Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-27 / 252. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! á*A M FILLÍR AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANA CS NAPILAPJA Interpellációi vita a parlamentben Befejezte munkáját az országgyűlés Az országgyűlés szombati ülésén részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ebo titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöki;; Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP PoMíikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Elsőnek FID A MIKLÓS budapesti képviselő s pénzügyminiszterhez és az Országos Tervhivatal elnökéhez intézett interpellációit. Feltette a kérdést, mit kíván tenni a pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnöke, a beruházások jóváhagyási rendszerének gyorsítására, milyen lehetőséget látnak az eddiginél jobb ösztönzési módszer bevezetésére. Véleménye szerint a beruházási kódex ideális állapotot tételez fel, megfelelő tervező és kivitelező kapacitással számol, pedig ez nem mindig áll rendelkezésre. A beruházáshoz szükséges gépeket még a tervek és a hdtélfedezet biztosítása előtt kell megrendelni, ami sok bonyodalmat okoz. Kifogásolta azt is, hogy túl sok szervnek van beleszólása a program jóváhagyásába. Az anyagi ösztönzés -jelenleg szintén nem kielégítő, mert jutalmat a jó munkáért csak a beruházások befejezése után lehet kapni, ennek lebonyolítása és a munka értékelése azonban gyakran éveket is igénybe vesz. A képviselő utalt az országgyűlés márciusi ülésszakára — amelyen a pénzügyminiszter bejelentette, hogy széleskörű vizsgálatot indítottak a beruházási, a tervezési és a lebonyolítási rendszer javítására, — és tájékoztatást kért a vizsgálat eredményéről. |, i AJT4I MIKLÓS as Országos Tervhivatal elnöke válaszában elmondotta, hogy a beruházási kódexet a múlt év elején adták ki. Ennek elsősorban az volt a célja, hogy az évek során megjelent és részben egymásnak ellentmondó mintegy 250 beruházási rendeletet összehangolja, egységbe foglalja. Másik célja az volt. hogy javítson beruházási rendünkön, de ilyen jellegű változtatás viszonylag kevés volt. Ezért az év elején megkezdődött bizonyos intézkedések felülvizsgálata, az a bizonyos vizsgálat, amelyről Tímár Mátyás pénzügy- miniszter a márciusi ülésszakon beszélt. A vizsgálat alapján munkaprogram készült a szükséges módosításokról, változtatásokról. Ennek végrehajtása már megkezdődött, s a jövő év elejéig fejeződik be. Az intézkedések többek között egyszerűsítik a beruházások engedélyezését és egyeztetését. F,gy sor egyeztetési kötelezettség álól teljesen fel kívánják mentem a tervezőket oly módon, hogy a tervező nyilatkozatot ad. hogy az előírásoknak eleget tesz, máséi járásokat egyetlen egyszerűsített eljárásba vonnak össze. Sor kerül a tervezői jogkör növelésére is. Kiszélesítik például a nagyvállalatok, és a trösztök jogkörét, tervezési hatáskörét. Megoldják a beruházások gépellátását, a rendelések egyszerűsítését. A tervezési és építkezési idők rövidítésére fokozatosan építési időnormák készülnek — mondotta a Tervhivatal elnöke, ezek a normák kötelezőek lesznek a tervezőre, a beruházóra és • a kivitelezőre egyaránt. Az anyagi ösztönzésről szólva elmondotta, hogy a jutalmazási rendszert ki kívánjak terjeszteni a tervezőintézetekre is, másrészt gondoskodnak arról, hogy a jó munkáért járó jutalmat ne csak a beruházás teljes befejezése után, hanem meghatározott szakaszokban, vagy olyan esetekben is kifizessék’ amikor a részteljesítmények már értékelhetők. részt hatósági engedélyezési OGNYENOVICS MILÁN Baranya megyei képviselő a községi bekötőutak építésének meggyorsítását sürgette a közlekedés- és postaügyi miniszterhez intézett interpellációjában. Hangoztatta, hogy a községek csak akkor tudják gazdasági, egészségügyi, szociális problémáikat megoldani, ha bekötőutaklcal kapcsolódnak az országos úthálózathoz. A felszabaduláskor a régi úri Magyarország politikája következtében még több mint hatszáz olyan község volt az országban, amely nem rendel- tkezett bekötőúttal. Azóta e községe* száma 317-re csökkent. Összesen még 1038 kilométer bekötőút vár megépítésre. Nézete szerint a még hiányzó bekötőút-hálózat megépítéséhez 10—12 esztendőre van szükség. Kívánatosnak tartja, hogy az ország felszabadulásának 30. évfordulójára, 1975-re minden községet kapcsoljanak be az országos úthálózatba. A képviselő azt a kérdést intézte a közlekedés- és postaügyi miniszterhez, mit kíván tenni a községi bekötőutak építésének meggyorsítása érdekében. e viszonylag fiatal szervek munkájuk tervszerűbbé tételével, az eddiginél elmélyültebb vizsgálódásokkal és felméréDr. MÓRICZ VIRÁG budapesti képvisel a pénzügyminiszterhez és a művelődésügyi miniszterhez ! interpellált: — Ebben az évben az ország napközis csoportjaiban 190 000 gyermeket foglalkoztatnak. Tudom, ellátásuk hatalmas összegbe kerül, mégis arra kérem az illetékes miniszter elvtársakat, a lehetőségekhez mérten biztosítsanak megfelelő összeget a költségvetési előirányzatokban a napközik felszerelésének kiegészítésére, az úgynevezett munka-foglalkozILKV PÁL művelődésügyi mi válaszolt. Elmondta, hogy míg 1957-ben az országban 1944 napközis csoportot tartót- 1 tak számon, addig ma már 4459 ilyen csoport működik. 1957-ben a napközikben 3712 volt az alkalmazotti létszám, ma már csaknem nyolc- és félezer. Számottevően emelkedtek a fenntartási költségek is: például 1959-ben erre a célra : 210 millió forintot költöttek, j az idén pedig a napközis gyér- i mellek ellátására, gondozására i 478 millió forint jut. — A gyors fejlődés ellenére ; sem vagyunk megelégedve az ■ eredményekkel és tudjuk, hogy az igények még nagyobbak. A további előrelépéshez azonban rendkívül jelentős összegek kellenek — mondta a miniszter. Államunk évente 2700 forintot költ egy-egy napközi otthonban lévő gyermekre, ebből a szülők átlagosan évi 850 forintot térítenek meg. Igaza van az interpellálló PLACSKÓ JÓZSEFIVÉ Zala megyei képvt inerpellációjában azt * tette i szóvá, hogy kevés a korszerű i gáztüzelőberendezés, s bár jó i Dr. LÉVÁRBl FERENC nehézipari míniszi az interpellációra válaszolva i elmondta, hogy a látszólag : egyszerű kérdés megoldásában ! hat főhatóság is érdekelt: az Országos Tervhivatal, a KGM, : a Nehézipari Minisztérium, a ' Külkereskedelmi Minisztéri- i um, a Belkereskedelmi Mi- 1 nisztérium és a Fővárosi Ta- : nács. A háztartási gázkészülé- i keket eddig a fővárosi tanács- 1 hoz tartózó gázkészülékgyártó 1 vállalat állította elő — ezek a i készülékek azonban kizárólag 1 a városi gáz felhasználására al- i kalmasak. A szakemberek i megkezdték a földgáz-tüzelésű berendezések kikísérletezését, i elkészült néhány prototípus is. A gázkészülékgyártó vállalat azonban a növekvő igényeket városi gázt használó készülékekből sem tudja kielégíteni, : CZIGLER ELEK Szaboles-Szafmár képviselő egyeg mezőgazdasági : gépek tartalékalkatrész-ellátá- c sával kapcsolatban tett fel kér- ; dést a földművelésügyi miniszternek. Mint mondotta, LOSONCZI PÁL földművelésügyi miniszter válaszában ébnomdotta: a talajerózió ndSncsak Nógrád megyét érinti, — az ország összes mezőgazdasági területéből csaknem négymillió hold erősen erodált. A Földművelés- ügyi Minisztérium és a többi illetékes szervek ismerik a problémát, s a megoldáshoz szükséges intézkedések már folyamatban varrnak. A 3004/6-os kormányhatározat értelmében, á jövő évben az állam 560 millió forintot fordít a gyenge termelőszövetkezetek pusztulásnak kitett és gyenge minőségű talajainak védelmére, illetve javítására. — Felmerül azonban a kérdés — folytatta a miniszter —, hogy a rendelkezésre álló ösz- szeget milyen arányban osszuk el a különböző országrészek, az egyes termelőszövetkezetek között? Nógrád megye egyes vidékei valóban nehéz helyzetben vannak, de a népgazdaság, az egész lakosság érdekei azt Dr. RÉVAY ZOLTÁN Győr-Sopron meg azzal a kérdéssel fordult az egészségügyi miniszterhez: milyenek az országos tapasztalatok a közegészségügyi és járőr. DOLESCHALL FR egészségügyi min válaszában beszámolt arról, hogy az eddigi tapasztalatok általában kedvezőek. A közegészségügyi és járványügyi bizottságok többsége részletesen foglalkozik az egészségügy számos napirenden szereplő kérdésével, például egy-egy terület ivóvíz-ellátásának javításával, a kereskedelem higiéniájával, a tbc elleni küzdelem aktuális tennivalóival és az iskolaegészségügy problémáival. Tárgyalásaik alapján számos bizottság dolgozott ki kívánják, hogy a kevesebb gonddal küzdő, kedvezőbb természeti feltételekkel rendelkező területeknek is megadjuk az árutermelésük fejlesztéséhez szükséges eszközöket. Nógrád megyét mi is kiemelt körzetnek tekintjük, minden erőt mégsem tudunk oda összpontosítani. . — Ennek ellenére, a képviselő által javasolt intézkedések egy része már megvalósulóban van. A megyében talajvédelmi kirendeltséget szervezünk, amely az Országos Mezőgazdásági Minőségvizsgáló Intézet és az Országos Vízügyi Főigazgatóság bevonásával elkészíti majd a komplex üzemi talajvédelmi terveket. 'Jövőre 3000 holdon valósítjuk meg Nógrád megyében a talajvédelmet; ehhez az állam 16,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást és 3,5 millió forintos középlejáratú hitelt ad. yei képviselő ványügyi bizottságok munkájáról, betöltik-e a bizottságok feladatukat? IGYES isxter javaslatot, többek között az üzemek murikaegészségügyi ellátására és a gümőkór elleni küzdelem hatékonyabbá tételére. A miniszter elmondta azt is, hogy különösen a Bács-Kiskun megyei, a Győr-Sopron megyei, a Hajdú-Bihar megyei, a Komárom megyei és a Nógrád megyei közegészségügyi-járványügyi bizottságok dolgoznak eredményesen,. Meggyőződésem — fűzte hozzá —, hogy KOSSÁ ISTVÁN közlekedés• és po válaszában hangoztatta: egyetért az interpelláló képviselővel a községi bekötőutak fontosságát illetően. Nekünk is az a véleményünk; — mondotta a többi között —, hogy a bekötőutak kérdése elsősorban nem gazdasági probléma, hanem a falu szocialista építésének kérdése. A bekötőút megépítése általános változást hoz a községek életében. Az interpelláló képviselőnek arra a javaslatára, hogy hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára, 1975-re építsék meg a még hiányzó bekötőutakat, a miniszter azt válaszolta, hogy ezt az időpontot túlságosan távolinak tartja. Meggyőződésem, hogy sokkal KRIZSANYIK JÁNOSI Nógrád megye kt a talajerózió elleni védelem ügyében fordult interpellációval a földművelésügyi miniszterhez. Javasolta: fokozatosan meg kell valósítani a komplex üzemi talajvédelmet, s ehhez többek között megyei talajvédelmi kirendeltség jelállítására van szükség. staügyi miniszter hamarabb végrehajtjuk ezt a programot — mondotta Kossá István miniszter a képviselők tapsai közepette. A továbbiakban a bekötőútépítés részletes programját ismertette. Elmondotta, hogy az első programpontot, a megyei székhelyeknek az országos úthálózatba portalanított, jó utakkal történő bekapcsolását már végrehajtották. Rövidesen befejeződik a második programpont megvalósítása, az összes járási székhelyek bekötőútjainak megépítése is. A képviselő által kért határidőnél hamarabb lesz megvalósítható a harmadik programpont: az összes községek bekapcsolása az országos úthálózatba. \É ípviselője A képviselőnő megkérdezte a földművelésügyi minisztert: milyen intézkedéseket kíván tenni a termelőszövetkezeteit állami támogatásáról szóló 3004/6-os kormányhatározat alapján az erózió elleni védelem feltételeinek megteremtésére. sekkel még több segítség» nyújthatnak az ország kői egészségügyi és járványüg? viszonyainak javításához. lőnő tatásokhoz szükséges játékot könyvek, diafilmek, stb. vásá) lására. Mentesíteni kellene napközikben dolgozó nevelt { két az olyan „mellékmunkí tói” is, mint például a konyh vezetése. Azokban az iskolái ban ugyanis, ahol csak háror napközis csoport, vagy enn< kevesebb veszi igénybe az é kezést, a konyha gazdája m; ga a pedagógus. Az interpellációra — Tím. Mátyás pénzügyminiszterr egyetértésben niszter képviselőnőnek: a napközi ot honok felszerelése ma mt korántsem kielégítő. Igérh* tem, hogy az 1964. évi köl ségvetés' összeállításakor en figyelemmel leszünk s megki ressük az útját-módját anna hogyan teljesíthetjük a jog( kérést. Ilku Pál elmondta azt i hogy a lehetőségekhez mérte igyekeznek javítani a napkö: otthonokban dolgozó pedagc gusok munkakörülményeit / többletmunkát — ha egyelőr szerény keretek között is - anyagilag is elismerik. A m niszter megjegyezte, hogy napközi otthonokban dolgoz nevelők havi jövedelme általa ban 300—350 forinttal maga. sabb, mint az iskolákban mii ködő, hasonló korú és képzet1 ségű pedagógusoké. Tovább fizetésemelésről azonban csa akkor lehet szó, ha napirend re kerül az egész pedagógus társadalom bérrendezése. iselő néhány prototípus elkészült, a sorozatgyártás még mindW nem kezdődött meg. » tér ezért a földgázzal működő készülékek gyártását ezideig nem kezdték meg. A megfelelő profil kialakításával és a fejlesztési feladatok megoldásával ebben az évben a Kohó- és Gépipari Minisztériumot bízták meg. Egyidejűleg a salgótarjáni tűzhelygyárban meg is kezdték a gázkészülékek előállítását, ahhoz azonban, hogy az igényeket kielégíthessék, a salgótarjáni tűzhelygyárban körülbelül 130 millió forintos beruházást kell megvalósítani. A készülékek hazai gyártásának meggyorsításáig a háztartási gázkészülékeket az illetékesek importból kívánják biztosítani, gondot okoz azonban, hogy a földgázra alkalmas készülékeiket nehéz beszerezni. megyei nemcsak a külföldi, harten egyes hazai gyártmányú g»' pekhez sem mindig lehet te talékalkatrészt kapni. Sző (Folytatása a 3. tádal
