Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-14 / 189. szám

1963 augusztus 14., szerda NEPCJSAG 3 Elégia a szállításról.,. Tíz- és százezrek úsznak el Veszteglő vagonok ,,HözpontosítótV* hibák hogy égetően szükséges a ko­csi, várni kell. Várni, mint az Asztalosipari Ktsz, ahol na­pok óta 70 konyhabútor garni­túra zsúfolódik a raktárban, mert nincs vagon. Az AKÖV hibájából a vasúti kocsit késve kapják meg a vállalatok, vagy pedig — sehogy. Kutyába vett ígéret í Írásban, szerződésben vál­lalta a 4-es AKÖV: hét teher­autót adnak a vasúti darab­áru-fuvarozáshoz, s a kocsik mindennap pontban hétkor rendelkezésükre állanak! Ám ezt az ígéretet szinte kutyába se veszik, a kereskedelmi fő­nökség nem győz könyörögni, veszekedni: küldjék már a ko­csikat!!! Különféle kifogásokat keresnek — literpróba, defekt, javítások, stb. — írásban adott szavuk megszegésére. Tények kellesnek? Egy egész rakással szolgálhatok... Július nyolcadikán a hét te­herautóból csak kettő jelent­kezett, de nem ám hét órakor, amint kéne. Az egyik 9 óra húszkor, a másik 10.35-kor. Másnap már megemberelték magukat, de pontosan ekkor is csak három kocsi állt elő, a többi négy várakoztatott ma­gára: negyed nyolc után, ki­lenc előtt, negyed egykor jöt­tek elő. Július 15-én megint csak ketten érkeztek pontosan; augusztus elsején viszont már egy, azt követte nagy távú ké­sésekkel öt, s a hetedik autó elveszett valahol. Augusztus 7-én megint csak nem volt ki­elégítő a helyzet. A darabáruk fuvarozása, „kihordása” legalább olyan, fontos, mint más szállítmá­nyoké. Az AKÖV magatartása enyhén szólva antihumánus is; minden kocsihoz két-két rakodót a vasút ad, s a rako­dók — mert az autókra várni kell, s mert teljesítménybére­sek, — keveset tudnak keres­ni, tétlenkedésre vannak ítélve. A% AKÖV menti magát — Kocsijaink az első félév során1, központosított helyről majd ötezer vagonnyi árut szállítottak, ami kétezerrel több, mint a borsodiak teljesít­ménye — mondotta Bodor Im­re igazgatóhelyettes. — S ugyanakkor 2700 vagonnyi árut mozgattunk azokról az állomá­sokról. ahol nincs központosí­tott szállítás. — Mivel magyarázható a rengeteg állásidő, a vagonok késedelmes kirakása? — Nem a gépkocsikon mú­lik, abból lenne elég, ha... nem kellene számolnunk a me­zőgazdasági termékek megnö­vekedett mennyiségével. Na­ponta 160—170 kocsi szállít je­lenleg a MÉK-nek, s 30 teher­autót a Hatvani Konzervgyár köti le. Súlyosbította helyzetün­ket, hogy a MÁV sem „osztott” helyesen, egyenletesen. Például húsvét kor 127 vagon futott be az egri állomásra. Egyetlen na­pon. — S várható-e javulás? — Jelenleg 25 katonai kocsi segít a szállításoknál s újabb hatvan kocsit ígértek. Ez fel­tétlenül könnyebbséget ad majd. * Elkeserítő képet kap, aki most az egri vasútállomáson a 4-es AKÖV tevékenységét vizsgálja. Akadozik az éjjeli szállítás. Ünnep előtt, szom­baton délután négykor pedig elcsendesül minden, nem hallatszik a teherautók zúgá­sa hétfő reggeli nyolcig. Ha valahol erős kézzel kell ren­det teremteni a szállítások­nál, itt feltétlenül muszáj. Mert tíz- és százezrek úsznak el! Mit szólnának az AKÖV vezetői, ha nekik kellene megtéríteni a kocsiállás-pénz egy részét? Gondolom, akkor mentő magyarázatok helyett inkább a megoldást keresnék: gyorsabban, olcsóbban szállí­tani s nem akadályozni a vasúti kocsik kihasználását. Jövőre megvalósul a KGST- országok közös vagonparkja — 100.000 vasúti kocsival — ami megnöveli a mostani kö­vetelményeket is. Hogyan tud akkor eleget tenni szállí­tási kötelezettségeinek a 4-es AKÖV, ha már most is nagy nehézségekkel küzd s nem * bír a kátyúból kievickélni? Mert tény: a 4-es AKÖV je­lenleg képtelen eleget tenni a ...központosított szállítás szabta ...igényeknek, ehhez műszaki feltételei éretlenek. Pl. nincs egy árva darujuk sem. Remélhetőleg mielőbb segítséget kapnak. Pataky Dezső Miből les* az orvosság? Külföldön is keresett cikk a magyar gyógynövény mkoL kin étéi. Gondolom, niég a leg­elvetemültebb bukott diákok sem véleked­hetnek másként, fel­téve, hogy azért buk­tak meg, mert nem tudtak semmit a szi­gorlaton. Mr. Coon ifjú korá­ban nem volt még professzor. Ennek el­lenére a legheveseb­ben ellenezte Charles Darwin tanait. Nem fogadta el a teóriát a létért váló küzdelem­ről, a faji kiválasztás­ról, az átöröklésről, stb. Főként abban ké­telkedett, hogy az em­ber a — majmoktól származott. Majmolta hát más hasonló ká­téi yű személyiségek nézeteit, s az adott témakörben Szent Ta­mást tartotta legfőbb eligazítójánák. Mit tesz azonban a véletlen: Mr. Coon idővel professzor lett. Ez azonban sokáig nem akadályozta meg abban a szokásában, hogy ellenezze Char­les Darwin tanait. Mentségére legyen mondva, ez az ellen­zékisége szakadatla­nul fejlődött és idő­vel szabályos imbecil­litássá érett. Többen, megfigyeltek hasonló jelenséget fajelméle- tes más professzorok esetében is, követke­zésképpen az érdem nem egészen a mi emberünké. Nos, Mr. Coon egy infámitus napon a jobb lábával kelt ki az ágyából, s felkiáltott: — Darwinnak van igaza! Felöltözött, s rohant a tanszékére. Felrázta mély álmukból diák­jait, s közölte velük szellemi metamorfó­zisát. Ama ifjai, akik­nek éppen „majmuk” volt az előző napi whisky-partitól, nem ellenkeztek, ök ma­guk oly majomul érezték magukat, hogy szó nélkül be­vették a majmot. Akadtak azonban el­lenkezők: — Mi ez? — kiáltoz­ták. — Azt jelenti ez, hogy mi, fehérek és a niggerek egyazon ősöktől származunk? Mr. Coon megbor­zongott. Nem, ő ilyes­mit nem állított. Ez a lehetőség halálra ré­mítette. Találékony agya azonban sebesen Nemzetközi tudományos tanácskozás — a baktériumokról Az egri vasútállomás rak­tárépülete akár egy csatatér. Nagy a sürgés-forgás, pa­rancsszavak pattognak. Mint cérnára fűzött gyöngyök, egymásba fogódzó vagonok népesítik be a síneket. S a mozdonyok éles füttyszavai újabb meg újabb, áruval telt vagonok érkezését jelzik; ilyenkor sűrűn hallatszanak az ütközők csattanásai. Kü­lönben ritkán lódul előre a kocsisor, bénán vesztegelnek a vasúti kocsik; rakodókra, teherautókra várnak, hogy megszabaduljanak terheiktől. A kocsik kirakása azonban rettentően késedelmes, ne­hézkes, lassú! A központosí­tott szállítás bevezetése kezdetben hasznosnak tűnt, s most a valóság: rosszabb, aggasztóbb a helyzet, mint akkor, mikor még a vállala­tok saját maguk gondoskod­tak áruik elszállításáról. Vaskos bűnlajstrom Vaskos könyvet lapozgatunk Káli Ottó állomásfőnök-helyet- tessel, kereskedelmi főnökkel. A könyv adatai tömör statisz­tika. Az áruval rakott vago­nok érkezését, a vagonszámot, az állásidőket jegyzik ebben s azt, mikor válnak szabaddá a kocsik. Meghökkentő és elgon­dolkoztató, mennyire képtelen vállalt feladatát ellátni a 4-es AKÖV!!! Az állásidőknél az üresen hagyott rubrikák a fe­hér hollóknál is ritkábbak. De lássuk a tényeket... Július 30-án, hajnali négy­kor vagonnyi öblös üveg fu­tott be az egri állomásra s a vagon csak augusztus elsején délután háromkor vált sza­baddá, addig kellett várakoznia az ÜVÉRT-nek a szállítmány­ra. Az AKÖV-öt terhelő kocsi­állás 51 óra! Ugyancsak e jú­lius végi napon, 30-án, délután kettőkor érkezett az Üt- és Vasútépítő Vállalatnak egy vagon azbesztcső, amit 48 órás késéssel raktak ki; s még előbb, július 27-én éjjel há­romkor is betolattak az egri állomásra egy vagon azbeszt­csövet, amelynek kirakása majd három napot, pontosab­ban 56 órát vett igénybe. A Tanácsi Építőipari Válla­lat anyaghiány miatt nem tudta teljesíteni első félévi tervét. Július 28-án délelőtt 10 órakor négy vasúti kocsi sóder, kavics érkezett részükre. Két kocsi kiürítésével 30-án hajnali kettőkor, a másik ket­tővel pedig este tízkor .végez­tek az akövösök: 56—56, illetve 60—60 órára vonták el a for­galomból a vagonokat. S egy mellbevágó eset... Jú­lius 25-én egy vastartály ér-Ü kezett az AGROKER részére.? A vagont este kilenckor állí-í tották be a sínekre, s ott ma- 5 radt — platóján a tartállyal § július 31-én reggeli kilenc « óráig. Ezért 128 óra álláspénzt^ fizetett ki a 4-es AKÖV vasútnak!!! ?j Ha csak július tíz napját néz- K zük, következő képet kapjuk a beérkező 295 vagon közüli 205 vagonért fizetett késedéi-? mi díjat a szállító cég! Vajon) változott-e valamit is a hely-i zet augusztusban? Tizenkette dikéíg 154 vagon közül 76-ots raktak ki késedelmesen, amiért) ugyancsak szép pénzt fizettek. 5 S éppen augusztus 12-én 116? nyitott és 70 fedett vagont) kényszerítettek tétlenkedő bé-i naságra az egri állomáshoz § tartozó putnoki és füzesabonyi« vasútvonal állomásain. ^ Nagy várakozások | kora ? Sok szó elhangzik a szállítás^ jó megszervezésére ösztönzőn,? de lepereg, mint a kacsa zsírost tollazatáról a víz. Mert az. apellációk hatástalanok ma-? radnak s továbbra is lassan késedelmesen halad a szállí--. tás, a vagonok „felszabadi-\ tása”. A vállalatoknak azon-? ban kocsi kell, kérik, követe-? lik. S mit mondhatna a vasút ( — ha egyszer nincs szabad va-( gon, s ami van, az is áruval megrakottan vesztegel a síné-' ken: — „Várjanak!” S hiába/ Egy valóságos, élő, aktív jenki profesz- szorról szól eme kro­kim. Mindennemű félreértések elkerülé­se céljából sietvést hangsúlyozom, hogy ritka kivételről van szó. Hja, mindenféle esetek előfordulnak, néha szinte megka- varodik tőlük az em­ber. Egy azonban egé­szen bizonyos: elkép­zelhetetlen olyan os­toba tudós — mint rit­ka kivétel —, aki éle­dének legalább a vé- gefelé ne tenne szert bizonyos értelemre. Pontosan ez történt egy philadelphiai pro­fesszorral is. Az ő 1 szíwidámító intellek­tuális fejlődése, bizis- ten, figyelmet érde­lmei. i A professzor, név 'szerint Mr. Carleton ■ Stevens Coon, egy bo- > hókás napon elhatá­rozta, hogy felhagy • maradiságával. Rá- Ijött, hogy a lét értel- )me a szakadatlan fej- !lődés, s bár az ő lété­inek túlzottan sok ér- stelme nem volt, még- ■is fejlődni akart. Az !ilyesféle jószándék tiszteletet ébreszt. működött és a követ­kező szellemes okfej­tésre inspirálta: — Nyugalom, gent­lemen, nyugalom. Mi, emberek, valóban a majmoktól szárma­zunk. Ámde annak idején különféle maj­mok ugrándoztak a különféle fákon. A négerek fekete maj­moktól származtak és fekete szikomor-fá- kon ugrándoztak. A fehér amerikaiak ősei fürge fehér majmok voltak, s ők banán- fákra telepedve, jó üzleteken törték a fejüket. Nem kétsé­ges: a fehér majmok ab ovo intelligenseb­bek voltak, mint a feketék. A fehér majmokról szóló teória megnyug­tatta a nyugtalanko- dókat, hiszen ez egy­bevágott a Ku-Klux- Klan tudományos igéivel. És a csatta­nó? Nos, Charles Dar­win sohasem állította azt, hogy az emberi­ség a majmoktól szár­mazott volna. Mr. Coon esetében azon­ban — Mr. Coonnak van igaza... ABCZ AB A ) Kedden délelőtt a Magyar •Tudományos Akadémián négy- : napos tanácskozás kezdődött, íamelyen a baktérium-genetika Jlegkorszerűbb irányait vitatják ■meg. ! A tanácskozáson 20 külföldi i— szovjet, amerikai, angol, nő­imet, lengyel, csehszlovák, ja- ■pán — tudós vesz részt, közü­lük többen úttörő kutatásokat ) végeztek. A négy nap során a 'magyar kutatók beszámolnak :a hazai kutatómunka legfonto- ) sabb eredményeiről, elsősorban Ja Genetikai Intézetben és a •Szegedi Orvostudományi Egyé­nem mikrobiológiai intézeté­ben folytatott kutatásokról. A megnyitó ülésen a Magyar Tudományos Akadémia bioló­giai tudományok osztálya ne­vében dr. Straub F. Bruno aka­démikus üdvözölte a tanácsko­zást, ezután dr. Győrffy Barna, a Magyar Tudományos Akadé­mia Genetikai Intézetének igazgatója mondott megnyitót, majd megkezdődtek a szimpo- zion előadásai. A tudományos1 megbeszélése­ken kívül a részvevők megte­kintik a Magyar Tudományos Akadémia genetikai és bioké­miai, valamint a tihanyi bioló­gia intézetét ország, Svédország, és Dánia szerepel a külföldi szállítmá­nyok névsorában. A múlt év­ben Franciaország új igényt is jelentett be. Elsőízben rendel­tek Magyarországról piros sző­lőleveleket. A GYÓGYNÖVÉNY-gyűjtés nagy jövedelmet biztosít. Csu­pán az elmúlt évben Besenyő- telken 169.000 Ft-t fizettek ki az átadott gyógynövényekért Naponta érkezik az áru a te­lepre. Nagy feladatot ró a te­lep dolgozóira, hogy az érkező árukat Füzesabonyból kell be­szállítani. Ez növeli is a költ­séget. Ezért elhatározták a SZÖVOSZ V. kongresszusán, hogy Füzesabonyban 12 millió forintos költséggel új gyógy­növény raktárt építenek. Az építkezéshez előreláthatólag a jövő évben hozzákezdenek. Az új raktár biztosítaná a jobb minőséget, csökkentené a szál­lítási költségeket és lehetőség nyílik arra, hogy 10—12 félé gyógynövény megfelelő, szak­szerű tárolásban részesüljön. Amíg a raktárban beszélge­tünk, kint az udvaron teher­autóra rakják a kamillás do­bozokat, hogy Füzesabonyban vagonokba rakva külföldre el­indítsák a magyar alföld ter­mékét. Szabó Lajos vénytermést illetően. A rak­tárvezető elmondotta, 10 va­gon nyers kamillát gyűjtöttek be. Legtöbbet Besenyőtelek, Poroszló, Komló és Pély köz­ségekből adták át. Csupán Be­senyőtelken annyit gyűjtöttek, mint a megye valamennyi más községébén. Itt a raktárban áprilistól— októberig tart a szezon, ami­kor még néha százan is dol­goznak a telepen. A padláson 130 mázsa mályvalevél szá­rad, amelyet teljes egészében a község dolgozói gyűjtöttek össze. A RAKTÁRVEZETŐ bemu­tatja a géptermet is. A mes­terséges szárítást két kazán­nal végzik. Szárítják a ka­millát, a mályvalevelet, a nyersen begyűjtött különféle gyógynövényeket. Az idén különösen jó termés ígérkezik csipkéből. A múlt évi 31 vagonos begyűjtést elő­reláthatólag túlszárnyalják. ízléses kartondobozokba pa­kolva a raktár végében várják már az elszállítást a különféle gyógynövények. A népi de­mokratikus országok mellett sokat exportálnak a nyugati államokba. A múlt évben a feldolgozott 38 vagon áruból 25-öt küldtek exportra. Főleg Nyugat-Németország, Francia­MEGYÉNKBEN Besenyőtel­ken van az egyetlen gyógynö­vény-raktár. Ide futnak össze a megyénkben és a környező hegyekben megtermett és be­gyűjtött gyógynövények. A raktár vezetője, Posta István elvtárs kalauzolt végig az emeletes tárolókban. A kör­nyező utcákban már messziről érezhető a száradó kamilla, a mályvalevél és a cickafark erős illata. A raktárban naponta 50 asszony, leány dolgozik, válogatják, csomagolják az idei termést. Ez az év jó köze­pesnek mondható a gyógynö­szedése, értékesítése, a dohány­törés és több helyen már a mák szedése is. Három terme- : lőszovetkezetet kerestünk fel : telefonon és érdeklődtünk az idénymunkák helyzetéről. t séplést, törik a dohányt, Mezőtárkányban tak minden gabonát és most a cséplőgépeken van a sor, hegy az idei gabona mielőbb mag­tárba kerüljön. A szövetkezet agronómusa arról értesített I bennünket, hogy eddig még 'nem volt géphiba és ha az idő- !árás sem változik, akkor pén- 1 'ken az utolsó szál kalászos- : \ és félmillió fori paprikából < Nem véletlenül híres a bol- : dogi paprika országszerte, mert a jó minőség mellett mennyi­ségben is itt termelik a leg­többet. A szövetkezet 330 hol­das1 öntözéses paprika-táblájá­ról folyamatosan szállítják az árut; naponta 6—7 vagonnal adnak át a felvásárló szervek­nek. A tegnapi napig kétmillió forint értékben szállítottak el paprikát és csupán ebből a zöldségféléből öt és félmillió Tegnap megkezdték a Abasi Az abasári Rákóczi Termelő­szövetkezet az idén is nagy gonddal végezte a nagyhírű csemegeszőlő gondozását és szedését. A múlt héten befe­jezték a korán érő Csabagyön­gye szedését és 35 mázsa ex­portminőségű szőlőt adtak át a felvásárlóknak. Tegnap kezd­ték meg az Irsei Olivér, Julius ból is kiveri a gép a szemet. A határt csak a gabonabetaka­rító gépek hagyták el, helyüket i szántótraktorok vették birto­kukba és eddig már mintegy 300 hold vetőszántást végeztek el. Folyamatosan szedik és ér­tékesítik a dinnyét, paprikát és a paradicsomot. Tegnap be­fejezték 30 hold mák szedését és tisztítását, a héten végeznek a dohány aljleveleinek törésé­vel és a másodvetések silózá­sával. A szövetkezetben felké­szültek már a kukorica törésé­re és a cukorrépa szedésére, szeptember elején pedig meg­kezdik az őszi takarmánykeve­rékkel a vetés munkáit. ntot értékesítenek 3 boldogiak forint bevételre számít a szö­vetkezet. A nagy területen kertészkedr gazdaság már eddig 220 ezer forint értékben szállított ká posztét, és uborkát, borsóbó és zöldbabból 100 ezer forinto: értékesítettek. A kertészet as idén összesen mintegy hatmii lió forint jövedelmet hoz c boldogi Béke Termelőszövetke­zetnek. csemegeszőlők szedéséi áron Caesar és a Szőlőskertek Ki rálynője fajták szedését. Ebbői 30 mázsát exportál a szövet­kezet. Szeptember végén, októ bér első napjaiban kezdődik az igazi szüret: 60—70 vagon sasz- lát szüretelnek, amelyet a ta­valyihoz hasonlóan exportszál Irtásra készítenek elő ... — p. ­A megye valamennyi terme­lőszövetkezetében — mint aho­gyan már hírt adtunk róla — befejezték az aratást, de mun­kát ad még a cséplés, a szán­tás, a gyümölcs- és zöldségfélék Pénteken befejezik a c szedik a mákot A mezőtárkányi Búza'kalász Termelőszövetkezet határát már egy hete elhagyták a kom­bájnok és az aratógépek, levág­Szétoítketés Csépelnek, folyik a nyári szántás, nagy eredmények a zöldség és gyümölcsértékesítésben — Három termelőszövetkezet munkás hétköznapja —

Next

/
Thumbnails
Contents