Heves Megyei Népújság, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

2 NEPÜJSAG 1963. szeptember 1., vasárnap Hruscsov és Tito beszéde Velenjébei cseréljünk a nemzetközi hely­zetről. Örömmel állapítom meg, hogy álláspontunk a lé­nyeges nemzetközi kérdések­ben azonos. Tito elnök végül hangoz­tatta: Eredményesek voltak az utóbbi évek kölcsönös erőfe­szítései, hogy kiküszöböljük és áthidal­juk a letűnt félreértések következményeit, s mi magunk is, mint felelős emberek, a jövő felé fordul­junk. Ez nem jelenti azt, hogy már mindent megtettünk, minden feltétel megvan azon­ban arra, hogy kapcsolataink még barátibbak, még tartal­masabbak legyenek. Hruscsov kéthetes jugoszlá­viai magánlátogatása befejező szakaszához érkezett. A szov­jet kormányfő még ellátogat Zágrábba, ahol találkozik majd a Horvát Köztársaság vezetőivel. A vasárnapot Bel- jen vadászattal, a hétfőt pe­dig Belgrádban pihenései töl­ti, s kedden reggel elutazik Jugoszláviából. BLED (TASZSZ): N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke és Joszip Broz Tito, a JSZSZK elnöke, a JKSZ főtitkára feleségeik tár­saságában szombaton délelőtt sétát tettek a Bled-tónál. A szovjet kormányfő és a jugoszláv elnök később a Bledtől 35 kilométernyire egy festői völgyben elterülő Bo- hinjska tóhoz mentek, ahol megpihentek a Zlatorog turis­ta szállóban, az üdülők szívé­lyesen üdvözölték őket. A szálló igazgatóságának ké­résére N. Sz. Hruscsov, Joszip Broz Tito, valamint a két ál­lamférfi felesége bejegyezte nevét a szálloda emlékköny­vébe. Rövid pihenő után N. Sz. Hruscsov és Joszip Broz Tito visszatért Bledbe. Délután a két államférfi N. Szergejevícs Hruscsov szállá­sára, Broddoba ment. Dél-Vietnamban csak látszólagos a nyugalom SAIGON (MTI): Nyugati hír- ügynökségek hét végi jelenté­seiből elsősorban az tűnik ki, hogy a dél-vietnami főváros­ban csak látszólagos a nyuga­lom és a kulisszák mögött vál­tozatlanul igen feszült a hely­zet. Mindinkább nyilvánvaló­vá válik, hogy az amerikaiak a dél-vietnami hazafiak ellen vívott harc folytatása és foko­zása érdekében szabadulni sze­retnének az utóbbi hetek buddhista-ellenes terrorja miatt a népszerűség utolsó foszlányait is elveszített Diem családtól és — jobb híján — a hadsereg vezetőitől várják égy szilárdabb kormányzat létre­hozását. Hívei szombaton nagygyűlést rendeztek Saigonban. Jellemző, hogy a „spontánnak” szánt gyűlésre a részvevők nagy többségét katonai teherautókon szállították és maguk a rész­vevők részben a kormány- tisztviselők soraiból, részben pedig az elnök fivére, Ngo Dinh Nhu által irányított úgy­nevezett Ifjúsági szervezetek tagjai közül kerültek ki. A várt kétszázezer helyett azonban • így is csak mintegy harmincezer embert sikerült összeterelni. A kormánypárti szónokok „politikai spekulán­soknak” nevezték a buddhis- I ták vezetőit és agyba főbe di­csőítették a kormányt a válság állítólagos megoldásáért. Még aReuter és az UPI tudósítója is kénytelen azonban megje­gyezni, hogy a nagygyűlés részvevői „közömbös magatar­tást tanúsítottak”. Az UPI tu­dósítója pedig hitelt érdemlő forrásokra hivatkozva azt je­lentette, hogy a gyűlést egye­nesen Nhu parancsára szer­vezték. A Diem-kormány egy másik intézkedéssel is a helyzet nor­malizálódásának látszatát igyekezett kelteni. Ugyanis a hatóságok Saigonban visszaad­tak egy jelentős pagodát a világi buddhista szervezet ve­zetőségének Szociáldemokrata nagygyűlés Hamburgban Barátokat így nem fogadnak Kínai provokáció szovjet tengerészek ellen MOSZKVA (TASZSZ): A Vodnij Transzport című szovjet lap legutóbbi számá­ban közli Ovcsinnyikovnak, a Krasznaja Presznya szovjet ESEMENYEK _ PRÁGA: Néhány napja Csehszlová­kiában tartózkodik F. Errol an­gol kereskedelemügyi minisz­ter, aki tárgyalásokat folytat Csehszlovákia és Nagy-Britan- nia gazdasági kapcsolatainak kibővítéséről. NEW YORK: U Thant ENSZ főtitkár tá­jékozott körök közlése szerint a jövő héten terjeszti a Biz­tonsági Tanács elé a Kongói Köztársaság helyzetéről szóló jelentést. ★ Ghana terjedelmes doku­mentumot terjesztett a világ- szervezet elé a dél-rhodésiai kérdésről —, amellyel a Biz­tonsági Tanács valószínűleg a jövő hét végén foglalkozik. HAMBURG (MTI): A Német Szociáldemokrata Párt száz­éves fennállása alkalmából rendezett ünnepség-sorozat ke­retében szombaton délután Hamburgban nagygyűlést tar­tottak, amelyen részt vett Ha­rold Wilson, a Brit Munkás­párt vezetője is. Wilson to­vábbi hatékony lépéseket sür­get az enyhülés érdekében. Erich Ollenhauer, á Német Szociáldemokrata Párt SPD elnökének üdvözlő szavai után Harold Wilson beszédében ki­jelentette, hogy a moszkvai atomcsend-egyezmény fontos lépés a világbéke felé, de még további hatékony intézkedések szükségesek az atomfegyverek elterjedésének megakadályo­zása érdekében- Hangsúlyozta, hogy a Brit Munkáspárt ellenzi a Bundes­wehr atomfelfegyverzését. Ebben nem valamiféle „né­metellenes érzelem” vezeti, ha­nem az a meggondolás, hogy nem szabad túllépni a pon­tot, „amelytől már nem lenne többé visszatérés és amikor már csak illúzió lenne az igazi megegyezés Kelet és Nyugat között”. hajó másodkapitányának be­számolóját egy kínai kikötő­ben történtekről. A másodka­pitány hajója Vampua kikötő­jében vetett horgonyt. Ahhoz, hogy partra léphessenek, a szovjet tengerészeknek igen sok formalitáson kellett ke- resztülesniök. A hosszas huza­vona után is azonban csupán néhány tengerész kapott en­gedélyt arra, hogy partra szállhasson. Bár ezt követően egyes kí­nai kikötői beosztottak min­dent megtettek azért, hogy el­lenségeskedést szítsanak a kí­nai és a szovjet matrózok kö­zött, a tengerész-klubban a szovjet tengerészek igen szívé­lyes fogadtatásban részesül­tek. Az egyszerű kínai tenge­részek mindent elkövettek, hogy kifejezésre juttassák: a szovjet embereket barátaik­nak tekintik. A klubban azonban csakha­mar felbukkant néhány em­ber, aki huligán-szerű visel­kedésével a baráti légkör meg- mérgezésére törekedett. Ezek a személyek a szovjet tengeré­szek körében orosz nyelvű röp- iratokat igyekeztek terjeszteni. „Az évszázad tüntetése”, amely Washingtonban a négerek politikai és gazdasági egyenjogúságáért szállt síkra, mintegy 200 000 embert mozgatott meg. A képen: A hatalmas tömeg egy része. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Az egerbocsi „darázsfészek” terjesztett híresztelések elle­nére a pártszervezetüknél még csak felelősségre sem vonták as „üldözötteket”, így tehát még elkeseredetteb­ben kavargóit tovább a vita, az ellenségeskedés, előbb a pártszervezetnél, a tanácsnál, majd a választás után a hely­beli Szabadság Termelőszö­vetkezetben mutatkoztak ál­datlan eredményei a meg nem értésnek és a hatalmi villon­gásnak. Szecskó Kálmán apósa tele­kiabálta a tsz udvarát a zár- számadási közgyűlésre meghí­vott helyi és járási vezetőket ócsárolva, s így könyvelhették el a bocsiak az újabb egyedül­álló „rekordjukat”, hogy az ingyenélőknek, jöttmenteknek, éhenkórászoknak titulált ven­dégek és vezetők közül senki sem jelent meg a szövetkezet zárszámadó ünnepségén. A szövetkezeti tagok számá­ra is kellemetlen állapot azon­ban csak a kezdete volt a szö­vetkezetben előbukkanó „vál­tozásoknak”. Rövidesen elül­dözték az agronómust, lemon­dásra késztették a két brigád­vezetőt, akik közül a szakem­berek és falubeliek vélemé­nye szerint Felföldi Norbert járásszerte a legjobbak közé tartozott. Lemondott az ellen­őrző bizottság elnöke is, mi­után úgy érezte, lehetetlenné válik működése, és társaihoz hasonlóan, ő sem tud tovább dolgozni Barta h. Kálmán ’.sz- elnökkel, nem tud egyetérteni az ő vezetési módszereivel (amelyet Szecskóék támogat­tak). (Folytatás az I, oldalról) Tito elnök egyebek között hangoztatta, hogy a szocializ­mus napjainkban döntő erejű­vé vált, s ezzel együtt növek­szik a szocialista országok és minden szocialista és haladó erő felelőssége az országban. A szocialista rendszer előnyeit a kapitalizmussal szemben csakis anyagi eredményekkel, a dolgozó tömegek életszínvo­nalának állandó emelésével le­het bebizonyítani, nem pedig forradalmi szólamokkal. Most dolgoznak Jugoszlávia fejlődésének új távlati tervén — mondotta, majd kijelentet­te: Állandó feladat a sokolda- . lú bekapcsolódás a nemzetkö­zi munkamegosztásba. „Ezzel összefüggésben tervbe vettük gazdasági kapcsolataink sokoldalú fejiesztését a szocialista országokkal, továbbá Ázsia, Afrika és Latin- Amerika államaival és a többi országgal. Ez lehetővé teszi, a termelés nagyobb fokú szakosítását, tő­lünk pedig megköveteli a ma­gasabb termelékenységű ter­melés megszervezését. Egyet­értek vendégünkkel. Nyikita Szergejevics elvtárssal, hogy ez egy szocialista ország útja a jólét felé, a szocializmus fe­lé.” Mint legutóbbi Szovjetunió beli tartózkodásunkkor, úgy most is kihasználtuk az alkal­mat, hogy Hruscsov elvtárssal és munkatársaival véleményt WASHINGTON: Kennedy elnök, a hagyomá­nyokhoz híven, nyilatkozattal k fordult az amerikai néphez a g munka ünnepe alkalmából, ti amelyet az Egyesült Államok- C ban minden évben szeptember n elején tartanak meg. Kennedy k derűlátó képet festett az ame­rikai helyzetről, de a tények — amelyeket maga az elnök so- , rolt fel — arról tanúskodnak, hogy a kép távolról sem ked- t vező. j BUKAREST: j A Szovjet—Román Éarátj Társaság Romániában tartóz­kodó küldöttsége vidéki körút- r járól visszatért a fővárosba és s gyűlésen találkozott Bukarest i dolgozóinak képviselőivel. t WASHINGTON: í A nyugati hírügynökségek!-' jelentései szerint újabb orszá-< gok csatlakoztak a Moszkvá-S ban megkötött háromhatalmi? atomcsend-megállapodáshoz. < NEW YORK: S Az ENSZ Biztonsági Tanácsai keddre halasztotta a szavazást? az izrael—szíriai konfliktus? ügyében beterjesztett határo-S zati javaslatról. < MOSZKVA: I A szovjet parlament két ka-< marájában — a Legfelsőbb Ta-\ nács Szövetségi Tanácsénak és?i Nemzetiségi Tanácsának Kül^i ügyi - Bizottságai — szombaton A a Kreml-ben együttes ülésen?] vitatta meg az atomfegyver-5; kísérletek részleges eltiltásá-d ról szóló moszkvai szerződési ratifikálására vonatkozó ja-«' vaslatot. Í KAIRÓ: S Az A1 Gumhuriia mai szá-s mában a Nyugat-Németország-i ban tanuló arab diákok hely-? zetével foglalkozott, s meg-S állapítja: mind gyakrabban < hallunk panaszokat ipari és\ mezőgazdasági iskoláink diák-? jaitól, hogy lenézik őket Nyu-i gat-Németországban. 5 RIGA: < Rigában befejezte munkáját? a KGST szakembereinek nem-? zetközi értekezlete. Az érte-c kezleten a „radioizotóp mű-$ szergyártás” kérdéseiről ta-? nácskoztak. ­CARACAS: < Venezuelában egyre fokozó-? dik a drágaság. Az utóbbi idő-\ ben emelkedett a. ruházati? cikkek ára és emelkedtek a? közlekedési költségek is. \ HELSINKI: < Helsinkiben befejeződött a; Szovjetunió és Finnország kö-‘ zötti kereskedelmi tárgyalások: első szakasza. — Bocsra? Még Krisztust csókolni sem mennék el, — így tiltakozott a falu egykoron ; elszármazott fia, amikor tréfá­ból megemlítettem neki: szép funkcióba várják otthon. > — Az egy darázsfészek ...! ; Megmarnak mindenkit, aki a [közelükbe jut. Tőlük még a ‘jó isten is elpártol, ha így vl- Iszik tovább, — ekként toldot­ta meg véleményét, s legyin­tett, mintha rögöt dobott vol- >na kezével a falu koporsójára. [ Valóban ilyen reménytelen >lenne Egerbocs helyzete? ’ Ha nem is reménytelen, ’mindenesetre veszekedésekkel, I botrányokkal teli évék állnak »mögötte, s az egerbocsi „da­rázsfészek” manapság is oly >,.jó hírű”, hogy tisztes távolból , nézik azok is a fullánkoktól imeredező falut, akiknek vala- ? mikor nagyon szép terveik 3 voltak e kellemetlen csípések ' szelíd: tésére. i Évekre is visszanyúlhatna a 5 történet, de elegendő lesz tá­blán az is, ha csak néhány hó- 5 napnyira nyúlunk bele az Idő S tarsolyába, bizonyítékok után ? keresgélve. c Politikai ssadismus ? S Ez évben azzal vonult be -Egerbocs a „történelembe”, hogy a tanácsválasztásinál — minden más község rekordját megdöntve — a népfront je­löltjeinek jó 30 százalékát még a jelölő gyűléseken kábuktat­ták. Röpcédulák jelentek meg a faluban, amelyek Szecskó Kálmánt követelték az elnöki székbe, (akiről még többet hal­lunk a falu legújabb kori tör­ténelmét kutatva). Ugyanak­kor a „demokrácia jegyében” erélyes ellenagitáció indult a jelenlegi vezetők ellen, rémhí­rek röppentek szárnyra, ame­lyek a párttiíikár, a vb-elmök, a vb-titkár tekintélyét rom­bolták, becsületébe gázoltak, s amelyeket senki sem bizonyí­tott ... csak terjesztett. Aztán Szecskó Kálmán munkásőr és párttag létére, nem átallott odáig eljutni, hogy egy iratot szerkesszen (amelyre aztán éj­szakának idején kézjegyeket gyűjtöttek) s amelyben arról írt: „nem érvényesül a nép szabad választási joga”, továb­bá „a jelölő gyűlés kapitalista módon ment... a Vili. párt­kongresszus sárba lett tipor­va. ..” stJb., stb. A választási hadjáratba saj­nálatos módon hozzácsatlako­zott egy másik munkásőr és régi párttag; Szecskó János is. Rövidesen olyan légkör ala­kult ki a faluban, amelyben még azt is árulásnak vették Szecskóék, ha valaki köszönt a tanács vezetődnek. A falu mégis jcizanan dön­tött a választásnál, s bizalmat szavazott vezetőinek. Úgy lát­szott, helyreáll a rend a fel­zaklatott faluban. De a hosszú kivizsgálások, viták - után, amelynek eredményeként Szecskó Kálmánt és Jánost — kommunistákhoz méltatlan magatartás miatt — leszerel­ték a munkásőrségből, szerte a környéken elburjánzott a hír: „Egerbocson üldösik a kommunistákat” A látszat a híresztelők mel­lett szólt. Ugyanis Szecskó Kálmánon és Jánoson kívül Balogh F. Antal munkásőrtől is bevonták a szolgálati és va­dászfegyvert, s hasonló sorsra jutott Zámbó András is. De az „üldözöttek” mélyen hallgattak arról, miért kellett megválniuk fegyvereiktől. Hallgattak arról, hogy Szecskó Kálmánt, aki korábban vb-el- nöke volt a községnek, egy­szer már kizárták a munkás­őrségből és egy asszony tetle- ges inzultálása miatt kellett elhagynia tisztségét. S aki ké­sőbb azzal tetézte korábbi helytelen cselekedeteit, hogy megfenyegette Lantos Imre agronómust, mondván: a leg­szívesebben agyonlőné. Balogh F. Antal környezete is valósággal rettegett a fegy­verével többször fenyegetőző embertől. Felesége azért kérte a fegyver bevonását, mert at­tól félt, hogy őt és kislányát részegen lelövi, hiszen , egy esetben már úgy kellett el­dugni a pisztolyt, hogy kárt ne tegyen a családban, és ita­lozás közben többször fogta emberre a tragédiát okozható fegyvert. Szecskó János is két esetben keveredett verekedés­be, s Zámbó Andrásnál is fé­lő volt, hogy családi vitáiban „hasznosítja” majd fegyverét. S ezek után jelentette ki Szecskó Kálmán: „politikai szadizmus az, ahogy Egerbo­cson a kommunistákkal bán­nak”. S hozzá csatlakozva há- borogtak a többiek is. Balogh F. Antal keserűen „kérte”: miért nem kötnek mindjárt követ a párttagok nyakába, s miért nem szórják a Dunába az összes kommunistát ?” De mit mondanak erről a többi Egerbocson lakó kom­munistáik? Ok is üldözöttnek érzik magukat? Papp János bányamérnök, aki Egerbocson lakik, de a többi párttag is, nevetséges­nek tartotta a politikai szadiz- musról, az üldözésről szóló megállapítást, s sorolta, hogy azok a párttagok, akik meg­becsülik munkájukat, fegyve­rüket, továbbra is a munkás­őrségben szolgálnak, vadász­nak, vezető funkciókat tölte­nék be, s büntetést csak az kap, aki valamiként összeütkö­zésbe kerül a párt szervezeti szabályzatával, vagy a törvé­nyekkel. A politikai szadizmusról

Next

/
Thumbnails
Contents