Heves Megyei Népújság, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-18 / 218. szám
2 NÉPÚJSÁG 1983. siepember 18., szerda Hasznos vállalkozás — nemzetközi méretekben sági Segítség Tanácsában együttműködő országokra vetítjük ki ezt a számot, akkor körülbelül egy és negyed mii- liárd koesiküométerrel számolhatunk. Ez meddő telje- sítn^ény mindegyik, ország vasútvonalain. A nemzetközi forgalomban érvényes előírásokról elmondottak közel sem adnak tej- jes képet arról a sokféle megkötöttségről, amely létezik. De úgy vélem, hogy ez a kevés is érzékelteti; az elavult előírások módosítása, vagy a régihez hasonló elveken felépülő új szabályzat kidolgozása sem elégítheti ki a KGST-ben együttműködő országok között állandóan növekvő áruforgalom követelményeit. Az együttműködés politikai alapjai eddigi gazdasági eredményei teremtették meg a feltételeit annak, hogy napirendre kerüljön a vasúti kocsipark országonkénti és nemzetközi méretekben is kedvezőbb kihasználásának megoldása. Ezt a célt szolgálja a közös kocsipark amelynek létrehozása úgy történik, hogy minden ország a közösség rendelkezésére bocsátja saját kocsipark-, iának egy részét. Ennek a résznek a nagyságát természetszerűen meghatározzák az egyes országok adottságai, lehetőségei. A közös kocsipark céljajra felajánlott vagonok tulajdonjogát természetszerűen nem érinti a megállapodás. A közösségi kocsikat minden ország felhasználhatja saját céljaira mindaddig, amíg nem tudja áruval megrakva visszaküldeni a tulajdonos or- szágnak. Ugyanis az együttműködésben részt vevő országok az általuk a közösség rendelkezésére bocsátott mennyiségnek megfelelő darabszámú idegen kocsit, használati díj fizetés nélkül, országon belüli fuvarozásra is igénybe vehetik. De felhasználhatják az egyezményben részt vevő országok közötti vasúti szállításra, sőt olyan országokkal lebonyolított nemzetközi forgalomban is amelyek nem tagjai a közös kocsiparknak. Kocsihasználati díjat csak abban az esetben kell fizetniük az egyes országoknak, ha az általuk a közösség rendelkezésére bocsátott darabszámot meghaladó meny- nyiségű vasúti kocsit vesznek igénybe. Vagyis — ahogy szak. nyelven mondják —-, ha számítási részét meghaladja az általa Igénybe vett kocsimeny- nvlség, akkor használati díjat fizet, viszont ha az említett aránynál kevesebb kocsit vesz igénybe, használati bért kap azoktól a vasutaktól, amelyek — Ismét a szaknyelv kifejezésével élve — állagtúllépésben vannak. t közös kocsipark haszná- latát biztosító előzetes megállapodások természetesen tisztáznak sok egyéb részletkérdést is. Ezekre nem térünk ki, s csupán a legfontosabbat említettük, azt, amely lehetővé teszi, hogy mind az egyes országokban, mind az egyezményben részt vevő országok összességében csökkenjék az üresen vontatott vasúti kocsik száma, lehetővé váljék a rendelkezésre állő kocsipark gazdaságosabb kihasználása. A közös összefogás lehetővé teszi, hogy mindegyik ország tulajdonképpen külön befektetés nélkül, összehangolt szervezési intézkedésekkel növelje szállítási kapacitását. A működés gyakorlata — ahogyan azt az előbbiekben vázlatosan ismertettük — természetesen megkívánja, hogy legyen valamiféle szervezet, amely irányítja az együttműködés munkáját. A legfőbb irányító szerv a tanács, amelynek munkájában minden tagország meghatalmazott képviselője vesz részt. A tanács — egyszerűsített értelmezéssel élve — az együttműködés legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik és ellátja a legfőbb felügyeletet. A tanácsnak alárendelt, de állandó jelleggel tevékenykedő szervezet az iroda, amely ellátja a közös vagonpark nyilvántartási, elszámolási, tehát adminisztratív feladatait. A felmerülő igényeknek megfelelően intézkedik az egyes országokban jelentkező kocsifölösleg —- vagy hiány ki- egyenlítéséről és így operatív tevékenységével is hozzájárul a közös cél, a rendelkezésre álló kocsipark minél gazdaságosabb kihasználásához. p1 gy cikk keretei termc- szelesen szűkek ahhoz, hogy minden vonatkozásban és teljes szélességében bemutassák az együttműködés elvi alapjait és gyakorlati formáit. A teljességre törekvés nélkül, csupán vázlatos áttekintést adtunk, de .úgy gondoljak, hogy, az elmondottak is bizonyítják: a közös vagonpark létrehozása olyan gyakorlati lépés, amelynek közvetlen gazdasági eredményei előnyösek mind az egyes részvevők, mind az ösz- szesség szempontjából. Olyan új forma ez, amely rugalmas és hatékony együttműködési lehetőségek kihasználására teremti meg a szükséges kereteket. A január elsejével megvalósuló közös vagonpark újabb területre terjeszti ki az államok közötti együttműködést, s érvényesíti a KGST legfontosabb alapelvét, hogy a szocializmus építése érdekében mind teljesebbé váljék a munka nemzetközi megszervezése. Kenner János jVTéhány hónappal ezelőtt esett szó először arról, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában együttműködő országok közös vagonparkot szerveznek, s ezzel megteremtik annak a lehetőségét. hogy a vasúti szállításban is érvényesüljön a rendelkezésre álló erők és eszközök jobb kihasználása. Hogyan teszi ezt lehetővé a közös vagonpark? — A kérdésre csak úgy lehet választ adni, ha röviden is, de áttekintjük a vasúti áruszállításnál jelenleg érvényes előírásokat, Illetve egy pillantást vetünk arra, hogy az említett előírások hogyan hatnak a gyakorlatban. A vasút köztudomásúan nemzetközi tevékenységet fejt ki mind az áruszállításban, «lind a személy-forgalomban. A fejlődés természetszerű velejárója volt annak idején a vasúti szállításban annak az igénynek a felmerülése, hogy a kocsik az országhatárokon túl is közlekedjenek. Az áru- szállításban ez az igény első pillanattól kezdve mint gazdasági tényező merült fel, mert az átrakása nemcsak költséges művelet, hanem mindenkor magában rejti a rakomány sérülésének a veszélyét is. Az áruforgalomban a gazdasági, a személy-forgalomban a kényelmi szempontok alakították ki a jelenlegi gyakorlatot, amikor naponta vasúti kocsik tömege lépi át az országhatárokat. Az utasok átszállás, a rakományok átrakás nélkül teszik meg az utat nemcsak az országok között, hanem napjainkban már földrészek között is. A Föld néhány pontján speciális komphajók egész vasúti szerelvényeket szállítanak át tergerszorosokon, vagy például a La Manche csatornán is. Az országok, illetve földrészek közötti vasúti forgalom kifejlődésével egy- időben alakultak ki azok az előírások is, amelyek elősegítik, illetve korlátozzák a kocsik nemzetközi forgalomban történő felhasználását. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában együttműködő országok kapcsolatainak másfél évtizedes fejlődésében (1949-ben alakult meg a KGST) a sokirányú kölcsönhatás egyik természetszerű következménye és velejárója az egymás közötti áru- és nyersanyag-forgalom növekedése. Már a jelenlegi — és a jövőben előreláthatólag várható —- forgalom lebonyolításának is akadályát képezik az öröklött és csalt kisebb-nagyobb mértékben módosított szabályzatok. Az érvényben lévő nemzetközi egyezmények értelmében minden országnak a tartózkodási idővel arányosan növekedő bért kell fizetnie a területén közlekedő idegen vasúti kocsikért, akkor is, ha azokat nem használja fel áruszállításra, hanem üresen küldi vissza a tulajdonos ország vasútvonalára. Ez a szabályzat egyrészt lehetővé teszi az idegen kocsik felhasználását, másrészt korlátozza a felhasználási lehetőségeket. Ezért például ha az adott pillanatban nem áll rendelkezésre olyan áru, amelyet a kocsitulajdonos országba kell szállítani, rendszerint üresen küldik vissza a vasúti kocsikat, hogy minél kevesebb legyen az érte fizetendő bérleti díj. Ha csupán a díjtételt vesz- szük figyelembe — és eltekintünk a különböző egyéb kötöttségektől. amelyeket az egyes vasutak érvényesítene k, amikor például kimondják, hogy kocsikat csak olyan áruk szállítására lehet felhasználni, amely a tulajdonos országba irányul — akkor is logikus következmény, hogy minden ország törekszik arra. minél rö- videbb ideig tartózkodjanak vonalain az idegen országok tulajdonát képező vasúti kocsik. Az előbb elmondottakból viszont következik az, hogy naponta üres vasúti kocsik százai futnak például a magyar vonalakon is. A mi viszonyaink között, ahol a távolságok viszonylag nem is nagyok, az üres futás évente körülbelül 80 millió kocsiki! o- tnéter. Ha a Kölcsönös GazdaA legfontosabb: a leszerelési Ssov.et vélemények az ENSZ 18. közgyűléséről Sugár András, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Moszkvában nagy érdeklődé» előzi meg az ENSZ-közgyűlés kedden kezdődött 18. ülésszakát, amely a részleges atomcsend-szerzodés jótékony hatása alatt kialakult enyhébb nemzetközi légkörben ül össze. Valamennyi kommentátor hangoztatja, hogy a közgyűlés első és legfontosabb problémája az általános és teljes leszerelés. A Szovjetszkaja Kosszija keddi számában Sztrelnyikov a többi között rámutat: „A világ becsületes emberei hatalmas lelkesedéssel fogadták a részleges atomkísérleti tilalomról szóló szerződés aláírását. Most azt követelik az emberek, hogy szilárdítsák meg a már elért vívmányokat és tegyenek újabb lépéseket a nukleáris háborús veszély elhárítására, a leszerelés felé. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének támogatnia kell a népeknek ezt ez óhaját és mindent meg kell tennie, hogy közelebb jussunk az általános és teljes leszerelés problémájának megoldásához’’, A közgyűlés másik fontos feladatáról szólva szovjet kommentátorok hangoztatják. hogy máig sem sikerült teljesen megvalósítani a gyarmati népek függetlenségéről szóló ENSZ-nyilatkozatot, amelyet 1960-ban Hruscsov javaslatára fogadott el a közgyűlés. A „Hruscsov-deklaráció” megvalósítása érdekében a szocialista országok ENSZ-küldött- ségei, az afrikai és ázsiai országokkal együtt e közgyűlésen is ismét síkraszállnak majd a portugál-, az angol gyarmatok, a Dél-Afrikai Köztársaság népeinek szabadság- harca mellett. A közgyűlés előtt álló egyéb kérdések közül Moszkvában érdeklődéssel és rokonszenvvei szólnak arról a brazil javaslatról is, amely Latin-Amerikát atommentes övezetté kívánja nyilvánítani. A szovjet sajtó ugyancsak támogatja a 23 ország indítványát, amely javasalta, tűazék napirendre pól-fthodésia kérdését. A legtöbb várakozást mégis ahhoz a lehetőséghez fűzik, hogy a szovjet-, az amerikal- és az angol külügyminiszter további tárgyalásokra használja fel New York-i tartózkodását az enyhülést szolgáié újabb intézkedések felkutatáSzövetségi csapatokat kérnek a birm>Rgbami négerek Egyelőre semmi eredménye nincs a birminghami templomrobbantás ügyében megkezdett nyomozásnak. A rendőrség kihallgatás céljából előállította viszont azt a két fehér csibészt, akik robogón száguldozva agyonlőttek egy kilencéves néger kisfiút./ A hat gyermek halálával végződött birminghami véres vasárnap további fejleményei közé tartozik, hogy a helybeli néger lakosság képviselői, közöttük Martin Luther King atlantai néger lelkész, a faji egyenjogúsításért küzdő mozgalom egyik vezetője, felhívással fordult Kennedy elnökhöz: szövetségi csapatokkal váltsa fel a Birminghamben állomásozó állami rendőrséget. Ez a mlli- cia, mint ismeretes, a fajvédő Wallace kormányzónak tartónk engedelmességgel. Washingtoni kormánykörök eddig nem láttak jogi alapot a beavatkozásra. Az amerikai biztosító társaságok kilátásba helyezték, hogy felmondják a birminghami néger templomokkai kötött biztosítási szerződéseket, miután várható, hogy a vasárnapi templamrobbantáshoz hasonló merényletek következnek. A vasárnapi merénylet emlékére hétfőn este tömeggyű- lés volt Birminghamben, amelyen 1200 néger vett részt. A megjelentek elhatározták, hegy tiltakozó menetet szerveznek Montgomerybe, Alabama fővárosába, követelve a négerek egyenjogúsítását, megbélyegezve a fehér fajüldözők rémtetteit. A tomeggyűlést újabb súlyos incidens zavarta meg: egy fehér suhanc belepusOrá- zott a tömegbe és egy négert megsebesített. Rendkívüli állapot a Csád Köztársaságban Kedden a Csád Köztársaságban az ország elnökének rena Hruscsov látogatása volzsszki vegpkombinát építésénél Nyikita Hruscsov meglátogatta a Volzsszkban épülő ve- gylkombinátot. Az építkezésen dolgozó munkások melegen üdvözölték az SZKP Központi Bizottságának első titkárát, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét. A szovjet kormányfő érdeklődött az építkezés menete Irént, majd a vegyipar fejlesztésének problémáiról beszélgetett az alsó-volgai gazdasági körzet és a kombinát vezetőivel, a mérnökökkel és a szakemberekkel. A kombinát megtekintése után Hruscsov a Mamajev kur- gánba ment, ahol a nagy Volgái csata emlékére monumentális emlékművet emelnek. Jevgenyij Vucsetics, a kiváló szobrász, a munkálatok irányítója adott felvilágosítást Hruscsovnak. A kormányfő melegen üdvözölte Volgográd lakosait. deletére rendkívüli állapotot hirdettek ki. Hétfőn a rendkívüli állapot kihirdetése előtt Fort Lamyban, az ország fővárosában heves tüntetések zajlottak le. A tüntetők és a kormánycsapatok közötti ösz- sze csapásokban egy ember meghalt, 15 pedig megsebesült A hatóságok elfogató parancsot adtak ki az ellenzék három vezetője ellen. Fort Lamyban egyébként hétfőn délután kijárási tilalmat léptettek életbe. Letartóztatták a kongói függetlenség egyik igaz hívét A LeopoldvtUe-i hatóságok utasítására letartóztatták André Lubaja luluabo.irgi Laoszi helyzetkép A Délkelet-Azsiában fekvő 1,9 millió lakosú Laoszi Királyság területe közel egy évtizede a laoszi reakciós és haladó erők küzdőtere. Laosznak — az 1954. évi genfi nemzete közi konferencia határozatainak megfelelően — a semlegesség politikáját kell folytatnia. Az ország reakciós erői azonban szabotálták e politika végrehajtását, s nyílt fegyveres harcot indítottak meg. A polgárháborúban a laoszi baloldali erőkkel vállvetve harcoltak a semleges irányzat csapatai a fellázadt reakciós egységek ellen. 1961-ben tűzszünet jött létre, majd 1962-ben az újabb genfi nemzetközi konferencia eredményeként a baloldali Hazafias Front a semleges irányzat és a reakciós erők képviselőit formálisan egyesítő kormány alakult, amely az ország fővárosában, Vientiane (Vjen- tyán)-ban székel. A 237 000 négyzetkilométernyi —- tehát hazánknál két és félszerte nagyobb — Laosz — felszínét a Mekong folyó völgyének kivételével járhatatlan hegyvidékek és hatalmas őserdők borítják. Az ország területének több TZTA i liü 2 I >>>14 I Is P.-Phong Saly S.*$am Neua Xí.-Xieng Khouang <fgj) D.-V> BÉL- YJETVAM 3^2 Jelmagyarázat: 1. fegyveres erők. 2. mint háromnegyed része irányzatot képvisel« A baloldali A semleges csapatok. 3. KAMBODZSA A jobboldali egységeit által ellenőrzött laoszi területek. 4. A fellá- Mdt mao-törzsek körzete. 5. A semleges övezet Laoszb&n. a három politikai irányzatot képviselő fegyveres erők ellenőrzése alatt áll. A baloldali erők az Atto- peu-, Xieng Khouang — Luang Prabang városok vonalától keletre és északra fekvő laoszi területeken helyezkednek el, míg a jobboldali reakciós katonaság a Mekong-völgyét, dőlés közép-Laosz nagyvárosait, közöttük az ország fővárosát tartja megszállva. Az Egyesült Államok polgári ruhás katonai szakértőkkel és hadianyaggal támogatja a reakciós erőket. Vang Viene közelében, a Kőedény-síkság körzetében és Phong Saly városától délre eső területeken tartózkodnak a semleges Irányzat katonai egységei. Az általuk ellenőrzött területek nagysága azonban a reakciós katonai egységek provokatív támadásai és ezt követően a baloldali erők jogos visszavágása következtében állandóan csökken. A semlegesség! politikai felszámolásra ez évben a jobboldali egységek újobb provokációs sorozatba kezdtek. Ezek közül kiemelkedik a békét és a semlegességet védő laoszi külügyminiszter meggyilkolása, a stratégiailag kulcsfontosságú Kőedény-síkság ellen végzett támadássorozat, valamint az utóbbi napokban a Vientiane! fegyveres összetűzés. tartományi kormányelnököt, akit a lakosság nagy tisztelettel vett körül. Andre Lubaja magára haragította a Leopoldville-i hatóságokat, amelyeket megbírált nyugatbarát irányvonaluk miatt, és demokratikus politika megvalósítását követelte. Megtévesztő módon elhívták Lubaját a tartományból, azzal, hogy a kongói kormány megbízottai „tanácskozni.” akarnak vele. Jelenleg egy Leopoldville-i börtönben van, azt az ostoba vádat emelték ellene, hogy visszaél a hatalommal Luluabourgban. Höxlemény Tito elnök amerikai útjáról Belgrádban hivatalos közlemény jelent meg arról, hogy Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke Goulartnak, a Brazíliai Egyesült Államok elnökének meghívására feleségével együtt hivatalos látogatást tesz Brazíliában. Tito elnök brazíliai útja után hivatalos látogatást tesz Chilében, Bolíviában és Mexikóban is. A jugoszláv elnök latinamerikai körútja után John Kennedynek, az Egyesült Államok elnökének, meghívására ellátogat Washingtonba is, ahol találkozik az Egyesült Államok elnökével, majd pedig New York-ban részt vés* az ENSZ közgyűlésén.
