Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-26 / 251. szám
«LAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 6sA; m mt&m AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANA CS NAPILAPJA R Minisztertanács beszámnlója feletti vitával folytatta munkáját az országgyűlés mai ülése Földben a kenyérgabona 96 százaléka Az országgyűlés pénteki ülésén folytatták a Minisztertanács beszámolója feletti vitát. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Mün- nich Ferenc, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter jelentkezett szólásra. KOSSÁ ISTVÁN közlekedés• és postaugyi miniszter A miniszter tájékoztatta az országgyűlést a személy- és áruszállítás helyzetéről, továbbá arról, hogy milyen intézkedések szükségesek a növekvő szállítási feladatok megoldására. Elmondta, hogy 1962-ben a MÁV személyforgalma ötszörösére, a távolsági autóbuszok forgalma pedig hússzorosára emelkedett 1957-hez képest. 1963. első felében a vasútnál további három, a távolsági autóbusz-közlekedésben pedig 14 százalékkal nőtt a teljesítmény. Ugyanakkor fokozatosan javítják az utazás kényelmét, gyorsítják a közlekedést, emeli k az utasellátás színvonalát. Körülbelül háromszáz lakott helyiség kivételével az ország valamennyi városát és községét bekapcsolták a közlekedési hálózatba. Az lileféleesek mindent elkövetnek, hogy minél rövidebb időn belül valamennyi helység — elsősorban a közúti összeköttetés révén — bekapcsolódjék az országos közlekedési hálózatba. — A vasútról szólva a miniszter elmondotta, hogy tovább fejlődött Budapest és a nagyobb vidéki városok között a közvetlen és gyors ösz- szeköttetést biztosító ..non stop” vonatok hálózata. Ezek a vonatok, mint például a Borsod, a Lillafüred és a Hajdú expressz, hamar közkedveltek lettek. Szándékunkban Van az ilyen típusú összeköttetést a főváros és valameny- nyi nagyobb vidéki város közötti forgalomra kiterjeszteni. Nem lebecsülendő eredmény az sem, hogy a vasúti közlekedésben végre túlléptük a ..bűvös” 100 kilométeres óránkénti sebességet; a Borsodi expressz menetrend szerinti Sebessége óránként 120 kilométer. Sajnos azonban elsősorban csupán a villamosított vonalakra és a nemzetközi vonatokra szorítkozik a nagyobb sebesség, mert egyes pályák és a vontatóeszközök egy részének elavultsága nem mindig teszi lehetővé a sebesség nagyobb arányú növelését. Sok még a javítanivaló a menetrendszerűségen és a forgalom szervezésében, és az utazás kultúráltság'át is sokszor éri jogos bírálat Ezer kilométernyi portalan út A személyszállításból mind nagyobb terhet vállal magára a közúti közlekedés, növekszik a távolsági autóbuszok és a magángépkocsik forgalma. Ezért kormányzatunk igen sokat tett a közúthálózat fejlesztésére. Az idén csaknem ezer kilométer utat építettünk át portalan burkolattal. Megépült a budapesc—tatabányai E—5-ös jelzésű nemzetközi autóút, amelynek továbbépítését Komáromon és Győrön át egészen az országhatárig most tervezzük. Megkezdődött a Budapest—Székes- fehérvár közötti autópálya építése, ezenkívül a becs—sárvár—keszthelyi út építése, amely lehetővé teszi, hogy Ausztria felől két óra alatt lehessen elérni a Balatont. A harmadik ötéves tervben szerepel a budapest—mickolci fő közlekedési út teljes átépítése. Az eredmények ellenére az útépítés még nem tudja követni a közúti közlekedés gyors ütemű fejlődését, ezért további nagy erőfeszítésekre van szükség úthálózatunk korszerűsítésében. A gépkocsik növekvő száma miatt előtérbe került az, álla-, mi- és szeméíytulajdonban levő gépkocsik javításának és ellátásának problémája is, amit a javítóüzemek fejlesztésével, új országos szervízhálózat és korszerű üzemanyagellátó állomások építésével és felszerelésével kívánunk megoldani. A miniszter hangoztatta, hogy a legnehezebb problémát az idén az áruszállítás jelenti. Már tavaly tizenkétszer annyi árut szállított a magyar vasút, a közúti közlekedés és a hajózás, mint 1937-ben. Az idén a feladatok még nagyobbak, a vasútnál további négy, a közúti közlekedésnél pedig 17 százalékkal nagyobb teljesítményt kell elérni, mint 1962-ben. Az áruszállítás nehézségei Kossá István ezután részletesen ismertette aiz áruszállítás nehézségeinek okait A rendkívüli téli időjárás, majd az azt követő árvizek és belvizek miatt a vasút az év első negyedében három és fél millió tonna áruval kevesebbet szállított a tervezettnél. Ennek az elmaradásnak nagy részét már pótolta, de a vasút még mindig kereken 700 000 tonna na áru szállításával adós, ámá az év hátralevő szakában jelentős tehertétel, A szállítási zavaróikban sok az úgynevezett objektív okon kívül közrejátszottak a szállítás szervezésének hibái és a közlekedési berendezések egyes műszáki problémái. Előfordul, hogy felesleges, indokolatlan szállítások tetézik az amúgy is nagy feladatokat. Komárom megyébe például vasúton Miskolcról, Vácröl és Be remendröl szállítanak ugyanolyan cementet, amilyent Tatabányán is gyártanak, onnan viszont Borsodba és az ország más, távoli részeibe viszik az építőanyagot. Az ilyen keresztbeállítások, sajnos, sok esetben jelentős szállítási kapacitást kötnek le és elvonják a száBrtási eszközöket más fontos feladatoktól. Hasonlóképpen nehezíti a vasút munkáját a ki- és berakodások elhúzódása. A vasút szállítási tervét csak úgy tudná teljesíteni, ha munkanapokon legalább 16 800, munkaszüneti napokon pedig minimálisan 14 000 kocsit rakhatnánk meg. Ennyi ' kocsit azonban, főképpen a kirakodások késedelme miatt, a vasút nem tud rendelkezésre bocsátani. A ki- és berakodás a kormány felhívására az utóbbi hetekben jelentősen javult, különösen a szombati és a vasárnapi napokon. — A minisztériumok, vállalatok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok nagy többsége most már jól szervezi meg a be- és kirakást — mondotta. Egyes szállíttatok, főleg a kis mennyiségű árut fuvaroztatók azonban néhány va- gonnyi kirakodásról nem gondoskodnak, pedig ez országosan sok száz kocsi lekötését jelenti. Ilyen szempontból Budapesten és Miskolc térségében a legrosszabb a helyzet. A miskolci vasútigazgatóság sok üres vagont kért, ugyanakkor azonban több száz kocsi kira- katlanul állt napokig az igaz- igazgatóság területén. Gyakran a be- és kirakodást az is késlelteti, hogy a MÁV nem állítja ki időben a rakodásra váró kocsikat, szerelvényeket. — A közlekedés jelenlegi legfontosabb feladata — mondotta —, hogy a meglevő berendezésekkel, a szállítások átgondolt szervezésével biztosítsa a népgazdaság szempontjából legszükségesebb áruk fuvarozását és megszervezze a jövő év elejére áthúzódó utó- sziállításokat. Szükséges, hogy azok a tárcák, amelyek önálló szállítóeszközökkel rendelkeznek, arányosan vállaljanak részt a fuvarozási munkákból. Az ipari és kereskedelmi vállalatoktól azt kérjük, hogy kellő időben biztosítsák a javításokhoz, a fenntartáshoz szükséges tartalékanyagokat és alkatrészeket a már megrendelt járműveket, berendezéseket és az üzemanyagokat. — Már megkezdődött a felkészülés a jövő évi szállítási feladatok lebonyolítására is. A kormány elrendelte; a jövő évi előszállítási igényeket november 1-ig be kell jelenteni, hogy a tavaszi, viszonylag kevésbé forgalmas időszakban a jövő nyárra tervezett szállításokat előre lehessen hozni, hogy csökkenjen a jövő évi csúcsforgalom. A miniszter befejezésül elismeréssel szólt a közlekedési dolgozókról, akik minden nehézség közepette becsülettel teljesítik kötelességüket. RUPF JÓZSEF Pest megyei képviselő Az Elnöki Tanács és a Minisztertanács tagjai nak az országgyűlés üléstermébe. bevonok Mnnkáhaa a műszaki szolgálat a termelőszövetkezeti beruházások eredményeiről, a beruházási összegek hatékonyabb felhasználásénak lehetőségeiről szólt. Egyebek között elmondotta, hogy államunk évről évre nagyobb támogatást ad a közös gazdaságoknak új létesítmények építéséhez. Pest megyében például 1959-ben még mindössze 34 millió forint jutott a termelőszövetkezeti beruházásokra, 1961-ben ez az összeg már 89 millió forintra emelkedett, az idén pedig a szövetkezetek kereken’ 320 műik» forintot költhetnek a beruházási terveik megvalósítására. Á megye parasztsága jól sáfárkodott a rendelkezésére bocsátott pénzzel, s csupán az utóbbi években több mint félmillió állat számára építettek új férőhelyet A következő időszakban a Földművelésügyi Minisztérium kilátásba helyezett támogatását elsősorban a gyümölcs-, szőlő- és zöldség- termelés további növelésére, az új, fejlett agrotechnikai eljárások mind szélesebb körű alkalmazására hasznáják fel. A képviselő ezután rámutatott: a most készülő gazdasági épületekkel szemben már azaz igény, hogy idöállóak legyenek, s műszaki szempontokból is megfeleljenek az új, magasabb követelményeknek. Fokozatosan háttérbe szorulnak az egyedi tervek, hogy helyüket az olcsóbb, célszerűbb típusterveknek adják át. Feltétlenül szükséges viszont hogy a Földművelésügyi Minisztérium illetékesei egy- egy mezőgazdasági típusterv kiadása előtt gondosan vizsgálják meg, kísérletezzék ki- melyek a legjobb megoldások, s csak aízután alkalmazzák szélesebb körben. SZABADOS JANOS Fejér megyei képviselő azzal a bejelentéssel kezdte hozzászólását, hogy megyéjében az 5 százalékkal féléméit vetéstervet az előző napon, csütörtökön teljesítették. Aligha van példa rá — mondotta —, hogy az őszi vetést, ezt a nagy és nehéz munkát országos viszonylatban ilyen korán valaha is befejezték volna. Ennek az eredménynek az elérését a kedvező időjáráson kívül a . termelőszövetkezeti parasztság szorgalma, az irányító szervek jó munkája, az ipari munkásság segítsége, dolgozó népünk nagyarányú összefogása tette lehetővé. A továbbiakban a képviselő a mezőgazdaság gépesítéséra beszélt. Elmondotta, hogy jelenleg mintegy 53 000 traktor és több tízezer munkagép dolgozik a földeken. A traktorok korszerűek, megfelelnek a magyarországi talajviszonyoknak. A munkagépek számát azonban növelni kell ahhoz, hogy a rendelkezésre álló vonóerőt, a KURUCZ MÁRTON Csongrád megye képviselője traktorokat teljes mértékben hasznosítani lehessen. A munkaerő-helyzetről szólva elmondotta, hogy a nagy tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák idején általában ma már nem jelentkezik munkaerőhiány. Amióta a termelőszövetkezetek az anyagi ösztönzést a növényápolás terén is alkalmazzák, azóta ez a munka — mondhatni — zökkenőmentessé vált. Munkaerőhiány csak ősszel jelentkezik, amin az őszi betakarító gépek számának növelésével kell segíteni. Végül annak szükségességére mutatott rá, hogy a termelőszövetkezetek birtokában levő gépek megfelelő karbantartása és jó üzemeltetése céljából műszaki szakembereket kell küldeni a közös gazdaságokba. Ösztöndíjak létesítésével és egyéb kezdeményezésekkel gondoskodni kell a termelőszövetkezetekben dolgozó műszaki szakemberek továbbképzéséről. elmondotta, hogy az idei kenyérgabona betakarítás eredménye megyéjében sem volt kedvező. A jövő évi termést azonban most jobban megalapozták, mint tavaly. A megye befejezte öt százalékkal megnövelt vetéstervét és 121 ezer holdon elvetették a jövő évi kenyérgabonát. A képviselő ezután utalt arra, hogy Csongrád, az ország egyik legnagyobb zöldségtermelő megyéje, az ország zöldségfogyasztásának tavaly 15 százalékát, az idén még ennél is nagyobb részét szolgái- tatja. J Ezután arról szólt, hogy a megye zöldségtermelő gazdaságai mind több géppel rendelkeznek, s most már köny- nyebben, tervszerűbben tudják végezni munkaigényes feladataikat A termés betakarításának és osztályozásának gépesítése azonban még megoldatlan, erre annál is inkább felhívja a figyelmet, mert tudomása szerint hazánkban ilyen gépeket egyelőre nem gyártanak. Kérte, hogy az illetékes központi szervek minél előbb gondoskodjanak a zöldségbe-!takarító és osztályozó gépek gyártásáról. (Folytatása a 3. oldalamé