Heves Megyei Népújság, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-20 / 220. szám

1963. szeptember 20., péntek NEPÜJ8AO 8 fiz idén egyszerűbb, de hasznosabb lesz a pártoktatás Interjú az egri Finomszerelvénygyár oktatási bizottságának szervező titkárával PARAGRAFUS DIKTÁLTA EMRERSLG A pártoktatás megkezdő­dött ... Elhangzott az első elő­adás az egy éves - esti egye­temet előkészítő — politikai középiskolán, s néhány hét múlva az ateista és gazdaság­politikai tanfolyamokon is túl lesznek az első előadásokon. De mennyi munka előzi meg azt a pillanatot, amikor az elő­adás első szavai elhangzanak. Erről beszélgettünk Tóth Gá­borral, az egri Finomszerel- vénygyár oktatási bizottságá­nak szervező titkárával. — Tulajdonképpen mikor kezdődtek az előkészületek? — Amint befejeztük az előző oktatási évet. — Nem volt ez túl korai? — a tapasztalatokat már akkor le kellett vonnunk, hogy sikeresebbé tehessük az idei oktatást. Ügy láttuk, hogy a sokféle tanfolyam miatt nagyon elaprózódott a pártoktatás, hi­szen a KISZ politikai tanfo­lyamtól kezdve az időszerű kérdésekig, az ateista tanfo­lyamoktól a politikai gazdasá­gi és gazdaságpolitikai tanfo­lyamokig, a Marxizmus-Leni- nizmus alapjait adó oktatási formákig mindenfélét szervez­tünk a múlt évben. Elapróztuk munkánkat, nehéz volt ellen­őrizni a tanfolyamokat, bizto­sítani a szükséges feltételeket, az emberek hazaszállítását, megfelelő termeket, stb. — Milyen megoldást találtak? — A megoldást a pártoktatés formáinak csökkentése jelen­tette. Az idén mindössze há­rom tanfolyamon, illetve isko­lán képezzük tovább a gyár kommunistáit és pártonkívüli dolgozóit. — Hallhatnánk valamit erről a három legjobban bevált ok­tatási formáról? — Az oktatási bizottság úgy látta, sokan vannak olyan kommunisták és pértonkívüli- ek, akik megszerezték már az előképzettséget ahhoz, hogy magasabb fokon tanulmányoz­zák a Marxizmus—Leniniz- must. Számukra szerveztük meg az egy éves középfokú politikai iskolát, amely meg­felelő előkészítést ad a Marxis­ta esti egyetem elvégzéséhez. Ezen az iskolán — amelynek felépítése, iskolai rendje ha­sonló az esti egyeteméhez — hozzászokhatnak a rendszeres tanuláshoz, a fegyelemhez, hogy ne jelentsen számukra szokatlan és nehéz helyzetet az egyetemi tanulás. — Mi segítette az oktatási bizottságot a másik forma — az ateista tanfolyam szervezé­sében? — Elsősorban annak nép­szerűsége, ami érthető, hiszen tavaly is igényes, érdekes elő­adásokat hallgattak e tanfo­lyam résztvevői. Szívesen jár­tak az előadásokra. S mivel dolgozóink nagy többsége a környező községekben lakik — ahol még erős a vallás hatása —, úgy láttuk, hasznos szere­pet tölt be az emberek világ­nézeti nevelésében ez az okta­tási forma, amely alapfokon és haladó színvonalon került az idén megszervezésre. — És a harmadik oktatási forma? — A vállalat jellegéből adó­dott. Szükségét éreztük, hogy gazdasági, műszaki, pénzügyi szakembereink újabb gazda­ságpolitikai ismeretekkel gya­rapodjanak és azokat haszno­síthassák munkájukban. így alakult ki a helyi igényeknek megfelelő legjobb három okta­tási forma, amelyet a pártbi­zottság elé terjesztettünk. — Elfogadták? — Igen. És ezzel meg Is kez­dődhetett az oktatási év gya­korlati előkészítése. Megkez­dődött a jelentkezés, amelyet a pártszervezetek gyűjtöttek össze. — Milyen volt az aktivitás? — Szépen alakult. A mar­xista egyetemet előkészítő egy­éves iskolára 29-en jelentkez­tek, ebből 22-en pártonkívü- liek. A gazdaságpolitikai tan­folyamra 27-en, dönlőrészük- ben szintén nem tagjai a párt­nak. Az ateista tanfolyamra kezdőkként 267-en, haladók­ként 87-en jelentkeztek. Vég­eredményben 410-en tanulnak, 144-en a párttagok közül, 266-an pedig pártonkívüliek. — Mivel magyarázható a párttagok ilyen kis aránya? . — Azzal, hogy a gyár kom­munistái közül mind többen értették meg a szakmai kép­zés fontosságát, igen sokan ta­nulnak egyetemen, techniku­mokban, szakmai tanfolyamo­kon, a marxista—leninista esti egyetemen, így nem jöhetnek számításba a gyárban szerve­zett pártoktatásnál. — És miként alakult a nők aránya? — örvendetesen. Főleg az ateista tanfolyamoknál, ahoi több mint 100 nőt lehet majd látni az előadásokon. De részt vesznek a gazdaságpolitikai tanfolyamon és az egyéves kö­zépiskolán is — ha nem is olyan arányban, mint az ateista tanfolyamokon. — A jelentkezés tehát simám ment?­— Nem mondhatnám. Mikor átnéztük a névsort, kiderült, hogy jónéhányan nem a kép­zettségüknek megfelelő okta­tási formát választották. A vi­tatott esetekben újból beszél­tünk a jelentkezőkkel, s vagy eltanácsoltuk őket más okta­tásra, vagy elfogadtuk érvei­ket. — A hallgatóság sorai tehát rendezettek, de van-e megfe­lelő nevelőgárda? — Az üzem legjobb propa­gandistái tartják az előadáso­kat, vezetik a szemináriumo­kat, ezenkívül központi elő­adókat is kértünk —- főleg az ateista tanfolyamokra. — Az egyéb feltételeket is sikerült biztosítani? — Igen. Minden szükséges feltétele együtt van a tanulás­nak. A könyv, a terem, az elő­adó, s megszerveztük az ellen­őrzést, megbíztuk a „tanszék- vezetőket”, tehát indulhat a pártoktatás. — Pontosabban már meg is kezdődött, igy tehát már az el­ső tapasztalatokról is érdek­lődhetünk. — Az első tapasztalat? A hallgatók lelkiismeretesen megjelentek az első előadáson, de szokatlannak és kicsit ne­héznek érzik az egyetemi elő­készítőt. Ez persze csak az el­ső „nekiijedés”. Bízunk abban, hogy az idei oktatási évben, ha kevesebb formában szer­veztük is, de tartalmasabb, hasznosabb lesz a politikai is­meretek elsajátítása — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Tóth Gábor elvtárs. K. E. Jogászkongress7Qs A Magyar fogász Szövetség október 4-től 6-ig Hévízen ren­dezi 6. kongresszusát. A kongresszus keretében többek között előadás hangzik el a magyar jogászok feladatai­ról az MSZMP VIII. kongresz- szusa határozatainak tükré­ben. A Magyar Jogász Szövet­ség szakosztályai több idősze­rű elméleti és gyakorlati kér­dés vitáját tűzik napirendre a kongresszuson. Naponta fél cukorfokot „érik* a sxőlő Húszmázsás átlag­termésre számítanak Heves megye borvidékein a szeptember elején lehullott bő csapadék kényszerítő hatá­sára a szokottnál jóival koráb­ban hozzáláttak a szürethez, és eddig mintegy másfélezer holdról került kádba a termés. A héten bekövetkezett száraz, napos idő azonban biztatja a szőlősgazdákat, hogy várjanak a szürettel. A szakemberek vé­leménye szerbit ez az időjá­rás igen kedvezően hat a bor­szőlők minőségi javulására és naponta fél fokkal is növek­szik a cukortartalom. Most csak azokon a táblákon folyik a szedés, ahol az esőzés rotha­dást idézett elő és már nem várható a temnés minőségi ja­vulása. A szüreti munkák késlelteté­se annál is inkább fontos, mert több szőlőfajta cukortartalma alig éri el a 15 fokot. Heves megyében egyébként az utóbbi évek egyik legna­gyobb mennyiségű bortermésé­re számítanak az idén és a ter­mésbecslések alapján 20 má­zsa, holdanként! átlagtermésre van kilátás. Megyeszerte, mintegy fólmillió hektoliter bornak megfelelő szőlőt kell betakarítani. Az Eger—Gyöngyösvidéki Állami Pincegazdaság minden előző évinél nagyobb mennyi­ségű bor befogadására számít, és mintegy kétszázezer hekto­liter befogadó térrel készült fel. Nagy gondot fordít a szüreti munkákra. Szakemberek jár­ják, a szövetkezeti szőlőtáblá­kat és tanácsokat adnak a szü­reti munkák legjobb elvégzé­séhez is. A traktorok százai dolgoz­nak az ős2i napsütésben. A termelőszövetkezetek szerte a megyében szántanak, vetnek hogy időben földbe kerüljön a jövő évi kenyérnek való. A Háromhónaposak a bala­toni ikrek. Julika, Béla és Csa­ba szépen fejlődnek. Égy re követelőbben sírnak, ha éhe­sek, s egyre nehezebb daj­kálni őket, ha valami bajuk van. Amikor megszülettek, a kórházban valóságos szenzá­ció volt a három gyerek, » a fáradtan mosolygó édesanya. Most már háromhónaposak a gyerekek, s minden csoda három napig tartván — szé­pen megfeledkeztek róluk, csak az édesanyjuknak ma­radt meg a gond. Vassné nem győzi körülöt­tük a munkát, tőlük a ház körüli teendőket, de még etetni sem képes egyedül. Egyrészt nagyon Igénybe vet­te a három gyerek szülése, a szoptatás, lefogyott, állandó­an fáradt, másrészt még fér­je és Erika lánya is az ö gondoskodását igényli. A jó szomszédok és rokonok fel­váltva nyitják kapuját, daj­kálják a kicsiket, mossák a rengeteg gyermekfehérnemüt, egyszóval: segítenek. Jó, hogy legalább ők mel­lette vannak, különben tel­jesen tönkremenne a szokat­lan megerőltetéstől az asz- szony. Gondolták, amikor a nagy öröm mellett a nagy gond is a nyakukba szakadt, hogy majd csak akad valaki, vagy valamilyen szerv, ame­lyik segítségükre siet. Nem mindennapi dolog az, hogy egy édesanya hármas ikrek­nek ad életet. Vártak. Sehol senki, sehol semmi. A szü­lés után még egy szál vi­rág sem. Csak csodálkoztak, csak szömyűköztek, csak a szenzációra voltak kíváncsi­ak az emberek. A Vöröske­reszt vagy a nőtanács, a vé­dőnő vagy valaki jó lett vol­na, ha odamegy az édes­anyához, s megnyugtatja, hogy gondolnak rá, nem ma­rad egyedül. Ez elmaradt. De legalább már ma len­ne valaki, aki elmegy köz­erővel az őszi betakarításon, a szántás-vetésen dolgoznak. Négy velőgép veti a búzát Nagyftigeden zá, megbeszéli vele gondjait, s megpróbál segíteni, mert nagy szüksége van rá. A fi­zikai és az anyagi segítségre egyaránt. A szomszédok ugyan ott vannak, de hát... nekik is van mit csinálniuk otthon. Egyelőre szükség len­ne valakire, aki elvégez a három kisgyerek körül, vagy a háztartásban segít, s ezt a helyi nőtanács megszervez­hetné. Még a férje sem na­gyon képes arra, hogy min­denben mellette legyen, mert Borsodnádasdon dolgozik, nehéz munkát végez, s emel­lett állandóan beteg a gyom­rára. Segítséget várnak anyagi­akban is. A községben azt mondják, „jól állnak". Igen. Szemre így is néz ki a dolog. Szép házuk, modern beren­dezésük, televíziójuk van. Igen ám, de mindezt, mint fiatal házasok és mint egy- gyerekes, takarékos emberek gyűjtötték össze. Egyik szer­zeményükbe sem lehet bele­harapni. Most van a 2200 fo­rint fizetés és a gyerekek után törvényesen járó csa­ládi segély, s erre a pénzre hatan. Mindezt mérlegelve, szin­te érthetetlen, hogy az Ózdi Szénbányászati Tröszt bor- sodnádasdi üzemegységé­ben nem jutott segély az apá­nak, az egészségügy felkéré­sünkre tett most valamit azért, hogy jó körülmények között nevelhesse az édes­anya a három gyereket, I hogy az Egri Járási Tanács is csak most kutatja a segí­tés módját. A paragrafus diktálta em­berség véget ért az ide vo­natkozó bekezdés végrehaj­tásával. De vajon elég-e ez? Hiszen most következne az emberség, amit már nem irá­nyit a törvény, csak a meg­értés és az igaz szív, a segí­teni akarás íratlan törvénye. (ádáml mintegy 120-an szüretelik a méaédes szőlőt, amelynek nagy részét exportra küldi a gazda­ság. A háztáji árut szintén a termelőszövetkezet értékesíti és így juttatja jelentős jöve­delemhez a gaizdákat. összesen tíz vagon csemegeszőlőt szállít a Dózsa Tsz exportra. Az osz­tályozás során nem megfelelő­nek minősített szőlőt kiprése­lik, amelyből már 60 hektó magas cukorfokú mustot szűr­tek le. Napi 150 mázsa paradicsomot szállít a kerekharaszti tsz A kerekharaszti Alkotmány Termelőszövetkezetben javá­ban halad a paradicsomszedés. Még mintegy 2000 mázsa érett paradicsom van kint a földe­ken és várja a betakarítást. A diákok segítségével napi 150 mázsa paradicsomot szed­nek le és szállítanak el a Hat­vani Konzervgyárba. Emellett a munka mellett kielégítően halad a talajelőké­szítés, a vetés is. A kukoricát 50 hold kivételével már letör­ték és a kukoricaföldek 60 százalékát felszántották a gé­pek. Most vetik az őszi árpát és egy-két nap múlva hozzá­látnak a búza vetéséhez is; (Pilisy) találmány s i „megvadult“ csille már csak a megszabott sebes­séggel gördülhet tovább. A fékezés a másodperc tö­redéke alatt lejátszódik ugyan, mégis olyan szelíden, fokozatosan megy végbe, hogy közben semmiféle rántás, vagy rángatás nem rongálja sem a csillét, sem a pályát; legtöbb helyen megértették a szövetkezeti tagok, hogy a késlekedés mulaszthatatlan ká­rokat okozna, ezért minden — Kirándulsz?;.: ? — e helyzet szülte köznapi szóval üdvö­zöltem K. T.-t, régi ismerősömet néhány nappal ezelőtt a Sás­tónál. — Mindennap ezt csinálom — mondja —, és jókedvűen pas- kolja oldalba elemó­zsiával tömött kézi­táskáját. — Időmilliomos le­hetsz .. i — mértem végig irigykedve. Sóhajt, de szeméből nem tűnik el a termé­szetére jellemző derű. — Hát időm van..., azaz, hogy csak időm! Tudniillik nem dol­gozom ... — Már megint?! — szaladt ki számon ön­kéntelenül. — Tudód, a tavasz- szal szabadultam. Két hónapot elengedtek. És megnyíltak a szavak zsilioiei, már kérdezni sem kellett. Jöttek gyors egymás­utánban a panaszos mozdulatok. Bárhova fordult munkát ke­resve, felvont válta­kon és ígérgetésen kí­vül nem nyújtottak egyebet. Meg akármi­lyen munkát sem akart vállalni, mert mégiscsak gimnáziumi érettségi lapul a zse­bében. Az is igaz, hogy szakmája nincs, Tönkrement élet, vagy cinizmus? A nagyfügedíek elhatároz­ták, hogy október 15-re befe­jezik a kenyérgabona vetését. Ezért már most, minden erő­vel azon fáradoznak, hogy idő­ben előkészítsék a talajt a ► búza alá. A gazdaságban eddig 1200 hold kenyérgabona került ♦ a földbe, a korai vetésű őszi ♦ árpa és takarmánykeverék pe- Jdig már zöldell. Négy vetőgép J szinte megállás nélkül dolgo- J zik reggeltől estig, de elvégez­itek már 600 holdon velőszán­♦ tást is. ♦ Az őszi szántás-vetés mel- ♦lett gondot jelent termelőszö­♦ vetkezeteinkben a betakarítás. ♦ A nagyfügediek 100 hold ku­koricát már letörtek és hozzá- j kezdtek a burgonya- és cukor­répa szedéséhez is. j Verpeléten 120-an szedik j a csemegeszőlőt ♦ . A verpeléti Dózsa Termelő- szövetkezetben az őszi mun­♦ kák között most a esemege- J szőlő szedése, a szüret jelenti ♦ a legnagyobb gondot. Naponta _______ ♦ ♦ Uj magyar ;önmagát fékezi le i ♦ ♦ Kaspari Miklós gépészmér­nök megoldása a pálya meg­♦ felélő szakaszaira olyan féke- ; ző berendezést épít be, ame­lyet maga a vágtatő csille hoz ♦ működésbe és tart üzemben ♦ mindaddig, amíg sebessége az ♦ előírt mértékre nem csökken. ♦Bárhogyan rohant is addig a «csille, a fék karmai” közül de a fizikai munkától gyenge szervezetére való tekintettel az or­vos eltiltotta. Amint mondja, ron­gyos négyezer forint miatt siklott el az élete, amiért négy hónapot rótt rá az igazságszolgáltatás. — Én Is hibás vol­tam, de inkább az asszony miatt tör­tént ... — emlékezik és szeméből most el­tűnt a szemléletét Jellemző derű. f- Ak­kor született a gyerek, pedig különben is szé­pen kerestem... Az­óta a feleségem is el­hagyott, a gyereket is magával vitte. Az asz-' szonyt nem sajnálom, csak a gyereket Egy csapásra mindent el­vesztettem, lassan már a hitem is elhagy. Be­tyár élet. i. Talán a legjobb lenne elmenni valahová, nagyon messzire. Örökké nem élhetek az anyám nya­kán. Mit tudnék neki mondani? Vigasztaló szavakat? Fölösleges, hiszen esetenként a szavak közül kicsengő szánalom emberi büszkeséget sért. Ért­hetetlen szavakat mor­mogva, magára hagy­tam gondolataival. Távolról visszanézve még láttam, amint előbbi elkeseredését levetkőzve, teljes oda­adással szemlélte a tó­parti horgászok iz­galmas mozdulatlan­ságát. A minap ismét ta­lálkoztunk. Egy főtéri pádról szemlélte lát­ható elégedettséggel az utca forgalmát, örültem a találkozás­nak, hiszen titokban tartogattam a számára valamit.: a — Van már állásod? — tértem azonnal a tárgyra. — Csupán remény.:: —válaszolt hanyag kézlegyintéssel. — A sógorom intéz vala­mit. — Őszintén örülök: Most aztán úgy in­tézd, hogy verjél gyö­keret, véglegesen! Dol­gozd be magad! ' Csodálkozva néz rám. — Gyökeret verni.ú bedolgozni?! Van en­nek valami értelme? Egy munkahelyen el- sekélyesedik, egyolda­lúvá silányodik az ember. — Furcsa nézet! Tulajdonképpen hány munkahelyen dolgoztál már eddig? — Ügy tizenöt, vagy tizenhat helyen, ha jól emlékszem. De mindig olyan helyre mentem, ahol többet kerestem. — Ha a munkahe­lyek számát tekintem, tényleg nem sekélye- sedtél el. Milyen ké­pesítést szereztél? — Hát::: SZTK- tanfolyam, bérszám­fejtés, jártam köny­velő tanfolyamra Is, de nem fejeztem be. — Nem sok ;:: — csúszott ki a számon. — De nem volt egy­hangú, unalmas az életem. Meg a pénz a fontos. Oda menni, ahol többet ígérnek. — Az ilyen út vége tipikusan a te eseted, — párolgott el a nyu­galmam. — Hát nem okultál a sorsodon? — Véletlen volt — próbál mentegetőzni. — A kis halak horog­ra akadnak, bezzeg, akik tízezreket sik­kasztanak .:: Ez az okulás. Amit számára tarto­gattam, arról meg is TEH mL äaSvi TKiiijmx feledkeztem. Talán reménytelen eset, el­veszett ember? Nem hiszem, hiszen ilyen nem létezik. Az élet számtalan döntő bizo­nyítékkal erősítette már meg az ellenkező­jét. Talán az önbiza­lom hiánya, a bizo­nyos fokú könnyelmű életszemlélet adta szájába a súlyos, ci­nikus szavakat. Embe­rekre, türelemre lenne szüksége, akik kigyó­gyítanák ebből a maga csinálta súlyos betegségből. Mert könnyelműsége ellené­re is jó munkaerőként emlegetik. De kevés lenne a mások igyekezete, ha önmaga nem igyekszik szilárd pontot nyúj­tani, életet adó talajt teremteni saját magá­ban az új embert ko­vácsoló külső segítség-' hez. i Bizony, • K. T., régi barátom, a hibát nem-' csak környezetünk­ben kell keresnünk, mert bármennyire is próbáljuk tagadni, ma­gunkban Is hurcolunk bőven e káros teher- ből. Te magad is rak- iál le belőle és tudom, hogy az emberek, a társadalom segít a.1 többi vadhajtás lenye- segetésében. j Laczik János

Next

/
Thumbnails
Contents