Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-26 / 251. szám

NEFUJSAO 1963. október 26., szombat Ülésezik az országgyűlés sípos Péter, Zulu nirgte képviselőié A felszólaló bevezetőben hangsúlyozta: teljesen egyetért a minisztertanács beszámoló­jával, és elsősorban is annak a mezőgazdaságra vonatkozó megállapításaival. Elmondot­ta, hogy mint termelőszövet­kezeti elnök, közvetlenül is látja, tapasztalja, a mezőgaz­daság fejlődését. Ha kijavít­juk a munkaszervezés hibáit, ha jobban hasznosítjuk és gyarapítjuk nagyüzemi tapasz­talatunkat, fejlődésünk üteme még gyorsabb lesz — mondot­ta. A képviselő ezután a Zala megyei mezőgazdaság egyik problémájának megoldására tett javaslatot. Zala megyében az egyéni gazdaságok jelentős belterületekkel és meglehető­sen nagy zártkerti ingatlanok­kal rendelkeztek, amelyeket a földrendezés nem érintett. Ezeknek a belsőségeknek a nagy részét gyenge, rossz ál­lapotban levő gyümölcsösök, direkttermő szőlők foglalják el. Zömük már kipusztuló fél­ben van, s e területek ala­csony fűhozamú kaszálókká válnak. A képviselő javasolta: a zártkerteket, ahol erre az adottságok megfelelőek, nagy­üzemi módon telepítsék újra. A táblákat önkéntes földcse­rével kellene erre a célra ki­alakítani, a telepítési költsé­gekre pedig hosszúlejáratú hi­telt kellene folyósítani, a ter­melőszövetkezeteknek. szervezésből adódó hiányos­ságokról, amelyek akadályoz­zák, hogy például az új épü­letek a tervezett határidőre és megfelelő minőségben ké­szüljenek el. Elég sok a prob­léma az újtípusú épületekkel is, mert ezeknek a konstruk­ciója nem mindig kifogásta­lan. Javasolta: a Földműve­lésügyi Minisztérium készít­tessen valamennyi újfajta mezőgazdasági épületből elő­ször néhány prototípust és csak egy évi kísérleti üzemel­tetése után alkalmazzák azo­kat széles körben. Varga Berta István felszó­lalása után Beresztóczy Mik­lós, elnök ebédszünetet ren­delt el. Losoncxi Pái9 földművelésügyi miniszter: 450 ezer holdat öntözünk GEISZBVRL MIHÁLY, Győr—Sopron megyei képviselő A képviselő több indítványt tett a gazdálkodás további ja­vítására, a beruházások gyor­sabb, eredményesebb lebonyo­lítására. Egyebek között utalt arra, hogy érdemes lenne fe­lülvizsgálni a beruházási kó­dex előírásait. A megkötöttsé­gek egyszerűsítése, a jóváha­gyási eljárások megrövidítése nagyban megkönnyítené a ter­vezők és a kivitelezők munká­ját. Ez pedig azzal az ered­ménnyel is járna, hogy az új termelőegységek hamarabb kezdhetnék meg működésüket. Nagy tartalékok rejlenek, a nemzetközi együttműködés szorosabbá tételében és az or­szágon belüli jobb kooperáció­ban. Példaként említette, hogy a győri új vasúti hidat a Ganz- MÁVAG gyár készíti, jóllehet a helyi vagongyámak is van hasonló részlege — ez azonban Tiszapalkonyán épít jelenleg. Ebben az esetben az átgon­doltabb szervezés nemcsak je­lentős megtakarításokat ered­ményezett volna, hanem elke­rülhetővé tette volna azt is, hógy az érintett részlegek dol­gozói hosszú ideig otthonuktól távoli munkahelyekre kerülje­nek. Felvetette a képviselő, hogy már a távlati tervek összeállí­tásakor gondoskodni kell ar­ról, hogy az épülő modem la­kótelepeket olcsó, korszerű fű­tési lehetőséggel lássák majd el. Az új negyedek jórésze az ipari erőművek közelében épül majd — így lehetőség kínálko­zik arra, hogy ezeknek az erő­műveknek a hulladék-ener­giáját fűtési célokra használ­ják fel. Jelenleg például a többszörös munkát végzett, úgynevezett fáradt gőz sok­helyütt veszendőbe megy. Ha a szükséges vezetékhálózatot kiépítjük, nagymennyiségű energiát takaríthatunk meg, s így az építés költsége gyorsan megtérül. SEBESTYÉN GYUL4, Veszprém megye képviselőié részletesen beszélt szűkebb hazájának, Veszprém megyé­nek szőlőtermeléséről. El­mondotta a többi között, hogy az elmúlt évben a holdankénti termésátlag szőlőbő 1 27 mázsa volt, és ez az idén már 33 má­zsára emelkedett. A szőlőter­melő közös gazdaságok célul tűzték ki, hogy a holdankénti átlagot a jövő évben 42 má­zsára emelik. A továbbiakban a képviselő a termelőszövetkezetek, a fel­vásárló szervek és a kereske­delem együttműködéséről szólt, majd végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy ésszerűbben gazdálkodjunk a mezőgazdasá­gi szakemberekkel, mert sok helyen még nem szakképzett­ségüknek megfelelő munkakör­ben foglalkoztatják őket. Ezután az elnöklő Vass Ist­vánná 20 perc szünetet ren­delt el. A délelőtti szünet után Be­resztóczy Miklós nyitotta meg az ülést. Az első felszólaló Kerkai Andomé volt. BERK I I ANDORNÉ, Fejér megye képviselője sokoldalúan foglalkozott me­gyéjének, elsősorban Székesfe­hérvár és Dunaújváros fejlő­désével. Megemlítette, hogy Székesfehérvár történelmi ne­vezetességeit mind több hazai és külföldi látogató tekinti meg A város pezsdülö, lüktető életét azonban elsősorban gyors iparosodásának, bővülő és korszerűsödő üzemeinek köszönheti. A Rádió- és Tele­víziókészülékek gyára és a Székesfehérvári Könnyűfém­mű immár tízezer embert fog­lalkoztat, s mindkét gyár ro­hamosan fejlődik tovább. A Künnyűfémmű, amely nemrég még alig 5500 torma alumíniu­mot dolgozott fel évente, 1965-ben már 25 000; 1980-ban pedig 100 000 tonna feldolgo­zott alumíniumot bocsát ki, s ezzel a magyar ipar egyik leg­fontosabb feldolgozó bázisává válik. Dunaújváros ipara is tovább fejlődik. A megye ipa­ri üzemei jelenleg több mint három és félszer annyi cikket állítanak elő, mint 1953-ban. — Fejér megye sem mentes azonban a problémáktól, — mondotta. — A Székesfehérvá­ri Könnyűfémmű még ma is kénytelen szétaprózni erejét, a rendelők néha kisipari módsze­rek alkalmazására kényszerítik a gyárat. A megrendelt alumí­niumáruknak sokszor minden darabja más és más jellegű, pedig szabványosítással, tipi­zálással lényegesen csökkente­ni lehetne a gyakran ésszerűt- lenségig túlzott választékot. Ezután a Dunaújvárosi Szal- macellulóze Gyár munkájáról, kapacitásának ki használásáról beszélt. A továbbiakban a KGST-or- szágok együttműködésének je­lentőségéről szólt. Az együtt­működéstől megyénk üzemei — többek között a Villamos- sági-, Televízió- és Rádióké­szülékek Gyára is — sokat vár. Befejezésül a megye kom­munális • ellátásának néhány kérdését elemezte, és elmon­dotta, hogy saját erőforrások felhasználásával is igyekeznek megoldani a problémáikat. VARGA BERTA ISTVÁN, Győr - Sopron megye képviselője , A képviselő a megye terme­lőszövetkezeteinek néhány gazdálkodási eredményét és problémáját ismertette. A kö­zös gazdaságok az idén jelen­tős beruházásokkal fejlesztik állóalapjaikat, s csak saját .erejükből hétmillió forinttal .többet fordítanak erre a célra, Tnint tavaly. Kialakulóban van az épít­kezések új iránya is, amely szerint most már egyre in­kább tartós, korszerű, gazda­ságosan és magas termelé­kenységgel üzemeltethető épületeket létesítenek, s a be­ruházásokat a járulékos és ki­egészítő részlegekkel együtt, tehát komplexen valósítják meg. A képviselő beszélt a rossz A miniszter bevezetőben el­mondotta: mezőgazdaságunk fejlődésének az utóbbi eszten­dőkben legörvendetesebb ered­ménye, hogy fiatal termelő- szövetkezeteink. megerősödtek. A szövetkezeti parasztság a párt és az állam sokirányú tá­mogatásával megteremtette a közös nagyüzemi termelés leg­fontosabb alapjait. Fokozato­san javult a termelőszövetke­zetek vezetése, növekedett a tagok részvétele is a közös munkában: ehhez járult az anyagi ösztönzés különböző formáinak mind szélesebb körű alkalmazása, a parasztság szo­cialista öntudatának fejlődése. A mezőgazdaság céljaira fordí­tott anyagi eszközök növelésén kívül ezek a tényezők jelen­tős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy az utóbbi éveknek az átlagosnál sokkal rosszabb időjárási viszonyai ellenére, a mezőgazdasági termelés stabi­lizálódott, és nőtt a felvásárolt termékek mennyisége. Az átszervezéssel egyidejű­leg — folytatta a miniszter — hozzáfogtunk a mezőgazdaság korszerűsítéséhez, a kisüzemi termelőeszközök felcserélésé­hez modem, ‘új berendezések­kel, épületekkel. Csupán az elmúlt három évben csaknem félmillió szarvasmarha, másfélmillió sertés és hatmillió baromfi részére épült nagyüzemi férőhely. Gépállományunk mennyisége nőtt, minősége pedig sokat ja­vult, most kereken kétszer annyi traktorunk van, mint 1958-ban, és ezek nagyobb ré­sze sokféle munka végzésére alkalmas, univerzális gép. Az anyagi eszközöket azonban az irányító és a beruházó appa­rátus munkájának gyengéi, hi­bái miatt nem mindig sike­rült a legeredményesebben felhasználni. A minél több ál­latférőhely létesítésén kívül kevés anyagi erőt fordítottunk a vízellátásra a villany beveze­tésére, takarmányelőkészítők építésére, egyszóval: a beru­házások nem mindig komp­lexen történtek. A mezőgazda- sági termelés más kiegészítő beruházásai — tárolótér, szál­lító kapacitás, javítóüzemek létesítése — terén is van el­maradás, ezért az üzemek nem mindig tudják megfelelően ki­használni új állóeszközeiket. Ezt az aránytalanságot fokoza­tosan meszüntetjük: a követ­kező évre több mint 300 millió forintot irányzunk elő a korábbi beruházások kiegészí­tésére és korszerűsítésére. A jövő évi beruházások már a járulékos és kapcsolódó beru­házásokkal együtt, komplex módon valósulnak meg. A miniszter ezután ismertet­te a mezőgazdaság belterjes fejlesztésének néhány eredmé­nyét: — öntözött területünk például az idén megközelítette a 450 000 holdat, az utóbbi években több mint százezer holdnyi, szántóföldi művelésre kevéssé alkalmas területen te­lepítettünk szőlőt és gyümöl­csöst —, majd az állattenyész­tés helyzetéről beszelt. Ál lat- állományunk az utóbbi évek gyengébb taikarmánytermése miatt nem fejlődött kielégítő­en. Elsősorban a háztáji állo­mány csökkent, mert a takar­mányellátás nem volt megfe­lelő. Ugyanakkor az egész ál­latállomány nagyarányú minő­ségi változáson megy át, ami­nek kedvező hatása máris je­lentkezik. Jobb az anyaállatok szaporulata, nőtt az állati ter­mékhozam. Rövidebb idő szük­séges a vágóállatok hizlalásá­hoz, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy a vágóállatok és az állati termékek felvásárlása az első háromnegyedévben 3 százalék­kal meghaladta a tervezettet. — A mezőgazdaság néhány területén — mondotta a továb­biakban a miniszter — kon­centrált erőfeszítést tettünk a termelés gyorsabb növelésére. Ilyen terület többek között a zöldségtermelés, amelynek fejlesztéséhez az utóbbi években nagymennyiségű melegágy! ablakot, számos hajtatóházat és öntözőbe­rendezést biztosítottunk a termelőszövetkezeteknek. Bár az idei eredmények még csak kezdetinek tekinthetők, a zöldségellátás javulását máris mindenki elismeri. A minisz­ter a továbbiakban rámutatott: a felvásárló szerveknek javíta­niuk kell munkájukat, fejlesz­teniük kell technikai felszere­lésüket és reálisan kell szá­molniuk a termelőszövetkeze­tektől várható árumennyisé­gekkel. Ha megoldjuk a felvá­sárlás problémáit, akkor bő­ven jut friss zöldség a fogyasz­tók asztalára. A földművelésügyi miniszter ezután a mezőgazdasági ter­melés szerkezetével kapcsola­tos egyes kérdésekről szólt. A termelés jelenlegi szerke­zetén olyan irányban kell ja­vítanunk, hogy egyrészt job­ban igazodjék a hazai szük­ségletekhez, más részt nagyobb mértékben biztosítsa hagyo­mányos exportcikkeinek ter­melését — mondotta. Ezért — biztosítva a kenyér- gabona szükséges vetésterüle­tét — növelni kell a cukorré-, pa-, dohány-, napraforgó-, seprőcirok- és fűszerpaprika-, valamint aprómag-termő terü­leteinket. Ezek közül néhány növény átvételi árát az idén rendeztük ,s termelésüket a jövőben egyéb anyagi eszkö­zökkel is elősegítjük. — A termelés szerkezetének változásához a termelőüzemek megértését és támogatását kérjük. Nekik is meg kell ér­teniük, hogy mezőgazdasági termelésün­ket a népgazdasági igé­nyeknek kell alárendelni, ezek az igények azonban természetesen a mezőgaz­daság és a mezőgazdaság­ban dolgozók érdekeit is szolgálják. Azt az üzem vezetői döntik el, hogy gazdaságukban mi­lyen növények termelhetek a legeredményesebben, de a ter­melésnek igazodnia kell azok­hoz a tervekhez, amelyeket a központi tervező és irányító szervek a népgazdasági szük­ségletek alapján alakítanak ki. Figyelembe kell venni, milyen nagy kár származik abból, amikor nem tudunk mit kezdeni a termelés terv- szerűtlensége '-kétkeziében keletkező termés többlet,, el, ugyanakkor más cikkeknél nem tudjuk az igényeket ki­elégíteni. Losoncai Pál a továbbiak­ban a mezőgazdasági terme­lés jelenlegi legfontosabb fel­adatával, a kenyérgabona-kér­dés megoldásával foglalkozott. — Eddigi legmagasabb bú­zatermésünket, — holdanként 11 mázsát —, 1961-ben takarí­tottuk be. Az idén a 12,4 má­zsás tervvel szemben 9 mázsa búza termett. A gyengébb össztermést, — a kétségtelmül kecteonRien idő’*"*con kívül — két tényező együttes hatása okozta. Az egyik: A tervezett­nél negyedmillió holddal ki­sebb volt a vetésterület, — a másik: az üzemekben sok ag­rotechnikai hibát követtek el. A földművelésügyi miniszter oéldaként megemlítette: egyes helyeken úgy akartak „taka­rékoskodni”, hogy nem adták meg a szükséges műtrágyát az intenzív búza alá, és saját ká­rukon kellett megtanulniuk, hogv műtrágya nélkül ezek a fajták még annyit sem terem­nek, mint a ml régi búzafajtá- ink. A másik agrotechnikai mulasztást, a vegyszeres gyomirtásnál követték el. Ez­zel a módszerrel holdanként 1—2 mázsával lehet növelni a termést, a rendelkezésre bo­csátott dikonirtnak mégis több mint a felét évek óta nem használják fel. Mivel a gyomirtás elvégzéséhez nagy népgazdasági érdek fűződik, a jövőben biztosí­tani fogjuk, hogy ez min­denütt meg is történjék. — Sokszáz termelőszövetke­zet, több járás és megye je­lentette már, hogy befejezte a kenyérgabona vetését. Októ­ber 20-ig az előirányzott terü­letnek 96 százalékán került földbe a mag, s előrelátható­lag a kenyérgabona vetése a napokban az egész országban befejeződik. Köszönet a ió munkáért mindazoknak a ter­melőszövetkezeti, állami gaz­dasági, gépállomási és más dolgozóknak, valamint veze­tőknek, akik lelkiismeretes munkájukkal megalapozták az ország jövő évi kenyerének biztosítását. A továbbiakban a miniszter hangsúlyozta: már a tél végér — főleg az intenzív búzákná — el kell végezni a fejtrágyá­zást. Ehhez nagymennyiségi nitrogénműtrágya áll rendel­kezésre. Ha a mezőgazdaság dolgozói a gabona ápolását és növényvédelmi munkáit is olyan gondosan és időben vég­zik el, mint a vetést, s ha az időjárás továbbra is kedvezi, lesz, akkor jövő évi kenyérga­bona szükségletünket haza; termésből fedezhetjük. — ' Mezőgazdasági termelé­sünk gyorsabb ütemű fejlesz­tésének feltételei — mondottá befejezésül a miniszter •— a legfontosabb terüléteken biz­tosítva vannak. Az a bizalom, amely a párt és a kormány in­tézkedéseiben az átszervezés előtt a parasztság iránt meg­nyilvánult, megfelelő viszon­zásra talált. Elsősorban ennek, köszönhetők eddigi eredmé­nyeink és ez legfőbb biztosíté­ka további sikereinknek is. Nagyon fontos feltétel a munkásosztály és az egész tár­sadalom egyre növekvő segít­sége — mondotta. Mezőgazda­ságunk az ötéves terv előirány­zatain túlmenően már eddig is nagyarányú többletberuhá­zást kapott. A parasztság szor­galma és az állam támogatása azonban csak akkor lesz ered­ményes, ha a mezőgazdaság: irányító munkát minden szin ­ten tovább javítjuk. Molnár József Heves megyei képviselő Ml a munkaerő hiány oka9 mit kell tenni elkerülésére Tisztelt országgyűlés! Szorosan a gazdasági prob­lémákhoz tartozik a munka­erő-hiány, amely egyre gyak­rabban jelentkezik egyes szak­mákban, de különösen a kép­zettséget nem igénylő munka­köreikben. Mivel Heves megye nem tartozik az erősen iparo­sított megyék közé, ezért ez a jelenség különös figyelmet ér­demel. Ezzel párhuzamosan a csúcsmunkaidőben a mezőgaz­daság is hasonló problémákkal küzd. Tudomásom szerint a mun­kaerőhelyzet a szomszédos me­gyékben is hasonló, ezért sür­getően merült fel a kérdés, hogy mi enne^ a jelenségnek az oka és mit kell tenni annak érdekében, hogy a termelés folyamatosságában nélkülöz­hetetlen munkaerő adott idő­ben és helyen rendelkezésre álljon.' Bizonyos mértékig magya­rázható a jelenség azzal, hogy a széles tanulási lehetőségek miatt gyors ütemben növekszik a szakmunkások és magasabb képzettségű dolgozók száma. Mivel azonban egyes szak­munkás-kategóriákban is ha­sonló a hiány, ennélfogva ezt magyarázatként elfogadni nem lehet. Emellett a jelenség mellett nem kívánatosán jelentkezik még mindig a munkaerőván- dorlás. amelynek okát a kü­lönböző bérrendszerben és el­térő munkakörülményekben kell keresni. Ezekről a kérdésekről nap­jainkban sok szó esik, ezért több helytálló és ismert Ma­gyarázat megismétlése nélkül két, eddig kévéssé publikált területre szeretném a figyel­met felhívni. Egyik a munka intenzitásá­nak csökkenése, a másik ettől el nem választhatóan a bére­zési rendszerünkben egyes he­lyeken jelentkező aránytalan­ság. ' Néhány példával szeretnék rámutatni előbb az intenzitás csökkenésére. Ismert körülmény, hogy üzemeinkben és különböző hivatalokon belül néha indokolatlanul növeksxik ax adminisxtrdeió Növekszik az ügyeknek, ak­táknak és adatoknak egy olyan belső körforgalma, amely min­denkit bőven ellát munkával és növeli az ezzel foglalkozó létszámot, azonban ez a tevé­kenység és a belső aktaforga­lom nem járul hozzá a produk­tív munkához. Ennek az aktaforgalomnak fényes példáját mesélték el nekem. Az édesiparban tör­tént, miután az ipar átszerve­zését követően megalakult Budapesten a tröszt. Itt látni kívánták a valamennyi vidéki üzemrészhez különféle helyek­ről küldött postát is. Ezt úgy kívánták megoldani, hogy a 72-es postahivatalnál össze­gyűjtötték valamennyi levelet és bekérték a tröszthöz. Az in­tézkedés után már napolt óta nem érkezett posta a vidéki üzemegységekhez. Onnan azzal a kérdéssel fordultak a tröszt­höz, hogy mi ennek az oka. Azt a választ kapták, hogy a postát összesítve már feladták részükre. Valóban így is tör­ténhetett. Igen ám, de a 72-es postahivatal ezt a levélcsoma­got is visszaküldte a tröszt­nek, illetve a feladójának. Ügy gondoljuk, hogy az ilyen te­vékenység növeli a belső akta­forgalmat, feleslegesen igény­be veszi a dolgozókat és növe­li az improduktív munkát. Gazdasági életünkben- napi­renden százával folyik munkát megelőző közigazgatási bejá­rás, vagy értekezlet. Ezeken a bejárásokon a meghívott szer­vek igen nagy számban és ál­talában egy-egy szerv kétszer- háromszor olyan létszámmal képviselteti magát, mint ami­re feltétlenül szükség lenne. Véleményünk szerint ez a létszámtúltengés azért öltött ilyen méreteket, mert a részt vevő dolgozók felkészültsége és ennélfogva határozatképes­sége nem kielégítő. Az a gyakorlat alakult ki, hogy már kisebb hordere­jű kérdésekben is csak több ember együttesen akar állást foglalni. Nem ritka jelenség az sem. hogy azért utaznak ellenőrizni egy személy helyett hárman, mert a helyközi úthoz a gép­kocsit csak akkor lehet igény­(Fc-l-jtatása a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents