Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-27 / 252. szám

2 NEPÜJ8AG 1983. október 27., vasárnap Népünk sikeresen építi a kommunizmust MOSZKVA (TASSZ): Mint már jelentettük, Hrus­csov szovjet kormányfő pénte­ken a Kremlben beszélgetést folytatott a szovjet újságírók szövetségének vendégeként Moszkvában tartózkodó több mint ötver) afrikai, latin-ame­rikai, ázsiai és európai újság­íróval, valamint az újságírók harmadik világtalálkozóján részt vett küldöttségeit Szov­jetunióba érkezett tagjaival. A beszélgetés kezdetén Hruscsov üdvözölte a megje­lenteket. Hangsúlyozta, hogy „olyan időszakban élünk, amikor a tudomány és a tech­nika, a gazdasági élet és a kultúra rendkívül gyorsan fej­lődik, egyre növekszik a szo­cialista világrendszemek, a munkásmozgalomnak és a né­pek nemzeti, felszabadító moz­galmának a szerepe, s mindez szokatlanul meggyorsítja az egész történelmi fejlődést”. — A szocialista világrend­szernek a nemzetközi kommu­nista mozgalomnak, a népek nemzeti felszabadító harcának erői hatalmas forradalmi ára­datban egyesülnek, és ez ha­tározza meg ma az emberiség társadalmi és politikai hala­dását — jelentette ki Hrus­csov, majd a továbbiakban rámutatott, hogy a demokra­tikus újságírók kötelessége méltóképpen elősegíteni az emberiség társadalmi haladá­sát, a békéért, s az összes gyarmati nép nemzeti felsza­badulásáért folyó harcot. Ezután Hruscsov öt problé­ma köré csoportosítva vála­szolt az újságírók részéről fel­tett több mint ötven kérdésre. Az újságírók harmadik vi­lágtalálkozójának jelentőségé, re, valamint arra a kérdésre, hogy mi mozdíthatja elő a né­pek akaratát kifejezésre jut­tató szabad sajtó megteremté­sét, különösen a fejlődésben lévő országokban, Hruscsov részletesen ismertette a sajtó­nak, mint az osztályharc esz­közének a tőkés országokban betöltött szerepét, rámutatott arra, mennyire a saját érde­kük szolgálatára használják fel a tőkés országok uralkodó osztályai a tömegeket befolyá­soló sajtót, rádiót, és televí­ziót „Ezért rendkívül fontos s dolgozók, s a független­ségükért harcoló népek számára, hogy meglegyen a saját sajtójuk, rádiójuk, televízióink, amelyek se­gítségével harcolhatnak az imperializmus és a gyar­mati rendszer ellen” — mondotta. — A különböző irányzatokat követő újságírók is közös ál­láspontra helyezkedhetnek a békéért és a békés együttélés­ért, a leszerelésért, a vitás kérdések békés megoldásáért folytatott harc kérdéseiben — állapította meg a továbbiak­ban a szovjet kormányfő, majd leszögezte: — A kommunista és a btrr- ssoá ideológia között harc fo­lyik, amely tovább fog erő­södni és szélesedni; Meggyő­ződésünk, hogy ez a harc azoknak az erőknek a győzel­mével végződik, amelyek a legélenjáróbb, a leghaladot- tabb eszmét, a marxizmus— leninizmust képviselik. Ami a nemrég függétlenné vált, fiatal, fejlődésben levő országokat illeti, ott a fő fel­adat a teljes gazdasági függet­lenség kivívása és a neokolo- nialista törekvések meghiúsí­tása. Ezeknek az országoknak a népei azért harcolnak, hogy megfosszák a volt gyarmatosí­tókat, kizsákmányolókat és ki­szolgálóikat a teremlési eszkö­zöktől. Meg kell azonban fosz­tani őket a sajtó, a rádió és a televízió terén gyakorolt ural­muktól is, s ekkor a sajtó ténylegesen a dolgozó népet fogja ott is szolgálni. A moszkvai részleges atom- iesend-szerződés jelentőségére, a szovjet kormánynak a lesze­relési tárgyalások előmozdítá­sa érdekében teendő lépéseire vonatkozóan egy kameruni és egy nepáli lapszerkesztő, tó- svábbá az NDK újságírókül- »döttségének tagjai és Siklósi Norbert, a Magyar Újságirók Hruscsov válaszai a kútföldi újságírók kérdéseire Szövetségének főtitkára részé­ről feltett kérdésekre vála­szolva Hruscsov kifejtette: — A moszkvai szerződés megkötése előmozdította a nemzetközi feszültség bizonyos fokú enyhülését. Mindamellett jó, ha helyesen értékeljük a nemzetközi egyezményt, és nem túlozzuk el jelentőségét. A nukleáris fegyverkísérletek részleges eltiltása még nem leszerelés, még csak nem is be­folyásolja a fegyverkezési haj­szát — jelentette ki Hruscsov —, mert a nukleáris fegyver­kezési verseny, az eddigi nuk­leáris kísérletek alapján, saj­nos, tovább folyik. Ezen kívül a föld alatti nukleáris robban­tások révén folytatódik a nuk­leáris fegyverek tökéletesítése. A fentiekre azért mutattam rá, hogy a moszkvai szerződés je­lentőségének értékelése ne ve­zessen a leszerelésért, a hábo­rú megakadályozásáért síkra- szálló erők morális és szellemi leszerelésére. Az általános és teljes le­szerelés kell ahhoz, hogy megszüntessük a háborúk mint az államok közötti vitás kérdések megoldá­sának eszközét. A fő akadály az, hogy az imperialisták nem akarnak le­szerelni, félnek a leszereléstől. Ezért a leszerelési tárgyaláso­kon az imperialista hatalmak képviselői kiagyalt kérdések­kel hozakodnak elő, olyanok­kal, amelyekről maguk is tud­ják, hogy megoldhatatlanok. — Itt van például az idegen területeken állomásozó csapa­tok kivonásának kérdése. Az idevágó javaslat megvalósítá­sa természetesen nem jelent leszerelést, de jó kezdet lenne a leszerelési tárgyalásokhoz, egyéb kérdésekkel kapcsolatos megállapodásokhoz. Tárgyaló partnereink azonban még eh­hez sem hajlandók hozzájárul­ni. — Mindemellett a leszerelés megoldható feladat. Megoldá­sához mindazoknak fokozott erőfeszítéseire van szükség, akik e cél eléréséért küzde­nek. A népeknek nyomást kell gyakorolniok a leszerelést el­lenőrző kormányokra — mon­dotta Hruscsov, majd megál­lapította: — Az utóbbi években mér­hetetlenül megnövekedett a népeknek a leszerelésért, a nukleáris háború ellen indított mozgalma. Nem kétséges, hogy mindazok, akiknek becses a bé­ke ügye — köztük a haladó új. ságírók te, — még jobban egyesítik erőfeszítéseiket: Egy perui és egy kolumbiai lapszerkesztő a német béke- szerződés megkötése és a ber­lini kérdés megoldása érdeké­ben tervezett lépésekről kért felvilágosítást. Hruscsov válaszában kifej­tette, hogy a nyugatnémet kor­mánykörök tovább folytatják az ország fokozott militarizá- lására irányuló politikájukat. Nyugat-Nómetország területe szinte katonai táborrá vált, ahol majdnem egymillió kato­na van fegyverben. A bonni kormány mindent elkövet, h-ogy nukleáris fegyvert szerez­zen hadserege számára. A nyu­gatnémet militaristák és re- vansisták továbbra te arról ábrándoznak, hogy a Német Demokratikus Köztársaságra is kiterjesztik rendszerüket. Hruscsov kifejezte reményét, hogy a nyugatnémet lakos­ság körében akadnak erők, amelyek meg tudják fékezni a militaristákat és revansvágyó- kat. — A Szovjetunió elsőren­dű jelentőséget tulajdonit a német békerendezés problémájának, a jelenle­gi nemzetközi kapcsola­tok kulcskérdésének tart­ja ezt a problémát. A szovjet kormány javasol­ja, hogy kössék meg a né­met békeszerződést és en­nek alapján rendezzék a nyugat-berlini helyzetet. Ez az indítvány annak a reális ténynek a figyelembe­vételén alapszik, hogy két ön­álló, szuverén német állam lé­teák és van egy küíön politi­kai képlet: Nyugat-Bariin. — A szovjet kormány állan­dó erőfeszítéseket tesz a né­met békerendezéssel összefüg­gő kérdések megegyezésen ala­puló megoldására. Ha a nyu­gati hatalmaknak valóban ér­dekük a nemzetközi feszült­ség enyhülése, akkor a való­ságnak megfelelőbb álláspont, ra kell helyezkedniük e kérdé­sek kezelését és megoldását il­letően. A Zycie Warszawy szerkesz­tőjének és a Lengyel Távirati Iroda (PAP) igazgatójának, a sokoldalú NATO atomerőre vonatkozó kérdéseire válaszol­va, Hruscsov kijelentette: — A NATO sokoldalú nuk­leáris erőinek megterem­tése nyomán elkerülhe­tetlenül fokozódnék a ter­monukleáris háború kitö­résének veszélye. Bármilyen feltételek mellett történnék meg e nukleáris erők létreho­zása, bármilyen magyarázatot is fűznének hozzá, maga az a tény, hogy a NATO nukleáris erői sokoldalúak lennének, ön­magáért beszélne, azt jelente­né, hogy a nyugatnémet fél, vagyis a legelvakúltabb, legag- resszivebb revansvágyő fél hozzájutna a nukleáris fegy­verekhez. Ez pedig csak fo­kozná a termonukleáris hábo­rú kitörésének veszélyét. Egy braál lapszerkesztő a Varsói Szerződés és az Atlanti Paktum tagországai közötti meg nem támadási szerződés megkötésének kilátásairól ér­deklődött. Hruscsov válaszában hang­súlyozd®, hogy a megnemtámadási szer­ződés megkötése nem okozna kárt egyik félnek sem, sőt, ellenkezőleg, megnövekednék mind­egyik lei biztonságérzete. A megnemtámadási szer­ződés békepaktum lenne a nukleáris fegyverrel ren­delkező felek között. — Nem forog fenn semmi­féle nehézség e szerződésmeg­kötésének formáját illetően sem — jelentette ki a szovjet kormányfő, majd furcsa logi­ka szüleményének nevezte azt az állítást, hogy a Varsói Szer­ződés országainak nagyobb ér­dekük fűződik e szerződés megkötéséhez. — Közismert tény, hogy a NATO-hoz tartozó és a Varsói Szerződéshez tartozó országok­nak egyaránt vannak nukleá­ris bombáik, amelyeknek hatá­sa egyforma — mondotta. En­nélfogva reálisan kell felbe­csülni a modenr háború ösz- szes következményét. Könnyű háborút indítani, de nehéz megállítani. Az imperialista urak is jól tennék, ha józanul értékelnék ezt a tényt. Vilá­gos, hogy a megnemtámadási szerződés megkötése mind a Varsói Szerződés, mind a NATO tagállamainak, sőt, nemcsak ezeknek az országok­nak, hanem a világ minden más országának is érdeke. Argentin és bolgár újságírók kérdései nyomán Hruscsov ki­fejtette a szovjet kormány ál­láspontját az algériai—ma­rokkói határviszályról. Kijelentette, hogy a szovjet kormányt aggodalommal tölti él a két arab állam konfliktu­sa. — Ha behatóbban vizsgáljuk az ügyet — folytatta — kitű­nik, hogy gyökerei az egyszerű határviszálynál sokkal mé­lyebbre nyúlnak. A monopo­lista körök a legkülönbözőbb intézkedésekkel próbálják megakadályozni a gyarmati elnyomás alól felszabadult né­pek előrehaladását, biztosítani gazdasági uralmuikat a felsza­badult országokban, és ezeket az országokat megtartani a ka­pitalista rendszerben. Az im­perialisták most örömmel dör­zsölik kezüket és mindenkép­pen szítják, élezik ezt a kon­fliktust. — Sajnálkozást kelt, hogy a marokkói kormány a gyarmati rendszerből hátramaradt vitás kérdés megoldása érdekében fegyveres erőhöz folyamodott. Az algériai—marokkói fegyve­res konfliktus folytatása csak az imperialisták malmára hajt­ja a vizet, mert ezek a két or­szág belügyeibe vakS beavat­kozásra igyekeznék felhasznál­ni a helyzetet. — Ez a konfliktus teljes mértékben ellenkezik a két szomszédos arab ország népei­nek nemzeti érdekeivel, fenye­geti a 'biztonságukat, elvonja kormányaik figyelmét a poli­tikai és gazdasági független­ség megszilárdításával kapcso­latos halaszthatatlan felada­tokról, és komoly kárt okoz az afrikai államok egységének és szólj dari fásának. Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet kormány véleménye szerint minden vitás kérdést, köztük a határkérdéseket is, az érdekelt felek közvetlen, bé­kés tárgyalásai útján kell ren­dezni. Ugyanez vonatkozik marokkó és algéria, jelenlegi konfliktusára is. Kenyai és angolai újságírók kérdéseire válaszolva Hrus­csov kijelentette, hogy a szov­jet kormány és a szovjet nép mély rokonszenwei kíséri Ke­nya, illetve Angola népének hősies, sok áldozattal járó har­cát a gyarmati elnyomás meg­szüntetéséért és független ál­lama megteremtéséért. Egy perui újságírónak a la- tlnamerikai népek szabadság- harcával kapcsolatos kérdésé­re válaszolva Hruscsov kije­lentette: — A gyarmati elnyomás alatt élő népeknek, vagy a mo­nopoltőke uralma alatt álló or­szágok dolgozóinak felszabadu­lásukért vívott harca és a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése tel­jesen különböző fogalom, a kettőt nem szabad összekever­ni. Egyesek téves megvilágí­tásba helyezik és saját céljaikra akarják felhasz­nálni a békés együttélés jelszavát. Ügy próbálják feltüntetni, mintha a békés együttélés azt jelentené, hogy a népek szün­tessék be felszabadító harcu­kat leigázóik, kizsákmányolóik éllen. Ez durva ferdítés, ame­lyet tudatosan követnek él azok, akik gyengíteni szeret­nék a népeknek az imperialis­ták és a gyarmatosítók ellen vívott felszabadító harcát, va­lamint a dolgozók osztályhar­cát. A békés együttélés fogalma a különböző társadalmi rend­szerű államok közötti viszonyt határozza meg. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése lehetséges és szükséges. Ez azonban semmi- esetre sem jelenti azt, hogy bé­kés együttélésnek kell lenni az elnyomott népek és idegen le­igázóik között, vagy a dolgo­zik és kizsákmányolóik között. Itt nem lehet megegyezés, megbékélés, mert minden nép­nek szent joga, hogy szabad­ságharcot vívjon idegen leigá- zóinak kiűzéséért, vagy a belső leigázók uralmának megdönté­séért. Mi szükségesnek tartjuk a különböző társadalmi és po­litikai rendszerű államok békés együttélését, másfelől azonban támogatunk minden népet, amely függetlenségéért, felsza­badulásáért harcol. Ebben nincs semmiféle ellentmondás. A szovjet kormányfő példa­ként megemlítette, hogy a Szovjetunió Angliával a bé­kés együttélésre alapítja kap­csolatait, de ez nem jelenti azt, hogy megbékül az angol imperializmusnak gyarmati uralma fenntartására irányuló politikájával. E politika leg­újabb megnyilvánulása Malay­sia megteremtése, s így a né­pek helyesen járnak el, ami­kor fellépnek ellene. Argentin újságírók kérdésére Hruscsov részletesen foglalko­zott a szovjet—argentin kap­csolatok fejlődésének lehetősé­geivel. A szovjet kormány ne­vében örömmel üdvözölte a legutóbbi választások eredmé­nyeként uralomra került Utia argentínai elnöknek azt a ki­jelentését, hogy kormánya olyan politikát követ, amely­nek célja a kapcsolatok erősí­tése és bővítése minden or­szággal. Egy brazil újságírónak vála­szolva Hruscsov elmondta, hogy egész sor nemzetközi kér­désben Brazília és a Szovjet­unió álláspontja közel áll egy­máshoz, vagy teljesen meg­egyezik. Több kérdés érkezett a nem­zetközi kommunista mozga­lomban mutatkozó nézeteltéré­sekre, továbbá a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság vi­szonyára vonatkozólag. — Mindenki előtt ismeretes — mondotta Hruscsov —, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban súlyos nézetelté­rések jelentkeztek a Kínai Kommunista Párt és a többi testvérpárt között, s az utóbbi időben a Szovjetunió és a Kí­nai Népköztársaság kapcsolatai nem alakultak normálisan. Nem a mi hibánkból alakultak így, de nagyon sajnáljuk, hogy így történt. E kérdéseket ille­tően nyilvánosságra kerültek pártunk, a szovjet kormány, más marxista—leninista pár­tok dokumentumai, a Kínai Kommunista Párt, a Kínai Népköztársaság dokumentu­mai. Feltételezem, hogy az új­ságírók ismerik e dokumentu­mokat. — Ez volt a véleményűnk, és most is az, hogy a szocialista országokra, a kommunista és munkáspártokra nézve a leg­ésszerűbb volna, az összes szo­cialista országok egységének, a nemzetközi kommunista moz­galom egységének erősítését szolgálná, ha megszűnne a vi­ta a kommunista pártok kö­zött — Pártunk és a többi mar­xista—leninista párt szilárdan kitart azon az elvi álláspon­ton, amelyet az 1957 és 1960- ban kiadott nyilatkozatok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom e kollektive kidolgozott program-doku­mentumai fektettek le. A kí­nai vezetők szintén azt állít­ják, hogy e dokumentumok alapján állnak. — Ha ez így van, akkor nem volna-e jobb abbahagyni• hogy szemben álljunk egymás­sal? Még akkor is, ha vannak eltérések e nyilatkozatok egyes tételeinek felfogásában és ér­telmezésében, bízzuk az időre, döntse el az, melyik nézet a leghelyesebb. Azt hisszük, eh­hez nincs szükség hosszú idő­re, az élet majd megmutatja a marxista—leninista álláspont helyességét. — A kommunista mozga­lomban a szocialista országok között mutatkozó nézeteltéré­sek kenegetiik a kommunizmus ellenségeinek, a béke ellensé­geinek háját Ugyan miért sze­rezzük meg nekik ezt az élve­zetet és keserítsük el a béke és a szocializmus barátait? >— Lenini pártunk mindent megtett és a jövőben is meg fog tenni, a nézeteltések meg­szüntetésére, hogy erősödjék a szocialista országok, a nem­zetközi kommunista mozgalom egysége a marxizmus—leniniz- mus alapján. Egy ecuadori újságíró kér­désében kifejtette, hogy szov­jet írók műveiben az állam- apparátus bürokráciájának szigorú bírálatával találko­zott. Feltette a kérdést, hogyan oldja meg az állam és a kom­munista párt ezt a problémát Hruscsov válaszában részle­tesen kifejtette, hogy az új társadalomban, a szocializmus győzelme után is hosszú ideig-— még a legforradalmibb mun­kásosztály körében is — ma­radnak burzsoá csökevé- nyek, amelyek közül a legsú­lyosabbak közé tartozik a bü­rokratizmus. E baj ellen nem elég adminisztratív intézkedé­sekkel harcolni, bár ilyenékre is szükség van. A bürokratiz­must nem lehet börtönbevet­ni. A bürokratizmus elleni harc célja elsősorban meg­szüntetni a bürokrata lelkivi­lágát. Adminisztratív eszkö­zökkel, valamint a nevelés, a bírálat és az önbíráiat eszkö­zeivel egyaránt. A leghatározottabban küz­dünk a bürokratizmus megszüntetéséért. E harc­ban felhasználjuk az Iro­dalom és a sajtó éles fegyverét is. Egy kanadai újságírónő • külföldön eszközölt saovj< gabonavásárlásokról tett fi. kérdést. — Mindenekelőtt meg kei mondanom a következőket — jelentette Isi Hruscsov. — He búzát vásárolunk a kapitalis­ta országokban, ez azt jelenti, hogy ebben az évben nincs elegendő búzánk. Ha lenne elég, akkor nem vásárolnánk. E vásárlással kapcsolatban a nyugati sajtó több rágalmazó cikket közölt. Ez a kapitalista világ és sajtója kárörömét tükrözi, de megmondhatom, hogy a dolog rosszul végződik majd rájuk nézve. Hruscsov ezután részletesen kifejtette, hogy a búzahiányt a rendkívül kedvezőtlen idő­járási viszonyok okozták. Fel­merült az a kérdés, hogy a meglevő készletek alapján ad­minisztratív szabályozássá" segítsenek a dolgon, arr egyáltalán nem fenyeget* ’ volna éhínséggel. — Vanna eléggé tápláló termékeink - mondotta —, de azok ner olyan minőségűek, mint népünk által megszokott b) za és rozs. Ez lett volna <• egyik út. " — Mi azonban elhatároztu hogy más útra lépünk és nei okozunk felesleges nehézségi két a lakosságnak. Búzát v; sároltunk a kapitalista pir con. Kanadában 6 800 000 tanr búzát, Ausztráliában és m hány más országban pedi szintén vettünk gabonaféle két. A román elvtársak vi­szonosságként 400 000 tonr búzát adtak nekünk. Ma' tárgyalunk arról, hogy bűző veszünk az Egyesült Államol ban. Még nem tudjuk, Vt szünk-e ott vagy nem. Ha t amerikaiak a bűzaeladásn; hátrányosan megkülönböztet feltételeket támasztanak, at kor nem vásárolunk bűz; Amerikában Ebben az ese ben takarékoskodnunk ke-1 majd a gabonaneműek fe’ használásában. A rendelkf zésre álló készletek helyes fe használásával biztosítani tue juk a lakosság normális elit tását. Hamarosan eljön az idő. amikor már nem lesznek sz-i mottevő nehézségeink a gäbe natermelésben a kedvezőtle- időjárási viszonyok miatt — jelentette ki Hruscsov és meg ismételte a műtrágyatermelés, a mezőgazdaság kémiai ala pokra helyezése, az öntözése földművelés fejlesztése téré tervezett és krasznodari beszé­dében részletesen ismertetet intézkedéseket. Közölte,. hog' valószínűleg novemberben ös:- ■ szeül az SZKP Központi • Bi­zottságának plénuma, s ezer kidolgozzák majd az ezzel kap csolatban szükségessé váló in­tézkedéseket. ■— Az imperialista urak az1 mondhatják — fűzte hozzá —. hogy a szovjet kormány nag; anyagi eszközöket szándékozik a vegyipar és az öntözése földművelés fejlesztésére for dítani, tehát nem lesz pénz; fegyverekre. Így tehát — úgy­mond — megelőzhetjük r Szovjetuniót a haditechniks fejlesztésében. Nem így les imperialista urak, ne örülje­nek! Mi már megtettük c- megtesszük azt, ami védel­münkhöz szükséges! A rakétá­kat már elkészítettük és azok a helyükön állnak. Mint mon­dani szokás, adja isten, hogv csak álljanak, és ne szánja­nak. Ha azonban az imperisr listák háborút kényszerítene1 ránk, akkor egy gombnyomé'- ra a rakéták felrepülnek. Szó­val a vegyészet és az öntözé­ses földművelés fejlesztésénei költségei nem hatnak ki védel­münkre. — Közölheti-e ön velünk, tervezik-e a szovjet űrhajósok Hold-repülését a közel-, vagy kevésbé közeljövőben? — hang zott egy kolumbiai újságír. kérdése. Hruscsov: nagyon érdeke; lenne utazást tenni a Holdra Most azonban nem mondha (Folytatása a 3. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents