itt és a gödrös, esős időben járhatatlan úton nem egy kocsi felborult, elakadt már. Lassítja, sőt lehetetlenné teszi a termény szállítását ez az út és ezt megértették a megye vezetői is, mert az idén Kivitelezőt keresneu számára otthonossá tenni az iskolát? Olyanná, ahová szívesen megy, ahol jól érzi magát? Ahol nemcsak a kötelesség önkéntesen vállalt mércéje állítja a sorstársak egyik vagy másik csoportjához. De kérdezhetik azt is: mi szükség van ilyen „gyerekes” dolgokra? Felnőttekről van szó, megfontolt emberekről,, kialakult egyéniségekről, akiket már nem kell nevelni. Ez az ellenvélemény, látszólag igazat tükröz. Beszéljek most arról, hogy mi a tudat formálását lépten- nyomon, nap nap után a felnőtteknél is biztosítani akarjuk? Hivatkozzam arra, hogy az ember egy életen át formálódik, alakul? Lezárt egyéniség nincs. Csak jó vagy rossz szokások, beidegződések, jellemvonások vannak, ami a felnőtteknél is állandóan formálható. Nem én bizonyítok, hanem az élet, a történelem. Mindnyájan bizonyítékok vagyunk: honnan indultunk el és hol tartunk ma. Tehát: lehet és kell a „megcsontosodott” nézetek ellen küzdeni, tehát nevelni kell a felnőtteket is tanulmányaik során. Szívesen hivatkozunk arra, hogy bennünk egészséges türelmetlenség ég. Nos, a felnőttoktatással kapcsolatban ez a türelmetlenség legtöbbször visszaüt. Nincs az a statisztika, aminek kédvéért érdemes lenne mutatós számokra törekedni. Nincs az a felettes hatóság, amelynek instrukciói miatt érdemes lenne látványos „beiskolázást” végrehajtanunk. Nem is kívánja ezt senki, sem Gyöngyösön, sem máshol. Ez a fajta „alulról jövő kezdeményezés” senkinek sem használ. Született példa erre is az elmúlt iskolai évben a gyöngyösi járásban. MERRE KELL tehát a megoldást keresnünk? Hadd emlékeztessek arra a határozatra, amelynek nyomán már megszületett Egerben az önálló esti iskola, önálló tanári karral. Anyagi > eszközeinkkel úgy kell tehát gazdálkodnunk, hogy egyre határozottabban léphessünk előre a megtalált úton. Ez pedig nem a holnap feladata, hanem már a máé. G. Molnár Ferenc | dákkal, hogy eszükben sem lesz azt elvégezni. És akik meggyőződéssel keresték fel az iskolát és .mégis kimaradtak? Milyen okokat találhatunk a magyarázathoz? Kezdem a tananyaggal. Azzal a hihetetlen ismerethalmazzal, amit különösen a levelező tagozaton zúdítanak saját hibájukon kívül a pedagógusok a hallgatók nyakába. Olykor csak negyven perc alatt. A nappali tagozaton ugyanennyi anyagra heteket fordítanak. Lehet-e így tájékozottságot biztosítani? Lehet-e így készségeket kialakítani? Hogy csak a magyart és a számtant említsem példának? Válogatni kell az anyagban: ez a legkézenfekvőbb megoldás. De, ki válogasson? A pedagógus? A tantervi anyagot el kell végeznie, ez kötelessége. Nem bízzák a saját belátására. AZTÄN: hány pedagógus van Gyöngyösön is, aki heti negyven órában tanít? Több mint a felét ennek az óraszámnak a nappali tagozaton, a felmaradó hányadot a felnőtteknél. A tanításra való felkészüléshez legalább annyi idő szükséges, mint magához a tanításhoz. így jutunk el a dupla műszakhoz, aminek a következménye a fáradtság, a lehangoltság, a lankadó figyelem, a kényszerűségből való „taposó-malom filozófia” — tehát minden, csak nem eredményes oktató munka. És erről megint nem a pedagógus tehet. Kevés a szakos nevelő: jutunk el a logika fonalán az előbbiekből az újabb megállapításhoz. Ezen, sajnos, nem lehet adminisztrative segíteni. A túlterheléssel tehát számolnunk kell. A következménye persze az lesz, hogy a tanárok nem tudnak kellő gondot fordítani a felnőttoktatásra, mert mégiscsak — a nappali tagozat ; .. A felnőttoktatásban nincs annyi idejük a felkészülésre, nem tudnak úgy szemléltetni, nincs idejük a hallgatókkal személy szerint is foglalkoznak, tehát nem ismerhetik meg azokat, akiknek fejlődése tőlük is függ. Ebből következik: azt sem tudhatják, kinek milyen segítségre lenne szüksége. Miután azonban a pedagógusokban elevenen él a humanizmus, a „belátás” helytelen nézete uralkodhatik el közöttük, és megszületnek az érdemjegyek, de nem „érdem” szerint: Hogyan beszélhetünk beidéül a felnőtt hallgatókkal kapcsolatban a nevelésről? Nem a tananyaggal elválaszthatatlanul összefüggő eszmei célkitűzésekre gondolok hiszen ez alól még az a nevelő sem térhet ki, akinek figyelméből i kiesik annak határozott megfogalmazása, mivel a tananyagban úgy van benne az| eszmei mondanivaló, mint magban a csíra. Igaz: lehet ezt a csírát meddővé is tennünk, ha nem törődünk vele. A KÖZVETLEN nevelési ráhatás ..: Egyszerűen: nincs rá idő. A tanterv olyan tempót diktál a tanár számára, ami minden „mellékes” dolgot eleve kizár. Vagy* lehet-e a felnőttek BÁR CSAK a megye egyetlen városára és járására vonatkozó adat áll a rendelkezésemre, mégsem hiszem, hogy a példa általánosító következtetések megfogalmazására alkalmatlan lenne. Ami Gyöngyösre és a járásra érvényes, véleményem szerint a megye többi területére is elfogadható. Ezért tartom szükségesnek a felnőttoktatásra vonatkozó számvetést. Ezrek tanulnák. E rövid tőmondat hatalmas erőfeszítéseket takar, tengernyi lelkesedést tartalmaz, olyan folyamatnak a szakaszát jelöli meg, ami megnyugvást, sőt: örömet kelthet mindenkiben. Mindenkiben, aki szemmel kíséri napjaink eseményeit. Ezrek tanulnak. Ezrek a felnőttek közül. Nem tudok azonban ennél a puszta megállapításnál • megmaradni. Szükségesnek tartom az összehasonlítást, nem is a távoli múlttal, hanem csupán a három évvel ezelőtti helyzettel. Milyen számok jelezték akkor a műveltség felé forduló érdeklődés fokát? Gyöngyösön a felnőttek közül alig több mint kétszáz lépte át az iskolák küszöbét. Két évvel ezelőtt a gyöngyösi járásban még csak 695 felnőtt keresett helyet magának az iskolapadban. Az elmúlt iskolai évben már közel háromezer ember jutott el oda, hogy beiratkozzék az iskolába: a városban és a járásban. Közülük majdnem nyolc- százán a különböző középiskolák hallgatói lettek. Ha csak a megnyugtató számok keresése lenne a célom, itt meg is állnék. Csillogó szavakat kereshetnék a meglevő, érzékelhető, kitapintható és bizonyítható kulturális forradalom tényének birtokában. De kénytelen vagyok tovább kopogtatni a billentyűket az Írógépemen, mert a lelkesítő számok mellé néhány kevésbé örömteli adatot is le kell jegyeznem, ha nem akarom a valóságot megcsorbítani, ha nem akarom magamat és másokat becsapni, ha felelősségét érzek mindazért, ami körülöttem történik. Ha felelősséget érzünk mindazokért, akik ebből a hatalmas és egyre terje- dőbb tanulási hullámból kicsapódtak, akik elmerültek a felszín alá. SZAZAKRÓL van szó. Gyöngyösön több mint háromszáz, a járásban pedig majdnem háromszáz felnőtt gondolta meg magát az iskolai év közben és mondott le a tanulási lehetőségről. Hadd tegyem hozzá: általános iskolai és középiskolai tanulmányaikat hagyták abba. Mert akadt közöttük olyan, aki valamilyen szakmai tanfolyamra ment át időközben. Tehát tovább tanul mégis. A lemorzsolódás, mértéke azonban mindenképpen nyugtalanító. Éppen a további sikerek biztosítására való törekvés teszi szükségessé, hogy a jelenségen túl aZ okokat is megkeressük. Néhány gondolat akadt a tarsolyomban. Kapcsoljuk ki mindjárt elöljáróban azokat, akik csak érdekből, bizonyos kényszerítő körülmények miatt, mondhatnám úgy is: feletteseik megnyugtatására iratkoztak be az iskolába azzal a feltett szán-