Heves Megyei Népújság, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-06 / 208. szám
1963. szeptember 6., péntek REPOJSAO 3 A népi ellenőröli vizsgálata nyomán Mennyit ér az üzemi ebéd? Istenmezejétől — &qjyipl&ntiq,, S^z^aeliq. A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a dolgozók közétkeztetésének helyzetét. A vizsgálatnak az volt a célja, hogy megállapítsa: a közétkeztetés színvonala és fejlesztése megfelel-e a második ötéves terv követelményeinek, kielégítően szolgálja-e a dolgozók igényeit. Megállapítják, hogy fejlődik a közétkeztetés, amelyet ma már igénybe vesz a dolgozók nagy része. Az üzemi étkezések iránti érdeklődés növekszik, s ezzel úgy próbálnak lépést tartani a vállalatok, hogy gépesítik a konyhákat. Viszont elmarad a hálózatbővítés, a korszerűsítés, a rekonstrukció. Ebéd hét turnusban A megye területén több faluban, városban igénylik a közétkeztetést — azonban a lassú hálózatfejlesztés miatt még Gyöngyösön sem tudnak elegendő konyhát és éttermet nyitni, a földművesszövetkezetek elzárkózása pedig több községben akadályozza az üzemi étkeztetést. Több konyháról elszállítják az ételt, * azt azonban nem biztosítják, hogy „helyben” fel is melegítsék az ebédet. A vállalatok egy részénél a konyhákban nagy a zsúfoltság: a dolgozók csak hat-hét turnusban tudnak ebédelni. Bor, pálinka, zsúrkenyér, szemeskávé A vizsgálat során széles körű közvéleménykutatást végeztek az üzemi étkezdében felszolgált ételek mennyiségét és minőségét illetően. Megállapították, hogy a három forint harminckilenc filléres anyagnorma elavult: ezért a jelenlegi árak mellett nem lehet megfelelő mennyiségű és minőségű ételt adni. Megállapították továbbá hogy a saját konyhákat üzemeltető vállalatok konyhái elhanyagoltak, s több helyütt a nyersanyagnormákat sem határozták meg. A Domoszlói Állami Gazdaságban emiatt egy hónap alatt módot találtak arra is, hogy 118 liter bort, 8 liter pálinkát, másfél kiló szemeskávét és 8 kilogramm zsúrkenyeret számoljanak el. A Nyugat-Bükki Állami Erdő- gazdaság dolgozói utólag fizetik be az étkezés díját, amikor már kiszámították, hogy mibe került egy-egy ebéd ... Zöldség helyett konzerv A vizsgálat áruhiányt nem tapasztalt, de gyakran nagy mennyiségű befőttet, konzerv- féleségeket találtak a raktárban, s emiatt nem szereznek be friss zöldséget, gyümölcsöt, primőrárut. A Vendéglátóipari Receptkönyv („szakácskönyv”) mindenütt megtalálható, a Horli AMG konyháján mégis 10 kiló mákot és 6 kiló cukrot vételövő évi kenyerünkért... A Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési fő- igazgatósága intézkedett, hogy az idén kereken 33 000 vagonnal több szuperfoszfátot juttassanak a termelőüzemeknek, mint a múlt évben. Most a fő gond a készletek gyors kiszállítása. A vasúti szállítások meggyorsításával máris elérték, hogy szeptember első napjaiban a második félévre tervezett mennyiségnek 50 százalékát átadták a felhasználó gazdaságoknak. Ezt az arányt most szeptember 15-ig 60 százalékra akarják növelni. A folyamatos vasúti szállításokon kívül, — az idén először — megszervezték a közvetlen gépkocsikon történő, gyorsított szállítást: a peremartoni és a szolnoki szuperfoszfátgyárból máris több száz tehergépkocsi hordja a műtrágyát a gazdaságokba. A tervek szerint szeptember 1 c-re mindkét gyárat íJdsöprik” a gépkocsis szállítóbrigádok. leztek 14 kiló tésztához (március 6.), 18 kiló túrót, tizennyolc kiló tejfelt 18 kiló tésztához (január 18.), 16 kiló túrót, 16 kiló tejfelt és 4 kiló cukrot, — 17 kiló tésztához (március 27.) Egy ivópohár négy embernek A higiénia gyakran csak követelmény marad, hiszen például Parádsasváron, ahol négy embernek jut egy ivópohár, vagy az egyik gépállomáson, ahol kezet sem tudnak mosni az étkezők, nem lehet beszélni tisztaságról, higiéniáról, még akkor sem, ha az orvos-egészségügyi könyvben nem találunk olyan bejegyzéseket, amelyek kifogásolták volna ezeket az állapotokat. Az Üzemi Vendéglátóipari Vállalatról szólva megállapítja a vizsgálat, hogy hiába készített fejlesztési tervet, ezt nem hagyták jóvá. Uj éttermet nem építettek, a meglevőket sem nagyon lehet korszerűsíteni, mert azok nem a vállalat tulajdonában vannak. Gátolja a vállalat munkáját az, hogy Heves megye területén hétféle reggeli, ötféle vacsora és tizenöt (!!!) féle ebédnormával dolgozik. Ezek között vannak négy, sőt kétfillé- res eltérések is. A vállalat központjában a dolgozók szakmai képzettsége megfelelő: a hálózatban azonban a huszonkét étteremvezető közül csak hétnek, a húsz szakács közül csak négynek van megfelelő szakképzettsége. Több konyhánál nem készítenek élőre étlapot, s itt „ötletszerűen” főznek. A gyöngyös- oroszi konyhán például -z egyik nap túróstésztát, a másik nap túrós táskát készítettek, Petőfibányán egy hónap alatt huszonkétszer volt húsétel, főzelék csak ötször. Súlyesonkítás — reszelővei 426 embert kérdeztek meg a felszolgált ételek mennyiségét illetően, s 272-en találták kielégítőnek az adagokat. Arra is volt példa, hogy az ételt elszállították az építkezésre, s kiderült, hogy nem jut mindenkinek hús, — mert a „kiosztó” azt sem tudta, hányán kémek ebédet. Ez az egri színház és a pártház építésénél fordult elő, ahol az adagoló VASÄRNAP este nyólc órakor a második mozielőadás után, a kisváros egyetlen cukrászdájában ültünk. Miközben a forró krémkávét kavarhatjuk, kinyílik az ajtó és egy jól öltözött tanyasi házaspár lép be rajta. Hogy tanyasiak, azt nem is annyira ruházatukról, mint inkább félszeg mozdulataikról, valamint pirospozsgás arcukról sejtjük. Zsúfolt a helyiség, ezért egy ideig tétován nézelődnek. Aztán asztalunkhoz lépve, udvariasan megkérdezik: — Le szabad ide ülni? — Tessék — szabadítunk fel két széket táskáinktól. Körülményesen elhelyezkednék, majd a hozzájuk lépő kiszolgálónak „feladják” a megrendelést. Az asszony málnaszörpöt, az ember egy kis üveg kőbányait hozat. Így üldögélnek szótlanul egy ideig, e már ügyet sem vetünk rájuk, majd csak akkor, amikor az ember zsebkendőjével a homlokát tö- rülgetve, nevetve megszólal: — Mindennek a kalap az oka. Aíz asszony visszamosolyog: — Igaz... Ha kalap nincs, akkor most nem vagyunk itt. Fura történetet sejtünk a titokzatos párbeszéd mögött, ezért tekintetünket a szóban forgó kalapra irányítjuk, ámbár ettől még egy jottányit sem leszünk okosabbak. A kalap olyan, akár a többi, legfeljebb az látszik rajta, hogy új még, nemrégen kerülhetett ki az üzletből. Furdal bennünket nagyon a kíváncsiság, ezért az emberhez fordulva megkérdezzük: — Nem mondaná el nekünk is, hogy minek az oka az a kalap? merőkanalat is lereszelték, s 5 deci leves helyett négyet, négy deci főzelék helyett hármat mértek vele ... Ezenkívül, mint a jelentés szerzői írják: „Kivétel nélkül kifogásolnunk kellett az építkezéseknél felállított ideiglenes étkezdék tisztaságát.” A Kereskedelmi Vendéglátóipari Vállalatok üzemei gyakran nem felelnek meg a minimális egészségügyi követelményeknek sem. A mátrafúre- di Benevár Étterem előkészítőjébe becsorog az esőié, az egri Vadászkürt Étteremnél az edényeket mosatlanul teszik el, arra hivatkozva, hogy nincs hely. Legyen gazdája az üzemi konyháknak ! A népi ellenőrök részletes javaslatokat dolgoztak ki, hogy felszámolják a jelenlegi állapotokat. Javasolják, hogy akár pótberuházásokkal is, bővítsék az üzemi étkeztetés hálózatát, létesítsenek egyetlenegy szervet, amely egyedül felelős az üzemi étkeztetésért, teremtsenek rendet a nyersanyagnormák dzsungelében, gondoskodjanak az üzemi konyhák jobb kihasználásáról (ahol nem főznek vacsorát, ott készítsenek hidegtálakat.) ki. Mellettünk az országúton teherautók poroznak, szürkéssárga agyagterhükkel. Az agyag — Istenmezeje kincse; a bentonit! — A harmadik negyedévre 12 500 tonna volt az üzem eredeti terve, ezt megemelték még 1540 tonnával — mondja Hajnal Tibor üzemvezető. — S a negyedik negyedévre szóló előzetes terv is 14 520 tonna bentonit bányászását írja elő. Zsugorodik az öreg bánya Megnőtt az igény a bentonit- ra — ennek örülni kell. Am az öröm nem minden üröm nélkül való: zsugorodik a rossz- kúttetői „öreg” bánya, már nem ad annyi bentonitot, amennyire szükség lenne; az új, hangyabolyosi bánya pedig még nem képes átvenni idősebb társától a termelés stafétabotját. Feszített a terv — feszített a munka! Az öreg bányában most már csak visszafejtés folyik; s egy-egy munkahely biztosítását — a nagy nyomás miatt — kétszer-háromszor át kell építeni, míg visszafejtésre kerülhet. A feszített ütem. a munka nehéz körülményei ellenére is, =■ De mérnök úr! Hisz ebben a marhaistállóban mind gümőkórosak lettek a teheneink!! — Elnököm, nekünk csak az a fontos, hogy beleilljen a tájjellegbe!! (Endrődi István rajza) Először meglepődik a váratlan kívánságtól, aztán elneveti magát: — Hiszen elmondani elmondhatom, mert most már úgyis minden mindegy, utána vagyunk a dolgoknak. SÖRT löttyint a poharába és beszélni kezd: — Ügy nézzenek rám — mondja —, hogy nekem életemben ez a második kalapom, amely most a fejemen van, noha már néggyel haladtam meg az ötvenediket. Az elsőt még az esküvőnkre vásároltam s másikat nem is vettem, csak A KALAP most három hete. Addig az a régi kalapom volt a hétköznapi is, meg az ünneplő is. Pedig az idő már alaposan- megviselte. Színehagyott, elformátlanodott kalap vált belőle, de úgy voltam vele, hogy jó az a tanyára, mivelhogy máshová nemigen szoktam én járni. Ismerőseim már tréfásan el is neveztek „csajla kalapú Lasko- dinaik”, de én ennek ellenére hűséges maradtam a kopott holmihoz, csak abban éreztem jól magam, úgy gondoltam, ha másikkal cserélném fel, hát elfagyna a fejem. — A hűtlenség három héttel ezelőtt kezdődött. Akkor, amikor Kengyeles, a fogatosok brigádvezetője a jó munkám jutalmául kihozta a kéthetes üdülésre szóló beutaló cédulát. Nem jártam én még ilyen helyen sose, ezért vonakodtam az elutazástól. Főleg akkor na-' kacsoltam meg magam, amikor az asszony kijelentette, hogy márpedig a csajla kalapban nem mehetek el, mert ilyen szégyent nem hozhatok a termelőszövetkezetre. Elég az hozzá, hogy 25 év után ismét új kalap került a fejemre. Száz- hatvan-e vagy százhetven forintba került, erre már nem emlékszem, csak annyi bizonyos, hogy finom, puha tapintású, akár a vaj. De azért, mikor az üdülésből hazajöttem, először is a kalapot vágtam sutba és ismét a régit tettem a fejemre. Ám az asszony nem hagyott békén. Mindig zsörtölődött velem, hogy mivel most már van új kalapom, hát ne pusztítsa a szekrényben a moly, hanem hébe-hóba beruccanhatnánk a városba szórakozni egy kicsit. Ma este aztán magam álltam elő az indítványnyal. öltözzünk! — jelentettem ki. — Megyünk a moziba! Azt sem tudtam mit játszanak, de nem is nagyon érdekelt, mert csak az asszonynak akartam a kedvébe járni. De azért nem bántam meg, hogy bejöttünk, mert éppen a Háború és békét játszották, aztán mindkettőnknek nagyon tetszett, idefelé jövet el is határoztuk, hogy ezután máskor is beruccanunk a városba. Hát erre mondtuk mi, kérem, hogy mindennek ez a kalap az oka ... ELHALLGAT. Kiönti a ma- i radék sort, fizet, s elbúcsúz- * nak. Néhány perc múlva kinti felzúg egy Pannónia motor s f mi pedig az imént hallottak i felett morfondírozván így mó-j dosítjuk a kalaphistóriát: min-I dennek az a termelőszövetke- f zet az oka... j Ari Kálmán a tervezettnél olcsóbban, gazdaságosabban adta kincsét az öreg bánya. Egy tonna nyers bentonitot a megszabott 23Ü,50 forint helyett 206,43 forintért termeltek az év első hat hónapja során. Tonnánkénti megtakarításuk 24 forint; önköltségjavulásuk pedig 10 százalékos! Az új bánya: fent és lent A Hangyabolyosnál, az erdő alatt, nagy építőtelep képe bontakozik: út kanyarog a sötétló bányaszájhoz, a szélesen terített kőpályát dohogó úthenger nyomtatja; a kompresszor, s a trafóház, a műhelyépület falai már állnak és készül a tárolótér. A Bányászati Epitő Vállalat a majd félszázmilliós beruházás megvalósításával szépen halad, csak az út átadásával maradt még adós; a szeszélyes időjárás miatt csak későn kezdhettek az útépítéshez, s a munkákkal lemaradtak. Lent, a föld alatt, szeob eredményekkel is találkozha- tik az ember; augusztus 23-án elérték a bentonitmezőt, s szeptember elsejéig 74,5 tonnát el is szállítottak a teherautók. — Majd egy kilométernyi lesz a fővágat hossza — mondja Hajnal üzemvezető —, s még 62 métert kell előre haladnunk. A fővágatból nyitunk szintes főszállító-vágatot és segédsiklókat; ide a siklókba telepítjük aztán a termelő munkahelyeket. Még jövőre is csak elővájásokat végzünk nagyobbrészt, de az elővájásoK- ból már bentonitot is kell bányásznunk, 15—20 ezer tonnát. Az új bánya fővágatát tartós biztosítással építik: Zi, Z», Z3 nyitottkapuíves ácsolalok, TH-gyűrűk váltják egymást; egyes szakaszon betonidomkő- veL, és falazással biztosítanak. Az eddig kihajtott vágat 55 százalékán a tartós biztosítás beépítésével már végeztek. Csak 65-re ígérik a bányagépeket! Igaz, a transzformátorház berendezéseit már leszállították, s megérkezett Istenmezejére egy bányamozdony is, de a beépítendő bányagépek nagi részét csak 1965-re igazoltál vissza a gyártó cégek: a Dúc los Bányagépgyár, a Kábel gyár, stb. Hiányzik példáu: két sikló vontatógépe is! Mit kezdenek majd gépel nélkül? Ideiglenes megoldást keres nek, mert gépek nélkül Is bol dogulni kell. És termelni,, má- jövőre, 15—20 ezer tonna ben tonitot. Új országokat hódít a bentonit — Exporttervünket ez idei teljesítettük, sőt féléves szín ten 500 tonnával túl is szál - nyaltuk. — Milyen új országok kap nak istenmezeji bentonitot? — Az újabb igénybejelentí sek száma sok. Legutóbb a ma di bentonitőrlő üzem fordul hozzánk, küldjünk több bentc nitot, amelyet Egyiptomba s Izraelbe szállítanak majd. / napokban várjuk a miniszteri um kiküldötteit, hogy az újab igények kielégítésének lehető ségeiről közösen döntsünk. Megnőtt az igény a bentonit ra! Az istenmezejiek azonbai felemás körülmények közöt őrlődnék: az új bánya még nen termelhet, s a régi bánya termelése csökkenőben van. A megoldás nyitja csak eg\ lehet: meggyorsítani az új bánya feltárását, a termelés előkészítését; s a gyártó cégeknek pedig még az ígért határidő előtt el kell juttatniuk a szükséges bányagépeket Istenmezejére. Minél rövidebb idő alatt indulhat meg az új bánya termelése — az ország haszna annál nagyobb lesz! Pataky Dezső Idei, új cukor a hatvani raktárban A.z első négy nap 700 vagon répát dolgoztak fel — A Hatvani Cukorgyár igazgatóját keressük. — Tessék. Decsi Ferenc, igazgató beszél. — Van-e már a raktában új cukor? — Igen. Hétfő reggel 6 órakor kezdtük a cukorgyártást. Azóta rendben, minden különösebb fennakadás nélkül dolgoznak az emberek és a gépek. Kedden délután már rendes, jó minőségű cukrot gyártottunk. Üj cokrot tárolnak már a raktárban. — Honnan érkezett az első répaszállítmány és mennyit Magyar 'térkép a világ szikes talajairól A magyar talajtan a tudományos kutatás és a gyakorlati hasznosítás terén' már eddig is sok nemzetközi elismerést szerzett hazánknak. Újabb megtisztelő jele ennek az a megbízatás, amit az UNESCO- tól kapott a Magyar Tudományos Akadémia, illetve annak Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. A megbízás értelmében az intézet készíti el az első térképet a világ szódás- szikes talajairól. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez elengedhetetlen talajjavítás alapját a Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetben készülő térkép képezi majd. tudnak feldolgozni naponta? — Hajdú-Biharból és Szolnok környékéről kaptuk az első szállítmányt. Arra kevesebb csapadék hullott és hamarabb érett a répa, Heve9 megyében csak később kezdik a szedést. Az első napokban , még próbagyártás folyik, sok műszert és gépet kell ellenőrizni, szabályozni. Mintegy 170 vagon répát dolgoztunk fel naponként, de hamarosan, teljes üzemeléssel, elérjük a 234 vagonos normát. — Az új erőmű, a kazánok és szűrők jól működnek? . — Igen. Elmondhatom, az . első napok tapasztalatai azt igazolják, hogy reményeink és számításaink beválnak. — Hogyan biztosították a szükséges munkaerőt? — Első sorban úgy, hogy ahol lehetséges és a rendelkezések megengedik, női munkaerőt alkalmaztunk. Több mint 90 munkahelyre nőket állítottunk. Rakodókat, anyag- mozgatókat és egyéb férfi munkaerőt még most is felveszünk. Reméljük, mire teljes gőzzel dolgozik a gyár, sem a munkaerő, sem más hiányosság nem okoz fennakadást. Mindenesetre a kezdet jó és az első munkanapok eredményei biztatóak. Búcsúzóul további sikereket kívántunk a Hatvani Cukorgyár dolgozóinak. Helyére tettük a telefont. (F. 14
