Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-04 / 232. szám

1963. október 4., péntek NGFOJIAO 8 Ne engedjétek...! Vigasztalanul ömlött a ko­ra őszi eső, lucsökban ázott a pesti utca, a Keleti-pályaud­var körül sietős emberek men­tek a dolguk után, a szórako­zóhelyek üvegablakán át ba­rátságos fény áradt az utcára és az egyik ház emeleti laká­sának ablakaira hirtelen zu- hint-ással engedték le a re­dőnyt. Az emberek odabent — kizárták a külső világot. A szolgálatos rendőrőrszem fé­nyesre ázott gumiköpenyében szabályos léptékkel járta az útját. Hirtelen megtorpant, mert az egyik kapualjból bő­rig ázott fiatal lány lépett elébe: — Kísérjen be engem... Nem bírom tovább... E» zavart, hadaró beszéddel magyarázta: az éhséget nem bírja már.., meg az álmat­lanságot .,. Á rendőr az árkádok alá vezette, ott igazoltatta. Beje­lentett munkahelye volt a lánynak, de lakása — nem. Igazolványának tanúsága sze­rint; kézbesítő az egyik fővá­rosi nagyüzemben. Még nincs tizenöt esztendős. Az elmúlt tanévben végezte el az általá­nos iskolát, valahol egy alföl­di városkában. S a vizsgák után mindjárt úgy döntöttek, szüleivel: leghelyesebb lesz, ha Annus eljön Budapestre szerencsét próbálni. Otthon maradt még vagy öt gyerek, ideje hát, hogy a legidősebb megkeresse a kenyerét.., A tizenöt éves lány ügye a rendőrség fiatalkorú és gyer­mekvédelmi osztályára tarto­zik. A Mártírok útja egyik hegynek futó utcájában mű­ködik ez az osztály. Szép, mo­dern épület, csupa tarka virág díszíti a feljárót, Üdeszínűeka ház falai és habszivacs mackó csücsül a rendőr néni íróasz­talán. Annyi megértéssel, olyan szeretettel beszélnek itt a gyerekekkel, hogy attól nem is egyszer könny szökött már a szemembe... Az alföldi kislány azt mond­ta, hogy éhes,.. Lakása sem volt... Hát lehetséges ez olyan esetben, ha valaki már kézbesítő Budapesten?! Nos, számoljunk csak kicsit! Ka­pott, mondjuk 000 forint fize­tést. Ebből a „lakásért” fize­tett 250 forintot. Ne essünk túlzásokba. Nem lakás volt az... Még csak nem is sz> bácska. Csak egy ágy... Ab­ban aludt éjjel a kislány, nap­pal pedig alkalmasint —1 más­valaki... Az ilyen hálóhe­lyekhez nem jár fürdőszoba. Legjobb esetben csak egy la­vór hideg víz. Abban pedig például, nem lehet hajat mos­ni, Maradt tehát — háromszáz­ötven forint. Aztán enni kel­lett, ruházkodni is ... Néha egy mozijegy... Apróság, amire vágyik egy fiatal lány... Persze, hogy nem volt elég az a fizetés! Meg­próbálta hát először — a la­kást leépíteni. Míg jó idő van, alhat a ligetben, pádon, ta­lán olyan is akad, aki időn­ként meghívja.,. Ha esik az eső, jő a pályaudvar... De ott a rendőrségtől kell félni. Csak amúgy félig szabad alud­ni ... Mért, ha jön a razzia, akkor aztán futás, ki merre lát! Reggel pedig kezdődik a munka. Azt végezni kell, mert azért fizetnek. De ez az ára, hogy nem kell otthon a tsz- ben krumplit szedni, kukori­cát tömi.,, Mert bár a mezőgazdasági munkával többet kereshet, a legtöbb fiatal mégis a nagy­városba Vágyik. Mint a pillan­gó, amelyet elkábít, vesztébe csal a fény.,, Csakhogy az az ösztöne után megy... A fia­talt az álmai, a képzelete ve­zetik ... S nincs otthon senki, aki megmagyarázná neki: nem Jól van ez így, gyermekem... Hová mész ott, abban az óriási városban? Ki törődik veled? Ki kérdezi meg, hol aludtál, mit öttél, nem vagy-e beteg, s megmostad-e a hajadat? Hi­szen — gyermek vagy azért... Tavaly ilyenkor még a nya­kadban virított az úttörők pi­ros kendője... — Tanulja meg az életet... Álljon meg végre a lábán ... — okoskodnak a felnőttek, s örülnek, hogy otthon maradt egy üres helyecske az ágyban —- tálán a következő gyerek számára, a ruházatáról, élel­mezéséről sem kell gondos­kodni már, hiszen „megkeresi a kenyerét...” A rendőrség gyermekvédelmi osztályára kerülő fiatalok nagy százalé­ka vidéki. Legtöbbjük hónapok óta nem írt levelet szüleinek, s azok sem igen tudják, hogy mi van az „életbe indult” fiú­val, leánnyal... Szomorú dolog, hogy a ta­nácsok is olyan könnyen ki­adják azt a bizonyos igazol­ványt, amelynek értelmében a fiatalkorú munkaerejére je­lenlegi lakóhelyén nincs szük­ség ... S amikor kiállítják az iga­zoló papírost, úgy vélik, fel­adatukat befejezték... A bi­zonyítvány , felmutatójának Budapesten azonnal adnak munkát. Az építőiparban, a városrendezési munkálatok­nál, gyárakban munkaerőhi­ány van. Persze, hogy felve­szik az egészséges, jó erőben érkező fiút, leányt.,, Formá­lis dolog az is, hogy van-e be­jelentett lakása? Hát/ van. Egy-két napig, hétig, Agyrajá- ró, vagy meghúzódik valami ismerősnél, távoli rokonnál, ahol nem törődnek vele. S ha odébb áll, még örülnek is ne­ki! Mit csinál az ilyen fiatal va­sárnap? A szabad idejében, munka után? Akar és fog-e tovább tanulni? Jár-e néha színházba? Olvas-e? Vagy — mosdik-e... A frissen szer­zett divatos ruha alatt vlsel-e és milyen fehérneműt, s ott, ahol alszik, van-e szappanja, fogkeféje, fésűje? Mit eszik reggelire, vacsorára, fogyaszt-e és mennyi alkoholt? Vég nélkül sorolhatnám a kérdéseket, amelyeket — nem az újságírónak kellene felten­ni. Nem is a rendőrségnek... Ha a szülő nem teszi fel gyer­mekének és Önmagának, hát álljon ott a Nőtanács, a Vö­röskereszt, a helyi tanácsok és elsősorban a KISZ! Ha a fő­városi vállalatok — munka- erőpótlás és a tervteljesités érdekében — nagyon helytele­nül, felveszik a vidékről fel­kerülő fiatalkorút *— a helyi szervek gátolják meg azt, hogy eljöhessen! Álljanak az Útjába és tegyék lehetővé, hogy otthon dolgozhassák, amíg ember lesz belőle. Nem törvényszerű, hogy okvetlenül és mindegyik — elzüllik. De magára marad és ez a leg­rosszabb ... Annak az alföldi kislánynak volt annyi ereje, hogy ott, a zuhogó esőben a rendőrség se­gítségét kérte, ö talán majd hazakerül, mint annyi száz, meg ezer sorstársa. De az arra hivatott szervek megtakarít­hatnák számukra ezt az utat. Amelyet nem kell végigjárni- ok, ha otthon idejében meg­fogják a kezüket. Van rá mód, csak meg kell keresni... Szekeres Ilona Gagarin Párizsban Oeugarin szovjet űrhajós szerdán ellátogatott Párizs egyik elővárosálba, Pouteaux- ba. A városháza előtt a kis­város több ezer lakója lelkes fogadtatásban részesítette Ga- garint. A város polgármesteré­nek rövid üdvözlő beszéde után a szovjet űrpiiótát Pouteaux díszpolgárává vá­lasztották. A Francia Kommunista Párt vezetősége ebédet adott Gagarin tiszteletére. A nap másik felében a koz­mosz hőse ismét fogadáson vett részt. Ezután Vinogradov párizsi szovjet nagykövet ren­dezett nagyszabású fogadást a tiszteletére. A fogadás rendkí­vül meleg légkörben fejező­dött be. QzclLlulL kiiMidÁgLÍő Sokan ismerik a pétervásári járóiban a tar- nateleszl kisvendéglőt. Kiváló a konyhája és a vendégek megelégedetten távoznák a kisven­déglőből. Naponta több mint száz adag tls- tlzenkitféle ételt szolgálnak fel Eged István Üzletvezető Irányításával. A szakács-utánpót­lásról *em feledkeznek el. Márton Barna ta­nuló még ugyan első éves, de mint mondják, jó szakács lesz belőle. Kist i >>'■ rm ebéi. már csak el kell fogyasztani. (Kiss Béla felvételei.) 1200 hektoliter pálinka Látogatás a Heves megyei Ssesslpari Vállalat egri főzdójében EGER, SAS CT 92. SZÁM. Az Eger-patak hídjától csupán néhány lépésre van a Heves megyei Szeszipari Vállalat ég­éi szeszfőzdéje. Három évvel ezelőtt költöztek ide a Mária utcából, ahol már nem tudták a régi berendezések elégtelen kapacitása miatt az igényeket kielégíteni. Új berendezésekre, új épületekre volt szükségük. A 3 millió forintból új köntösébe öltöztetett épület előtt azóta mindennap tehergépkocsik, vontatók parkíroznak ládákkal, hordókkal megrakottan: árut cefrét hoznak, és viszik a ki­főzött pálinkát a szélrózsa minden irányába. Az üzem vezetőjével; Papp Gáborral állunk most az ajtó előtt és a nagy forgalomban figyeljük az emberek munká- 1 ját, aki a tiszta,csinos, virágos I udvaron a gépkocsikról darál­ják be a pálinkának valót, a cefrét. — Hulló almát hoztak, amit már nem lehet másra felhasz­nálni — mondja az üzemveze­tő. — Ebből főzzük a pálinkát. 40 vagon a tárolóhelyünk, s a beérkezett főznlvalót előbb ide helyezzük el és csak aztán dolgozzuk fel, sorrendben. Még egy jó ideig nézzük a rakodók munkáját, a ládatisz­títók szorgoskodását, s aztán elindulunk a főzde belső üze­meibe, ahol hónapok óta tel­jes az üzem, éjjel—nappal főzik a „kisüsti” pálinkát. Elől megy az üzemvezető — fiatalember — és gazda mód­jára magyaráz: — Ezek a főzőüstök, mind­egyik ezer literes. Kettő van belőle és három, egyenkint ezer literes finomítónk is van. — hordóba engedik a pálinkát. Á teremben az alkohol jel­legzetes illata terjeng. Az em berek biztos kézzel, szaktudás­sal végzik munkájukat: a pá­linkafőzést és biztos kézzé' töltik egymás után a hordókat is. Amikor megtelik egy hordó, ledugaszolják és viszik a rak­tárba, ahol már hordószámra vár átszállításra a ' több száz hektoliternyi pálinka: alma, vegyes, gyümölcs és törköly. — Milyen gyümölcsből főz­nek most pálinkát? — kérdem az üzemvezetőt búcsúzóul, hogy elhagyjuk a főzőtermet — Almából. Egy mázsából nyolc liter pálinkát lehet elő­állítani. Ezt megelőzően ba­rackból főztünk, s ezután pe­dig következik a szilva, a ve­gyes gyümölcs és a törköly. GYURKÖ GÉZA: jetyftéCefc aus der DDR Arcok as üdülőből A testvérpár: Ott.ülnek szem­ben velem, a másik asztal­nál, halkan beszélgetnek, az­tán felállnak, köszönnek, men­nek, hogy az utcán, vagy a tengerparton megint együtt üljenek halk beszédben. Egyetlen pillanatot nem mu­lasztottak el, hogy beszélje­nek. Lány és asszony. Az asz- szony művésziélek, egy szim­fonikus zenekarban játszik, s mint ilyen, kissé könnyelmű, ami megengedhetetlennek tű­nik, a lány, az ápolónő előtt. A könnyelműség ellen harcol­ni, úgy látszik, meddő dolog, de hatását csökkenteni talán lehet?! A lány ügy véli. S ezért a felelőtlenül otthagyott esti va­csoramaradékot — vaj, sajt, félvágott — gondos kezelésbe veszi, s reggel külön feltálal­ja. Ah, de az asszony fittyet hány a maradéknak, eszi a frissen felszolgált reggelit, a maradék tehát a lányé, aki a megmaradt reggelit viszi és teszi félre vacsorára, amikor Ismét megmarad valami reg­gelre, hogy azt aztán ... Cir­culus viciosus! De tiszteletre méltó ez a ma­kacs szélmalomharc! Az építész: Ennek az őszülő férfinek gyermekded lelke van, olyan lelke, amely még most is anyára vár. S nem hiába. Ehhez a lélekhez öre­gedett, hogy méltó anyja le­hessen, — a felesége. Hervadt, de lelkes asszony, aki kitartó­an cipeli férje szerszámait le a tengerpartra, fel a tenger­partról, zokszó nélkül, sőt, megelégedett arccal: lám, mi­lyen jót játszik a drágám. A „drágám” valóban játszik: homokvárat épít. Ka­csalábon forgó várkastélyokat, középkori erődítményeket, tit­kos alagutakat, babiloni temp­lomokat száznyi lépcsővel, s az egészet díszítve, gazdag or­namentikával ellátva tengeri zöld moszattal, fekete, fehér kagylókkal, sirálytollakkal. Minden reggel fél kilenckor már épül az új csoda, s épül napestig, hogy ami felépült es­tére, leomoljon reggelre, mint magas Déva vára ... De itt nincs Kőmíves Kele­menné, csak a hervadt fele­ség és a pimasz tenger, amely az esti dagálykor egy torok­öblítő köpéssel elmossa az egész játékot. Az építész különben főköny­velő Drezdából! A nászutasok: Kisujj, a kis- ujjban, s a most népszerű tol­laslabda ütői a hónalatt — így ballagnak le reggelenként az aranyszínű homokra. Keres­nek egy nyugodt „sarkot”, gondosan letáboroznak. Jobb­oldalt két köpeny, három szatyor, két háncskalap, egy nagy labda, s baloldalt a két ütő, hogy bármikor kéznél le­gyenek, ha szükség lesz rá­juk ... Es késő délután felkeltek a homokról, minden holmi vlsz- sza a hónalá, a tollaslabda két ütője is, hogy másnap reggel ismét megjelenjenek a ten­gerparton. Ma sem tudom, minek kellett a tollaslabda- ütő? Egyszer sem játszottak, de sohasem felejtették el ma­gukkal hozni ___ Talán azért, ho gyha véletlenül megunnák egymást, legyen mit, valami mást csinálni? Semmi sem lehetetlen .., A precíz: Ha elfelejtettem az órám felhúzni, nyugodt le­hettem,: amikor a vízbe in­dult, pontosan 10 óra volt dél­előtt. Nem háromnegyed tíz, nem negyed tizenegy, hanem a közép-európai időszámítás sze­rint pontosan tíz óra... Es pontosan fél három délután és még pontosabban, ha egyálta­lán ez lehetséges: este 7 óra... Es, hogy a pontosságot még tovább folytassam, pontosan 10 percig fürdőtt. Néztem az órám, s legfeljebb, ha 10 má­sodpercet tévedett, ennyi pe­dig igazán megengedhető óra nélkül. Ot percig befelé a ten­gerbe, öt percig visszafelé a partnak. Egyetlenegyszer lát­tam Izgatottnak mindössze. Megállt az órája. Már három óra is elmúlt és még nem fürdött. Este a vacsorától is elkésett, pontosan 3 perc és 8 másodpercet. Étvágytalanul evett és minduntalan az órá­ját nézte. Másnap reggel egy új kar­órával a csuklóján ismét íha- gabiztosan lépegetett végig az üdülő udvarán. A távoli sorokba mutat, ahol egymás mellett sorakoznak a rézcsöves, óráik, mutatóik. — Tizenkét emberrel dolgo­zunk. három műszakban — mondja tovább. — Alig va­gyunk összesen húszán, de mindennap 10—12 hektoliter pá­linkát főzünk. A pálinka szesz­tartalma 80 fok. AHOGY A SZESZFŐZDE termeit járjuk, magam is meg­ismerkedem a „titokkal”. — a szeszfőzés tudományával. Itt az üstöket gázzal és szénnel is üzemeltethető kazánnal fűtik. Az üstökből a párát rézcsöve­ken vezetik a h ű tőszerkezet be, amely nem a hagyományos ..kígyószerű” berendezés, ha­nem új, úgynevezett harang­hűtő. Az itt lecsapódó pálinkát csöveken tovább vezetik a fi­nomítóba, ahonnét már a fo­gyasztásra is alkalmas szeszt kapják. A csővezeték végén Október 10-re befejezzük a saját főzést, s aztán pedig meg­kezdjük a bérfőzést a termelő­szövetkezeteknek és az egyéni gazdáiknak. » — Mit kell tudni az idei pá- linkafőzetésről? — AZ ELŐJEGYZÉSEKRŐL kell beszélnem. Még lehet ve­gyes gvümölcsöt főzésre elője­gyeztetni. Október második feléig lehet jelenteni a törköly- főzetési igényt is. Ezután már nem fogadunk el Jelentkezést, mert az addig vállalt kötele­zettségeinket akarjuk teljesíte­ni. Terveink szerint januárban végzünk az idei főzéssel. Ha ez sikerül, akkor ebben az évben több mint 1200 hektoliter pá­linkát tudunk előállítani és a hazai fogyasztásra átadni. pz azt jeleníti, hogy éves tervün­ket 100—105 százalékra telje­sítjük. i — f. i. — keretet fogadta el a Gyöngyösi Városi Tanács legutóbbi ülé­sén, ég terjesztette fel jóváha­gyásra a megyei tanácshoz. Több mint hatvanmillió fo­rint az 1064. évi költségvetési terv, a községfejlesztési terv előirányzata pedig közel há­rom és fél millió forint. Ezt a Elfogadta a tervjavaslatot a Gyöngyösi Városi Tanács

Next

/
Thumbnails
Contents