Heves Megyei Népújság, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-13 / 214. szám

2 NÉPÚJSÁG 1963. szeptember 13., péntek Megszületett a és népi Az elmúlt vasárnap Ötmil­lió algériai mondott igent a népszavazáson az ország el­ső alkotmányának tervezeté­re, hiába ágáltak ellene a Svájcba vagy a kabilföld búvóhelyeire menekült rene­gátok, nem-mel csak a vá­lasztók két és fél százaléka szavazott, Algéria népe ezzel jóváhagyta az alkotmányt, s így megszületett az Algériai Demokratikus és Népi Köz­társaság. Az alkotmány elfogadása után a következő lépés a köz- társasági elnök megválasztá­sa. Szeptember 15-én erre is sor kerül, s nem kétséges, hogy Ben Bella, az eddigi miniszterelnök ugyanilyen elsöprő többséggel kerül az elnöki székbe. Ben Bella, aki másfél esz­tendeje még francia fogság­ban sínylődött, rendkívül ne­héz körülmények közepette vette kezébe a felszabadult ország kormányrúdját. A több mint hét éves háború­ban az algériai nép szörnyű véráldozatot fizetett a füg­getlenségért: több mint egy­millió algériai vesztette éle­tét. A francia gyarmatosítók a 130 éves uralom alatt Al­gériában rablógazdálkodást folytattak, a gazdaságilag el­maradott ország ipara és mezőgazdasága nemcsak 3 háborút sínylette meg, az európaiak távozásukkor igye­keztek mindent elpusztítani, lehetetlenné akarták tenni Algéria gazdasági talpraállí­tó sát. A következmény: ma Algé­riában milliószám akadnak munkanélküliek A bajokat te­tézte, hogy a függetlenné vált országban, már a sza­badság első heteiben belső hatalmi harc tört ki: a Nem­zeti Felszabadítási Front, az FLN kebelén belül koalícióra lépett arab burzsoá elemek meg akarták kaparintani a vezetést, hogy az új államot kapitalista módon épitsék fel s hogy a nincstelen fella- hok millióival szemben a földbirtokos és polgári rétegek uralmát teremtsék meg. Hó­napokba tellett, míg a föld­nélküli tömegek törekvéseit képviselő Ben Bella kiszorítot­ta a hatalam sáncai közül a Ferhat Abbas-okat, Belkasz- szem Krim-ket. Ma már Ben Bella kezében összpontosul minden hatalom, őt támogatja a hadsereg is, amelynek főpa­rancsnoka Bumedien ezredes, mindeddig Ben Bella elgondo­lásait tette a magáéivá. A miniszterelnök egy év alatt számos , a nép érdekeit szol­gáló intézkedéssel felelt meg a beléje vetett bizalomnak. Volt ugyan egy olyan lépése, amely a világ haladó közvé­leményében kínos feltűnést és visszatetszést keltett: be­tiltotta az Algériai Kommu­nista Pártot. Indokolása az volt, hogy az új Algériában csak egy párt lehet, az FLN (ezt az elfogadott alkotmány is kimondja!) hozzátette, hogy a maga politikája nem kom- munistaellenes, a kommunis­demokratikus Algéria ták hozzájárulását szívesen veszi az új Algéria felépíté­séhez! A párt tagjainak nem esett bántódásuk. Az Algériai Kommunista Párt az illegali­tásban folytatja tevékenysé­gét s a rajta esett méltányta­lanság ellenére is kész segí­teni a nagy építőmunkában. A vasárnapi népszavazás előtt az algériai kp arra szó­lította fel tagságát és a szim­patizánsok táborát, szavaz­zanak igen-nel. A párt főtit­kára hangsúlyozta: Ben Bel­la kormánya egy év alatt az államosításokkal, a mező­gazdaság szocializálása, az egészségügy fejlesztése terén tett intézkedéseivel sok jót tett a népnek. Ben Bella be­bizonyította, hogy a nem kapitalista úton indult el- s ezt leszögezi az új alkot­mány is. Külpolitikájában pedig az algériai kormány határozottan imperialista­ellenes és erőteljesen lép fel a gyarmatosítók ellen. Mind­ezek alapján az algériai kommunisták — a párt betil­tása ellenére — nem vonják meg tőle támogatásukat. Az algériai nép óriási többsége fel is sorakozott Ben Bella mögött az alkot­mányt szentesítő népszava­záson, így lesz ez a vasárna­pi elnökválasztáson is. Ben Bella az új alkotmány sze­rinti elnöki rendszerben a kormányfő funkcióját is el­látja, megválasztása után minden bizonnyal megújítja kormányát. Ennek előjele, hogy az elmúlt napokban töltötte be egy fiatal balol­dali politikussal, Butefliká- val a külügyminiszteri posz­tot, amely — mint emlékeze­tes — Khemisti meggyilkol lása következtében üresedett meg. Buteflika a világ legfiata­labb külügyminisztere: 31 esztendős. Ifjú kora ellenére harcos múlt áll mögötte, a felszabadító hadseregben az őrnagyi rangig vitte> s főleg a szaharai harcokban jeles­kedett. Eddig az ifjúsági ügyek minisztereként vett részt a kormányban, s egy­formán bebizonyította szer­vező képességét és baloldali meggyőződését. Ben Bella még egy fontos intézkedést hozott: egy kéz­ben összpontosította a pénz­ügy-, az iparügy- és a keres­kedelem irányítását és így az egész ország gazdasági életének irányítását egy ugyancsak baloldali gondol- kozású politikusra, Basir Bumazára bízta. Bumaza ne­vét ismeri a világ: egyik szenvedő hőse volt a francia gyarmatosítók kínvallatásai­nak s megkínzatásáról olvas­hattunk az emlékezetes „Üsztökös seb” c. könyvben. S aztán diadalmas hőse volt egy regényes, szökési törté­netnek: 1961. októberében cellája rácsait elfűrészelve szökött meg a jól őrzött Fres- nes-i börtönből. A fiatal algériai állam élén harcban próbált, dina­mikus, fiatal, s a népből ki­emelkedett férfiak állanak. Pálfy József ESEMÉNYEK _ __ VA RSÓ:- A lengyel fővárosban meg­kezdődött a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa (KGST) Szállítási Bizottságának tizen­harmadik plenáris ülése. STOCKHOLM: Stockholmban megnyílt az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) miniszteri tanácsának kétnapos értekez­lete. BERLIN: Ebben az évben körülbelül ‘háromezer szakmunkás ment át Ny ugat,-Németországból a Német Demokratikus Köztár­saságba. Mint az ADN hírügy­nökség jelenti, csupán augusz­tus 30-tól szeptember 5-ig há- romszáztizenkilencen kértek menedékjogot az NDK-ban. PERPIGNAN: > Csütörtökön hajnalban a Pireneusok hegycsúcsai között lezuhant egy Viking-típusú francia utasszállító repülőgép, fedélzetén négy főnyi személy­zettel és 36 angol turistával. A repülőgép, amely a London melletti Gatwick-ből szállt fel, s a dél-franciaországi Per- pignanba tartott, a rendkívüli rossz időjárás miatt, közvetle­nül a leszállás előtt elvesz­tette a kapcsolatot a repülő­térrel, p nem sokkal azután egy hegycsúcsnak ütközött. A rendőrség később közölte, hogy a gépen tartózkodó sze­mélyek közül senki sem ma­radt életben. PRÄGA : A Csehszlovák Antifasiszta Szövetség újabb dokumentu­mokat juttatott el a hanno­veri bírósághoz, amely dr. Ottó Brandfischnak, a lodzi Gestapo volt főnökének bűn­perét tárgyalja. Ezek szerint Brandfisch is szerepet játszott a lidicei és lezsáki gyerekek meggyilkolásában; Az algériai népszavazás végeredménye Mosztefai El Hadi, az algé- bér 8-i népszavazás hivatalos riai alkotmányról tartott nép- végeredményét, amely már ma- szavazás szervező bizottságának gában foglalja a külföldön élő elnöke szerdán este az algíri algériaiak szavazatait is. A vég­rádióban felolvasta a szeptem- eredmény a következő: A szavazásira jogosultak száma: 6 391 818 A szavazók száma: 5 283 974 Az érvényes szavazatok száma: 5 270 597 Az érvénytelen szavazatok száma: 13 377 Igennel szavaztak: 5 166 185 Megkezdte munkáját az Interparlamentáris Unió BELGRAD, (MTI): Csütör­tökön délelőtt Belgrádban meg­kezdődött az Interparlamentá­ris Unió 52. ülésszaka. A szeptember 20-ig tartó ér- tekezelet napirendjén a követ­kező fontosabb kérdések sze­repelnek: az ENSZ tevékeny­ségének fokozása a béke és a biztonság megőrzése érdeké­ben; atomfegyver és csökken­tett fegyverzetű övezetek lét­rehozása; a gazdasági fejlesz­tés problémái; a fajüldöző po­litika megbélyegzése; a parla­mentek szerepe a legfontosabb problémák megoldásában, stb. A plenáris ülésekkel párhuza­mosan bizottsági üléseken vi­tatják meg az egyes kérdése­ket. Ezenkívül különböző or­szágok küldöttségei külön-kü- lön is tanácskoznak majd. Az Interparlamentáris Unió tagjainak száma Algéria, Da- homev, Jordánia és Kongó fel­vételével 73-ra emelkedett. Ezeknek az országoknak felvé­telét a szerdán megtartott elő­készítő ülésen határozták el. A megnyitó ülésen — mint már jelentettük — beszédet mondott Tito, jugoszláv elnök. Tito elnök hangoztatta, hogy meg kell semmisíteni a fegyverzeteket és sürgette a földalatti atomfegyverkísérle­tek, valamint a nukleáris fegyverek gyártásának meg­szüntetését. A jugoszláv elnök végül a gyarmati rendszer utolsó ma­radványainak felszámolását követelte és kijelentette, „Vi­lágszerte egyre jobban tuda­tára ébrednek annak, hogy képtelenség erőszakot alkal­mazni a vitás kérdések rende­zésére, különösen ami a tár­sadalmi rendszerek közötti különbségeket illeti”. André de Blonay, az Inter­parlamentáris Unió svájci fő­titkára a nemzetközi helyzetről és az unió tevékenységéről előterjesztett beszámolójában azt a meggyőződését hangsú­lyozta. hogy napjainkban ked­vezőbbek a feltétetek a világ­béke biztosításához vezető úton. HONG-KONG Hong-Kong brit koronagyarmaton az utóbbi időben nem történt semmi és — íme egy külpolitikai paradoxon — ép­pen ezért került az érdeklődés homlokterébe. A Kínai Nép- köztársaságban mostanában sokat beszélnek a nemzeti felszabadító harc jelentőségéről, s ugyanakkor eddig még nem tettek lépeseket azért, hogy felszabadítsák a gyarmatot — a szabad Kína gyarmati iga alatt maradt területét. Hong-Kong—kínaiul Hsziang Kang — a Dél-kínai-tenger partján fekszik. Területe 1012 négyzetkilométer, lakói nagy részt kínaiak (2,8 millió) kisebbrészét fehérek (15 ezer). A Koulun-félszigetet, Hong-Kong szigetet, valamint az Űj Terü­leteket (New Territories) az angolok 1898-ban 99 évre „vet­ték bérije”. A terület gyarmati státusza ennél jóval régebbi keletű, hiszen az 1840—1842-i ópiumháború után került brit fennhatóság alá, s első bérleti szerződést 1860-ban kötötték. Az angolok hoditengerészeti bázist építettek ki itt, s a gyar­mat fővárosa a Távol-Kelet egyik legnagyobb kikötője. (La­kossága: 1 060 00, forgalma 31 millió tonna évente.) Jelentős kereskedelmi tranzitállomás Kína és a nyugati államok kö­zött, fejlett iparral, (textil, bőr, élelmiszer, gép, hajó, acél, cement, villamos stb.) és egyetemmel rendelkezik. A főváros maga Hong-Kong szigetén van, vele szemben a szárazföldön is egy milliós kikötőváros terebélyesedik: Kowloon. 1922-ben Hong-Kongban zajlott le a kínai proletáriátus egyik legjelentősebb sztrájkmozgalma, amely gazdasági köve­telésekkel indult, s angolellenes politikai mozgalommá vált. A három évvel később kirobbant sanghai sztrájk nyomán ismét politikai sztrájk kezdődött itt, amelyben negyedmillió munkás vett részt. A 16 hónapig tartó küzdelem erősített a kantoni nemzetközi forradalmi kormányt. A második v lágháború alatt a japánok tartották megszállva, majd ism Nagy-Britannia fennhatósága alá került. A Kínai Népköz társaság megalakulása után a reakciós ellenforradalmi e-ők menedéke, a távol-keleti imperialista kémhálózat egyik bázisa. 4 Szocialista intemacionálé határozatai Bonnban felülkerekedtek a „kemény vonal" hívet A Brentano csoport ,,megváltoztathatatlan” alaptételei Gyöngyös Gyöngyi és a kardos legények Született 1958-ban — Gyöngyösi kapások a csárdában — Hogy jön a citrom a kardra ? — Ma ismét: Gyöngyösi Szüret Nemcsak élőlények szület­nek, hanem a tárgyak és a ha­gyományok is. És a kutató szem legtöbbször akkor jut az ismeretlenség homályának legsűrűbbjéhez, amikor vala­melyik ma is elevenen élő szo­kás születését akarja kifür­készni. Így vagyunk a szüreti mulatságokkal is. Beszélhetnénk arról, hogy Noé annak idején éppen a szőlő levének köszönhette „tra­gikus” félrelépését, de említ­hetnénk Bacchust is, akinek tiszteletére éppen a dús zama- tú szőlő érésekor rendeztek or­szág-világra szóló ünnepsége­ket az ókori görögök és lati­nok. Csak úgy mellesleg: az sem érdektelen, hogy. éppen ezeknek az ünnepségeknek lett édes gyermeke a tragédia — a mai színjátszás. Ennyit tudunk a legrégibb múltról. De ki merné állítani, hogy a szüret vidámsága min­den évben megszakítás nélkül élt ünnepi külsőségek közepet­te a hosszú évszázadokon át? Hogy nálunk, magyaroknál is, az Ősi bacchanáliák színes for­gataga a szülője az, új bor megszületését köszöntő vidám szüreti felvonulásnak? Ha csak a Gyöngyösi Szüret történetét akariuk megismer­ni, könnyű a dolgunk. Egyet­len évszámot kell csak meg­jegyeznünk: 1958-at. Akkor még kettős események vonzot­ták a belföldi és külföldi ér­deklődőket Gyöngyösre: egy­felől a Mátrai Napok, amik­nek főként országos sportver­senyek adták a tartalmát és emellett, vele ikertestvérként lépett ki az életbe és a po­rondra — a szó valóságos ér­telmében — a Gyöngyösi Szü­ret, azaz: Gyöngyös Gyöngyi szép szerelme. Népi hagyomá­nyokra épülve elevenítette meg Gyöngyös város történe­tét a daljáték. És Gyöngyös Gyöngyi megszületését olyan névhez kapcsolhatjuk, mint világhírű zeneköltőnké: Ko­dály Zoltáné, ö állította össze a zenei anyagot, s külön erre az eseményre, ehhez a daljá­tékhoz. 1959-ben a daljátékot meg is tekintette. A keretjáték megalkotása Muharai Elemér, nemrég el­hunyt nagynevű néprajzkuta­tónk nevéhez fűződik. Csakugyan ünnepi esemény volt a Gyöngyösi Szüret egé­szen 1960-ig. A daljáték maga 360 szereplőt mozgatott meg: felnőtteket és fiatalokat, két­kezi munkásokat és diákokat, énekkarokat és zenekarokat — hetekig készültek az előadásra Gyöngyösön. 1961-ben aztán nem volt semmi. Egy évvel később elég sikertelenül zajlott le a szü­reti felvonulás, ami csak hal­vány mása volt a korábbiak­nak. Éppen a tavalyi sikerte­lenség váltotta ki a gondola­tot: újból fel kell eleveníteni a Gyöngyösi Szüretet, aminek ismét a város legyen a fő pat- rónusa. De ez az ünnepség ne korlátozódjék csak a dalmű bemutatására, hanem széle­sebb kereteket kapjon: legyen a különböző népi vonzású mű­vészeti csoportok szemléje is. Így született meg az együtt­működés a földművesszövet­kezetek megyei központjával. Néhány mondat erejéig ér­demes a múltba is visszanyúl­nunk a szüreti felvonulást il­letően. A felszabadulás után 1946- ban tartották meg az első szü­reti ünnepséget. Ebben még a néhány évvei azelőtti formák éltek tovább. Hiszen Gyön­gyösön emberemlékezet óta úgy volt, hogy külön rendezte meg a felvonulást az alsó­város, külön a felsőváros és külön a gazdakör. Mindig egy­mást követő vasárnapokon. A társadalmi rétegeződés okozta ezt az elkülönülési tendenciát A felsővárosban még mindig csárdaiskolaként emlegetik a IV. számú Általános Iskolát. Talán sokan nem is tudják, hogy ebben az épületben va­lamikor csakugyan csárda volt, ami a gyöngyösi kapások szüreti mulatságának színteré­ül is szolgált. Ez volt a város legszegényebb része hajdanán. Es jaj volt annak az alsóváro­si gazdalegénynek, aki elme­részkedett a kapások mulatsá­gába: a társadalmi gyökerekig viszonyuló virtus következ­tében a gazdalegény csak az orvosnál köthetett ki végül is. Még valamit: a szüreti me­netben mindig rangos helyet kap a menyasszonyi ruhába öltöztetett leány, akit két ol­dalról kivont karddal kísér két nyalka legény. A kard he­gyén citrom és mirtusz virít. A mirtusz a házasság jelképe. És a citrom? Az bizony: sava­nyú. Méghozzá a hajdanvolt földesúr számára volt a legsa- vanyűbb. Hogy miért? Valamikor a földesé mák jo­ga volt a primae noctis-hoz, az első éjszakához. Az egyik gyöngyösi kapáslegény aztán megvédte ifjú asszonyát. Így él ez a hagyomány ma is Gyöngyösön, így elevenedik meg a volt jobbágyoknak a földesúr ellen vívott harca a szüreti felvonulásban. Ennyit tudtunk elmondani röviden a Gyöngyösi Szüret történetéből. (g. molnárt BOMM (MTI): Bonnban végképp felülkere­kedtek „a kemény vonal” hí­vei — írja a Stuttgarter Zei­tung az Adenauer által a hét végére összehívott külpolitikai konferenciával kapcsolatban. A konferencia összehívását a Brentano-Krone csoport si­kerének kell tekinteni — han­goztatja a lap. Ez a csoport még Schröder külügyminisz­ter párizsi és washingtoni út­ja előtt ki akarja kényszeríte­ni a kormány külpolitikai vo­nalának szilárd lerögzítését. Von Hase államtitkár szer­dai sajtóértekezletén — mint már jelentettük — hivatalosan is ismertette a nyugatnémet külpolitika „megváltoztathatat­lan alaptételeit". Ezek a „meg- változtathatatlanoknak” minő­sített alaptételek — mint a csütörtöki kommentárok hang­súlyozzák — voltaképpen a Brentano — csoport téziseit nyilvánítják hivatalos kor­mánypolitikává, mivel eleve elutasítanak minden olyan enyhülési lépést, amely a sta­tus quo alapján áll. A Stuttgarter Zeitung rámu­tat, hogy ezek a tételek gúzsba kötik Schröder külügyminisz­tert, aki pedig „bizonyos moz­gási szabadságot szeretett vol­na biztosítani magának a kü­szöbönálló párizsi és washing­toni tárgyalásaihoz”. Több kommentátor rámutat, hogy a CDU vezetőségében ismét felülkerekedett a Bren- tano-csoport. Ez tükröződik a kereszténydemokrata sajtó­szolgálat legutóbbi cikkében is, amely éles hidegháborús hangot üt meg és azt követeli, hogy „o Nyugat ne egyezzék bele az enyhülésbe Bonn igé­nyeinek kielégítése nélkül, ha­nem gyakoroljon nyomást a Szovjetunióra”. tudott belépni a Közös Piacba. A határozat javasolja a Közös Piac és az EFTA együttműkö­dését. A görögországi helyzettel foglalkozó határozat rokonszen- véról biztosítja a görög de­mokratikus erőiket, s felhívja a görög kormányt a demokrati­kus szabadságjogok, a szabad általános választások biztosítá­sára. A kongresszus külön határo­zatokban bélyegezte meg a pa- raguayai zsarnoki kormányza­tot, valamint a spanyolországi Fra'nco-dikta túrát. AMSTERDAM, (AP-REUTER): A Szocialista Intemacionálé VIII. kongresszusa csütörtökön újabb határozatok elfogadásá­val befejezte munkáját. A határozatok egyike felhív­ta az intemacionálé tagjait, vessék latba befolyásukat, hogy kormányuk nyomást gyakorol­jon Dél-Afrikára a faji megkü­lönböztetés eltörlése érdekében, s szüntesse be a fegyverszállítá­sokat Dél-Afrikába. Egy másik elfogadott határo­zat De Gaullet hibáztatja ami­att, hogy Nagy-Britannia nem

Next

/
Thumbnails
Contents