Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-18 / 244. szám

2 NÉPÚJSÁG 1963. október 18., péntek fiz Einöki Tanács ratifikálta a moszkvai atomcsenösgyezményt zetközi légkör a moszkvai egyezmény eredménye. Ke méljük, — s a magunk lehe­tőségei között munkálkodunk is érte —, hogy a kölcsönös megértésnek ez a szelleme to­vább erősödik és hozzájárul a népek közötti kapcsolatok megjavításához. Ezért minden erőnkkel a békéért folyó vi­lágméretű küzdelem további fokozását, a szocializmus poli­tikai és gazdasági erősítését kell szolgálnunk. — A világ békéjéért felelős valamennyi kormánynak a jö­vőben is meg kell mindent tennie, hogy a megkezdett úton tovább haladjunk, hogy az elért eredményeket újab­bakkal még szilárdabbaikká tegyük. Egész népünk óhaját fejezzük ki, amikor kijelent­jük: a Magyar Népköztársaság továbbra is e nemes cél el­érésén munkálkodik. Az Elnöki Tanács egyhangú határozattal ratifikálta az egyezményt. (MTI) I (Folytatás az 1. oldalról) dés aláírása óta a világon va­lóságos népszavazás zajlott le, amelyben a magyar nép a legelsők között adta le szava­zatát. A világ-népszavazás egyhangú eredményét nem csorbítja az sem, hogy egyes országok vezetői még nem ér­tenek egyet a megállapodás­sal. Horváth Riehárd, a buda­pesti katolikus békebizottsag elnöke hangoztatta, hogy a moszkvai részleges atomcsend- egyezmény a humánum győ­zelme. A magyar emberek — hivők és nem hivők — a vi­lág népeivel együtt örömmel köszöntik a szerződést, s he­lyeslik, hogy ratifikálására a kormány előterjesztést tett az Elnöki Tanácshoz. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára megállapította: népünk gondolkodásában a nemzeti lét féltése, a haza §ze- szeretete elválaszthatatlanul egybeforrt a világbéke, gondo­latával. Ezt mutatják a kö­zelmúltban tartott gyűlések ezrei is. Kormányunk béke politikáját, a békés egymás mellett élés külpolitikáját a magyar nép nemzeti léte, füg­getlensége, gazdasági és kul­turális felemelkedése biztosí­tékának tekinti, s egyöntetűen helyesli. Szakasits Árpád, az Orszá­gos Béketanács elnöke, a Bé­ke-Világtanács Irodájának tagja hangoztatta: — Népünk örömmel fogadta az egyez­ményt, S bízik abban, hogy ezt az első Jelentékeny lépést újabb komoly lépések követik az általános és teljes leszere­lés, a háborúk nélküli világ felé vezető úton. A magyar nép tudja, hogy szorgos munkájával, hazájá­nak további erősítésével járul­hat hozzá legjobban a békéért folytatott nemzetközi küzde­lem teljes győzelméhez. A hozzászólások után Dobi István összegezte az Elnöki Tanács állásfoglalását. — Nagy jelentőségű határo­zatot mond ki most elnöki ta­nácsunk. Népünktől kapott felhatalmazásunk alapján megerősítjük népköztársasá­gunk csatlakozását a moszk­vai részleges atomcsend- pgyezményhez, ehhez a nagy fontosságú nemzetközi doku­mentumhoz, szentesítjük kor­mányunk képviselőinek alá­írását. Felelősségteljes nem­zetközi kötelességünk ez, s egyben legsajátabb nemzeti érdekűnk is. . A brit mmisiterelnoKS deray utolsó futama? Ki ellen fegyverkezik Ausztrália ? MOSZKVA (TASZSZ): A Krasznaja Zvezda csütör­tökön Ki ellen fegyverkezik Ausztrália címmel cikket kö­zöl Koloszov tollából. A cikk megállapítja: Auszt­rália háborús előkészületei jo­gosan felháborítják a békesze­rető népeket, különös képpen pedig Ausztrália szomszédait, a délkelet-ázsiai államokat. Köztudomású — folytatja a lap —, hogy Ausztráliát senki sem fenyegeti. Az az igazság — mutat rá Koloszov —hogy aZ amerikai, angol, és ausztráliai imperia­listák megijedtek Indonézia és a gyarmati iga alól felszaba­dult több más ázsiai ország megerősödésétől, elhatározták, hogy Ausztráliát támaszponttá, ugródeszkává változtatják, ahonnan harcba indulhatna]1: a délkelet-ázsiai nemzeti-felsza- badítási mozgalom ellen. Ha a nyugat-ausztráliai Ex- mouth-öböl partján katonai támaszpontot létesítenek, s on­nan nukleáris fegyverekkel felszerelt tengeralattjárókat Irányítanak az Indiai és a Csedes-óceánba, atomfegyve­reket helyeznek el Ausztrália területén, akkor' súlyos ka­tasztrófa fenyegeti ezt a tér­séget nukleáris háború esetén — hangsúlyozza befejezésül a cikk. ESEMÉNYEK _ MOSZKVA: Az SZKP Központi Bizott­sága nyilvánosságra hozta a párt jelszavait az Októberi Forradalom 48. évfordulójára. KAIRO: Favzi, az EAK külügymi­nisztere megbeszélést folytatott U Thant ENSZ főtitkárral. Az eszmecserén szóbakerült a je­meni és a palesztiniai helyzet, valamint az EAK és az ENSZ viszonya. BECS: Kétnapos hivatalos látoga­tásra Ausztriába érkezett Messmer francia hadügymi­niszter. KAIRO: Az EAK külügyminiszté­riuma hivatalosan megerősí­tette, hogy az EAK és Belgium között ügyvivői szinten hely­reállítják a diplomáciai kap­csolatokat A kapcsolatok 1961. februárjában szakadtak meg, amikor a Lumumba meggyil­kolása miatt tiltakozó felhábo­rodott tömeg súlyosan meg­rongálta a kairói belga követ­ség épületét. DAMASZKUSZ: Halálraít élték a július 18-i damaszkuszi katonai puccs tíz részvevőjét. ményeket meghazudtoló fris­sességgel fogadja már harma­dik napja az ajtajánál sorako­zó minisztereket. A karika- turisták a miniszterelnöki ha­talomért versengő jelölteket betegágyon ábrázolják, amiiit a kioltott nyelvüket vizsgál- gató Macmillan vidáman tuda­kolja tőlük: „Na, fiúk, ma reggel ki érzi magát legalkal­masabbnak a miniszterelnök­ségre?” Megfigyelők feltételezik, hogy a miniszterelnöki derby utolsó futama Butler és Ma- udlíng között dől el. Az egy­másra acsarkodó tory- csopor­tok sokkal könnyebben meg tudnak állapodni abban, hogy ki ne legyen a miniszterelnök, mint abban, hogy ki legyen. A konzultáció eredménye­ként változatlanul a hatvan éves Butler a favorit, akinek életkora azzal kecsegteti a fia­talabb pályázókat, hogy köny- nyen örökölhető lesz a „végki­elégítésként” neki jutó vezér- ség. A Times szerint Butler len­ne a legalkalmasabb személy az általános választásokig még hátralevő fél esztendőben. A Daily Express, — miután sorra veszi a jelöltek fogyaté­kosságait, — egyenesen felte­szi a kérdést: „Miért is ne ma­radhatna Macmillan . minisz­terelnök?” Egyes megfigyelők gyanakodnak, hogy Macmillan, aki „úgy tesz, mintha menne” pontosan erre akart kilyukad­ni, amikor visszavonulási szándékának gondosan időzí­tett bejelentésével reményte­len káoszba döntötte a konzer­vatív párt blacpooli értekez letét. (MTI) .\\>\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\Wv Már fél órája járjuk a Schönbrunn termeit, csak az idegenvezető fáradhatatlan. Sima modorú, udvarias úr, aki talán akkor se jönne zavarba, ha a kastély megelevenedne, s a képekről „leszállnának” a Habsburgok. A dolgozószoba modorosán puritán asztala mögé odaülne Ferenc József, s a kínai szobákat benépesíte­nék a pletykálgató, unatkozó hercegnők. Megszólalna a csengő és Herr Johann sűrű hajlongásokkal belépne a to­jásszobába, ahol suttogna a Sasfiók legújabb barlánőjéről és a tüdőbajáról. De most csak idegenek vannak itt — angolok és magyarok — a hajlongás elmarad. Figyelmes válaszok, pontos, kimerítő ma­gyarázatok, precíz ismerteté­sek a képzőművészeti szem­pontból abszolút értéktelen képekről, a hozzáértés nélkül mecénáskodó Habsburgokról. Fura, históriai tévedésekkel magyarázható alázat a hangja és mondatfűzése. És odaadás. Hévvel, lelkesedéssel beszél Ferenc Józsefről, a nagy csá­szárról, aki mellett szellemiek tekintetében egy Igényesebb huszárfőhadnagynak se lehe­tett kisebbségi érzete. A ké­pek,a szobák, a berendezési tárgyak valami utánozhatatlan középszerűségről, dinasztikus^ hozzá nem értésről vallanak. Kutyák, lovak, vadászok a ké­peken — és fűzőkkel defor­mált hercegnők. A fűzők és a díszes menték felett megnyúlt, karikatúrába való Habsburg- koponvák — kriminálpszicho- lőgusok számára kiváló szem­léli etö anyag. És következik a szobák hosz­Eur hét Aunxtriában Ferenc József — twistláncon szú sora, ahol a képek és a berendezési tárgyak költséges egyhangúságát csak az idegen- vezető néhány mondata töri meg, amikor kötelességtudóan beszámol arrról is, hogy eb­ben a szobában szállt meg Na­poleon és itt ülésezett a bécsi kongresszus, itt pedig aláírták az államszerződést. És kint a városban? Bécs gyönyörű, Bécs mese­szép, hatalmas, tágas, levegős, utcáin a modem technika gép- csodái százkilométeres sebes­séggel suhannak el melletted. Neonreklámjai, pompás kira­katai feledtetik a Habsburg- panoptlkumot. De nézzünk csak körül a kirakatokban. Drága órák, csodálatos nyak­ék- és gyűrűköltemények, — és óriási árak. Az egyik kira­katban egyetlen cédulán sincs ezer scill ingesnél kisebb ár. Középen hatalmas pecsétgyű­rű lapján pihen a kétfejű sa- sos régi címer. Mellette csé- szealjnyi aranyembléma rövid aranyláncon. — Twisztláncon a császár — mert az embléma Ferenc József őcsászári és ki­rályi felségét ábrázolja. É3 még két sor ferencjóskás twistláncos embléma — arany­ból. — Szétlapították a mo­narchia „megmaradt” nemes fémpénzeit, — s ebből az aranyból készítették az érmé­ket. De ott a duplakoronás, császárcímeres mandzsetta- gomb Is, s egy utcával bel­jebb ugyanezeket az ékszere­ket találom — bizsuból. Di­vatcikk, közhasználat: tárgy, ékszer, órafedél olcsó áron — és Habsburg-kultusz. Amikor először volt mand­zsettagombom, éppen úgyvisz- szatévedezett a szemem a ké­kumot, amely az ékszeripar jóvoltából egyre nagyobb „pél­dányszámban” kel el. S egy­re több polgárban ébreszt nosztalgiákat az egykori nagy­ság, s e „nagyság” nagyhatal­mú törpéi iránt. a „nép között”, azután kerül­het sor az erkölcsi és politi­kai restauráció következő lé­pésére. — Miután a Habs- burg-invázió kudarcot vallott az első ajtónál, a parlament­ben, a minisztertanácson — most másutt próbálkozik. Olyan „oldalról” támadja az osztrák polgárt, ahol a leg­védtelenebb: hiszen a fényta­ni törvényszerűségnek enge­delmeskedő szem minduntalan zelőmre, mint annak idején az S az utódok iránt, első nyakkendőre. Az ember A mindennapi használati sokszor nézi az óráját is, a tárgyakra került Habsburg­saját kezét, a gyűrűjét. — És dekoráció először csak meg- eseldeg a Habsburg-panopti- kapaszkodik a kőztudatban, s bebocsátásukért esdeklő Habsburgokon akad meg ... A család „nem politizáló” tagjainak nem is kell esdekel- niök. — Ebben a kastélyban élnek a Habsburgok leszárma­zottai — mondja tisztelettel­jes hanghordozással az ide­genvezető a Ybbs-i erőmű mellett emelkedő „Schloss”-ra mutatva. — Úgy hírlik, na­gyon gazdagok. Aki Ausztriá­ban utazik, a Habsburgokat a legfel tűnésmentesebben, a Jeg- észrevétlenebbül akarja bele­szőni a társalgás szövetébe — könnyű dolga van, hiszen itt valamiképpen minden emlé­keztet a dinasztiára, — ha más nem, legalább úgy, hogy vala­melyikük szívesen járt „ide”, — Ez a ház itt Schratt Ka­talin villája — ragadja meg az alkalmat az idegenvezető, s egy pillanatra arra gondol, hogy a magyar turista úgy se tudja ki volt a Käthi, s meg­magyarázza, hogy ez a „tehet­séges színésznő feláldozta fia­talságát, hogy bearanyozza a császár — Ferenc József — öreg napjait...” A metress, a császári szerető ma nem Fe­renc Jóska napjait aranyoz- gatja, — hajdani kastélya is egy impulzussal erősíti a tár­sadalomra és az idegenre megszakítás nélkül ható Habs- burg-ingert. A villa bejárata felett ha­talmas szarvak ágaskodnak — mint egy vadásítanyán. Az alpesi villákban, kastélyokban, szállókban s a középületek ecy részében is szinte kötele­ző ez a „vadászdekoráció”- Mégse tudom elnyomni ma­gamban ezt az obszcén lejtésű mondatot: — Császári szarvak! ( Fejedelmi bika hordhatta valamikor őket. Krajczár Imre DJAKARTA: Az Ahtara indonéz hírügy­nökség bejelentette, hogy a nyugat-iráni indonéz erőket készültségbe helyezték. Az in­tézkedésre az adott okot, hogy Ausztrália katonai segítséget ajánlott fel Malaysiának. BÉCS: A Wochenpresse című bécsi hetilap legújabb száma első oldalán Oláh szocialista bel­ügyminisztert élesen támadó cikket közölt, amire a minisz­ter a rendőri szervekkel elko- boztatta a lapot. Csütörtökön a Wochenpresse „szelídebb változatban” közli a belügy­miniszterről szóló cikkét. TASKENT: Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke csütörtö­kön úton Afganisztánból Moszkva felé Taskentbe ér­kezett. LUXEMBURG: A Luxemburgban nemrég tartott választások eredmé­nyei a baloldal előretörését mutatják. A szocialista párt és kommunista párt növelte a szavazatok számát, a keresz- tényszocialista párt és a libe­rális párt pedig erősen visz- szaesett. * LONDON. Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Macmillan az orvosi véle­nít egyrészt annak, hogy We&t- rick lesz Globke utóda,'másrészt pedig annak, hogy a CDU szél­sőjobboldali csoportjához tar­tozó Barzel helyett Mende, a: FDP elnöke veszi át az ossz- németügyi minisztérium veze­tését. Ä lap hangsúlyozza Krone és Brentano tavassza még arra számított, hogj messzemenően korlátozni tud jók majd Erhard cselekvés; szabadságát, ez a tervük azon­ban most meghiúsultnak lát­szik. Mende ugyan nem fogj: „radikálisan megfordítani i kormányrudat” az össznémeí- ügyi minisztérium vezetésé­ben, de e külpolitikai szem­pontból fontos minisztériun élén minden bizonnyal Schrö der külpolitikáját fogja támo gatni, nem pedig Krone, va­gyis Adenauer külpolitikai vo­nalát hangsúlyozza a lap Majd rámutat: ezzel szember Krőgernek, a revansista csúcs szervezet elnökének az áttele pültügyi minisztérium élért állítása szerencsétlen sakkhű- zás volt Erhard részéről. A kancellárválasztáson le­adott szavazatok megoszlásá­val foglalkozva, a kommentá rok rámutatnak: a 24 tartóz kodó szavazattal a CDU jobb­szárnya, amely továbbra i; duzzog Barzel menesztése és Mende össznémetügyi minisz­terré történt kinevezése miatt „figyelmeztető lövést” adott lt Erhard felé. A csoport tagja azt hangoztatják, hogy Erharc voltaképpen „a szabad demok ráták foglya”. E körök szócsöve, a szélső- jobboldali Duetsche Zeitung, csütörtöki vezércikkében hang­súlyozza, hogy „Erhardnak még meg kell találnia a helyes viszonyt saját pártjához”. Majd rámutat, hogy az össz­németügyi minisztérium körül lezajlott vitában voltaképpen a jövendő külpolitikai vonalró! volt szó. „A szabad demokra­táknak most Mende kinevezé­sével először sikerült közvet­len befolyást gyakorolniok p külpolitikára. Érthető tehát a2 a tartóz kodás. amelyet Brentano, a tartózkodás, amelyet Brento. Krone és Strauss csoportja az agg kancellár távozása után. az Erhard-Schröder-Mende külpolitikai triumviátussa i szemben tanúsít” — írja a Deutsche Zeitung, majd hang­súlyozza, hogy ezek után külö­nös jelentősége lesz annak a EDU-n belül folytatandó kül­politikai vitának, amely arra irányul, hogy szilárdan leszö­gezze a párt pozícióját ,.a vi­lágpolitika mostani veszélye? enyhülési szakaszában.” között. Az Adenauerral együtt távozó Globke utódlása körül heves harcok folytak a bonni kulisszák mögött, s a CDU jobboldali csoportja azt szeret­te volna kierőszakolni, hogy bizalmi embere Gumpel mi­nisztériumi igazgató, a had­ügyminisztérium személyzeti főnöke vegye át ezt a nagy befolyást biztosító pozíciót. Er­hard azonban ezzel a kíván­sággal szemben saját régi munkatársát, Wesricket ülteti Globke örökébe, ami arra vall,' hogy igyekszik megőrizni cselekvési szabadságát. A Süddeutsche Zeitung az új kormány összetételét kommen­tálva, nagy jelentőséget tulajdo­BONN, Dobsa János, az MTI bonni tudósítója jelenti: Erhard kancellár csütörtö­kön délben bemutatta kormá­nyának tagjait Lübke köztár­sasági elnöknek. A kormány tagjai délután a parlamentben letették a hivatali esküt. Erhard döntött egy fontos kulcspozíció betöltéséről is: Globke államtitkár utódaként Ludger Westrick, a gazdaság­ügyi minisztérium eddigi ál­lamtitkára veszi át a kancel­lári hivatal vezetőjének tisztét, mépedig valószínűleg állam- miniszteri rangban, ami új, közbeeső lépcsőfokot jelent a bonni hierarchiában az állam- titkári és miniszteri pozíció Erhard megalakította kormányát Az új kormány letette a hivatalt esküt — A Szovjetunió, az Egye­sült Államok és Nagy-Britan- nia szerződése, amelyhez már több mint száz ország csatla­kozott, jelentős lépés a béke biztosításának útján és továb­bi előrehaladást ígér. — A magyar nép jól tudja, .mit jelent a háború. Azzal is tisztában vagyunk, hogy az új világháború elkerülhetetlenül termonukleáris háború lenne, s az ilyen világégés az egész emberiség mérhetetlen szen­vedését okozná. A világ béke­szerető erői, élükön a Szovjet­unióval, és a többi szocialista országgal, ezért folytatnak olyan kitartó, állhatatos harcot az általános és teljes leszere­lésért, a nukleáris világ- katasztrófa elhárításáért. — A Moszkvában aláírt részleges atomtilalmi egyez­mény új szellemet vitt a nem­zetközi politikába. Egyre több­ször halljuk a „moszkvai szel­lem” kifejezést, ami azt Je- zi, hogy az enyhtiltebb nem-

Next

/
Thumbnails
Contents