Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-27 / 252. szám

2

NEPÜJ8AG

1983. október 27., vasárnap

Népünk sikeresen építi a kommunizmust

MOSZKVA (TASSZ):

Mint már jelentettük, Hruscsov szovjet kormányfő pénteken a Kremlben beszélgetést folytatott a szovjet újságírók szövetségének vendégeként Moszkvában tartózkodó több mint ötver) afrikai, latin-amerikai, ázsiai és európai újságíróval, valamint az újságírók harmadik világtalálkozóján részt vett küldöttségeit Szovjetunióba érkezett tagjaival.

A beszélgetés kezdetén Hruscsov üdvözölte a megjelenteket. Hangsúlyozta, hogy „olyan időszakban élünk, amikor a tudomány és a technika, a gazdasági élet és a kultúra rendkívül gyorsan fejlődik, egyre növekszik a szocialista világrendszemek, a munkásmozgalomnak és a népek nemzeti, felszabadító mozgalmának a szerepe, s mindez szokatlanul meggyorsítja az egész történelmi fejlődést”.

— A szocialista világrendszernek a nemzetközi kommunista mozgalomnak, a népek nemzeti felszabadító harcának erői hatalmas forradalmi áradatban egyesülnek, és ez határozza meg ma az emberiség társadalmi és politikai haladását — jelentette ki Hruscsov, majd a továbbiakban rámutatott, hogy a demokratikus újságírók kötelessége méltóképpen elősegíteni az emberiség társadalmi haladását, a békéért, s az összes gyarmati nép nemzeti felszabadulásáért folyó harcot.

Ezután Hruscsov öt probléma köré csoportosítva válaszolt az újságírók részéről feltett több mint ötven kérdésre.

Az újságírók harmadik világtalálkozójának jelentőségé, re, valamint arra a kérdésre, hogy mi mozdíthatja elő a népek akaratát kifejezésre juttató szabad sajtó megteremtését, különösen a fejlődésben lévő országokban, Hruscsov részletesen ismertette a sajtónak, mint az osztályharc eszközének a tőkés országokban betöltött szerepét, rámutatott arra, mennyire a saját érdekük szolgálatára használják fel a tőkés országok uralkodó osztályai a tömegeket befolyásoló sajtót, rádiót, és televíziót

„Ezért rendkívül fontos s dolgozók, s a függetlenségükért harcoló népek számára, hogy meglegyen a saját sajtójuk, rádiójuk, televízióink, amelyek segítségével harcolhatnak az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen”

— mondotta.

— A különböző irányzatokat követő újságírók is közös álláspontra helyezkedhetnek a békéért és a békés együttélésért, a leszerelésért, a vitás kérdések békés megoldásáért folytatott harc kérdéseiben — állapította meg a továbbiakban a szovjet kormányfő, majd leszögezte:

— A kommunista és a btrr- ssoá ideológia között harc folyik, amely tovább fog erősödni és szélesedni; Meggyőződésünk, hogy ez a harc azoknak az erőknek a győzelmével végződik, amelyek a legélenjáróbb, a leghaladot- tabb eszmét, a marxizmus— leninizmust képviselik.

Ami a nemrég függétlenné vált, fiatal, fejlődésben levő országokat illeti, ott a fő feladat a teljes gazdasági függetlenség kivívása és a neokolo- nialista törekvések meghiúsítása. Ezeknek az országoknak a népei azért harcolnak, hogy megfosszák a volt gyarmatosítókat, kizsákmányolókat és kiszolgálóikat a teremlési eszközöktől. Meg kell azonban fosztani őket a sajtó, a rádió és a televízió terén gyakorolt uralmuktól is, s ekkor a sajtó ténylegesen a dolgozó népet fogja ott is szolgálni.

A moszkvai részleges atom- iesend-szerződés jelentőségére, a szovjet kormánynak a leszerelési tárgyalások előmozdítása érdekében teendő lépéseire vonatkozóan egy kameruni és egy nepáli lapszerkesztő, tó- svábbá az NDK újságírókül- »döttségének tagjai és Siklósi Norbert, a Magyar Újságirók

Hruscsov válaszai a

kútföldi újságírók kérdéseire

Szövetségének főtitkára részéről feltett kérdésekre válaszolva Hruscsov kifejtette:

— A moszkvai szerződés megkötése előmozdította a nemzetközi feszültség bizonyos fokú enyhülését. Mindamellett jó, ha helyesen értékeljük a nemzetközi egyezményt, és nem túlozzuk el jelentőségét. A nukleáris fegyverkísérletek részleges eltiltása még nem leszerelés, még csak nem is befolyásolja a fegyverkezési hajszát — jelentette ki Hruscsov —, mert a nukleáris fegyverkezési verseny, az eddigi nukleáris kísérletek alapján, sajnos, tovább folyik. Ezen kívül a föld alatti nukleáris robbantások révén folytatódik a nukleáris fegyverek tökéletesítése. A fentiekre azért mutattam rá, hogy a moszkvai szerződés jelentőségének értékelése ne vezessen a leszerelésért, a háború megakadályozásáért síkra- szálló erők morális és szellemi leszerelésére.

Az általános és teljes leszerelés kell ahhoz, hogy megszüntessük a háborúk mint az államok közötti vitás kérdések megoldásának eszközét.

A fő akadály az, hogy az imperialisták nem akarnak leszerelni, félnek a leszereléstől. Ezért a leszerelési tárgyalásokon az imperialista hatalmak képviselői kiagyalt kérdésekkel hozakodnak elő, olyanokkal, amelyekről maguk is tudják, hogy megoldhatatlanok.

— Itt van például az idegen területeken állomásozó csapatok kivonásának kérdése. Az idevágó javaslat megvalósítása természetesen nem jelent leszerelést, de jó kezdet lenne a leszerelési tárgyalásokhoz, egyéb kérdésekkel kapcsolatos megállapodásokhoz. Tárgyaló partnereink azonban még ehhez sem hajlandók hozzájárulni.

— Mindemellett a leszerelés megoldható feladat. Megoldásához mindazoknak fokozott erőfeszítéseire van szükség, akik e cél eléréséért küzdenek. A népeknek nyomást kell gyakorolniok a leszerelést ellenőrző kormányokra — mondotta Hruscsov, majd megállapította:

— Az utóbbi években mérhetetlenül megnövekedett a népeknek a leszerelésért, a nukleáris háború ellen indított mozgalma. Nem kétséges, hogy mindazok, akiknek becses a béke ügye — köztük a haladó új. ságírók te, — még jobban egyesítik erőfeszítéseiket:

Egy perui és egy kolumbiai lapszerkesztő a német béke- szerződés megkötése és a berlini kérdés megoldása érdekében tervezett lépésekről kért felvilágosítást.

Hruscsov válaszában kifejtette, hogy a nyugatnémet kormánykörök tovább folytatják az ország fokozott militarizá- lására irányuló politikájukat. Nyugat-Nómetország területe szinte katonai táborrá vált, ahol majdnem egymillió katona van fegyverben. A bonni kormány mindent elkövet, h-ogy nukleáris fegyvert szerezzen hadserege számára. A nyugatnémet militaristák és re- vansisták továbbra te arról ábrándoznak, hogy a Német Demokratikus Köztársaságra is kiterjesztik rendszerüket.

Hruscsov kifejezte reményét, hogy a nyugatnémet lakosság körében akadnak erők, amelyek meg tudják fékezni a militaristákat és revansvágyó- kat.

— A Szovjetunió elsőrendű jelentőséget tulajdonit a német békerendezés problémájának, a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok kulcskérdésének tartja ezt a problémát. A szovjet kormány javasolja, hogy kössék meg a német békeszerződést és ennek alapján rendezzék a

nyugat-berlini helyzetet.

Ez az indítvány annak a reális ténynek a figyelembevételén alapszik, hogy két önálló, szuverén német állam léteák és van egy küíön politikai képlet: Nyugat-Bariin.

— A szovjet kormány állandó erőfeszítéseket tesz a német békerendezéssel összefüggő kérdések megegyezésen alapuló megoldására. Ha a nyugati hatalmaknak valóban érdekük a nemzetközi feszültség enyhülése, akkor a valóságnak megfelelőbb álláspont, ra kell helyezkedniük e kérdések kezelését és megoldását illetően.

A Zycie Warszawy szerkesztőjének és a Lengyel Távirati Iroda (PAP) igazgatójának, a sokoldalú NATO atomerőre vonatkozó kérdéseire válaszolva, Hruscsov kijelentette:

— A NATO sokoldalú nukleáris erőinek megteremtése nyomán elkerülhetetlenül fokozódnék a termonukleáris háború kitörésének veszélye. Bármilyen feltételek mellett történnék meg e nukleáris erők létrehozása, bármilyen magyarázatot is fűznének hozzá, maga az a tény, hogy a NATO nukleáris erői sokoldalúak lennének, önmagáért beszélne, azt jelentené, hogy a nyugatnémet fél, vagyis a legelvakúltabb, legag- resszivebb revansvágyő fél hozzájutna a nukleáris fegyverekhez. Ez pedig csak fokozná a termonukleáris háború kitörésének veszélyét.

Egy braál lapszerkesztő a Varsói Szerződés és az Atlanti Paktum tagországai közötti meg nem támadási szerződés megkötésének kilátásairól érdeklődött.

Hruscsov válaszában hangsúlyozd®, hogy

a megnemtámadási szerződés megkötése nem okozna kárt egyik félnek sem, sőt, ellenkezőleg, megnövekednék mindegyik lei biztonságérzete.

A megnemtámadási szerződés békepaktum lenne a nukleáris fegyverrel rendelkező felek között.

— Nem forog fenn semmiféle nehézség e szerződésmegkötésének formáját illetően sem — jelentette ki a szovjet kormányfő, majd furcsa logika szüleményének nevezte azt az állítást, hogy a Varsói Szerződés országainak nagyobb érdekük fűződik e szerződés megkötéséhez.

— Közismert tény, hogy a NATO-hoz tartozó és a Varsói Szerződéshez tartozó országoknak egyaránt vannak nukleáris bombáik, amelyeknek hatása egyforma — mondotta. Ennélfogva reálisan kell felbecsülni a modenr háború ösz- szes következményét. Könnyű háborút indítani, de nehéz megállítani. Az imperialista urak is jól tennék, ha józanul értékelnék ezt a tényt. Világos, hogy a megnemtámadási szerződés megkötése mind a Varsói Szerződés, mind a NATO tagállamainak, sőt, nemcsak ezeknek az országoknak, hanem a világ minden más országának is érdeke.

Argentin és bolgár újságírók kérdései nyomán Hruscsov kifejtette a szovjet kormány álláspontját az algériai—marokkói határviszályról.

Kijelentette, hogy a szovjet kormányt aggodalommal tölti él a két arab állam konfliktusa.

— Ha behatóbban vizsgáljuk az ügyet — folytatta — kitűnik, hogy gyökerei az egyszerű határviszálynál sokkal mélyebbre nyúlnak. A monopolista körök a legkülönbözőbb intézkedésekkel próbálják megakadályozni a gyarmati elnyomás alól felszabadult népek előrehaladását, biztosítani gazdasági uralmuikat a felszabadult országokban, és ezeket az országokat megtartani a kapitalista rendszerben. Az imperialisták most örömmel dörzsölik kezüket és mindenképpen szítják, élezik ezt a konfliktust.

— Sajnálkozást kelt, hogy a marokkói kormány a gyarmati rendszerből hátramaradt vitás kérdés megoldása érdekében fegyveres erőhöz folyamodott. Az algériai—marokkói fegyveres konfliktus folytatása csak az imperialisták malmára hajtja a vizet, mert ezek a két ország belügyeibe vakS beavatkozásra igyekeznék felhasználni a helyzetet.

— Ez a konfliktus teljes mértékben ellenkezik a két szomszédos arab ország népeinek nemzeti érdekeivel, fenyegeti a 'biztonságukat, elvonja kormányaik figyelmét a politikai és gazdasági függetlenség megszilárdításával kapcsolatos halaszthatatlan feladatokról, és komoly kárt okoz az afrikai államok egységének és szólj dari fásának.

Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet kormány véleménye szerint minden vitás kérdést, köztük a határkérdéseket is, az érdekelt felek közvetlen, békés tárgyalásai útján kell rendezni. Ugyanez vonatkozik marokkó és algéria, jelenlegi konfliktusára is.

Kenyai és angolai újságírók kérdéseire válaszolva Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet kormány és a szovjet nép mély rokonszenwei kíséri Kenya, illetve Angola népének hősies, sok áldozattal járó harcát a gyarmati elnyomás megszüntetéséért és független állama megteremtéséért.

Egy perui újságírónak a la- tlnamerikai népek szabadság- harcával kapcsolatos kérdésére válaszolva Hruscsov kijelentette:

— A gyarmati elnyomás alatt élő népeknek, vagy a monopoltőke uralma alatt álló országok dolgozóinak felszabadulásukért vívott harca és a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése teljesen különböző fogalom, a kettőt nem szabad összekeverni.

Egyesek téves megvilágításba helyezik és saját

céljaikra akarják felhasználni a békés együttélés jelszavát.

Ügy próbálják feltüntetni, mintha a békés együttélés azt jelentené, hogy a népek szüntessék be felszabadító harcukat leigázóik, kizsákmányolóik éllen. Ez durva ferdítés, amelyet tudatosan követnek él azok, akik gyengíteni szeretnék a népeknek az imperialisták és a gyarmatosítók ellen vívott felszabadító harcát, valamint a dolgozók osztályharcát.

A békés együttélés fogalma a különböző társadalmi rendszerű államok közötti viszonyt határozza meg.

A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése lehetséges és szükséges. Ez azonban semmi- esetre sem jelenti azt, hogy békés együttélésnek kell lenni az elnyomott népek és idegen leigázóik között, vagy a dolgozik és kizsákmányolóik között. Itt nem lehet megegyezés, megbékélés, mert minden népnek szent joga, hogy szabadságharcot vívjon idegen leigá- zóinak kiűzéséért, vagy a belső leigázók uralmának megdöntéséért.

Mi szükségesnek tartjuk a különböző társadalmi és politikai rendszerű államok békés együttélését, másfelől azonban támogatunk minden népet, amely függetlenségéért, felszabadulásáért harcol. Ebben nincs semmiféle ellentmondás.

A szovjet kormányfő példaként megemlítette, hogy a Szovjetunió Angliával a békés együttélésre alapítja kapcsolatait, de ez nem jelenti azt, hogy megbékül az angol imperializmusnak gyarmati uralma fenntartására irányuló politikájával. E politika legújabb megnyilvánulása Malaysia megteremtése, s így a népek helyesen járnak el, amikor fellépnek ellene.

Argentin újságírók kérdésére Hruscsov részletesen foglalkozott a szovjet—argentin kapcsolatok fejlődésének lehetőségeivel. A szovjet kormány nevében örömmel üdvözölte a legutóbbi választások eredményeként uralomra került Utia argentínai elnöknek azt a kijelentését, hogy kormánya olyan politikát követ, amelynek célja a kapcsolatok erősítése és bővítése minden országgal.

Egy brazil újságírónak válaszolva Hruscsov elmondta, hogy egész sor nemzetközi kérdésben Brazília és a Szovjetunió álláspontja közel áll egymáshoz, vagy teljesen megegyezik.

Több kérdés érkezett a nemzetközi kommunista mozgalomban mutatkozó nézeteltérésekre, továbbá a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság viszonyára vonatkozólag.

— Mindenki előtt ismeretes — mondotta Hruscsov —, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban súlyos nézeteltérések jelentkeztek a Kínai Kommunista Párt és a többi testvérpárt között, s az utóbbi időben a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai nem alakultak normálisan. Nem a mi hibánkból alakultak így, de nagyon sajnáljuk, hogy így történt. E kérdéseket illetően nyilvánosságra kerültek pártunk, a szovjet kormány, más marxista—leninista pártok dokumentumai, a Kínai Kommunista Párt, a Kínai Népköztársaság dokumentumai. Feltételezem, hogy az újságírók ismerik e dokumentumokat.

— Ez volt a véleményűnk, és most is az, hogy a szocialista országokra, a kommunista és munkáspártokra nézve a legésszerűbb volna, az összes szocialista országok egységének, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítését szolgálná, ha megszűnne a vita a kommunista pártok között

— Pártunk és a többi marxista—leninista párt szilárdan kitart azon az elvi állásponton, amelyet az 1957 és 1960- ban kiadott nyilatkozatok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom e kollektive kidolgozott program-dokumentumai fektettek le. A kínai vezetők szintén azt állítják, hogy e dokumentumok alapján állnak.

— Ha ez így van, akkor nem volna-e jobb abbahagyni• hogy szemben álljunk egymással? Még akkor is, ha vannak eltérések e nyilatkozatok egyes tételeinek felfogásában és értelmezésében, bízzuk az időre, döntse el az, melyik nézet a leghelyesebb. Azt hisszük, ehhez nincs szükség hosszú időre, az élet majd megmutatja a marxista—leninista álláspont helyességét.

— A kommunista mozgalomban a szocialista országok között mutatkozó nézeteltérések kenegetiik a kommunizmus ellenségeinek, a béke ellenségeinek háját Ugyan miért szerezzük meg nekik ezt az élvezetet és keserítsük el a béke és a szocializmus barátait?

>— Lenini pártunk mindent megtett és a jövőben is meg fog tenni, a nézeteltések megszüntetésére, hogy erősödjék a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom egysége a marxizmus—leniniz- mus alapján.

Egy ecuadori újságíró kérdésében kifejtette, hogy szovjet írók műveiben az állam- apparátus bürokráciájának szigorú bírálatával találkozott. Feltette a kérdést, hogyan oldja meg az állam és a kommunista párt ezt a problémát

Hruscsov válaszában részletesen kifejtette, hogy az új társadalomban, a szocializmus győzelme után is hosszú ideig-— még a legforradalmibb munkásosztály körében is — maradnak burzsoá csökevé- nyek, amelyek közül a legsúlyosabbak közé tartozik a bürokratizmus. E baj ellen nem elég adminisztratív intézkedésekkel harcolni, bár ilyenékre is szükség van. A bürokratizmust nem lehet börtönbevetni. A bürokratizmus elleni harc célja elsősorban megszüntetni a bürokrata lelkivilágát. Adminisztratív eszközökkel, valamint a nevelés, a bírálat és az önbíráiat eszközeivel egyaránt.

A leghatározottabban küzdünk a bürokratizmus

megszüntetéséért. E harcban felhasználjuk az Irodalom és a sajtó éles

fegyverét is.

Egy kanadai újságírónő • külföldön eszközölt saovj< gabonavásárlásokról tett fi. kérdést.

— Mindenekelőtt meg kei mondanom a következőket — jelentette Isi Hruscsov. — He búzát vásárolunk a kapitalista országokban, ez azt jelenti, hogy ebben az évben nincs elegendő búzánk. Ha lenne elég, akkor nem vásárolnánk. E vásárlással kapcsolatban a nyugati sajtó több rágalmazó cikket közölt. Ez a kapitalista világ és sajtója kárörömét tükrözi, de megmondhatom, hogy a dolog rosszul végződik majd rájuk nézve.

Hruscsov ezután részletesen kifejtette, hogy a búzahiányt a rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok okozták. Felmerült az a kérdés, hogy a meglevő készletek alapján adminisztratív szabályozássá" segítsenek a dolgon, arr egyáltalán nem fenyeget* ’ volna éhínséggel. — Vanna eléggé tápláló termékeink - mondotta —, de azok ner olyan minőségűek, mint népünk által megszokott b) za és rozs. Ez lett volna <• egyik út. "

— Mi azonban elhatároztu hogy más útra lépünk és nei okozunk felesleges nehézségi két a lakosságnak. Búzát v; sároltunk a kapitalista pir con. Kanadában 6 800 000 tanr búzát, Ausztráliában és m hány más országban pedi szintén vettünk gabonaféle két. A román elvtársak viszonosságként 400 000 tonr búzát adtak nekünk. Ma' tárgyalunk arról, hogy bűző veszünk az Egyesült Államol ban. Még nem tudjuk, Vt szünk-e ott vagy nem. Ha t amerikaiak a bűzaeladásn; hátrányosan megkülönböztet feltételeket támasztanak, at kor nem vásárolunk bűz; Amerikában Ebben az ese ben takarékoskodnunk ke-1 majd a gabonaneműek fe’ használásában. A rendelkf zésre álló készletek helyes fe használásával biztosítani tue juk a lakosság normális elit tását.

Hamarosan eljön az idő. amikor már nem lesznek sz-i mottevő nehézségeink a gäbe natermelésben a kedvezőtle- időjárási viszonyok miatt — jelentette ki Hruscsov és meg ismételte a műtrágyatermelés, a mezőgazdaság kémiai ala pokra helyezése, az öntözése földművelés fejlesztése téré tervezett és krasznodari beszédében részletesen ismertetet intézkedéseket. Közölte,. hog' valószínűleg novemberben ös:- ■ szeül az SZKP Központi • Bizottságának plénuma, s ezer kidolgozzák majd az ezzel kap csolatban szükségessé váló intézkedéseket.

■— Az imperialista urak az1 mondhatják — fűzte hozzá —. hogy a szovjet kormány nag; anyagi eszközöket szándékozik a vegyipar és az öntözése földművelés fejlesztésére for dítani, tehát nem lesz pénz; fegyverekre. Így tehát — úgymond — megelőzhetjük r Szovjetuniót a haditechniks fejlesztésében. Nem így les imperialista urak, ne örüljenek! Mi már megtettük c- megtesszük azt, ami védelmünkhöz szükséges! A rakétákat már elkészítettük és azok a helyükön állnak. Mint mondani szokás, adja isten, hogv csak álljanak, és ne szánjanak. Ha azonban az imperisr listák háborút kényszerítene1 ránk, akkor egy gombnyomé'- ra a rakéták felrepülnek. Szóval a vegyészet és az öntözéses földművelés fejlesztésénei költségei nem hatnak ki védelmünkre.

— Közölheti-e ön velünk, tervezik-e a szovjet űrhajósok Hold-repülését a közel-, vagy kevésbé közeljövőben? — hang zott egy kolumbiai újságír. kérdése.

Hruscsov: nagyon érdeke; lenne utazást tenni a Holdra Most azonban nem mondha

(Folytatása a 3. oldalon