Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-11 / 187. szám

1963. augusztus IX., vasárnap Csapra vert pénztárcák Délután van, forróság, gyen­ge a szellő, alig látható vona­lakat rajzol a porba. Fizetés napja van, másképpen „apák napja”, telt ház várható nem­sokára, sorban állókkal a pénz­tár előtt. Négyet kongat az egri nagy­templom Rengeteg a légy a Kacsában 8 jelenlegi színház mellett, ahol most nyári szünet van, s mintha a színház ide költözött volna, esténkint műkedvelők játsszák a valódi részeget, má­moros barátságok szövődnek, zsivajban és cigarettafüstben, a rekedt kacagás valami ízte­len vicc poénját kíséri... Ez lesz ma este is. Most még csend van, szóda fröccsen a pohárba, a kék köpönyeges asszony bele sepri a port a ferdén bevágó napsugarakba. Az egyik asztalnál ülnek csak. Öt munkaruhás, izzadt-poros arcú ember: négy fiatal, az ötö­dik már túl az ötvenen is. Előttük korsókban sör. A leg­fiatalabb — tán 22 éves — vi­szi a szót: — Én meg rá: nincs igaza, szakikám ... — Csak úgy — szakikám? — Naná! Mert művezető? Megmondtam neki. — És ő? — Nem szólt semmit. — Az olajos képű a zsebébe nyúl. Amikor kihúzza a kezét, a markában gyűrött százasok, húszasok. — Na, még egy kört... azóta jóba vagytok? ... Az első komoly vendégek aznap a Kacsában. A Zöldhordó olyan a Zalár utcában, mint egy kis öböl a folyó mentén. Tömve van, kattog a pénz­tárgép, émelyítő pálinkaszag, s rengeteg légy. A fal melletti • polcra könyökölve, durva mar- kú, nagy, szürke szemű ember áll. Sűrű a haja, sűrű a szem­öldöke. Trágár szavakkal un­szolja társát, aki már nem akar inni. Társa egy rendkívül ala­csony emberke. — Itt van :.. ne sajnáld, nem a tiéd — néhány tízes libegve a földre hull, mint az őszi fa­levél. — Ha én aszondom, hogy ne törődj vele, akkor ne törődj vele... — Társa elmegy a pénztárhoz, de ő folytatja az előző gondolatmenetet. Legyint, s halkan dörmögi: — Ne tö­rődj vele... A kerek könyöklőasztal 'mel­lett hárman vannak. — Minek menjek haza? — kérdi az egyik. Előtte üres fél- decis poharak. A másik kettő még nem nyúlt, a második kör­höz. — Az én feleségem... — kez­di az ajtó felől álló. — Nem én!... Te hazamen­nél? — A harmadik szórakozot­tan bólogat, szeme alja piros. — Az én feleségem... — pró­bálkozik megint az ajtónál álló. — Elveszi az összes pénzt. Higgyétek el, nem innék... eh! Ráncos képű, sima, fekete hajú cigány pöcögteti a hegedű húrját. A vonó szőre madzag­gal van felerősítve. Valaki el- bődül, szívből jövő, rekedt ba­riton hangon: „Csak azért...!” — Csendet kérünk. Itt nem szabad énekelni! Az ajtó felől újra hallat­szik: — Az én feleségem ... Az ifjúságtól elvett Széchenyi Étterem egyik asztalánál hárman ülnek. Ott, ahol a presszógép előtti oszlop van. Kettő ingben, a harmadik — bár pokoli hőség van — elegánsan kiöltözve, a zakó alatt mellény, szorosra húzott nyakkendő. O viszi a hangot Saját magáról beszél a sörösüvegek fölött. — Már azóta el is váltam! Szilveszterkor vertem meg elő­ször az asszonyt. Röhögés. — Miért? — Nem adott pénzt. — Mennyit keresel? — Háromezer fixet. De in­kább többet. 1200-at pedig mindig odaadtam neki, mégis az én hibámból mondták ki a válást. — És most? — Élek. Pénz van, a haverral (együtt lakunk a szálláson) né­ha berúgunk ... A fene tud mit csinálni azzal á sok pénzzel... Nem igaz? ... Három konya­kot! Este a Szépasszonyvölgyben A Dobó Tsz borkóstolójának asztalain üres és tele üvegek. Nehezen forgó nyelvek formál­ják a „Deres már a határ” szö­vegét. A rekedt hang nyúlik- nyúlik, mint a rétes, a cigá­nyok imbolyogva játszanak, a prímás le is ül. Nagy társaság, ahány ember, annyiféleképp énekli a nótát. Nem az össz­hang a fontos most, hanem a nóta. — Még négy üveggel! — Most én következek ... — Maradj, örülj, amíg ne­kem van. A jövő héten már úgysem lesz ... azt, azt... lánykát!... Hát a „Csereboga­rat” ismeritek-e? Fölösleges kérdés. Tudnak ők minden nótát Különösen fizetés napján. A bort még nem hozzák: bent új hordót gurítanak az üres helyére. Jó tüzes bor. Huszonegynéhány forint csak. S most fizetés napja van .. - (kátai) Leszüretelték a Gárdonyi Géza 1-et Csemege- és borszőlőnek egyaránt bevált az új egri szőlőfajta Egerben a másfél évtizede folyó szőlőnemesítési kísérlete­ket újabb siker koronázta. Be­érett és leszüretelték az első termést abból az új szőlőfajtá­ból, amely a kísérleti célok sze­rint a bikavér alapanyagául szolgál majd. A minőségi vizs­gálatok szerint a Gárdonyi Gé­za 1 — ez a neve az új szőlő­fajtának — jó tulajdonságaiban valamennyi szőlőfajtát felül­múl. Magas a cukortartalma és az eddig legkorábban érő szőlő, fajtánál, a Csabagyöngyénél is 10—15 nappal korábban érik be. Az új egri szőlő négy fok­kal magasabb cukorfokot mu­tatott, mint az ugyanazon a te­rületen termelt Medoc noir és a Csabagyöngye fajták. Az idén mindössze két tőke hozott termést, de a kísérletek szélesebb méretű folytatására már 80 tőkét telepítettek, amelyről a jövő évben termést várnak. Az eddigi tapasztalatok ösz- szevetéséből a szakemberek megállapították, hogy a Gár­donyi Géza 1, amely kiváló zamattal és színanyaggal is rendelkezik, étkezési és bor­szőlőnek egyaránt kiválóan bevált. öt év alatt tizenötezer babakocsit készítettek az egri „gyárban" Egerben, Budapesten, Szé­kesfehérvárott, Szegeden, Nyíregyházán, vagy az ország bármelyik városában, közsé­gében tolják a babakocsit, benne önfeledten nevet, vagy sírásra görbül a kis csecsemő szája. A kocsi alján felirat hitdeti: „Készítette az Egri Vas- és Fémipari Ktsz baba­kocsikészítő részlege 4 típusban havonta 300 babakocsi Az egri Bródy Sándor utcá­ban, kis, alacsony épületben húzódik meg a „babakocsi­gyár”. Hogy itt havonta há­romszáz babakocsit készítenek, arról csak az üresen érkező, s fehér babakocsikkal megrakok tan távozó teherautók, lovas kocsik árulkodnak. Négyféle változatban készítenek itt ba­bakocsit. Gyártják az 1480 és 1600 forintért vásárolható mélykocsikat, az 1540 forintos ikerkocsit, két gyerek részére, és a 800 forintért kapható sportváltozatokat. Az üzem 1958 óta dolgozik,, eddig közel tizenötezer baba­kocsit készítettek. A Fővárosi Sportszer Nagykereskedelmi Vállalat a megrendelő, ők szállítják aztán az Egerben készített kocsikat az ország minden tájára. Az üzem ka­pacitása havonta háromszáz darab, de jelenleg csak két­száz készül harminc nap alatt. Még az elmúlt évben tizenöt­ezer babakocsit hoztak be Csehszlovákiából, és ez a ma­gyar kocsiknak nagy konkur- renciát jelent. 78 alkatrészből készül egy kocsi Az üzem a kerekeken és a gumin kívül mindent maga állít elő. Egy kocsi összeszere­lése három fő munkafolyama­tot igényel. Asztalos, kárpitos és szerelő betanított munká­sok dolgoznak a kocsikon, amíg végül belefeküdhet a kisbaba. Az egyszerűnek tűnő „csecsemő-autót” 78 alkat­részből állítják össze. Az országban az egrin kívül még öt szövetkezeti babakocsi­készítő műhely dolgozik. Az egriek jó munkáját dicséri, hogy a „babakocsi-piacon” a debreceni és az egri „jármű­vek” a legkeresettebbek. , A műhelynek huszonegy dolgozója van, az egész szö­vetkezetnek százhuszonhét. A szövetkezet ez évi terve 11 millió forint, s ebből egyedül a babakocsit készítő részleg ötmilliót teljesít. — 1.1. — Szicíliai pillanatkép A Népújság és az Állami Biztosító Hetenként kétszer, vasarnap es csütörtökön közöljük a pályázat kérdéseit. Egy-egy alkalommal négy kérdést teszünk fel, mellettük három választ közlünk Pályázóink­nak kell kitalálniuk, melyik a helyes válasz. A megfelelő­nek tartott választ alá kell húzni. A pályázat 9 fordulós: egy-egy fordulóban nyolc kér­dés szerepel. Aki a rejtvénypályázat ideje alatt betenkén teljes találatot ér el. részt vesz a hetenkénti jutalomsorso láson is, amelyen tiz darab 50 forint értékű könyvet sorsolunl ki és küldünk postán a nyertesek részére. A nyertesek névso rát hetenként közöljük a Népújságban. A beérkezett válaszok után ugyancsak hetenként közöl Jük a helyes megfejtések szövegét. Egy személy csak eg: szelvénnyel pályázhat. Akik július 14-töl szeptember 12-lg rendszeresen bekül dik a szelvényeket és legalább nyolc héten keresztül a leg több találatot érik el. részt vesznek a főnyereményei sorsolásán. A főnyeremények bővültek: I. díj: 1 külföldi út a Szovjetunióba (8 napos). II. díj: 1 vllágvevő rádió, III. díj: 1 fényképezőgép, IV. díj: 30 kötetes könyvtár, V. díj: 1 kerékpár. . VI. díj: 1 15 köves karóra. VII. díj: 2 darab modern éjjelilámpa. VIII. díj: 1 darab fonott termosz korsó. • IX—XII. díj: 200 forintos vásárlási utalvány <4 darab). A heti nyolc kérdés megfejtése az újságból kivágott k= szelvényen egyszerre küldendő be a Népújság Lapkiaí Vállalat címére, Eger, Bajcsy-Zsilinszky utca 1. szám. A borítékra kérjük ráírni: REJTVENYPÄLYAZAT. Az V. forduló 9—10-es szelvényei együtt küldendők be augus tus 22-ig. A később érkező megfejtéseket nem vesszük figyelemé 5. forduló Beküldendő: augusztus 22-ig 9. szelvény Kérdések: Válaszok: Állat, vagy növény a valódi szivacs? Állat, többsejtű Állat, egysejtű Növény­fajta Egy négyzetkilométerre hány lakos jutott Magyarországon I960-ban? 10? fő in te 125 fő Hány forint a biztosítási díj épület- és háztartási biztosí­tásnál, ha a lakóépület há­romszobás 1Ó0.— Ft 120.— Ft ISO.— Ft Milyen biztosítást népszerűsí­tenek a Magyar Posta által megjelentetett biztosítási tár­gyú bélyegek? Életbiz­tosítást? Baleset­biz­tosítást? Tűzbiz­tosítást? A megfelelőnek tartott választ kérjük aláhúzni. A pályázó neve: Pontos címe: ( (Kérjük olvashatóan kitölteni)j Villabate békés, csendes szicíliai város. A csendet nem­rég hatalmas robbanás zavarta meg: s a maffia után nyo­mozó rendőrök gépkocsija — hét rendőrrel együtt — a leve­gőbe repült. A merényletet a tartományi méretekre duzzadt bűnszövetkezet követte el, s most — ki tudja, hányadszor? — megkezdődött a döntő hadjárat a banditák ellen. Közöljük a harmadik forduló könyvnyerteseinek névsorát (az 50.— Ft-os könyveket postán küldjük ki): Bódi József, Vámosgyörk, Kossuth utca 51. Csombók József. Visznek, Szabadság út 69. Diviaezki Árpád, Nagyfüged, Szabadság tér 9. Fehér Zsuzsanna. Gyöngyös sólymos, József Attila u. 38. For­gács Béla, Egerszalók, Széchenyi utca 9. Matina Károlyné, Mezőtár- kány. Pálkovács Istvánné, Verpelét, Akácfa u. 23. Váraljai István, Eger, Széchenyi u. 20. VámosErzsébet, Besenyőtelek, Vörös Erzsébet, Besenyőtelek. Vörös-hadsereg utca 20. Bírósági krónika Garázda verekedők A füzesabonyi járásbíróság dr. Nyíri László büntető taná­csa ítéletet hirdetett Csóka Fe­renc és Csóka Zsigmond' szi- halmi, valamint Csóka László és Csóka Sándor andomak- tályai lakosok ügyében. Mind a négyen garázdaságért, vere­kedésért kerültek a bíróság elé. Csóka Ferenc elsőrendű és Csóka Zsigmond másodrendű vádlott március 30-án Szihal- mon az italboltból hazafelé tartottak, amikor egy hango­san beszélgető csoportra lettek figyelmesek. A két Csóka oda­ment a csoporthoz és hamaro­san tusakodásra került sor Csókáék és a csoport között. Egy személyen súlyos testi sér­tést, másik hármon pedig könnyebb sérüléseket okoztak a verekedő hajlamú Csókáék. Május 26-án, a szihalmi bú­csú napján Csóka Zsigmond, Csóka László harmad- és. Csó­ka Sándor negyedrendű ‘vád­lottak zárórakor hagyták el az italboltot. Ifj. K. A. szihalmi lakost meglátták az italbolt előtt és meg akarták verni. Ifj. K. A. ismerve a verekedő hajlamú Csókáékat, futásnak eredt, azok hárman pedig utá­na. Ifj. K. A.-nak sikerült el­menekülnie üldöződ előL Ezután a három Csóka visz- szaforduLt és útjukat az ital­boltnak vették. Találkoztak M. Istvánnal, akit minden in­dok nélkül brutálisan megver­tek. M. Istvánt földre is teper­tők és úgy rugdosták. M. Ist­ván húsz napon felül gyógyuló sebeket szenvedett. Az eset helyére ért egy idő múlva M. Lajos, akit ugyancsak megver­tek. M. Lajos nem szenvedett súlyos sérüléseket. Csókáék tovább dühöngtek — nem bírtak az erejükkel. Ezután P. Aurélt bántalmaz­ták, aki nyolc napon belül gyógyuló koponyasérülést szenvedett. A következő szen­vedő alany egy ittas állapot­ban lévő ember volt, aiki az ütésektől kisebb sérüléseket szenvedett. Csókáék Szihalmon elköve­tett bűntette nagy felháboro­dást keltett a község lakói kö­rében. Dr. Nyíri büntető tanácsa Csóka Ferenc elsőrendű vád­lottat egyrendbeli súlyos testi sértés bűntette miatt 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A másodrendű vádlott Csóka Zsigmondot kétrendbeli súlyos testi sértésért és együttesen el­követett garázdaságért egyévi és négyhónapi szabadságvesz­tésre, valamint két évre eltil­tották a közügyek gyakorlásá­tól és két évre kitiltották Szi- halom községből. Csóka László és Csóka Sándor harmad-, il­letve negyedrendű vádlottakat együttesen elkövetett garázda­ságért és súlyos testi sértésért hat-hathónapi szabadságvesz­tésre ítélték és két évre kitil­tották Szihalom községéből. Az ítélet nem jogerős. (szigetváry) Ismerőseinél lopott - egy évre ítélték A napokban tárgyalta az egri járásbíróság dr. Medgye- 6i tanácsa Cz. István ügyét, aki fiatal kora ellenére — 1939-ben született — már ne­gyedszer állt vád alatt. 1959- ben lopásért és sikkasztásért kapott egy évet, 1960-ban lo­pás miatt nyolc hónapot, 1962- ben ugyancsak lopás miatt 6 hónapot kapott. 1962. december 25-én, kará­csony napján szabadult a bör­tönből. Egy alkalommal el­ment az egyik gazdához, de csak az asszonyt találta ott­hon, aki azt mondta Cz. Ist­vánnak, hogy jöjjön máskor. Cz. István mindenáron meg akarta várni a férjét. A gazda felesége eközben rövid időre kényszerült kimenni az udvar­ra és Cz. Istvánt magára hagyta. Amikor visszament a szobába, meglepetésére Cz. Istvánt a szekrény előtt talál­ta: a szobában mindent felfor­gatott és széthányt Cz. István, mert pénz után kutatott. A szekrényben összedobálta a fehérneműket, a szalmazsákot kiemelte az ágyból, de a ház­nál levő 600 forintot nem tudta elemelni, mert az asz- szony időközben rajtakapta. Húsvétkor locsolkodás cí­men meglátogatta az egyik fa­lubeli családot, ahol nem tar­tózkodtak a lakásban. Cz. Ist­vánnak nem jelentett különö­sebb feladatot a falra akasz­tott karórát elemelni és ruhá­jába rejteni. Amikor dolga végeztével indult volna, látta, hogy a háziak a közeli réten kártyáznak, s odament. A há­zigazda felesége gyanúsnak találta az esetet, beszaladt a lakásba, hirtelen „leltárt” ké­szített, és megállapította, hogy a karóra hiányzik. A háziak közrefogták Cz. Istvánt, aki a lopott jószágot kénytelen volt visszaadni gazdájának. Május 11-én Cz. István ta­lálkozott katonaismerősével. Megörültek egymásnak és ivásra szánták el magukat. Cz. Istvánnak nem volt pén­ze, ezért elment egy falubeli Idős asszonyhoz, akitől 200 fo­rintot kért kölcsön, de Cz. Ist­vánnak esze ágában sem volt a tartozást megadni. A bíróság a körülményekre figyelemmel egyrendbeli lopás kísérlete, egyrendbeli lopás és egyrendbeli csalással elköve­tett tulajdon elleni bűntettben mondta ki bűnösnek Cz. Ist­vánt és ezért egyévi szabad­ságvesztés büntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Hamisan vádolta a rendőrt — három hónapot kapott R. Kálmánnét hivatalos sze­mély megsértése bűntettében mondotta ki bűnösnek és há­rom hónapra ítélte az egri já­rásbíróság Medgyesi tanácsa az alábbiak miatt: A felnémeti cigánytelepen verekedés közben a vádlott sógorát súlyosan megverték. A rendőrség az ügyben, helye­sen eljárva, a súlyos sérülés ellenére is szabálysértési eljá­rást kezdeményezett a vádlott sógora ellen, míg a verekedés többi részvevői ellen, akik a vádlott sógorát alaposan hely­benhagyták, bűnvádi eljárást indítottak. R. Kálmánná csak arról tudott, hogy sógorát sza­bálysértési eljárással büntet­ték és azt hitte, hogy a többi verekedő megszabadul az igaz­ságszolgáltatási felelősségre vonás alól. Emiatt felháboro­dott, és azt mondta, hogy a körzeti megbízottat lefizették* sőt még az egri járási kapi­tányságra is bement megkér­dezni: „minek az olyan rendőr a faluban, aki nem intézkedik megfelelően és befolyásolha­tó. A bíróság ítélete jog­erős. (/.

Next

/
Thumbnails
Contents