Heves Megyei Népújság, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-13 / 214. szám
1983. szeptember 13., péntek NÉPÚJSÁG As ifjúság védelmében . . . A mozik plakátjain, vagy a pénztárak mellett ilyen feliratokat találunk: iskolások az esti előadásokat nem látogathatják! Közismert rendelkezés az is, hogy 16 éven aluliak vendéglőkben, italboltokban nem tartózkodhatnak, 18 éven aluliaknak pedig szeszes italt fogyasztaniuk tilos. Sokféle tiltó jellegű szabály- lyal, rendelettel találják szembe magukat a fiatalok. S minden ilyen szabály, rendelet az ő érdekükben lát napvilágot. Ezek betartásával, illetve betartatásával „foglalkozik” többek között az ifjúságvédelmi őrjárat. E munka tapasztalatairól beszélgettünk Sándor Andrással, a hatvani járási úttörőtitkárral, a járási ifjúsági őrjárat egyik tagjával. — Kik vesznek részt az őrjárat munkájában? — A KISZ-bizottság munkatársai, a tanács igazgatási osztályának megbizottja, a rendőrség, az ügyészség képviselője és pedagógusok. Az őrjáratnak különösen nagy segítséget nyújtottak eddig is a Bajza József Gimnázium és az I. számú általános iskola tanárai, akik „saját szakállukra” is tartottak ellenőrzéseket. Az őrjárat havonta járja be a járás községeit, s a várost. — Hol tartanak ellenőrzést? — Mozikban, szórakozóhelyeken, kultúrházakban, italkimérésekben. Hogy betartsam a sorrendet, kezdeném a mozinál. A városban tartott ellenőrzésekkor észrevettük, hogv fiatalkorúak a rendelet ellenére, esti előadásra váltottak jegyet. Kik lehetnek a hibásak? A gyerekeket elsősorban nem okolhatjuk, hanem a szülőket, akik elengedték őket, s a mozipénztárost, aki jegyet ad nekik. Amikor ilyen esetekkel találkoztunk, elvetaz Nyáron az IBUSZ-pavilon söntése is lelkiismeretfurdalás nélkül méri az italt, annak, aki kéri. Sok ipari tanulót láttunk itt, amint lelkesen fogyasztották a sört, meg a bort. — Tartanak ellenőrzéseket a járás községeiben is? — Igen. Bementünk egyszer a petőfibányai bányász kultúrotthon melletti presszóba. Ott ült egy anya gyermekével, pedig eléggé későre járt mái az idő. Gy. B.-né arra hivatkozott, hogy a buszra várnak meg arra, hogy senkinek semmi köze, mit csinál. Jegyző könyvet vettünk fel az esetről Az egyik legsötétebb hely Ecséd. A fiatalok az idősei példájára a megfelelő atmosz féra hatása, és a számukr; megfelelő ürügy alatt csépeli) egymást; vidéki bányászok ; helybeliekkel. Az ürügy leg többször: kislány!.:. Lőrinciben is hasonló volt a helyze; a kultúrházban rendezel bálra a rendelet ellenére i elmennek a fiatalok, berúgna a söntésben, s verekedne! Valamikor Horton is törtér tek hasonló „édes” esetek, ár amióta megszűnt a kultúrház ban az italmérés, minden legnagyobb rendben van, mir az erőmű kultúrházában. Av kellene elérni, hogy a kultúi házakban ne mérjenek szesze italt. Érdekes megjegyezn hogy az említett két helyen „szeszmentesség” ellenére i nagyon jól szórakozott mir. denki. — Az őrjárat után Jegyzőkönyvet készítünk, s azt te vábbítjuk a tanács illetéke- állandó bizottságának. A sű lyos esetekben figyelmeztet jük a vendéglátó egységeket, ' az illetékes szerveket. Mert „jövedelmezőséget” nem ren delheti alá senki az ifjúsá sorsának. — kátal — Mosógép a hálószobában Megyénk eletében még sohasem fordultak elő ilyen nagy szállítási feladatok. Még nem is tudtuk pótolni a téli lemaradásokat, amikor 80 mázsás átlagtermés helyett 160 mázsa paradicsom termeit holdanként, 2000 vagonnal több árut vásárolt fel a MÉK. A zöldáru fuvarozása még be sem fejeződött, de máris szedik, tehát szállítani kell a szőlőt és a cukorrépát. Kevés a szállítási eszköz, hiányosságok és mulasztások tapasztalhatóifc a fuvaroztatóknál és a szállító vállalatoknál. Mintegy 620 vagon áru romlott meg, nem jutott el a piacra és a fogyasztóhoz — mondotta a szállítási tanács tegnap délelőtti megbeszélésén Zimándi Mátyás, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Ivádi József, a megyei tanács elnökhelyettese kendőzetlen szavakkal vázolta, hogy a Gazdasági Bizottság és a szakminisztériumok rendelkezéseit több vállalat nem tartotta be. A rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket igényelt Júliusban és augusztusban 353, illetve 242 közületi gépkocsit rendelt be a közlekedési és szállítási tanács, hogy a gyorsan romló árukat elszállítsák, de a berendelt gépkocsiknak mindössze negyedrésze jelent meg. A nyújtott és a vasárnapi műszakok vontatottan, nem kellő szervezettséggel teltek el. Hatvanban például 18 gépkocsi ácsorgóit vasárnap délig, mert nem volt rakodómunkás. Az elmúlt évben 2,7 millió forrna árut fuvarozott a 4. sz. AKÖV, az idei első félévben pedig 1,6 milliót. Most újabb és még nagyobb feladatok előtt állunk. Benke István, a hatvani vasútállomás és Jakkel János, a TÜZÉP Vállalat megbízottja kijelentette, hogy Hatvanban és Gyöngyösön csak papíron van, de ténylegesen nem működik a központosított szállítás. Kevés a gépkocsi és még kevesebb a rakodómunkás. A vállalatok és a tsz-ek is fuvarozhatnak Rendelet jelent meg arról, hogy a vállalatok saját dolgozóik, illetve tagságuk részére a termelőszövetkezetek a központosított szállítású TÜZÉP- telepekről is fuvarozhatják a téli tüzelőt. De nem ismerik a A LUGASBAN megérett a l szőlő. Kövér szemek duzzad- 1 nak a tenyérnyi levelek kő- t zött. — Kóstolja meg — biztat a < háziasszony, és ügyesen lesza- \ kit egy fürtöt. í — Mint a méz — dicsérem, ( mire kislánya elmeséli, hogy ezt a tőkét még nagyapja ül- , tette a régi ház elé. Talán cső- ‘ dálkozó tekintetemet kapta el, ( mert mosolyogva magyarázza: , — A régi házat azóta elbontottuk, csak a lugast hagyta meg az édesapám. — Nem adnám tízezerért — mondta a kőműveseknek, amikor baltát fogtak a tövéhez. Így aztán az öreg szőlőtőke árnyékában felépült az új ház. Beljebb kerülünk. A verandán vesszőgamitúra, a kockakövek fényesen csillognak, szinte sajnál rájuk lépni az ember. — Margitka vikszeli minden szombaton, — meséli a háziasszony és beljebb tessékel az első szobába. A hálóban modem bútorok, és csillog itt Is minden a tisztaságtól. A szekrény mellett a sarokban egy mosógép. — Itt tartják? — kérdem, de választ nem kapok, s a háziasszony már nyitja is a másik szobába vezető ajtót. — Ezt a kombinált szobát tavaly vásárolta a férjem. Én nem ilyet akartam, de neki ez tetszett. Csak a rekamié 4000 forint. Igazán szép bútorok. A kombinált szekrény üvegjei mögött ízléses csipkék, kézimunkák. Észreveszem, közelebb lépek a szekrényhez. — Ezeket mind Margitka csinálta! — A télen goblein-munkát Is készített, a másik szobában láthatta a falon. Az ágypárnán több mint két hónapig dolgozott. KIFELÉ készülök, amikor az ajtó mögött megpillantok egy hűtőszekrényt. Csodálkozom, de Margitka mamája felvilágosít: féléve vettük. Ezt a szobát nem használjuk, itt nem történhet semmi baja. — Hol tartják nyáron a húst, az ételeket? — Olyan pincénk van, mint a jégverem, — magyaráz Margitka. — Ha édesapám bort hoz fel, először meg kell várni, hogy felmelegedjen egy cseppet, különben könnyen torokfájást kap az ember. — Nézzen szét a konyhánkban is, — hív a háziasszony. — Három éve, amikor nálunk járt, olyan felfordulásban voltunk, hogy restelkedtünk a férjemmel. Lajos ma nmer idehaza. Amióta brigádvezető rengeteg a dolga, és alig var. a család között. Lót-fut reg géltől estig az oltványok ügyében. A konyha ugyanúgy ragyog, mint a szobák. A falon ízléses minták, kockakő helyett piros betonnal öntötte ki alját a kőműves. Dicsérem a szép berendezést, észreveszem a villanytűzhelyet is. — Ért hozzá? — Én bizony nem. — És Margitka? Az asszony elkomolyodik és megbotránkozva mondja: — Nem főzünk mi ezen. A régi csikótűzhely kint van a kiskonyhában, és csak télre hozzuk be, ha már erős a hideg. Aztán szokni kell ezekhez a gépekhez is. A porszívó is megvan már harmadik éve, de elkopott már mellette három cirokseprő. Margitka olyan, mint az apja. Él-hal a rendért. Ha az apja reggel nem találja a csizmáját a helyén, éktelen patáliát csap. Akkurátus, pontos ember, valamikor csicskás volt egy főhadnagynál. RÉG ELBÚCSÚZTAM már ismerőseimtől, hazafelé tartok, amikor az úton — tudja isten hgyan — eszembe jutott a nagyanyám. Egyszer a vásáron vettek neki egy szép tulipános ládát. Még sírt is örömében, úgy telve volt a boldogságtól.- Ez a láda ott állt harminc esztendeig a szobában, de nagyanyám egyetlen szál ruhát sem tett bele soha. Nézte, csodálta, de a félvllágért nem adta volna oda a már öreg ládát. — Hol lehet már ez a láda? Ki tudja, hiszen nincsenek már tulipános ládák, meg aztán szegény nagyanyám is meghalt már régen. Elkallódott, tönkrement, hiába nem használták, de a divatjamúlt világból mintha mégis itt maradt volna még valami:.. " — szalay — tűk a jegyet, visszaváltottuk a pénztárnál és a gyereket haza- küldtük. Aztán a szórakozóhelyek A kultúrházban rendezett táncestekre nem járhatnak a gimnazisták. Szórakozási lehetőségük persze van; a tánciskola, a Jereván és a Rózsa cukrászda, ahol este nyolc óráig tartózkodhatnak, természetesen „szeszmentes” állapotban. A cukrászdákkal nincs is baj, szeszes itallal nem szolgálják ki őket. — Síi viselkedés? ... — Mindkét cukrászda any- nyira, hogy úgy mondjam: reprezentatív hely, hogy a környezet a fiatalokat szinte kényszeríti a rendes viselkedésre. Persze a „kényszer” túl erős kifejezés lenne, hiszen a gimnázium tanárai Is szigorúan vesznek mindent, s túl a szigorúságon: a diákokra jó hatással van a nevelők példája. Több baj van az úgynevezett lebujokkal. Itt van például Hatvanban a Mátra borozó. Többször láttuk, hogy fiatalkorúak boros-, vagy szódásüvegekkel megjelentek. Szüleik küldték őket „bevásárolni”, s ami még rosszabb, a késő esti órákban. A szabályzat szerint nemcsak, hogy nem lehet őket kiszolgálni, be sem léphetnek ezekbe a helyiségekbe. S mégis kiszolgálják őket! „Lebuj” a Zöldhordó Is, ahol józan embert látni szerencsét jelent. A hatvaniak „bel- sped-kocsmának” nevezik. Ide nem jönnek be a gyerekek, sem a Mártírok útjai „késdo- bálóba”. Ez egyébként az „alvilágiak” kedvenc helye. Más a helyzet a vasútállomáson lévő italkiméréssel. Aki oda megy, azt szolgálják ki. ha csak nem kistermetű! Még a fiatalkorúakat Is, mert a pénztáros úgy el van takarva, hogy nem látja, ki kér blokkot. z etika oktatása problémáikkal. Ezekről tanácskoznak majd a szeptember 18 és 21 között Pécsett rendezendő 1. országos etikai konferencián, amelyen az egyetemek és főiskolák marxizmus tanszékeinek etika-előadói, valamint a társadalomtudományi kutató intézetek képviselői vesznek részt. Meghívták az értekezletre A. F. Siskint, a nemzetközileg ismert neves szovjet filozófust, aiki előadást is tart. Megkezdődik a Az idei tanévben valamennyi pedagógusképző szakon , a jogi karon' és az orvostudományi egyetemeken megkezdik e marxista etika oktatását. Az előadók és a hallgatófi munkájának megkönnyítésére a Művelődésügyi Minisztérium hamarosan jegyzetet ad ki. A2 ebben tárgyalt főbb elméleti kérdések lényegében megegyeznek az etika tudományos kutatása alatt felvetődött elméleti amikor segítséget kell adni a szállítási feladatok sikeres megoldásához. A „maszek" és a borravaló Furcsa és tűrhetetlen esetet tettek szóvá a tegnapi tanácskozáson. Gyöngyösről 25 gépkocsi indult „maszek” fuvarba (vásározókkal, piaci árusokkal és háztáji szőlővel), de a termelőszövetkezetek és a MÉK nem kapta meg a szükséges gépkocsimennyiséget. Szigorúbb ellenőrzést és a rendelkezések l betartását sürgette a tegnapi tanácskozás minden részvevője, a minisztériumok és a helyi vállalatok kiküldöttel. Felhívták a KPM Vezérigazgatóságának figyelmét, hogy a lehetőséghez képest jobban biztosítsák a gépkocsi-javításokhoz szükséges alkatrészeket. Nem 120 gépkocsi hiányzik a megyében — mint ahogy azt a KPM állítja —, hanem legalább 200, ezért más megyéből további gépkocsi-átcsoportosításokat kell sürgetni. Rangsorolják a szállításokat A tegnapi tanácskozáson határozatot fogadtak él, hogy fontossági és sürgősségi sorrendben rangsorolják a szállításokat. Igénylik a felsőbb szervek segítségét a szállítás tárgyi feltételének javítására, de addig is nem várnak tétlenül. A fu- varoztafókat és a szállító vállalatokat rugalmas intézkedésekre hivták fél. Minden érdekéit felelősségére apelláltak. A különböző szervek megfontolt jó, irányító munkájára van szükség, hogy ne pusztuljon el a nagy munkával és költséggel megtermelt áru. hanem a szőlő, a cukorrépa, a vetőmagok, az építőanyagok és minden áru a lehető legrövidebb idő alatt rendeltetési helyére érjen. F. L. rendelkezést és eddig nem éltek a lehetőségekkel. A? AKÖV-nél alkalmazott rakodómunkások száma az elmúlt évihez képest 52 fővel csökkent. De csökkent az átlagkeresetük is. Megfelelő intézkedéseket tettek a rakodómunkások bérezésének felülvizsgálatára, de a szükséges rakodólétszám Heves megye területén nem biztosítható. Ezért megfelelő szervezéssel és toborzással alkalmi rakodókat kell foglalkoztatni. Az eddig rendelkezésre bocsátott állományon kívüli béreken felül újabb összegek Igényelhetők és állományon kívüli bért lehet kifizetni indokolt esetben, a vállalat saját dolgozóinak is, ha vagont, vagy teherkocsit rakodtak. 50 gépkocsit kapott a mezőgazdaság A közlekedési és szállítási tanács felhívta a TÜZÉP, a járási tanácsok mezőgazdasági osztálya, illetve a termelőszövetkezetek vezetőinek figyelmét, hogy különösen esős napokon jó szervezéssel gondoskodjanak a lófogatú járművek foglalkoztatásáról. A tüzelőt és az egyéb termékeket szállítsák! Ilyen módon is siettetni kell a tüzelőszállítást, de a tüzelőutalványok meghosszabbításáról is gondoskodni kell. Az utóbbi időben 50 tehergépkocsit kapott a mezőgazdaság, főként a termelőszövetkezetek. Szükséges, hogy minden járművet gyorsan levizsgáztassanak és ezek a lehető leghama- rább részt vegyenek a szállításban. A szállítási tanács és a mezőgazdasági osztályok mérjék tó a vállalatok, közü- leték és a termelőszövetkezetek gépkocsiállományát, azok szabad kapacitását. Az adott körülmények között vétkes könnyelműség lenne az „enyémhez való görcsös ragaszkodás”, a vezetők és a szállítási előadók népgazdasági szemlélettel döntsenek, Vagont, vagont ... tehergépkocsit! Gyorsabb rakodási, jobb, ésszerűbb szállítási - Fontos határozatokat hozott a Heves megyei szállítási tanács nem robbantanak már a nagyhatalmak stromciumot árasztó bombát sem a víz alatt, sem a levegőben. Elmondaná: három lépésnyire ment el mellette Fidel Castro, máskor, hogy De- mihov, Gorjajnov professzorok sikeresen' kísérleteznek az élő szív átültetésével. „Ezek az igazi hősök, megérdemlik az emberek tiszteletét” — figyelmeztetné a gyerekeket és szerényen mosolyogna. Mi élők kimondhatatlanul szerencsések vagyunk, hogy velünk együtt jártak a földön Zója Kozmogyemjanszkaja és a többiek. Nélkülük nem tisztult volna meg az út százmilliók előtt, nélkülük nem győzhetett volna az élet. Nemzedékünk sosem törlesztheti le háláját irántuk. Zója negyven esztendős! Tizennyolcat töltött ebből a földön, a többit abban éli, ami az embereknek öröm, szépség, szabadság, halhatatlanság. Talán ismeretlenül is ő ihlette Paul Eluard-t, amikor a csodálatos Liberté-t írta. „A boldog gyógyulásra, A szétfoszló veszélyre, S emléktelen reményre Felírlak én”. ö akkor már a jeltelen sírban pihent. Olyan korban élt, amikor gyávának vagy bátornak lenni végérvényesen eldöntötte az ember rangját, visszataszító becstelenségét vagy fénylő, szikrázó, kristálytiszta becsületét. Zója a hazaszeretet, a bátorság, az önfeláldozó hűség megtestesítője marad őröltre! Vadász Ferenc ' né, hogy a nép újra az iszonyat terhe alatt roskadozzék, hogy milliókét százmilliók halála kövesse. Lehet, hogy ml nem is ismernénk. Hiszen sok ezer hős él családja körében, akinek nevét nem vette szárnyára a hír, s legnagyobb dicsérete ennyi: hűen teljesítette kötelességét. De Zója Kozmogyemjanszká- ja nevét a finn tavak vidékén, Firenzében a Ponto Vecchio hídfőinél, a mongol jurták között, Drezda új negyededben Brazíliában és Sidneyben is ismerik. Testvére ő Julius Fucaiknak, Anna Franknak, Barbara Grze- síaknak, a vele.egysorsú lengyel lánynak, húga Rudolf Klugnak, a Sachsenhausenban kivégzett hamburgi tanítónak, nővére a budapesti Köztársaság téren elesett kiskaitonáknak és a fekete bőrű Esthemek, aki táblát vitt nemrég a kétiszázezeres washingtoni menetben. Nagyon szeretné a gyermekeit. S azok meghitt percekben azt mondanák neki: „Mama, mi tulajdonképpen elég keveset tudunk rólad. Miért nem beszélsz többet azokról az évekről, amiket úgy éltél át, hogy fegyver volt a kezedben?” „Majd, majd” — mondaná és legyintene. De azt csillogó szemmel újságolná, hogy amikor Moszkvában járt, látta az egyik űrhajóst, hogy végre-végre biztató eredmény született, a szovjet államférfiak kiharcolták: nyáit, üszköt vet tetőikre, rémültté torzítja dölyfös, kegyetlen képüket. 1941 decemberében a Vereja város melletti Peitríscsevóban arra készül, hogy felgyújtsa a megszálló katonaság egyik istállóját. Elfogják. Rüderer alezredes a Wermacht 197-es hadosztálya 332. gyalogezredének parancsnoka vezeti a kihallgatást. „KI küldött? Nevezd meg társaidat!” „Nem! Soha! Nem mondom! Nem, nem!” Száját petróleumlámpa lángoló kanócával égetik, hátát szíj hasítja, mellét szurony heggyel döfködik. „Nem! Soha!” A kínzás, a fagy, a szomjúság félholtra gyötri, de a kivégzéshez összeterelt szomorú gyülekezetét ereje utolsó megfeszítésével bátorságra szólítja: „Üssétek a fasisztákat, gyújtsátok fel menedéküket, pusztítsátok őket!” Rüderer befogja a fülét és toporzékolva sürgeti a hóhért: „Aber doch schneller!” Gyorsabban! Mily különös! 1923 szeptember 13-án született. Negyven éves lenne, ha elkerüli a kegyetlen halál. Talán tanítana, talán gyógyítana, talán gyárban dolgozna: lehet, hogy regényt írna, vagy élőszóval hirdetné az embereknek az igazságot. Azt mondaná: előzzük meg, kerüljük él, tegyük lehetetlenCsak víg« volna gyorsan, ha meg kell lenni, s ne érné többet ellenség keze! Parancs se kell már — megy, hogy megtegye a legutolsó lépést életében: a ládára tel, s előre, a halálba... Körülötte ellenség: német katonák. Amott a falu, egy kicsiny orosz falu népe, fagyottan, zúzmarásan... Itt van hát minden; opálszin kémény!üstök... hótól fehér utak... a hazája!... S egy kemény fasiszta- bakancs most kirúgja a deszkaládát lábai alól. Margarlte Allger Zója című verséből. (Ford.: Lányi Sarolta) Mily különös! Mindig úgy látjuk, ahogy a költők, festők; szobrászok és a képzeletünk állították elénk, sudár termetű, hős, lánglelkű tizennyolc évesnek. Még béke van. Iskolába jár. Otthon Beethoven Klärchen dalát dúdolgabja: „A kürt szava harsan, a dob pereg már. A harcosok élén a kedvesem jár...” Aztán kitört a háború. A hitlerista haramiák égetve, pusztítva özőnlik el a szovjet városokat és falvakat. A Vörös Hadsereg visszavonuló alakulatai vérrel öntöznek minden rögöt és követ: épületek, erőművek, hidak omlanak össze, százakat, ezreket kaszálnak tömegsírokba a fasiszta betolakodók. Fegyvert kér a gyenge testű lány, emberfeletti nehézségeket igénylő vállalkozásba kezd: maga közelíti meg a rablók baZója negyven esztendős
